Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-03 / 79. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 0 2004. Április 3., Szombat CSOMA Csomai Hírmondó Hasznosítanák az iskolát Kapcsolatba lépett az önkor­mányzat egy közhasznú társa­sággal, hogy hasznosítsa a fél­bemaradt iskolaépületet: nyugdí­jasházat vagy - ha lesz elég je­lentkező - lakásokat alakítanak ki. Szociális jellegű nyugdíjas­házra nagyobb szükség volna, és az otthon fenntartása enyhít­hetné a munkanélküliséget is. Új gépek egymillióért Egymillió forint értékben vásárolt gépeket az önkormányzat pályá­zati támogatással. A kistraktor, ' önjáró fűnyíró, szállítókocsi és a hómaró jelentős segítség a köz­ség tisztán tartásával megbízott három közhasznú munkásnak. Két utcában járdaépítés A képviselő-testület elfogadta az önkormányzat beruházási tervét. Ebben kiemelt helyen áll a jár­dák rendbetétele. Úgy tervezik, a Kossuth utcában mindkét ol­dalon, az Ady Endre utca jobb oldalán fölújítják a járdát saját erőből. A szőlőhegyre vezető utakat is évente kell javítaniuk. ■ Recept Csomábói. Borzaskata A borzaskata tésztájához fél kiló liszt, 1 csomag sütőpor, 25 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 3 evőkanál kakaópor, 3 egész tojás és 1 csomag vanillincukor kell. A töltelék fél kiló túróból, 20 dkg porcukorból, 1 csomag vanillincu- korból és 2 tojásból készül. A lisztben elkeverjük a sütőport, el­morzsoljuk benne a margarint, hozzáadjuk a többi alapanyagot, s összedolgozzuk. A tészta felét 45 percre fagyasztóba tesszük. A töl­telékhez összetörjük a túrót, hoz­zákeverjük a tojások sárgáját, cukrot, vanillincukrot, s a három tojás keményre vert habját. Ki­nyújtjuk a szobahőmérsékleten tartott tésztát, s kivajazott, liszte­zett tepsibe tértjük. Egyenletesen rásimtjuk a tölteléket, majd ráre­szeljük a fagyasztott tésztát. Előmelegített sütőben sütjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Félbemaradt iskolaépítéséről hí­resedéit el a Kaposvár és Dom­bóvár közt félúton levő telepü­lés, majd a képviselő-testületi torzsalkodás borzolta az idege­ket Mára megnyugodtak a ke­délyek, s az épülettorzó haszno­sítása az egyik legfontosabb fel­adat. Aki teheti, most a kertek­ben szöszmötöl, s a főúton át­dübörgő kamionok zaja sem hallatszik a belső utcákig. Egy­re szebb, rendezettebb a falu. Érezhető a nyugalom, s látha­tó a hivatali munka. Csendben, kitartóan teszik a dolgukat. Feladat sok van, csak a pénz kevés Meglepő csend fogadott bennünket az óvodában. A gyerekek ugyanis már az asztalnál ültek, s készültek a délelőtti foglalkozásra. Perecet so­dortak gyurmából, és papírvirágot ragasztottak. Csak Nagy Enikő bús­lakodott az egyik ágyon. A pici lányt fogfájás kínozta. Fiúk többségben Tizennyolc esztendeje került a csomai óvodába Dobosáé Kolarics Mária. Ma elégedett a helyzettel; mint mondta, huszonöt kisgye­rekkel foglalkoznak naponta, és számuk a következő éveket tekint­ve sem fogy. Néhány éve egy kicsit átalakították az épületet. Hogy tá­gasabb hely legyen a gyerekeknek, megnagyobbították a termeket, ám így meg kellett szüntetniük az iro­dát. A vezető óvónővel egy parányi helyiségben ültünk le beszélgetni.- Vegyes összetételű a csopor­tunk, több a fiú, mint a kislány - mondta Dobosáé Kolarics Mária. - Minden tudást, ismeretet játékos formában adunk át nekik. S meg­próbáljuk kihasználni a falusi óvo­da kínálta előnyöket. Közel van egy kis erdő, és szebb zenét, mint a madarak csivitelése, elképzelni is nehéz. Gyakran kirándulunk; olyankor fölkeressük a nemrég rendbe tett kis kápolnát. Nem va­gyunk hátrányban, sőt itt a kicsik sokkal hamarabb megismerked­nek a háziállatokkal. S a város sem marad ki: a gyerekeknek meg kell ismerniük a közlekedési szabályo­kat is. Ha színházba megyünk, olyankor mindig sétálunk is egyet. Keze nyomán virágok Serénykedő asszony tűnik föl a te­lepülés egyik utcáján. Keze nyo­mán kivirul a bamálló ágyás: ár­vácskák sora mosolyog az arra já­rókra. Neiczer Józsefné szívesen segít a falu szépítésében is.- Az önkormányzat megvásárol­ta a virágokat, és amikor megkér­nek rá, szívesen beugróm segíteni - mondta Neiczer Józsefné. - Meg­bíznak bennem; már két hónapja csinálom, amit éppen kémek. Hol takarítok, hol meg virágot ültetek. Neiczerné portáján is sok virág virít. Azt mondta, nincs kedvence, az a fontos, hogy mindig nyíljon valamilyen virág a kiskertben.- A virágok mellett van egy pici veteményesem is, s megpróbálom megtermelni a szükséges zöldsé­get. El is kel, mert nagy a család: három gyermekünk van. Én is gye­rekként kerültem ide, mindössze négyéves voltam, amikor Csorná­ba költöztünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ide látogatók vagy csak átutazók később is úgy emlé­kezzenek erre a falura, hogy tiszta, rendezett és mindenütt sok a vi­rág. Mindenkinek kellemesebb lát­vány a szép környezet. A séta is pi- hentetőbb ilyen helyen, s ilyenkor némi kis büszkeséget is érzek, hogy magam is részt vettem ebben a munkában. Trófeák a garázsban A falu főútján nagy a forgalom, ál­landó a dübörgés. Szinte lehetet­len átkelni egyik oldalról a másik­ra a kamionok, nyerges vontatók miatt. A zajos főút mellett lakik Németh György. Szerencsére az au­tók zaja nem hatol át a vastag fala­kon. A lakásba lépve nem is gon­dolná a látogató, hogy vadászem­ber otthonában jár.- Festés után vagyunk éppen. A trófeákat a garázsba vittem - mondta házigazdánk -, ám hama­rosan visszarakom őket a helyük­re. Németh György harminc éve járja az erdőt, a batéi Diana va­dásztársaság tagja. Az átalakulás­kor ők is veszítettek területükből, de még így is több mint 11 ezer Németh György: Tizenhét centi ez az agyar Simon István és felesége a házuk előtt hektáron gazdálkodnak. A szarvas átvonuló vadként jelenik meg itt, s csak az őz és a vaddisznó vadász­tatása hoz komolyabb bevételt.- Kőműves az eredeti szak­mám, és bármilyen fáradtan jöt­tem is haza, a pihenést mindig az erdő jelentette. Gyakran kiültem este a magaslesre, és ott voltam reggelig; sokszor még a puskát sem emeltem föl. Ma is gyakran ki­megyek, de nem a lövés, a zsák­mányszerzés a legfontosabb. A jó levegő pihentet, s olyankor kiszel­lőznek az ember gondolatai is. A vaddisznó vadászata dobogtatja meg igazán a szívemet. A legna­gyobb trófeám egy tizenhét cenüs agyar. Lehetett volna persze na­gyobb is, hiszen a viselője több mint kétmázsásra hízott... Az Ady Endre utca egyik háza előtt szinte már az utcán érezni a festékszagot. Nem is csoda, hiszen Simon István és a felesége alig egy hónapja költözött Csornába, és az­óta is takarítanak, festenek-mázol- nak, átalakítanak. Megunták a szmogot Benn a lakásban Jimmy, a fekete törpe uszkár a legizgatottabb. Idege­nek jöttek, és most - ez nála belső késztetés - egy kicsit fontoskodik. Amíg azonban Simonékkal beszél­gettünk, jól nevelt kutyához illően gazdaasszonya ölében ült, s egy vakkantással sem méltatlankodott.- Budapesten voltam taxisofőr, s nyugdíjasként nem akartam a volán mögött görnyedni - mondta Simon István. - A fiamék Dombó­váron élnek, s úgy gondoltuk, mi is valahová a környékére költözünk. Végül a gyerekek rátaláltak erre a házra, nekünk is megtetszett, és egy hónapja ide költöztünk. Simonék hamar berendezked­tek a falusias életre. Már csirkék is szaladgálnak az udvaron, s minde­nütt látszik a szakavatott kéz nyo­ma.- Nem Pesten szerettem meg ezt az életformát, bár ott születtem - tette hozzá a felesége -, de gyerek­koromban sokat voltam vidéken, s a dunakeszi horgásztanyánknál is volt egy kis kertünk. Ott a rózsáim­ra voltam a legbüszkébb. Nagy szerepem volt abban, hogy ide köl­töztünk. Meguntuk Pestet, elég volt a forgalomból, a rossz levegő­ből. Itt csend van, nyugalom, és él­vezzük a nyugdíjas éveket. Király Péter polgármester éppen szlovákiai telefonra várt. Az ottani Csorna - Camovce - polgármeste­rét és képviselőit hívta meg az áp­rilis 30-i falunapra, akkor ünnepük egyben az uniós csatlakozást is. Egyetértő testület- Az évekig tartó torzsalkodások végre megszűntek a testületben - mondta -, így mindenki a lényeges dolgokkal tud foglalkozni. S bár minden képviselőnek sok a teen­dője, tudnak figyelni a falu gondja­ira is. Megvitattuk a helyi adóren­deletet, s úgy döntöttünk, hogy nem emelünk. A kommunális sze­métszállítás költségét továbbra is vállalja az önkormányzat. A csomai képviselők sem tud­nak tervezni pályázati támogatás nélkül. A temető rendbetételét a tavaly nyert pénzből folytatják, a kerítés után most a kapukat cseré­lik ki. A ravatalozó felújításával együtt korszerű vizesblokkot is ki­alakítanak, s díszkővel lerakott sé­tányt is szeretnének készíttetni a sírkertben.- Nemcsak a temetőt, hanem az oda vezető utat is rendbe kell ten­nünk. A szilárd burkolatú út elké­szítéséhez Sapard-pályázati támo­gatást igényelnénk. Feladatunk van bőven, s amint pénzünk lesz, megoldjuk a gondokat. ■ Úton Európába Csoma Kincse Búza kis haszonnal Családi gazdaság Farkas Károlyé. 13 hektáron ter­meszt búzát, 27 hektáron kukoricát. Egy koca és né­hány süldő röfög az ólban. A gazda bizakodik, re­méli, hogy májustól már nagyobb támogatást kap­nak a termelők. - Csak jobb lehet a helyzetünk. A múlt évet minden gazda megszenvedte - mondta rendkívül aszályos volt, és ezzel szinte egyenes arányban volt a támogatás. Mi leszerződtünk a bú­zára és a kukoricára is, így nem voltak értékesítési gondjaink. A felvásárlóknak azonban meglehetősen ki vagyunk szolgáltatva. Jó minőségű kenyérgabo­nám volt, mégis csak 2700 forintért tudtam eladni. A gazdaság meglehetősen jól gépesített, két évvel ezelőtt újították föl a gépparkot. A betakarítás kivé­telével minden munkát a saját gépeikkel végeznek. r Ezekkel a gépekkel már lehet dolgozni - mond­ta -, bár én sohasem féltem a munkától. Mikor nyugdíjba mentem, akkor kezdtem komolyabban foglalkozni a gazdasággal. Nem tudok tétlenül ülni. A feleségem is nyugdíjas, és meglehetősen kevés pénzt kapunk mindketten; ezt egészítjük ki a ter­meléssel. Bár sokan mondják, hogy a mezőgaz­daságban csak ráfizetést lehet termelni. Ha az ember odafigyel, még egy kis hasznot is hoz. ■ A hóvirágmező Kora tavasszal fehérük Csoma környéke. Kirándu­lók s virágkedvelők hada lepi el olyankor az erdő al­ját, a rétet. A tavasz hírnökét, a hóvirágot mindenki látni akarja, és természetesen sokan szedik is. A népnyelv a hóvirágot sokféleképpen nevezi: árvavi­rág, hagymagyökerű fehér viola, fehér tavaszika, .Gergely-napi virág, gyócsé, néhol állítólag hófe- hérke is. A róla nevezett virágcsalád hagymás füve gyakran a hóolvadással egy időben virít, sőt a virá­gával némelykor a hórétegen is áttör. Árusítása és kí­méletlen gyűjtése azonban a pusztulását okozhatja. A görög mitológiában e virág neve - ion - a Da- naidák ősanyjának, lónak nevéből származik. Szűz Máriának is egyik kedves virága, egyúttal a réméi1-' és elégtétel szimbóluma, mert látványává1 ez vigasztalta a paradicsomból kid”' párt. A jelentése virágnyelv'1- és a jövőnek, s a szó— gedj helyet a ménvt Mára már meglehetősen jól gépesítette Farkas Káról1' - a betakarítást kivéve minden munkát a sai’*

Next

/
Oldalképek
Tartalom