Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-28 / 99. szám
2004. Áprius 28., Szerda 2 a 9 7. OLDAL A L M A N A C H Vrácsik és Nadalos egymástól néhány kilométerre van, ma Újvárfalva a neve. Egyik rész sem fejlődhet a másik nélkül, bár nem egyforma eséllyel indultak. Korábban a nagy gond az volt, hogy fogyatkozott a lakosság. Tavaly több kaposvári értelmiségi családnak is elege lett a város zajából, s úgy döntöttek: itt folytatják életüket. Az erdők övezte faluban a legnagyobb érték a csend, a nyugalom s a jó levegő. Ezért érdemes vállalni a munkahelyre utazással járó kényelmetlenségeket. Vagyonuk a jó levegő és a csend Aki néhány éve járt a faluban, ma biztosan nem ismerne rá. Az utóbbi időben szó szerint kivirágzott a település. Szorgos kezek ültetik a virágokat, növényeket, s rendben tartják a közterületeket. Még a rossz állapotban levő házak rendbetétele is szerepel a terveik között, hogy a község külsőleg méltó legyen Európához. Kiss Péter Pálné polgármester az önkormányzat kis épületében várt bennünket. Új házakat építenek- Gyönyörű a környezetünk, vadban gazdag erdők veszik körül a falut. Ez a település legnagyobb előnye. A lakosok száma azonban fogy, és egyre idősebbek az itt élők - mondta a polgármester. - Bár most elindult egy folyamat a nadalosi településrészen; új házakat építenek, s egyre többen költöznek ide a megyeszékhelyről. Felújítják a régi házakat, ehhez az önkormányzat is igyekszik hozzájárulni. Most készül a rendezési terv, s újabb építési telkeket alakítunk ki. A házakhoz nagy kertet, udvart tervezünk. Néhány éve a vályoggödrök helyére még horgásztavat képzeltek. Úgy látszik, ez meghiúsul.- A terület tavaly kiszáradt, az idei esők után azonban megint kezdenek föltelni vízzel a gödrök. Sajnos, minden tulajdonosnak más az elképzelése a hasznosításra, így ez egyelőre csak álom marad. Elképzelésünk, tervünk van bőven, csak a pénzünk kevés. Pályázati támogatás nélkül nem élhetünk, sőt azokat a pályázatokat részesítjük előnyben, ahol nem kell önerő. Babinszki Ágnes mélyépítő mérnök. Néhány éve járt Újvárfalván, s akkor beleszeretett. Lassacskán már elkészül a családi házuk is. Az épülő házhoz rendkívül rossz út vezet. A polgármester említette, hogy rendkívüli pályázaton szerettek volna támogatást szerezni a kátyúzáshoz, de kiderült, hogy nem is az önkormányzaté az út. A közútkezelő pedig mintha megfeledkezett volna erről a területről. Családi vállalkozás- Már tudom, hol kell lassítani az autóval, ha nem akarok tengelytörést szenvedni - mondta Babinszki Ágnes -, de még a rossz út sem tántorított el a telek megvásárlásától. Ennek több oka is volt. Ez a falu, bár némiképp elmaradott, megőrizte régi báját, s ligetes és tágas. Ekkora telket a város közelében már nem lehet kapni. Régi vágyunk, hogy kiköltözzünk. Kaposvár semmilyen szempontból nincs messze. Budapesten legalább eny- nyit kell utazni, s még a várost sem hagyja el az ember, hogy eljusson a munkahelyére, másrészt az infrastruktúra némi fejlesztésével az internet korában mindent elérhetünk. Még a terveimet is el tudom juttatni, ha itthon dolgozom. Babinszki Ágnesék háza családi vállalkozásban épült, hiszen a férje magasépítő, a testvére pedig kertépítő mérnök.- A férjem tervezte, és műszaki ellenőrként felügyeli a ház építését, az utat én terveztem, a nővérem pedig a kertet. Ez utóbbit azonban csak az látja, aki ismeri a tervet. Madárdalos ligetek A látogató nehezen tudja elképzelni, hogy a jelenlegi téglarakás helyén kerti tó lesz, s a melléképület is bontásra kerül, de megmarad a régi istálló a későbbi lótartás reményében. Ami a területen lenyűgöző, a mintegy egyhektárnyi erdő, a madárdal, a levegő és a csend. Utunk egy újabb épülő házhoz vezet. Wolfgang Emin Meyer Németországban él, s a pihenés heteit Wolfgang Meyer: Sok időt itt tölthetek A költözést latolgatja a Tiszperger házaspár képzeli Újvárfalván. A régi paraszt- ház átépítése közben szánt ránk is egy kis időt. Némi gondot az okozott, hogy Wolfgang Meyer nem beszél magyarul, e sorok írója pedig németül. Szempihentető zöld- Az emberek ebben a túlhajszolt, felfokozott világban keresik a csendet, a nyugalmat. Ismerem a megyét, többször jártam már itt, mielőtt úgy döntöttem, hogy a szabadságomat itt töltöm el a saját házamban - mondta Wolfgang Meyer. - Szerencsére olyan a munkám, hogy nagyon sok időt tudok itt tölteni. Úgy tervezem, a nyárra befejezzük az átalakítást, és a jövő évtől már nyugodtan pihenhetünk. Németországban az Északi-tenger közelében élünk, de nagyon kis területen nagyon sok ember zsúfolódik össze. Itt van hely, még az ember szeme is megpihen a nagy zöld területeken. Wolfgang Meyer elismerően szólt a helybeli ügyintézésről. Mint mondta, nem kellett ide-oda szaladgálnia, Kaposvárra utazni, mert mindent helyben elintézhetett az önkormányzatnál. A véletlen segített, hogy otthon találtuk Tiszperger Szabolcsot. A fiatalember épp a földekről jött visz- sza, szemrevételezte a legfontosabb teendőket. Most, mint mondta, a repce vegyszerezése következik. Fiatal gazdálkodók- Naponta Kaposvárról járunk ki, mert itt van a földjeink egy része a falu határában. Ez az épület a nagyanyám háza volt. Édesanyám itt született, mi ide is hazajövünk. Mintegy kétszáz hektár földet bériünk, s van három gazdálkodó a családban. Édesapám meg a testvérem is a mezőgazdaságból él. Búzát, kukoricát, árpát, rozsot és repcét termesztünk, most ez utóbbinak a növényvédelme és a kukorica vetése a legsürgetőbb feladat. A saját gépeinkkel dolgozunk, ezen a területen nincsenek problémáink. A végzettsége is a mezőgazdasághoz köti Tiszperger Szabolcsot: kertésztechnikus, és jövőre agrármérnökként hagyja el a gödöllői egyetemet. Augusztusban már hárman lesznek. S azon is gondolkodnak: inkább itt szülessen a kicsi e jó levegőjű faluban, mintsem a zajos városban. Erre igyekszik őket rábeszélni Kiss Péter Pálné is. Jó fekvésű telket ajánlgat nekik. Bebes Tibornak, a Széchenyi Zsigmond vadásztársaság elnökének nem kell bizonygatnia a terület előnyeit. A társaság vadászháza szállást kínál a vadászoknak és helyet ad a vadászattal kapcsolatos kulturális rendezvényeknek is. Vad ötezer hektáron- Először a vadászati irodalommal foglalkozók jöttek össze, majd a világjáró magyar vadászok is itt tartották alakuló ülésüket. A szolgáltatásainkat szeretnénk bővíteni, és csatlakoznánk az erdeiiskola-prog- ramhoz - mondta Bebes Tibor. A vadásztársaság 1997 óta mintegy ötezer hektáron gazdálkodik. Az átalakuláskor a terület szíve egy másik társaságé lett. Nagyvádas ez a rész, főleg szarvas és vaddisznó él itt. Ahhoz, hogy fenntarthassák, száz hektár vadföldet is művelnek.- A többi vadásztársasághoz hasonlóan nekünk sem sikerült valami fényesen a múlt év. A szárazság miatt itatnunk is kellett, s ez tetemesen növelte a költségeket, és elmaradtak a külföldi vendég vadászok. A vadhús áráról meg jobb nem is beszélni. Az idén még nem tudjuk, mi lesz. Az biztos: az állományban van tíz küó fölötti bika, s megfelelő a korösszetételük is. ■ ÚJVÁRFALVA Újvárfalvi Hírmondó Indul az e-Magyarország Három számítógépet vásárolt a könyvtárba az önkormányzat abból az 1,2 millió forintból, amit a az IHM pályázatán nyert. Az e-Magyarország programban egyelőre csak a polgármesteri hivatalban lehet elérni az internetet, de nyár végére már a lakosságnak is lesz szélessávú kapcsolata. Parkosításra 70 ezer forint A környezetvédelmi program elkészítéséhez egymillió forintot nyert az önkormányzat, s már dolgoznak a terveken. A Sefag jóvoltából 70 ezer forintot kaptak, s ezt a pénzt parkosításra fordították. Fogyatkozik a lakosság Tízzel csökkent egy év alatt az újvárfaMak száma. Csak két kisgyermek született ebben az időben, s négy idősebb lakos hunyt el, nyolcán pedig úgy gondolták, hogy más településen jobbak az életfeltételek, ezért elköltöztek a faluból. ■ Recept Újvárfalváról Tárkonyos vadragu A vadraguhoz 60 dkg őzcomb, 10 dkg sárgarépa, ugyanennyi zöldség, zöldborsó, gomba, egy fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kanál liszt, 1 kiskanál tárkony, 1 deci fehérbor, 2 deci tejszín, 1 tojás sárgája, só, bors, köménymag és tárkonyos ecet kell. Az őzcombot apró kockákra vágjuk, megmossuk, lecsepegtetjük. A hagymát, zöldséget apró darabkákra vágjuk, s olajon megpároljuk. Rátesszük a húst, s addig kevergetjük, míg a hús meg- fehéredik. Hideg vízzel fölengedjük, ízlés szerint fűszerezzük. Mikor a hús megpuhul, lisztből kevés vízzel habarást készítünk és a levesbe szűrjük, jól kiforraljuk. Lassú tűzön tejszínnel fölengedjük, közben folyamatosan keverjük, ízesítjük borral és tárkonyos ecettel. A tojássárgáját kevés forró levessel elkeverjük, majd beleengedjük a levesbe. A tetejét vá- gott petrezselyemmel díszítjük. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK! LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Újvárfalva Kincse Teljesen természetes körülmények között tavasztól késő őszig a szabadban tartják a göndör szőrű mangalica sertéseket Piacképes mangalica Mintegy 350-400 mangalicát tartanak természetes körülmények között Boross László telepén. Ennek a sertésnek ugyanis van keletje Európában. - A mangalica húsa koleszterinszegény, és telítetlen zsírsavakban gazdag. Megköti a vérzsírt, s még az olajnál is egészségesebb - mondta Boross László. - Európában igény van erre a sertésre, s hungaricumként jelenik meg. Ebből készítik a híres spanyol sonkát is, és évente mintegy hatvanezrett vásárolnának föl. Hazánkban azonban mindössze 35 ezer mangalica található. A tenyésztésében az okoz némi gondot, hogy kevesebbet fial, mint az ipari sertés, és lassabban növekszik, hiszen egy év alatt éri el a 140-160 kilós vágósúlyt. A gyulai húskombinát is biztos partnernek tekinthető, hiszen felvásárolja az összes mangalicát. - Azokat az egyedeket veszik meg, amiket a mangalicatenyésztők egyesülete regisztrál. Ez biztosítja, hogy csak tiszta vérű állat kerüljön mangalicaként a piacra. Az újvárfalvi telepet a Takács család gondozza, és így a disznók révén négy embernek megvan a biztos megélhetése. A sertések szabad, természetes környezetben élnek, turkálnak, csalánt, kukoricát meg árpát esznek. Eddig csak a szőke mangalicákat vitték ki a piacról, a legutóbb fialtatáskor azonban megje- lentek a fecskehasú és a vörös egyedek is. ________■ Az 1848/49-es szabadságharc fegyvereivel és az egyes tárgyak hiteles másolatával rendezték be a múzeumot a Noszlopy-házban A Noszlopy-ház „Küzdeni szent jogokért két Gracchust adtam a honnak... Bú kísért síromig, s egy óhaj: légy haza boldog!" Száz éve még ez a sírvers volt olvasható Noszlopy Antalné fejfáján. Tizenegy gyereke közül a harmadik szülöttnek, Antalnak és a hatodiknak, Gáspárnak a sorsa idézte a híres rómaiaknak a végzetét... Noszlopy Gáspár 1820-ban született Újvárfalán (akkori nevén: Vrácsikon). Marcali szolgabírója lett. Nemzetőr tisztként részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, a népfelkelés vezetője lett, Kossuth kormánybiztosa lett, majd a világosi fegyverletétel után gerillavezér... A Noszlopy testvérek ellen már 1849 novemberében körözést adott ki az osztrák katonai parancsnokság, Gáspárt 1850-ben elfogták, de megszökött. 1982 novemberében újra elfogták, s halálra ítélték. Ezt 1853 márciusában végrehajtották. Szülőháza műemlék jellegű épület, a XIX. század első felében nyerte el mai külsejét. 2000-ben nyitották meg múzeumként, de pár nap múlva kirabolták. Ma a múzeumban levő tárgyak hiteles másolatok, kivételek csak az eredeti 1848-as egyenruhák. Itt látható az egyetlen somogyi faágyú és egy 1848-as kard. A múzeum kertjében millenniumi emlékparkot alakítottak ki, itt ültették el a megbékélés fáját s állí- tották föl a Somogy közepét jelző emlékoszlopot. ■
