Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-29 / 100. szám
fl 2004. Április 29., Csütörtök A L M A N A C H 0 5 7 7. OLDAL Ritka falu, ahol pár száz négyzetméteren együtt a múlt, a jelen és a jövő. Gadány központjában áll a középkori templom, falában nemrég találták meg az íves ablakot. A misékre átjárnák jó néhányon a templom tőszomszédságában levő szeretetotthon lakói közül is. Az otthonban a magányos, rászoruló idősek kapnak esélyt a boldogságra életük alkonyán. Az ősi templom másik oldalán pedig a turisták kedvelt célpontja, az iskolából kialakított gadányi panzió épülete, a túlélés záloga. Csenddel csalogatják a vendégeket Zöldellő lombok az utcán, tomácos parasztházak sorakoznak itt muskátlis ablakokkal. Az utca egyszer csak „nekimegy” a kultúrháznak. A felújított épület előtt buszforduló, középütt egy kis sziklakerttel és magányos telefonfülkével. A lakosokat telefonáláskor egyre ritkábban zavarja a busz gázfröccsének hangja, de ennek ők egyáltalán nem örülnek. Nemrég újabb buszjáratot szüntettek meg gazdaságos- sági okokra hivatkozva, így Gadány valóban lassan a csend szigete lesz. Szántó Imréné alpolgármester szerint épp ez az az eset, mikor a takarékosság észérvein túl más szempontokat is figyelembe kell venni. Szinte már alvófalu- Nagy a munkanélküliség, és akinek van állása, az Marcaliba jár dolgozni. A járatok ritkítása őket sújtja a legjobban. A hétvégi járatok megszüntetése viszont a rokonlátogatóba indulóknak és a vasárnap kollégiumba igyekvő diákoknak is nehézségeket okoz. így lesz alvófalu a hét végére Gadányból. Az alpolgármester szerint mindennek következtében még kevesebben maradnak az amúgy is elöregedő falu állandó lakosai. Miközben a gazdag múltat, az Árpádkori templomot mutatja, arról beszél: a fiatalok elhagyják a falut.- Aki munkát talál másutt, az elköltözik innen. Helyettük főként romák jönnek, ők pedig szerény anyagi körülményeik miatt segélyre kényszerülnek. Az önkormányzat viszont igen kevésnek tud munkát, kenyeret adni. Sajnos, még a lakáscélú támogatásunk évi kerete is csak mintegy 200 ezer forint, és ez szinte semmire nem elég. Arra jutunk, hogy a csodálatos környezet még a kisgyerekes családoknak is csak azért kellemes, mert nem kell messzire menniük, ha kirándulni akarnak. No, meg a nyugdíjasoknak. Főként azoknak, akiknek a falugondnok viszi az ebédet meg a gyógyszert, s a völgyben fekvő szeretetotthon lakóinak. Félszáz gondozott A félig felújított templomtól lépcsősor vezet le az egykori nagygazda- házhoz, ami volt már téesziroda és csokoládégyár is. Rajnainé Tüsér Judit azonban egy napfényes tavaszi reggelen megpillantotta az akkor már alaposan lelakott épületet, és a következő pillanatban tudta: ez lesz a szeretet gadányi otthona.- Azért hoztuk létre az alapítványunkat, hogy megszépítsük néhány magányos és rászoruló idős ember életét - mondta az alapítvány titkára. - Először csak otthon, a saját házában ápoltuk őket, aztán egy holland katolikus és egy német evangélikus gyülekezet adományából, valamint számtalan magán- személy és vállalat segítségével megépítettük az otthont. A kibővített épület mellett azóta fölépítettek egy újabbat is, így minden igényt kielégítő, modem konyhával gazdagodott az ötven gondozottat ápoló és 26 dolgozót foglalkoztató, keresztény szellemiségű otthon. A szeretet otthona- Mi vagyunk a legnagyobb munkaadó a faluban, hiszen kilenc helybélinek biztosítunk megélhetést. Gondozottjaink között az ország minden részéből vannak nyugdíjasok, de öt gadányi idős ember is velünk él. Amióta ezzel foglalkozom, hihetetlen emberi sorsokkal találkoztam, és képet kaptam arról is, hogy milyen elkeserítő körülmények között él manapság az a nemzedék, amelyet a ma társadalma fölöslegesnek vél. Rajnainé Tüsér Judit az intézmény- vezető Varga Angélával együtt Szántó Imréné: Ritkulnak a buszjáratok Weisz Józsefné, az asszonykórus lelke Ősz János: Bízhatunk a község kincseiben hisz benne, hogy egyre többen felismerik: a szeretetotthon nem csomagmegőrző, amely idős és magatehetetlen emberek végső mentsvára. Úgy érzik, hogy minden életszakaszban meg lehet és meg kell adni mindenkinek az élet örömét. S hogy ez nekik sikerül, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy szinte az összes gadányi ünnepen fellépnek az otthon lakói. A falu rendezvényeinek másik állandó résztvevője a Gadányért-So- mogyért Egyesület kórusa. A csapat egyik lelkes tagja Weisz Józsefné, aki könyvtáros, hivatalsegéd, takarító, egyszóval az önkormányzat mindenesének a szerepét tölti be. Egyebek között neki köszönhető, hogy a közösségi élet nemcsak egy kocsmában és a két boltban zajlik. Kedvhozó énekszó- Arra gondoltunk, esténként ösz- szejöhetnénk s értelmes tevékenységgel tölthetnénk az időt - mondta.- A nosztalgiázásból aztán énekszó kerekedett, és eldöntöttük: fölelevenítjük a régi lakodalmashagyományokat. Ez a játék olyan jól sikerült, hogy együtt maradt a csapat, és megalakult az egyesület is. Manapság 18 tagot számlál a közösség, a kórusban pedig nyolc-tíz állandó énekes zengi a dalt. Kitalálták, hogy március idusára összehívják a környező falvak hasonló kórusait. Aztán a tavalyi találkozó olyan jól sikerült, hogy az idén megismételték.- Hagyományteremtő céllal rendezett dalostalálkozónkon ezúttal már hat kórus vett részt, és a fellépések utáni vacsora, majd az ezt követő bál igazán élmény volt mindenkinek. Emellett persze mindig akad rendezvény, amire készül a csapat, így a kultúrházi próbák után nemrég az ifjúsági klubba tettük át a székhelyünket. Megtudtuk, hogy az ifjúsági klub különös hatással van a kórusra: a próbahely változtatásával fiatalodnak a kórustagok. S már nemcsak asszonyok, hanem huszonéves lányok is járnak az énekkarba. Turizmusban a jövő Hiába fiatalodik a gadányi asz- szonykórus, azért a falu legnagyobb gondja mégiscsak a lakosság öregedése. Ez derül ki az osztopáni iskola igazgatói posztját is betöltő Ősz János polgármester szavaiból.- Nincs a falunak igazi megtartóereje. A fiatalok másutt találnak munkát, ezért odaköltöznek. E táj szépsége pedig vonzza a külföldieket, a házat vásárló hollandok, németek fölverik az ingatlanárakat, így végképp lehetetlen egy ifjú párnak Gadányban családot alapítani. Pedig az infrastruktúra adottságait tekintve ez a település nem marad el a somogyi átlagtól. Csak a szennyvízcsatorna hiányzik, ezt azonban leginkább Sapard-pénz- ből, a mikrotérség településeivel együtt tudnának megépíttetni. Igazolta az idő- Éppen kiesünk a Balaton régióból, csak magunkra számíthatunk ebben a beruházásban is. így volt akkor is, mikor megnyitottuk az önkormányzati panziót. Azóta az idő igazolta: jó döntés volt legfőbb kincseinkben, a természet közelségében, a csöndben és a vadban gazdag erdőkben bízni. Ezek vonzzák a turistákat, s a bevételből fejleszthetjük a vendégházunkat. A panzió bővítése újabb munkahelyeket eredményezhet, s később akár a falu arculatát meghatározzák a belföldi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Ez lehet a záloga annak, hogy Gadány ne csak gazdag múltból éljen, hanem jövő- je is legyen a kis zsákfalunak. ■ Gadány Gadányi Hírmondó Aszfaltréteg a Fő utcára Tizenegymillió forint támogatást nyert az önkormányzat a település belső útjainak fejlesztésére az ükig pályázatán. Ezt a község költségvetéséből három és fél millió forinttal egészíti ki, s felújítja a Fő utca 380 méteres szakaszát. A kivitelezőt pályázat útján választják ki, és a nyár végi falunapra befejezik a munkát. Teleház a községi könyvtárban Internet-hozzáférést biztosíthat és újabb számítógépeket vehet az önkormányzat az elektronikus Magyarországért elnevezésű pályázaton nyert 1,5 millió forintból, így a tavaly nyert három számítógéppel megteremtheti a teleház alapját is; ennek a könyvtárban találtak helyet. A számítógépes „sarok" felügyeletét majd megfelelően képzett helybeli fiatal látja el, aki elvégez egy tanfolyamot is. Testvérfalu Erdélyben Az erdélyi Salamás tehet a gadá- nyiak testvértelepülése. A képviselő-testület tavaly vette föl vele a kapcsolatot, az idén pedig már szervezik a falu gyermekeinek csereüdültetését. Emellett már kirándulást is terveznek a Marcali testvértelepülésével, Maroshé- vizzel szomszédos kis faluba. ■ Recept Gadányból Burgonyás pogácsa A pogácsához 75 dkg liszt, 15 dkg zsír, 25 dkg főtt burgonya, 3 dkg élesztő kell, valamint egy bögre tej, egy kávéskanál cukor, egy evőkanál só és egy tojás. A lisztet a zsírral elmorzsoljuk, hozzáadjuk a langyos főtt és áttört burgonyát, a sót és a tojássárgáját, valamint a cukros tejben feloldott élesztőt. Az egészet összekeverjük, s a tejet apránként hozzáadva kidolgozzuk. Cipót formálunk belőle, letakarjuk, egy órát kelni hagyjuk, hü- velykujjnyira kinyújtjuk, a tetejét bevagdossuk és kiszaggatjuk; zsírozott tepsibe rakjuk, két órát pihentetjük, tojással megkenjük, és forró sütőben megsütjük. ____■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GADÁNYI AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Vadászati idényben főleg a nagyvadak trófeáira áhítozó nimródok szállnak meg a barátságos panzióban, nyáron a nagycsaládosok Iskolából vendégház Iskolából varázsolták vendégszállóvá azt az épületet, ami már messziről csalogatja a pihenni vágyó turistát, így lett az osztálytermekből szoba, a gazdasági épületből konyha és rendezvényterem az önkormányzat kilencvenes évek elején hozott döntése után.- A település legnagyobb kincse az érintetlen természet szépsége, a lombok zöldje és a madárcsicsergés - mondta Ősz János polgármester. - Ezt felismerve döntöttünk úgy, hogy a megszűnt oktatási intézmény épületéből a belföldi turizmust megcélozva vendégházat építünk. Számításunk bevált, néha még az is előfordul, hogy kicsinek bizonyul a panzió. Éppen ezért tervezik a képviselők, hogy a közeljövőben bővítik a szállót, ami most legföljebb 24 embernek nyújt kényelmes helyet. Schwarz Sándomé, a panzió gondnoka elmondta: télen a vadászok, nyáron pedig a nagycsaládosok a leggyakoribb vendégeik.- Rajtuk kívül átutazó üzletkötők, illetve diákcsoportok és külföldi turisták is megszállnak itt. Vannak visszatérő vendégeink is, akiket a kis-balatoni meg a Boronka tájvédelmi körzet vagy a falusi porták látnivalói csábítanak ide. A szálló vonzerejét talán az a minden nyáron sorra visszatérő pedagógus házaspár tudná leginkább érzékeltetni, amely azt mondta: itt egy hét alatt kialusszák egy év fáradalmait. _______■ Gad ány Kincse Valaha ezen az úton hajtották ki a legelőre a csordát meg a kondát - mutatta Tálas Sándor -, s ezért állították ide Szent Vendel szobrát Szent Vendel szobra Somogy talán legrégebbi Szent Vendel-szobrát rejti a gadányi határ. A felületes szemlélő nehezen érti, hogy miért az utolsó portától jó százötven méterre található. Tálas István, a régmúlt ismerője avat be a titokba.- Ha a keresztény ember reggelente kiment a határba dolgozni, egy megszentelt területen haladt végig. Jeles ünnepeken, körmenetek alkalmával pedig külön is fölkeresték ezeket a szent jeleket, és meghatározott szertartás keretében megerősítették a kapcsolatot. Ezért a településből kivezető utak mentén, a faluszéleken, a határban találjuk a kereszteket és a Szent Vendel-szobrokat is. A gadányi szobrot egy tehetős parasztcsalád, bizonyos Zányi Józsefek emeltették 1911-ben a barmok védőszentjének. A történelem viharai nem érték el, így sosem vitték más helyre. Legutóbb Csákó Géza plébános idejében újították föl.- A gadányi határban valaha ezen az úton hajtotta a kondás meg a kanász az állatokat a gazdag legelőkre - mondta Tálas István. - Mivel az állatok szépen növekedtek és betegség nem támadta meg őket, a hívő família köszönetként állíttatta a szobrot a pásztorok szentjének. Ahogy a katolikus ének is mondja: Jószágunkat őrizd meg, mindennemű veszélynek ártalmától Szent Vendelnek könyörgésére.” ______■ Úto n Európába
