Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-06 / 81. szám

2004. Április 6„ Kedd 0 9 7 7. OLDAL A L M A N A C H Dombos-völgyes a vidék, az er­dők vadban gazdagok. Kányán át vezet az út Iregszemcsére. So­kat fejlődött a falu a rendszer- változás óta; vezetői az önálló­ság adta lehetőségeket kihasz­nálva fejlesztették az infrastruk­túrát. Utakat aszfaltoztak, fel­újították a középületeket, játszó­teret s parkot alakítottak ki. A legnagyobb gond itt a munka- nélküliség, és hiányoznak a te­vékeny civil szervezetek. A köz­ség csendes, békés környezetet kínál a kikapcsolódni vágyók­nak, s ez vonzza a külföldieket. Szeretnék megtartani a fiatalokat A tavaszi napsütés kicsalogatta a kányaiakat is. Páran az utcán be­szélgettek, mások a járdát takarítot­ták vagy a kiskertben szorgoskod­tak. A siófoki Zöldfok Rt konténer­autója a házak elé kirakott szemetet gyűjtötte össze. Az egyik gazdálko­dó MTZ traktorral pöfögött végig az utcán: várta a munka a földjein. A polgármesteri hivatal tanácskozó- termében Kalotai Hona rendezte az iratokat. A bedegkéri családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szerve­zett itt szakmai fórumot a bedeg­kéri, a kányái, a somogyegresi és a tengődi jelzőrendszer tagjainak. Megszerették a falut Nagymosáshoz készülődött Mol­nár Józsefné, aki a kislányával, Nikolettái van gyesen. Tüzet rakott a kályhába, hogy legyen meleg vi­ze. A délelőtti teendői közé tarto­zott még a kimosott ruhák szárítá­sa, s meg kellett főznie az ebédet is. Megtudtuk tőle: 1995-ben költöz­tek ide Ságvárról. Szülői segítséggel vették a házat. Azóta megszokták itt, s jól beilleszkedtek a falu életé­be. Molnár Józsefné hét közben a három gyermeket egyedül neveli...- Igen, mert a férjem szobafestő­mázoló vállalkozó - magyarázta. - Nincs nagyobb munka a környé­ken, ezért két és fél hónapja Pestre jár dolgozni. Pénteken este jön meg, és hétfőn reggel megy vissza, így rám marad a gyerekek nevelése is. A legnagyobb fiú, Csaba már elmúlt 12 éves, és a tabi általános iskolába jár, Viktória csak kilenc­éves, így itt, a faluban tanul, Niki pedig mindössze 15 hónapos. Na­gyon megkedveltük Kányát. Csen­des, nyugodt település és nagyon szép a környéke. Az asszony elmondta: sok barát­juk van, és befogadta őket a falu kö­zössége. Most még fával fűtenek a rakott cserépkályhában, de a telek­re már bevezettették a földgázt. Tervezik a rákötést is, ám egy kere­setből most nem futja rá... Elkeseredett gazda Szabó Árpád a feleségével együtt vi­szi a családi gazdaságot. Éppen arra készült, hogy kimenjen a földre és Vajda Vilmos segítségével kiszólja a 25 mázsa műtrágyát az őszi árpára meg a búzára. Megtudtuk: a rend­szerváltáskor munkanélküli lett, így kezdett kényszervállalkozásba. A kárpótláskor visszakapott 15 hek­tár földjüket művelik. Sertést tarta­nak, azoknak kell a takarmány.- A kilencvenes évek elején kezdtünk a sertéstartásba; úgy lát­tuk, megéri állatokkal foglalkozni - mondta. - Volt 120-150 disznónk is, de azóta ugyancsak megválto­zott a helyzet. Nem kell a hízó vagy olyan kevés a felvásárlási ára, ami­ért nem szabad eladni. Most már csak hét anyakocánk van az ólban, nemrég adtunk el hetet. Felszámol­juk az egész sertéstartást, mivel mélypontra került. Itt még kilátásra sincs remény. Egyelőre növényter­mesztéssel próbálkozunk: búzát, árpát vetünk, valamint kukoricát. Szabó Árpád elkeseredett. Több mint ötmillió forintot ruháztak be az ólakba és a gépekbe. Az ólak kö­zül egyre több üres. Elpanaszolta: ez a 15 hektár föld nem tartja el a családot. Ezért valószínű, hogy visszamegy a szakmájába dolgoz­ni. Lakatos a képesítése. Foci és atlétika Több évtizedig focizott a most 79. évében járó Kovács Jenő. Ő volt Kánya leghíresebb sportolója. Már 14 évesen - 1939-ben - bekerült a felnőttcsapatba. A labdarúgás mel­lett atletizált is. Csak 38 éves korá­ban hagyta abba a focit - kényszer­ből, a jobb térdének porcleválása miatt. - A mi fiatalságunk idején a Molnár Józsefné: Niki fnost 15 hónapos Kovács Jenő: A foci volt a szenvedélyem Perényi Lászlóné: Véradást is szervezünk faluban nem volt más szórakozási lehetőség, csak a foci - magyarázta.- A leventeegyesületnek akkor 70 fiatal tagja volt. Most meg alig van gyermek a faluban, és az a néhány is keveset sportol. Elpuhult ez a fia­talság. Keveset vannak a szabad le­vegőn, inkább benn tévéznek, vide­óznak, számítógéppel játszanak. Kovács Jenő 1942^14 között tabi színekben játszott, majd évekig a tengődi állami gazdaság csapatá­ban. A kányái labdarúgókkal a le­ventebajnokságban még Buzánsz- ky Jenő ellen is focizott. Centerhal- fot játszott, és volt bal hátvéd is.- Sajnálom, hogy megöreged­tem, így ma már nem játszhatom - nosztalgiázott. - Ez a sport nekem igen sokat adott; szórakozást kínál ma is a fiataloknak. Nyugdíjasként is kijártam a pályára, de ma már csak a tévében nézem a meccseket. Nyugdíjas titkár A vöröskereszt községi titkára, Perényi Lászlóné éppen a konyhá­ban tartott házi keltetésű háromhe­tes kiscsirkéket költöztette a férjé­vel, amikor bekopogtunk. Megtud­tuk tőle, hogy az 1960-as években lépett be a vöröskeresztes alapszer­vezetbe, később ennek a titkára lett. S két éve ismét ő látja el a titká­ri teendőket. Azt mondta: nyugdí­jasként elég sok a szabad ideje, ezért is vállalta az alapszervezet ve­zetését. Évente kétszer szerveznek a faluban véradást, ezen mintegy negyvenen vesznek részt.- Többen is adnának életmentő vért, ám a munkahelyekről nem en­gedik el a dolgozókat - tette hozzá.- S mindenki félti a munkahelyét, ezért nem is maradnak itthon a véradó napon. Nagy kár, hogy ilyen helyzet alakult ki. A szervezetünk egyébként bekapcsolódott a ruha- és élelmiszer-gyűjtési akcióba is. Erdélybe, Csíkszeredába vitték, ami összegyűlt. A lakosság többsé­ge adakozott: volt, aki zsírt, lekvárt, más krumplit vagy ruhaneműt. A 25 tagú alapszervezet tavaly sejtett a község parkosításában, a virágok ültetésében. Az idén is be­kapcsolódnak a faluszépítésbe. Perényi Lászlóné pedig szívesen végzi a közösségi munkát, mert tudja, hogy ezzel másokon segít. Ügyfélbarát hivatal Schmuck Ferenc polgármester hatá­rozottan állította, hogy a hivataluk ügyfélbarát. Bizonyítja ezt, hogy a köztisztviselők már a tanácsrend­szerben is az államigazgatásban dolgoztak a tabi tanácson. így meg­van a kellő tapasztalatuk, hogy munkájukat a lakosság megelége­désére színvonalasan végezzék.- Az egyre nagyobb igények azonban nehéz feladat elé állítják az önkormányzatot - mondta. - Céljainkat nem tudjuk elérni a pénztelenség miatt. Az idei 91 mil­liós költségvetésünkben is 12,6 mil­lió a forráshiány. Eddig támogattuk a lakossági szemétszállítást, de az idén már nem tudunk hozzájárulni a költségeihez. Tény, hogy az évi mintegy 8400 forint szemétdíj teher a lakosok többségének. Ezért nem emeltük a kommunális adót, más helyi adó pedig nincs. Fölverték az árakat A polgármester nem rejtette véka alá: nehéz megtartani, letelepíteni az új házasokat. A külföldiek fölver­ték a házak árát, és ezzel a kányái meg a környékbeli fiatalok nem tudnak lépést tartam. így egyre csökken, öregszik a lakosság.- Önkormányzatunk szociális bérlakások építésén gondolkodik, ha nyerne rá pályázati támogatást - mondta. - A fiatalokat ugyanis helyben kell tartani, a falu jövője érdekében is. ■ KÁNYA Kányái Hírmondó Számítógépek, taneszközök Hét és fél mió forintot nyert az ön- kormányzat tavaly négy pályáza­ton. Ebből 900 ezerért elkészíttet­te a környezetvédelmi programot, három számítógépet vett a hivatali munka korszerűsítésére, s 260 ezret költött iskolai eszközökre, fénymásolóra, diavetítőre. A gázfű­tés bevezetésére a területfejleszté­si tanács adott 3,9 ijiiHió forintot. Fehjjrtiák a plébániát Ötmillió forint támogatásra pályá­zott a katolikus egyházközség, eb­ből a pénzből szeretnék felújítani a plébánia épületét és paplakást ki­alakítani . A korszerűsítést több lép­csőben oldanák meg, a felújítás összköltsége ugyanis 23 millió fo­rint. Az idén a tetőszerkezet cseré­jét s a falak szigetelését végzik el. Kirándul húsz alsós kisdiák Az alsó tagozatos húsz kisdiákkal és szüleikkel június elejére ópusz­taszeri kirándulást tervez az iskola vezetősége. Útközben fölkeresik Petőfi szülőházát Kiskőrösön, Ke- celen a hadi parkot, Ópusztasze­ren pedig megnézik a történeti parkot. Ez a kirándulás gyarapíta­ná a tanulók történelmi ismereteit. Recept Kányából Ikrával töltött karaj A receptet Bán Gyulánétól, az óvo­dai szakácstól kaptuk. Hozzávalók: 1 kg karaj, 1/2 kg halikra, 20 dkg trappista sajt, 4 tojás, 1 fej vörös­hagyma, 1 -2 gerezd fokhagyma, őrölt bors, ételízesítő, piros arany, 2 zsemle és zsemlemorzsa. A hal ikráját enyhén sós vízben megfőz­zük, a felkockázott vöröshagymát sárgára pirítjuk. A két zsemlét hi­deg vízben megáztatjuk. A főtt ikrát összetörjük, hozzáadjuk a pirított vöröshagymát, egy tojást, a tört fokhagymát, a megáztatott zsem­lét, a piros aranyat, sót, borsot. Ezt jól összedolgozzuk. A hússze­leteké tesszük, s felgöngyölve összetűzzük, majd zsemlemorzsá­val panírozva bő olajban kisütjük. Ha kihűlt, a húsokat három részre vágjuk, és megszórjuk reszelt sajt­tal. Hasábburgonyával tálaljuk. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK. GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kánya Kincse Úton Európába Most készítettünk 35 új kaptárt - mutatta Horváth Jenő. - Hasznunk is csak úgy lesz a méhészetből, ha egészséges családok dolgoznak Tanulópénzt is fizettek Méhészkedik Horváth Jenő 53 éves rokkantnyugdíjas és három felnőtt gyermeke. Nyolc éve kezdték három családdal. Ez elpusztult, s az újabb méhállományt is elvitte az atkavész. Megfizették a tanulópénzt, mégis úgy döntöttek: nem adják föl a tervüket. Harmadszor is nekivágtak, mert megszerették ezeket a szorgos kis rovarokat. S évről évre fejlesztik az állományt. Két éve már hetven méhcsaládjuk volt, ma pedig 122.- A leszázalékolás után nem tudtam mit kezdeni - emlékezett Horváth Jenő -, a betegségem foglalkozta­tott. Rájöttem, hogy le kell kötni a figyelmemet vala­mi könnyű munkával. Szakkönyveket tanulmányoz­va a fiaim segítségével olyan szintre jutottunk, hogy a környék egyik legnagyobb méhészete a miénk. Ez sok munkát, nagy figyelmet kíván. Hasznot ugyanis csak az egészséges állomány hoz; a méhésznek idő­ben észre kell venni a bajt. Legutóbb is több mint 200 ezer forintot költöttünk betegségek megelőzésére. A napokban készítettek 35 új kaptárt. - Ezer kere­tet meg bedrótoztunk, majd műlépezzük - mondta. - Az uniós csatlakozás nem befolyásolja a méhészke­dést - állította. A magyar méz kiváló, keresik a világ­piacon. El kell érni, hogy a kereskedők kis tételben s tisztán ezt a fajtát kínálják ízléses csomagolásban. ■ A Szent László park Szép parkot avattak 2001-ben a kányaiak, gyerekek s felnőttek egyaránt kedvelik. Kisgyermekes anyuk sé­tálnak itt, s padjain megpihennek az idősebbek. A legtöbb időt azonban az iskolások töltik a parkban. Kialakítását régóta tervezték, s két éve létrehozták a községházával szemközti területen. Horváth József, a képviselő-testület volt tagja elmondta: Szent Lász­ló a falu védőszentje, s ezért róla nevezték el. A szent király szobrát Törő György népi iparművésszel farag- tatták meg, s két díszpaddal együtt a millenniumkor adtak át. Összefügg ez a park a község címerével is.- A címer egyik eleme a kocsiurna, ez egyedülálló Európában - mondta Horváth József. - E késő bronz­kori lelet, a kocsi, amibe az elhamvasztott porát tet­ték, jelképezte az átmenetet a túlvilágra. A parkot is úgy alakították ki, hogy a dísztó s az átívelő híd jel­képezi az élet törvényszerűségét, az elmúlást. Ha a kis tó hídjára mennek a kányaiak és a falu felé fordul­nak, ez figyelmezteti őket az élet rövidségére, hiszen a hátuk mögött a víz, azon túl pedig ott a temető. A gyalogúttal, díszcserjékkel Idépített parkban felállítottak egy kis nyitott házat is. A község vezetői igyekeznek a parkot bővíteni; díszpadokat állítanak, új fákat ültetnek, s virágok díszítik a területet. ■ Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt kedves pihenőhelye a park, mégis talán az iskolások vannak itt legtöbbet, ez a találkozóhelyük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom