Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
6. OLDAL TÜKÖR 2004. Április 30., Péntek BARCSI Programajánló KERÉKPÁRTÚRA. Barcsról 220 diák kerékpározott ki a dráva- tamási oktatóházba az Arany általános iskolából. A föld napjához kapcsolódó túrán 17-17 kilométert bicikliztek, az oktatóháznál pedig játszottak és vetélkedtek. Számot adtak arról is, mennyit tudnak a Dráváról, a nemzeti parkról. Maguknak sütöttek-főz- tek, és itt hirdették ki a szemét- gyűjtési verseny eredményét is. KÖZPONTI ÜGYELET. Május elsejével központi orvosi ügyelet látja el a térség betegeit. Szombaton s azt követően mindennap 16 órától másnap reggel 7 óráig Barcson két orvos és egy asszisztens áll a rendelkezésükre. Egyikük mindig az ügyeletén tartózkodik, ennek a címe: Bajcsy-Zsi- linszky u. 135. Telefon: 463-178. DEÁK-SIKER. Sikerrel szerepeltek a Deák Ferenc Általános Iskola tanulói: a Kalmár László matematikaverseny megyei fordulóján Mártonka Zoltán és Sípos Szabolcs korosztályában el-' ső lett, Mártonka Edit pedig harmadik. A hatodikos Mártonka Zoltán bejutott az országos döntőbe, s a legeredményesebb versenyzőként megkapta a pedagógiai intézet különdíját is. Tanáraik: Nagy Istváné, Vinczéné Kara Márta, Horváth Zsuzsanna. ÉLŐ TÁRLAT A MÚZEUMBAN. Az év legsikeresebb kiállítása látható a Dráva Múzeumban. Hal volt, hol nem volt - Életképek a nemzeti parkból címmel nyitottak tárlatot, ami bemutatja a térség természeti értékeit. Az illúziót madárcsicsergés teszi teljesebbé. A kiállítás június 4-ig látható. Képünkön: a legkisebbeknek is tetszenek a látottak. ■ Programajánló A Dráva-hfd avatásának 35. évfordulóját ünnepük holnap a barcsiak a horvátokkal közösen. Délelőtt 10-kor a horvát részen kez- dik, majd Barcson folytatják. ■ A CIKKEKET ÍRTA, A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ ÖT EGYÜTTES NÉGY MŰFAJJAL. A tánc világnapja alkalmából együtt lépett színpadra valamennyi barcsi táncegyüttes: az Adria-Szigo társastánccsoportja, a Boróka néptáncegyüttesek, a barcsi mazsoret- tek és a Free Street Dance Team moderntáncos lányai mutatták be tudásukat. A különböző műfajok képviselői ezúttal először szerepeltek közös műsorban. Gyajáné Pressing Mónika, a rendezvény szervezője szerint ez nagyon tetszett a közönségnek, így föltehetőleg nem ez volt az utolsó közös fellépésük. ■ Szélesre tárt otthonházi ablakok Bár a negyedik sorház átadásával lezárult a barcsi otthon- házprogram, a beköltözőknek csak akkor kezdődött. Az volt a nagy kérdés: milyen lesz az életük új lakhelyükön? Mára legtöbbjük megtalálta a választ. Azt mondják: az otthonház nemcsak lakást, hanem közösséget, tartalmas életet is ad nekik. Ilyenkor tavasszal kivirul az idősek lakta városrész; a kis kertek minden talpalatnyi helyén virág nyílik. Aki csak teheti, kint van a jó levegőn. így tesz Márkus Sándomé, Sótonyi Istvánná, Dréher Györgyné és Valusek Jánosné is, a virágok öntözése pedig alkalom egy kis beszélgetésre is. A kérdésre mindannyian ugyanúgy feleltek: jól választottak, mikor ide költöztek. - A város központjában élünk, mégis távol a zajától. Kedvesek, segítőkészek a nővérek. Gondok mindenütt vannak, de érezzük, | hogy figyelnek ránk. Az itt lakással tartalmassá vált az életünk. Hát kell-e ennél több? Hogy ez mit jelent, azt már Szegény Lászlóné foglalkoztatásszervező magyarázta el: naponta tornáznak, s a felolvasás, zenehallgatás, a könyvcsere is mindennapos. - Gyakran szervezünk előadásokat, beszélgetőórákat, rendszeresen járunk múzeumba, könyvtárba. Igyekszünk minél jobban kinyitni a világra az otthonházi ablakokat. Ki- mit-tudot és bálokat tartunk. Legközelebb a májusfakitáncolás ad alkalmat a mulatságra. Ma már háA borókástól Olaszországig Már nyaraltak az idősek Olaszországban és Németországban. Belföldön pedig a Balatontól Budapestig, Sümegtől Sopronig és Kőszegig sokfelé jártak már, és sütöttek szalonnát az ősborókásban. zon kívül is tudják, milyen ügyesek az itt élők: Budapesten részt vettünk az első magyar bocchia- bajnokságon, s az egyik csapatunk országos harmadik helyezett lett. Legutóbb a homokszent- györgyi területi kulturális bemutatón léptek színpadra az idősek. Kerekes Jánost meghívták az őszi megyei gálára is. Videóra vesznek minden fontos eseményt; ezeket a szalagokat szeretik végignézni a lakók. Azt mondták: jólesik újra látni az emlékezetes pillanatokat. A 96 lakásban csaknem 130 idős él. - Másfél szobás, összkomfortos lakás használati jogát vásárolták meg teljes ellátással - mondta Szabó Ilona, a szociáüs központ vezetője. - A lehető legteljesebb kiszolgálást nyújtjuk, s most tárgyalunk a szolgáltatóval a telefon bekötéséről. Minden lakást fölszerelnek telefonnal, de csak azok üzemek, akik használják is. Aki nem telefonál, annak nem kerül pénzébe, mégis bármikor elérhetik a hozzátartozói. ■ Diákok évszázados kalandtúrája Helytörténeti vetélkedőt 2000-ben rendeztek először, s Barcs várossá válásának 25. évfordulója alkalmából újra versenyre hívták az általános és a középiskolásokat. Ezúttal az 1944-től napjainkig tartó korszakról állítottak össze feladatokat a Dráva Múzeum és a városi könyvtár munkatársai. A döntőbe három-három csapat jutott be, s közülük az általános iskolások között az Arany János iskola „ufócsapata” végzett az első helyen, a középiskolások között a Széchényi középiskola „szellőrózsái” bizonyultak a legjobbnak. A feladatokat látva nem volt könnyű dolguk: el kellett játszaniuk hadifogságból hazatérő katonát, majd fél évszázadot ugorva egy képzeletbeli befektetői csoportot kellett tájékoztatniuk a barcsi lehetőségekről. Rózsás Márton múzeumvezető szerint csak elismerés illeti a gyerekeket a felkészülésért. Egyedül az lepte meg, hogy az általános és a középiskolások tudása között jószerivel nem volt mérhető különbség. - Nagyon elégedettek lehetünk, mert egy még szinte feldolgozatlan időszakról van szó. Sok olyan kérdés is volt, amiről a történészek is vitatkoznak. ■ Mezőőrtől várnak védelmet Mezőőri szolgálat felállítását szorgalmazzák barcsi polgárok azért, mert nagyobb biztonságban szeretnék tudni a terményeiket és a pincéiket. Erről a javaslatról éppen a legutóbbi ülésükön tárgyaltak a képviselők, és úgy döntöttek: felmérik a zártkertek tulajdonosainak körében az igényt, és annak megfelelően létrehozzák a négy-hét tagú mezőőri szolgálatot. A mezőőrök köz- alkalmazottként dolgoznak majd, s a szolgálat fenntartásának költségei állami hozzájárulással az ön- kormányzatra és a földtulajdonosokra hárulnak. A tervek szerint a mezőőrök nemcsak a külterületek védelmében játszhatnak szerepet, hanem az illegális szemét- lerakók kialakulásának és a vadkároknak az elhárításában is. ■ Fürdővita sokadszor Májusban szinte menetrendszerűen mindig napirendre került a városi strand ügye. Az önkormányzat már tavaly fontolgatta a bezárását, s csak azért nyitották ki, mert nem volt együtt az újjáépítésére szánt pénz. Most nekiállnak a milliárdos strandfelújításnak, s közben aláírásgyűjtés kezdődött a fürdő kinyitásáért. De a kettő együtt nem megy. Olvasóinkat kérdeztük: mi a véleményük a fürdő kinyitásáról vagy bezárásáról? Horváth Gábor: - Minden nyáron júniustól augusztusig úszásoktatást tartunk a barcsi strandon. 2-300 gyerek fordul meg itt, nemcsak barcsiak, hanem vízváriak, darányiak is. Ezt most sem akarjuk elhagyni, ne maradjon ki egyetlen korosztály sem. Feltehetőleg Nagyatádra vagy Szigetvárra utaztatjuk majd a gyerekeket, ez persze jelentősen növeli majd a költségeket. Mégis boldog lennék, ha az idén bezárnák a barcsi strandot, mert ez azt jelentené, hogy végre elkezdődött a felújítása és jövőre jobb körülmények között fogadhatnánk a gyerekeket. Hajdú Vilma: - Az ÁNTSZ barcsi intézetének vezetőjeként már tavaly is voltak fenntartásaim a strand kinyitásával kapcsolatban. Meg kell érteni: ez a létesítmény ma már a minimális közegészségügyi feltételeknek sem felel meg, s hozzánk hasonlóan a többi hatóság is hosszú listát készíthetne a hiányosságokról. Rengeteg pénzbe és időbe kerülne nyitásra alkalmassá tenni ezt a fürdőt, csak a hiányosságok pótlása milliós tételt jelentene. Megértem a strandot igénylőket, de a barcsi fürdő állapota miatt ez már kizárólag szakmai ügy. Cseresznyés Géza: - Darányi pedagógusként és barcsi lakosként nekem egyaránt fontos a barcsi strand. A darányi gyerekeket már tavaly sem tudtuk ide hozni úszásoktatásra a fürdő részleges nyitva tartása miatt. Várható, az idén is Szigetvárra vagy Csokonyavisontára utaztatjuk őket. Mi is Nagyatádra járunk úszni a családommal. A fiam atletizál, hétvégeken kocsiba ülünk, és hatvan kilométert autózunk, hogy úszhasson. Ha az az ára a strandfelújításnak, hogy egy évig, két évig zárva legyen a barcsi fürdő, akkor ezt az árat meg kell fizetnünk. Horváth Tamás: - A legtöbb diák, magamat is beleértve, nyaranta kijár a strandra, így nem tudom, mihez kezdünk, ha bezárják. Talán majd a Drávára járunk. Ha nem lesz városi fürdő, még többen mennek oda. Jó lenne, ha végre nekilátna az önkormányzat a strand helyreállításának, hiszen régóta nem költött rá semmit. Ha egy nyárra le kell zárni, mindenki vállalja ezt az áldozatot a színvonalas fürdő érdekében. Az is jó lenne, ha a városhoz közelebb lenne a drávai szabadstrand. ■ A „VIKÁR BÉLA” SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA meghívja a szövetkezet tagjait és üzletrész tulajdonosait a 2004. május 20-án (csütörtök) délelőtt 9.30 órakor tartandó közgyűlésre A közgyűlést határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel de. 10 órakor tartjuk, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az ülés helye: Hetes gépműhely ebédlő Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója a 2003. évi munkájáról és a gazdálkodás értékelése. 2004. év főbb feladatai. 2. A Felügyelőbizottság beszámolója. 3. Könyvvizsgáló jelentése. 4. Egyéb ügyek. |127641) Szövetkept Igazgatósága Oroszlánt megtámad, mégis szereti készletek, beáll majd ez az ár 7-800 forintra. Piaci gond nincs, hiszen az EU-ban nagy az igény a strucchús- ra. Az unió a jelenlegi mennyiség többszörösére is vevő lenne. Ez érthető is, hiszen a strucchús rendkívül egészséges, koleszterinmentes. S nemcsak a húsa tesz jót a szívnek, de az állatok is gyorsan a tenyésztő szívéhez nőttek. A barcsi férü ötödik éve tart struccokat, s ő is, a felesége is nagyon megkedvelte őket. - Bár a sivatagban az oroszlánt is megtámadja ez a bolondos madár, mégis nagyon szeretnivaló. Tartásához egyébként a magyar éghajlat ideális: rövid a tél, hosszú lehet a tojásrakási és a tenyészidő. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a hazai takarmányárak mellett Európában nálunk lehet a legolcsóbban tenyészteni. Hazánkban ma körülbelül félezren foglalkoznak strucc tartásáSzépen gyarapodott az állomány. Nyári István néhány egzotikus madárral a kifutón val, közülük ötvenen nagyobb barcsi farmon kívül még Lábodon, számban tartják őket. Közéjük tar- Istvándiban és Kaposvár kömyé- tozik Nyári István is. Somogybán a kén tenyésztenek struccot. _____■ Na psugár Ruházati Részvénytársaság (8840 Csurgó, Széchenyi tér 12-14.) Igazgatósága értesíti részvényeseit, hogy évi rendes közgyűlését 2004. május hó 28-án (pénteken), délután 15 órára a cég központi telephelyén található kis étterembe összehívja. Napirendi pontok: 1. Az Igazgatóság jelentése a 2003. évi üzleti tevékenységről, indítványa az eredmény felosztására. 2. A Felügyelő Bizottság jelentése a mérleg és eredményfelosztási indítvány megvizsgálásáról 3. A könyvvizsgáló jelentése a mérleg és vagyonkimutatás megvizsgálásáról 4. A mérleg elfogadása és döntés az eredmény felosztásáról 5. A 2004. év üzleti tervének elfogadása 6. Felügyelő bizottsági tag választása 7. Egyéb ügyek A közgyűlésen a részvényesek szavazati jogukat személyesen, vagy közokiratban, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatározott képviselőjük útján gyakorolhatják. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre a fentebb írt helyen és napirenddel, ugyanazon napon 15.30 órakor kerül sor. Napsugár Ruházati Részvénytársaság Igazgatósága Rövid idő alatt háromszorosára nőtt a barcsi struccfarm állománya; a 21 tenyészállat meüett félszáz vágásra szánt madár is szaladgál a kifutókon. Nyári István elmondta: növelte az állományt, mert végre megkezdték a strucchús feldolgozását.- Eddig nem volt megfelelő vágóhíd, sem akkora állomány, hogy folyamatosan elláthatott volna egy ilyen létesítményt. Mára végre any- nyira megerősödött a hazai strucc- tenyésztés, hogy megalapozhatott ekkora beruházást - mondta Nyári István. - Szatymazon már február óta teljes kapacitással dolgozik, s hamarosan Somogybán is lesz egy struccvágóhíd. Úgy tudom, évente 15 ezer állatot fogadhatnak. Egyelőre nyomott, 500 forintos kilónkénti áron veszik át a madarat; még ez is 30 százalékos hasznot hoz a tenyésztőnek. Arra számítok, hogy ha már csökkennek a kezdeti nagy
