Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-10 / 108. szám

A L M A N A C H 1 1 3 7. OLDAL 2004. Május 10., Hétfő Kicsit tartózkodva, de bizakod­va néznek a jövőbe a kutasiak. A kisebb körzetközponti szere­pet is betöltő falut összekötő út kapcsolja a csomópontokhoz. Az út és vasút jelentősége most sem kisebb, de az itt termesztett áru, gyümölcs szállítása, a gaz­daság pezsgése helyett ma job­bára a mindennapi utazást, a megélhetést hozó ingázás szol­gálja. A kutasiak nem hagyják cserben a falujukat, s áldozato­san szépítik az utcákat, gyara­pítják a családi portát. Kom­forttal várják haza a fiatalokat. Bíznak a változásban, a fiatalokban Kutas központja egyre szépül. A konyhának és iskolai ebédlőnek helyet adó boltíves épület csak néhány éve nyerte el mostani for­máját, de a körülötte levő park már összenőtt a templomot, a hő­si emlékművet és a díszsétányt övező virágos növényzettel. Leg­szívesebben a diákok gyűlnek itt össze tanítás után. Fölkuporod­nak az emlékmű kőpárkányára, és jókedvük beharsogja a falut. Új esélyt kaphatnak- A fiataloknak talán tényleg ki­nyílik a világ most, hogy belép­tünk az unióba - véli Egyed. György polgármester. - A többségnek azonban aligha hoz változást. Akiknek nincs lehetőségük önálló vállalkozásra vagy gazdálkodásra, azoknak még mindig a külföldi munka a legkedvezőbb. Itt, a falu­ban soha nem volt élelmiszer-ipa­ri üzem, mégis nagyon sok az ilyen végzettségű munkás. Hentes például egytucatnyi jár Kaposvár­ra dolgozni. Újabban néhányan Németországban helyezkedtek el, és az ilyen egyre gyakoribb lehet. Jó néhány gépipari munkás, laka­tos, esztergályos is van a faluban, így egy kisüzem is létrejöhetne. Régebben az állami gazdaság meg a téesz műhelyeiben mindenféle vasasmunkát el lehetett végeztet­ni, ma meg hiányzik az iparos. A mezőgazdaság és az elörege­dett almáskertek sem adnak meg­élhetést, az 1600 lakos mégis ra­gaszkodik kiemelt gazdasági sze­repet is betöltő szülőfalujához. A többség inkább vállalja az ingá­zást, semhogy innen elköltözzön. Testvéri látogatók Sok más mellett Kutas ebben is nagyon hasonlít erdélyi testvérte­lepüléshez, Csíkszépvízhez. Fe- rencz Tibor csíkszépvízi polgár­mester meg is erősíti ezt, miköz­ben egy szép festmény formájá­ban az otthoniak üdvözletét is el­hozta a testvérközségbe.- Szándékosan gyalog jöttem most végig a falun, hogy lássam, mi változott pár év alatt. Jó látni, hogy rend és tisztaság van, s ott az új park, sokat szépült a falu - mondta Ferencz Tibor. - Második alkalommal járok itt, de ez már a harmadik cserelátogatás a két testvérfalu között. Ezúttal a csat­lakozási ünnepségre hívtak meg bennünket, de hét-nyolc család máskor is tartja a kapcsolatot a kutasiakkal. Mi Vörös Lajoséknál szálltunk meg. Jó barátságba ke­rültünk, és ez igen nagy öröm. Méhek a határban Ugyancsak sietősen lépett ki a pol­gármesteri hivatalból Rácz Ferenc. - A méheket jelentettem be, aztán az erdőszélen lepakolom a kaptá­rokat - sorolta. - Jobb betartani szabályokat, mert a bajban csak így jön segítség. Mindenre fel kell készülni, mert mostanában még a lopás sem ritka. A repcevirágzá­son két hétig lesznek kint a méh­családok. Nekem ötven van. Gye­rekkorom óta szeretem csinálni, még ha nem is lehet belőle meg­gazdagodni. Sok a konkurens, csak itt, a hivatalban én voltam ma a harmadik méhész, aki a kutasi határba viszi a kaptárait. Májusi disznótor Bogdán Gyuláéknál a vége felé tart a disznóvágás, már a hurka­töltelékhez darálják az abaléből kivett belsőséget. - Tavasszal nem szokás disznót vágni, de muszáj, mert kell a családnak az élelem - mondta a családfő. - Állattenyész­tő vagyok a Mezőkert Rt-ben, máshoz nem is értek. Ez az unió jót nem hoz az egyszerű ember­Levágtak egy disznót Bogdán Gyuláéknál Haza tart Horváth Jánosné és Varga Józsefné nek. így volt ez a rendszerváltás­kor is. Három gyerekre egyébként rengeteg a kiadás, és igyekszünk megtakarítani, ahol csak lehet. Hogy eredménnyel, az látszik az egyre szépülő családi házon. - Hatodik éve építjük szocpollal és rengeteg segítséggel. Minden hó­napban készül rajta valami. Ez már igazi otthonuk lesz a gyere­keknek - mutatta a hatalmas por­tát Bogdán Gyuláné.- Pék a szakmám, de nem tu­dok elhelyezkedni. A környéken sehol sem vesznek föl - panaszol­ta a húszéves Bogdán Zoltán. Hú­ga, Hajnalka most érettségizik ke­reskedelmi szakközépiskolában. Szeptemberben pedig kezdi az is­kolát a legkisebb gyerek, Lacika is.- Magunk neveltük a malacot, de sok háznál már nem tartanak. Ahogy csökken az emberek pén­ze, úgy lesz egyre kevesebb a disznó is a házaknál, mert sokba kerül a tartása is - lendült bele a húsdarálásba Bogdán Gyula. - A hús nagy részét most mi is a hűtő­ládába tesszük, de töltünk hurkát meg disznósajtot is. Én jobban szeretem a csípősét, a feleségem kedvére azonban enyhébb lesz. Másban is kell, hogy egyetértés legyen, mert ha az nincs a család­ban, akkor igen nagy a baj. A leg­fontosabb mindig a pénz; kell az iskolára, a költségekre, és jusson elég a megélhetésre. Munkát ad a málna Már majdnem delet ütött az óra, mikor Horváth Jánosné meg Var­ga Józsefné hazafelé kerekezett. - A málnát gazoltuk ki - mondták. - Reggel nyolc óta kint voltunk, de csak mostanra sikerült befejezni.- Annyi volt a szúnyog, majd' megettek. Viszünk egy kis zöldsé­get is a tyúkoknak - mutatta a gyommal teli nagy szatyrot Varga Józsefné. - Ettől majd jobban toj­nak, s legalább nem veszik kárba.- Nekünk kilenc hosszú so­runk van 1200 négyszögölön, s van még egy kis szántónk is a ku­koricának - sorolta Horváth Jánosné. - Tizenhat éves a málna­ültetvényünk, s azelőtt elég jó be­vételt is hozott. Volt olyan év, hogy 19 mázsát adtam le, de ta­valy a szárazság miatt csak három mázsa termett. Sok a munka vele, de hát csinálni kell. Holnap már permetezni akarja a férjem, mert azt sem halogathatja tovább: már látszanak a virágbimbók is. Óvónők színpadon Az óvodában épp ebédeltek a ki­csik, s közben rajongva figyeltek az óvónénikre. Itt ugyanis álru­hás mesehősök gondoskodnak a kicsinyekről. Az óvodai személy­zet színházat alapított, s abban meséket, színdarabokat eleveníte­nek meg a gyerekek örömére.- Az ötletet a kényszer szülte, mert a gyermekek nagy része olyan hátrányos családból jön, ahol a színházbérlet költsége is gondot okoz. Ezért inkább ma­gunk vállaltuk, hogy eljátsszuk a meséket. Ez jó alkalom arra, hogy adományt gyűjtsünk; a szülői bál­nál is nagyobb a sikere - mondta Miklós Sándomé óvodavezető. Már öt előadás volt, a bevételből pedig játékokat, gyereknapi aján­dékot, hangosítót vettek az óvo­dába. - Legutóbb húsvéti mesét adtunk elő, azelőtt a Rigócsőr ki­rályt Horváthné Lóki Ildikó óvónő rendezésében - tette hozzá a ve­zető. - Ha nincs elég herceg és hercegkisasszony, a hat óvónő mellé szívesen színpadra állnak a szülők meg a lelkes segítők is. S igazi öröm, hogy most már nem­csak az óvodáé, hanem az egész falué a Micimackó színház. ■ Kutas Kutasi Hírmondó Díszkutak a parkban Parkosította az önkormányzat az egykori agyagbánya helyét. A Sza­badság utca határolta területet Szép Csaba és Kovács Ferenc vállalkozó tette virágos sétányok­kal, növényekkel látványossá. Két ivókutat, padokat, hintát is kihe­lyeztek. Hamarosan a többi köz­területre is tesznek 30 padot. Számítógép az óvodába A 62 óvodás informatikai kész­ségfejlesztéséhez 1 millió 77 ezer forint támogatást nyert az intézmény. A speciális gyermek- szárrtitógépeket-külön játszósa­rokban helyezik el. A környezeti nevelésre nyert 37 ezer forintból kirándulni viszik el a kicsiket. Akadálymentes iskola Kerekes kocsival járható rámpát építenek az iskolához, így aka- dálymentesik. A 4,5 millió forin­tos beruházásból 3,5 millió a pá­lyázati támogatás. Az iskolába most 291 gyermek jár négy köz­ségből, a diákoknak a fele kutasi. Recept Kutasról Hertelendy-karaj A vendéglőjéről híres Hertelen- dy-kastély majorságában nevelt mangalica húsából készül ez a hagyományos étel. Egy deci sa- vanykás fehérbort szegfűszeg­gel, fahéjjal ízesítve 25 dkg aszalt vegyes gyümölcsre ön­tünk, öt percig főzzük, majd le­szűrjük. A gyümölcsöt kimagoz­zuk. A mintegy 80 dkg-os karajt középen hosszában felszúrjuk, s beletömjük a gyümölcsöt. A nyí- , lást hústüvel lezárjuk, a húst őrölt köménnyel, sóval ízesítjük, kis ideig pihentetjük. Kizsírozott tep­siben, zárral meglocsolva forró sütőben tíz percig sütjük, majd ráöntve újabb egy deci bort le­fedve másfél óra alatt készre pá­roljuk. Zsírban pirítunk egy fej hagymát, és egy kanál liszttel, 2 deci vízzel csomómentes mártást forralunk, vegetával ízesítjük. A fölszeletelt húst mártással és pet­rezselymes krumplival tálaljuk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Kutas Kincse Dani Viktória és apja, Dani Károly az almafák virágaiban már a leendő termést vizsgálja. Jó évre és biztos bevételre számítanak Termőre fordul az almás Az almatermesztésben látja családja jövőjét Dani Ká­roly. A kísérleti ültetvénnyel kiegészített 11,6 hektá­ros almáskertet még 1993-ban alapozta meg. - Elő­ször egy hazai termesztési bemutatóra mentem el, azután Ausztriában, Németországban és Olaszor­szágban is megnéztem, hogyan termesztik az al­mát. Megtetszettek az új, addig nem ismert fajták, szinte mindegyikből beszereztem néhányat. A kísérleti parcella 0,3 hektáros, az új ültetvényt már karcsúorsó koronaformával 2000-ben telepítettem.- Apám szava dönt minden termesztési kérdés­ben, de én is azért választottam az agrárkémikus- szakmát, hogy a gazdaságban hasznosítsam - mondta Dani Viktória, aki a keszthelyi agráregyete­men szerzett mérnöki diplomát. Testvérével együtt ma már ő is fontos pillére a családi birtoknak. A fiatal gyümölcsös első igazi termőéve lesz az idei. Dani Károly bizakodva vizsgálgatja a virágba borult fákat, és legalább 25 vagon termésre számít. - A méret is, a termés is elég lenne, de még sok min­den hiányzik - tette hozzá. - Kellene öntözőberen­dezés meg hűtőház is a termés minőségi tárolására. Tagja vagyok a böhönyei Ker-Tész Termelő- és Értékesítőszervezetnek, bízom a megfelelő piacra jutásban és értékesítésben is. _________________■ So kat játszanak a kis óvodások a famatuzsálem alatt. Rendszere­sen itt tartják a ballagást meg a szabadtéri színházi előadásokat Micimackó kuckója Gyönyörű fa magasodik az óvoda udvarán. Hogy ki ültette két évszázada e kocsányos tölgyet, már nem őrzi az emlékezet, de nemzedékek óta féltett kincse a hatalmas fa a kutasiaknak. Az egykori katolikus is­kola udvarát árnyékolta be, ma pedig az óvodások él­vezik enyhet adó árnyát. A gyerekek úgy tudják, az ágak között az óvoda névadója, Micimackó lakik, s mesebeli kuckóját megláthatja, aki jól viselkedik. A Kárpát-medence hét őshonos tölgye közül csak a vízben bővelkedő területeken szorítja ki a kocsá­nyos tölgy a kisebb, szárazságot jobban tűrő fajokat. A hegyeken 4-800 méter magasan, a síksági folyók li­geterdőiben, magas talajvízszintű öntés- és homokta­lajokon fordul elő ez a 40 méternél is magasabbra nö­vő, szép gömbszerű koronáját csak magányos állás­ban megmutató fafaj. A kutasi példány egyike a leg­szebb és legidősebb hazai kocsányos tölgynek.- A természetvédelem által jegyzett fát az önkor­mányzat is besorolta a helyi védett értékek közé - mondta Egyed György polgármester. - Erre a fára az öregek is úgy emlékeznek, hogy már gyerekkoruk­ban is óriási volt. A körkerülete csaknem négy mé­ter. Igazi jelképe a falunak, s ünnepségeket is szíve­sen tartunk a tövében. Reméljük, még sokáig gyö- nyörködteti az utánunk jövő nemzedékeket is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom