Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-01 / 77. szám

2004. Áprius 1., Csütörtök A L M A N A C H 0 3 3 7. OLDAL Három kistérség határán, két forgalmas főút kereszteződésé­ben fekszik Böhönye. Az átme­nő forgalom minden előnyét és hátrányát érzik a lakosai. Ép­pen elég a főutca túloldalára átvergődni a kamionok között hétköznapokon. Az egykor gaz­dag mezővárosban nem kere­sik, hanem építik a jövő útját. Megelőzve az uniós követelmé­nyeket, ipari övezetet s teljes körű infrastruktúrát létesítettek ott, ahol erre még állami támo­gatás sem jutott. Büszkék arra, hogy terveiket valóra váltják. BÖHÖNYE Kihasználják a csomópont előnyeit A házak is beleremegnek a kamio­nok, gépjárművek folyamatos dü­börgésébe, az utcán járó embere­ken mégsem látszik, hogy zavarná őket a sűrű forgalom. Derűsen siet­nek a buszmegálló felé vagy a bol­tokba, a gyermekes szülők pedig ráérősen sétálnak a kicsinyekkel. Többre hivatottak Nagyobb figyelmet érdemelne ez a település véli Molnár József pol­gármester. - Böhönye a legköze­lebb levő minden várostól szinte egyforma távolságra van, s ez a 30-40 kilométer már túl sok ahhoz, hogy időben ide érjen a mentő vagy akár a tűzoltó. A szomszédos tíz településsel együtt mikrokörzeti társulást alakítottunk a lakosság jobb ellátására, az iskola fenntartá­sára, a rendőrőrsért. Szeretnénk sa­ját mentőállomást is. Nem lehet el­várni, hogy megmaradjon a vidék, ha a fiatalok arra kényszerülnek, hogy elmenjenek a jobb adottságú városokba. Kénytelenek voltunk tenni azért, hogy helyben is legye­nek munkahelyek. Még egy üzemet Rendkívül fontos az infrastruktúra megteremtése. Böhönyén ebben sem tétlenkedtek. - Pár éve alig 50 százalékos állami támogatottsággal kiépítettük a szennyvízcsatorna­hálózatot, s ehhez 43 millió forintot tett le a lakosság - mondta Molnár József. - A korszerű telefonhálóza­tot is akkor építettük, amikor száz­ezer forintba került egy új vonal, így ezért 17 millió forintot fizetett az önkormányzat. A sok lemon­dásnak azonban meglett az ered­ménye is: 150 dolgozót foglalkoz­tat az elektrotechnikai gyár, jól mű­ködő faipari és építőipari cégek is letelepedtek, s a megyei átlagnál jó­val kevesebb, csak tíz százalék kö­rüli a munkanélküliség. Szeret­nénk legalább egy üzemet be is hozni a faluba, négy hektár terüle­tet adtunk el ehhez a vasút mellett. A jövőnket leginkább az utak fej­lesztése alapozná meg, és a 68-as út elkerülőszakasza, meg a szek­szárdi Duna-híd irányába tartó, nemzetközi S-9-es út terve is meg­van. Talán az előbbi hamarabb el­készül. Addig is van azonban teen­dőnk: bővíteni kell az óvodát és fel­újítani a napközi épületét. Munkából kerekezett hazafelé Pásztor Károlyné, és csak pár perc­re csatlakozott az utcai csevelyhez. Mindenki kerékpáron- A legtöbben kerékpárral járunk mindenhová. Elég nagy a falu, és hosszú lenne gyalog járni a köz­pontig. Most lett vége a műszak­nak, s jólesik egy pár szót váltani, mielőtt neküátok a házi munkának- mondja Pásztor Károlyné. - Bőr­díszművesszakmámat itt nem tud­tam folytatni. A varrodában sze­rencsére van elég munka, most ép­pen dzsekiket varrunk. A szemerkélő eső ellenére szíve­sen fűzi tovább a szót Horváth Zol­tán is. - Sokszor hívnak a szomszé­dok, ha valami javítanivaló van a ház körül. Villanyszerelő a mester­ségem, akár meg is lehetne élni be­lőle, ha olyan erőben lennék, mint régen. Azért nyugdíjasként sem fog ki rajtam a munka. Jancsó- kéknál vizet kellett szereim, a má­sik szomszédom meg hirtelen kór­házba került, és besegítettem a te­henek gondozásába - sorolja a leg­utóbbi munkákat. Elvándorló fiatalok- Jó szomszédok laknak erre, és mindig figyelünk egymásra - állítja Jancsók Béláné. - A múltkor össze is számoltam, hogy ezen a soron szinte mindenkinek van munkája. Bizony, nincs ez így mindenhol, Utón Európába Kovácsné Balogh Éva a kisfiával, Gáborral Tóth Mihályné: Sokat teszünk a faluért Évente több mint harmincegyezer hízót nevelnek föl rendkívül kor­szerű tartásban a Pápa Pig Sertéstenyésztő Kft terebezdi telepén Környezetkímélő telep A Pápa-Pig Sertéstenyésztő Kft 1995-ben vette meg a 70-es években épült elavult sertéstelepet, s mára Somogy második legnagyobb és korszerű állatte­nyésztő telepévé fejlesztette. A Pápai Hús Rt tulaj­donában levő telep főprofilja a hízósertés-nevelés, ehhez 1850 kocás a tenyészállománya. - Átlagosan 183 napot fordítunk egy vágásra érett, átlagosan 106 kilós hízó nevelésére, s az 56,5 százalékos színhús- arány is jó szakmai eredménynek számít - mondta Büki László, a terebezdpusztai telep vezetője. - Ta­valy 31 ezer 200 hízót értékesítettünk a Pápai Hús Rt-nek, ez nekünk piaci körülmények között nyújt értékesítési biztonságot. Ugyanakkor mi is tartós biztonságot jelentünk a környék mezőgazdasági üzemeinek, melyek biztosítják nekünk az évi csak­nem 9 ezer tonna szemes terményt. A sertéstelep 75 dolgozó foglalkoztatásával, vala­mint a különböző társadalmi szervezetek támoga­tásával is szorosan kapcsolódik Böhönye életéhez. Büki László elmondta, hogy korszerű technológiá­val és a több évre ütemezett fejlesztésekkel már az uniós követelményekre is felkészültek. 2015 végéig megvan az egységes környezethasználati engedé­lyük, s ezzel a telep megfelel az unió által megkö- vetelt környezetvédelmi előírásoknak is. _______a me rt nagyon sok a munkanélküli. A diplomát szerző fiatalok közül nagyon kevesen jönnek vissza a faluba. Kovácsné Balogh Éva eb­ben a szerencsés kivétel: hazajött.- Mindig védőnő szerettem vol­na lenni, mert nagyon szeretem a gyerekeket - tekint örökmozgó kis­fiára Kovácsné Balogh Éva. - A fa­luból se vágytam el, itt megvan minden, ami kell a kényelemhez. Most kilenc terhes gondozása és 14 csecsemő tartozik hozzám, s ugyanennyi a kolléganőmhöz. A kicsik életét legjobban a családi kö­rülmények határozzák meg. Van elég munkahely, de még több kel­lene. Akadnak persze igen jómó­dúak is, és ez jelzi a falu fejlődését. Ritka a fényes esküvő Attól ugyan még nem kell tartani, hogy Tóth Mihályné anyakönyvve­zetőnek föl kellene hagynia a fiatal párok esketésével, ez a kedves ün­nepség azonban egyre ritkább a fa­luban.- Sok fiatal nem köt házasságot, még a gyerek születésekor sem. Ta­valy is nyolc elismerő nyilatkozatot tettek; ez akkor kell, ha házasság- kötés nélkül születik meg a kis­gyermek. Az idén már a negyedik ilyen nyilatkozatnál tartunk, pedig az évből alig telt el pár hónap - mondja Tóth Mihályné. - Nem is olyan régen még megszólták a falu­ban az olyan párokat, akik össze­költöztek az esküvő előtt. Ez most már nem újság. A múlt évben csak küenc esküvő volt, s ritkák a falun végigvonuló nagy lakodalmi mene­tek is. Az igazi gond azonban az, hogy kevés a gyerek. Tavaly 23 ki­csi született, és ez a szám éppen a fele annak, mint ahányan meghal­tak. Gyorsan fogy a falu lakossága. Tóth Mihályné nemcsak a hivatal­ban követi nyomon a falu életét, de a Böhönyéért-Somogyért Egyesü­let vezetőjeként öt éve összefogja a község lelkes segítőit is. A mintegy 80 tag rendszeresen díszíti a közte­rületeket, megszervezik a nagy si­kerű szüreti bált, a farsangi mulat­ságot és a karácsonyi ünnepélyt. Ilyenkor a 80 évesnél idősebbeket külön is felköszöntik, de máskor is figyelnek az egyedülállókra. Borbarátok sikerei Az asszonyok számos főző- és sü­tőversenyen öregbítették már a község hírnevét, a férfiak pedig a borásztudományukkal szereznek neki egyre nagyobb dicsőséget.- Az ötéves jubileumi borver­seny alkalmából tizennégyen ala­pítottuk meg az egyesületen belül a borbarátkört, s ehhez máris ugyan­ennyi új tag csatlakozott. A legfia­talabb alig múlt 30, a legidősebb köztünk 65 éves. Átadjuk egymás­nak a tapasztalatokat, szakmai ta­nácsadást és előadásokat is szerve­zünk - mondta Tamás László, a borbarátkor elnöke és a község leg­sikeresebb borosgazdája. - Har­mincnyolc oklevelem van az érmes boraimról, a legbüszkébb talán ar­ra a kékoportóra vagyok, amivel 1987-ben nyertem a balatoni verse­nyen. A szőlészkedés igazi kikap­csolódás, és most már nyugdíjas­ként meg is tehetem, hogy reggel­este kint legyek a szőlőben. Mind a 350 tőkét magam ültettem, de itt, a hegyen másoknak is igen szép sző­lejük van. A nagyatádi térségi bor­versenyre 22 böhönyei bort nevez­tünk be, s csak egy lett bronz mi­nősítésű, a többi mind arany- és ezüstérmes. Hogy mi a jó bor titka? Azt tudni kell, hogy bort csinálni nem lehet! Az igazi bort készíteni kell, mégpedig érett és egészséges szőlőből. Ha ehhez megvan az igé­nyes tisztaság meg a szőlő iránti szerelem, akkor a végeredmény csakis jó bor lehet.________ ■ Böhönye kincse Böhönyei Hírmondó Megújul a könyvtár Hárommillió forintot nyert felújítás­ra, mozgássérült-feljáró és mos­dó kialakítására a községi könyv­tár. Az önkormányzat további 1,2 millió forintot ad a februárban kez­dett munkára. A szakminisztérium 2 millió forintos támogatásával két számítógépet is kap a könyvtár a lakossági intemetszolgáttatásra. Gondozzák a katonai temetőt Böhönyén van a Dél-Dunántúl legnagyobb katonai temetője, amit 11 éve alakítottak ki. A kör­nyéken föllelt tömegsírokból is ex­humálták és azonosították az el­esetteket, s mintegy két és fél ezer német katona végső nyug­helyét díszítették márvány fejfával. Mentőállomás a telepből Megvásárolta a ktsz volt iparte­lepét az önkormányzat, hogy ott alakítsák ki a mentőállomást. Nagy szükség van rá a lakosság biztonságos ellátása végett; a fa­lu 20 kilométeres körzetében ha­marabb eljutnak a betegekhez, mint a szomszédos városokból, a Recept Böhönyéről Birkapörkölt Bográcsos birkapörkölttel nyert III. díjat Molnár József polgár- mester és főzőtársa, Kovács Jó­zsef a mezővárosok országos ta­lálkozóján. A két József kedvenc ételéhez gondosan faggyútlané tani kell a fiatal birka húsát, amit legjobb a nyakából, gerincéből és a combjából választani. Bog­rácsban lassú tűzön füstölt sza­lonnát pirítunk, ezen megdinsz- teljük a vöröshagymát. Fűszer­paprikát, hámozott paradicso­mot, zöldpaprikát, köményt, bor­sot és fokhagymát bőven te­szünk a pörköltalapba, s erre a mintegy 15 kiló, apróra vágott birkahúst. Ha elfőtte a levét, vizet adunk hozzá. Apránként pótoljuk a folyadékot, ez lehet jóféle vö­rösbor is. A pörköltet az ínyen­cek szerint legjobb köret nélkül friss fehér kenyérrel fogyasztani. ■ A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE! BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A HÖH-BAU ÉPÍTŐIPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Nemes, egyszerű formájával a múlt szép emléke ez a harangtorony a két forgalmas út találkozásánál; újabban éjszakára kivilágítják Szobrok a haranglábban Az 1700-as évek végén épült harangtorony Böhönye egyik legrégebbi és legújabb büszkesége. A katoli­kus egyház tulajdonában álló, műemlék jellegű épület önmagában is dísze a község legforgalma­sabb útkereszteződésének, egy hónapja pedig egy különleges szoborcsoport miatt járnak csodájára.- A Festetics-kastélyhoz tartozó és ma már nem használt kápolnának a szobrait februárban itt he­lyezték el - mutatta a boldogságos Szűz Mária lour- des-i jelenését ábrázoló szoboregyüttest a szomszé­dos házban lakó Lancz József. - Amióta három kis reflektor éjjel is megvilágítja ezt a jelenetet, nagyon sokan járnak erre, hogy lássák a szobrokat. Még a gépkocsivezetők is megállnak, hogy közelebbről megnézzék a harangláb belsejét. A közvilágításra kapcsolt lámpák beszerelése szép példája a böhönyei lakosok értékmegőrző szemléle­tének. A villanyvezetéket ugyanis csak igen körülmé­nyesen lehetett úgy vezetni, hogy megmaradjon a to­rony mellett álló idős hársfa is. A kis torony harangjá­nak zengő hangja is hallható, habár nem a régi he­lyén: az új katolikus templom építésekor átvitték oda. A haranglábbal szomszédos, Vörös Mihály és felesé­ge által állított fogadalmi kereszt is régi szépségében áll, s gondozását a község lakossága vállalta. _____■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom