Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-19 / 91. szám

ÜB 2004. Áprius 19., Hétfő 7. OLDAL A szűnni nem akaró esőben is szép arcát mutatja a település. Széles utcáinak mindkét olda­lán élénkzöld a pázsit, s már virágzanak a fák. A balatonúj- lakiak nemcsak a megújuló ter­mészetet figyelik, hanem emlé­keznek azokra az időkre is, amikor még volt itt munkahely és nem vágytak el annyira a fi­atalok. A szépülő házak és a rendezett porták azonban azt is jelzik, hogy az emberek nem adják meg magukat a sorsnak, és szorgalmuk gyümölcse előbb-utóbb beérik. Játszani is engedik a gyerekeket A marcali kistérség menedzserei jártak a napokban Újlakon, hogy az utolsó adatokat egyeztessék a közös pályázatokon. A faluban úgy értékelik, hogy megérte küz­deni azért, hogy Marcalihoz csat­lakozzanak, mert korábban Balatonújlaknak a délnyugat-ba­latoni kistérségben nem termett ennyi babér. Több pénz fejlesztésre Mazzag Ferenc polgármester fej­ből sorolja, hogy tavaly 5,5 millió, előtte nyolcmillió, annak előtte pedig 3,5 millió forint pluszpénzt tudtak bevonni a községfejlesz­tésbe a kistérség közreműködésé­vel. Az idén 25 millió forintot igé­nyeltek, s ez kétszer annyi, mint az utóbbi három évben elnyert tá­mogatások összege. Állítja azt is, hogy megvan a fedezete a nyolc- kilencmilliós saját erőnek is az önkormányzat költségvetésében.- Amit elértünk, azt a kistérség­nek köszönhetjük - mondta a pol­gármester meggyőződéssel. A mű­velődési ház felújításának, átalakí­tásának a terveit is az egyik mene­dzser, Péteriné Vizoli Mónika ké­szíti. Ha a Sapard-irodában is egyetértenek a község törekvései­vel, újabb közösségi tereket kap a falu a település központjában. A szakadó esőben kevesen me­részkednek ki az utcára, de azért találkozni a boltba vagy a hivatal­ba igyekvő emberekkel. Van, aki kerékpáron egyensúlyoz ebben a kellemetlen időben. A falubelie­ket manapság az Új-hegyen tör­téntek foglalkoztatják. Kétszáz éves pincék Sokan azon keseregnek, hogy már semmi értéket nem lehet ki­vinni a hegybe, mert lába kel. A mostani fosztogatók éjféltől haj­nalig járják a szőlőket és sorra tö­rik föl a házakat. Igaz, szinte sem­mi mást nem keresnek, csak ételt, italt. A kéthelyi őrs rendőrei nyo­moznak utánuk, és a szőlősgaz­dák is figyelnek. Büszkék a száz­kétszáz éves öreg pincéikre, ami­ket még a nagyszüleik vagy a déd- szüleik építettek. Azt mondják, meg lehet nézni a somogyi szőlő- ültetvényeket, de ilyen gondozot­takat kevés helyen látni. Nem nagy az Új-hegy: százhektárnyi szőlő van rajta. A kis parcellák szőlőit saját fogyasztásra gondoz­zák. Egy-egy gazdának nemigen van több 4-500 négyszögölnél. Az itt termett borok közül a zweigeltet, a kékfrankost és a chardonnayt kóstolgatják legszí­vesebben az ide látogatók. Nemcsak a helyiek, hanem a szakemberek is azt mondják, hogy a balatonújlaki gazdák na­gyon szorgalmas emberek. Kiváló termőföld Rázsits Vince falugazdász is meg­győződéssel állítja, hogy a rende­zett porták, istállók, földek gon­dos kezek munkáját dicsérik. A 150 újlaki őstermelőből 30-at re­gisztrált, ennyien jelentkeztek be. Többségük a szántóföldjét műve­li, ma már csak egy-két tehenes gazda van a faluban, pedig ez a Boronka-vidék nagyon is kiváló a legeltető állattartásra. S ennek itt nagy hagyománya is volt mindad­dig, míg a lakosok végleg föl nem adták csekélyke jövedelme miatt. Az utóbbi napokban a nyilván­tartásba vett gazdálkodók 90 száza­léka már megkapta a regisztrációs számát. Ez ahhoz kell, hogy hozzá­jussanak a földalapú támogatás­hoz, ami hektáronként 36 ezer fo­rint. Április utolsó napjáig igényel­hetik a 8 ezer forintos előleget. A szakember elmondta azt is, hogy agrárvállalkozó szinte Mazzag Ferenc pályázatokat számol Varga Gézáné megőrizte vidámságát Rázsits Vince szereti a Boronka-vidéket nincs is a faluban. Az emberek jövedelmük kiegészítésére mű­velik a zártkerteket és a szántó­földi parcellákat. Az üzem végnapjai így éli mindennapjait Varga Gézáné is, akit még 1962-ben csalogatott át Balatonkeresztúrról a párja.- Megszoktam, megkedveltem ezt a kis falut - mondta. - Igaz, a Ba­laton hiányzott, de befogadtak az emberek, nem éreztem, hogy ide­gen vagyok. Ez talán rajtam is múlt. Sokadmagával 24 évig dolgo­zott a templommal szemközti mű­anyaghegesztő üzemben, aminek a fénykorában 120 dolgozója is volt. Nemcsak helyből, hanem a környék településeiről is jártak ide.- A szálak még ma is vissza­húzzák az embereket. Tartjuk a kapcsolatot, a nyugdíjas-találko­zókon is összejövünk - tette hoz­zá. Az egyetlen üzem a kilencve­nes évek elején zárt be végleg, ak­kor sokan azt tartották, vége a fa­lunak is. Hiába állítják ezt néhá- nyan ma is, nehéz lenne elhinni, látva a folyamatos gyarapodást. Tény, hogy nincs a faluban is­kola, és az óvodát is be kellett zár­ni, mert olyan kevés volt a kisgye­rek. A polgármesteri hivatal pedig átköltözött az egykori gyermekin­tézménybe. A környező települé­sek intézményeiben viszont kivá­ló ellátást kapnak a gyerekek. Az önkormányzat megoldotta az óvodások biztonságos szállítását. Nem az intézmények után sirán­koznak hát, hanem újakat terem­tenek maguknak. A falunak olyan tartalékai vannak, amelyeket ke­vés helyen találni. Alig több mint tíz éve építették az ifjúsági házat, pedig akkor is megvolt a művelődési ház. Nos, ez az ifjúsági ház valóban a kama­szoké. Kocsis Györgyné alpolgár­mester asszony a könyvtár, az if­júsági ház és a művelődési ház csőszének nevezi magát. Ennek bizony oka van. Annak idején megkérdezte a gyerekeket: milyen rendezvénye­ket, előadásokat szervezzen, mit igényelnek? Azt mondták, nem kérnek semmit, csak maguk szó­rakozhassanak. így lett a műve­lődésszervezőből csősz, ahogy ő mondja. Hozzátehetnénk, a fia­talok paradicsomának védelme­zője. Miután a közelben lakik, tőle kérik el a kulcsot, hogy ze­nét hallgassanak, videózzanak vagy csak beszélgessenek. Viszik az üdítőt, az otthoni süteményt és élvezik az együttléteh Az ifjúság háza- Visszajárnak a középiskolások is - mondta Kocsis Györgyné -, mert elárulták, hogy nem szere­tik a környékbeli diszkókat. Fél­nek a verekedésektől. Itt meg­szervezik maguknak. Élik az éle­tüket, hiszen itt el lehet bújni a szülők és a tanárok elől. Néha gond van a hangerővel, azt szok­tam mondani nekik, hogy annyi legyen, hogy én már ne halljam. Persze gyakran veszekszünk a tisztaság miatt, de talán nem is tudják, hogy milyen büszke va­gyok rájuk. A gyerekek persze nem veszik észre, hogy mennyien figyelnek rájuk a háttérben maradva. A pol­gármester is el-elsétál arra, és örül a házból kiáradó vidámságnak. Mazzag Ferenc természetesen újabb lehetőségek megteremté­sén töri a fejét. A pályázaton nyert négy számítógépet a megújult művelődési ház egyik termébe képzeli, ahol majd internetezhet- nek a srácok. Itt olyan közösségi tereket is létesítenek, amik a falu közösségét szolgálják. ________■ BALATONÚJLAK Ba latonújlaki Hírmondó Utca! bútorok A marcali kistérség közös Sapard-pályazatot szándékozik benyújtani, hogy segítse a térség településeiben az utcai bútorok telepítését. Balatonúj- lakon utcanévtábiákat, tájékozta­tó és irányítótáblákat szeretné­nek elhelyezni. A közös pályáza­tot április 30-ig nyújtják be a Sapard-irodához. Buszváró a postánál Az önkormányzat korszerű buszvárót szeretne létesíteni a posta előtti buszmegállóban. A megyei területfejlesztési tanács­hoz hétszázötvenezer forintos támogatásért pályázik a község, hogy előteremtse a költségek fedezetét. Jegyzőt keresnek Sok az érdeklődő az önkor­mányzat jegyzői posztja iránt, miután a község jegyzője Balatonszentgyörgyre pályázott. A polgármesteri hivatalban az elmúlt napokban már 10-12, . zömmel pályakezdő fiatal jelent­kezett, hogy a feltételekről tájé­kozódjon. Recept Balatonújlakröl Új hegyi bográcsgulyás Az új-hegyi pincékben gyakran főznek bográcsban. Az egysze­rű gulyásételt igen kedvelik az oda látogató turisták. Tizenöt személyre legalább három kilo­gramm sertéshúsból főzik, a legjobb lapockából. Fél kiló vö­röshagymát, fél kiló zsírt, 5 kiló burgonyát és 10 deka pirospap­rikát vesznek hozzá. A hagymát a zsírban megpirítják, megszór­ják pirospaprikával, és belete­szik az apró kockára vágott húst. Vízzel felöntik, és friss zöldpapri­kával, paradicsommal, babérle­véllel, törött borssal és sóval fű­szerezik. A kockára vágott bur­gonyát akkor teszik bele, amikor a hús már csaknem megpuhult. Ilyenkor egy kis fej zúzott fok­hagymával is ízesítik. Van, aki a jó új-hegyi borból is önt bele egy-két decit. A kondérban 2 óra alatt fő meg a gulyás. AZ OLDAL CIKKEIT GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA _________FOTÓK. MÁRTON LÁSZLÓ_________ Úto n Európába Balatonújlak Kincse Varga Zoltán templomatya a szüleitől kapta a vallásos neveltetést, amit szeretne továbbadni a falu fiataljainak A rózsafüzér királynéja A község első templomát 1982-ben szentelték föl, s patrónája a rózsafüzér királynéja. A búcsúja október első vasárnapján van. A rózsafüzér a hívő embernek a Szent Szűzhöz fűződő áhítatos kapcsolatára utal. A szentolvasó ugyanis Máriának különösen kedves. 700 évvel ezelőtt terjedt el, amikor az emberek a sok háborúskodás közepette elvesztették a hitüket. Szent Domonkos kezdte el nagy buzgalommal ter­jeszteni, hogy az elveszett lelkek megtalálják a vallá­sos élet isteni békéjét. A balatonújlakiak büszkék a templomukra, hiszen maguk építették. A hívő emberek közössége az elmúlt évszázadban többször is próbálkozott a nagy munkával, de a két világháború megakadályozta. Csak a múlt század utolsó évtizedeiben gyűlt össze annyi erő, hogy fölszentelhessék az imaházukat. A hitük azonban mindig töretlen volt, s hosszú évekig hóban-sárban, zivatarban, tűző napon zarándokoltak a község lakosai imádkozni a kéthelyi templomba. Annak idején Földvári Imre kéthelyi plébános segített az építkezés szervezésében. Most is közadakozásból kezdik el a belső festést. Varga Zoltán templomatya úgy véli, Istennek ez a hajléka már nemcsak őket szolgálja majd. Méltó módon adják át a lélek házát gyermekeiknek és unokáiknak.________________■ Va rga Géza egész életében lovak között élt, ma már a vendégfoga­dásban is hű társai szeretett négylábúi Sétakocsival Új-hegyre • Mióta az eszét tudja, mindig lovak vették körül. Ma négy kancája és négy csikója van az istállóban: jól tartott, egészséges, kíváncsi négylábúak. Varga Géza ma is a szülői házban él, s nyaranta a kocsi elé fogja lovait, s így fuvarozza a külföldi turistákat az újhe­gyi pincébe. A zsúpfedeles, ódon ház évszázadok óta ott áll, és hangulatos hajlék a szép környezetbe, szívélyes fogadtatásra áhítozó vendégeknek. A lovas gazda elmondta: van annak már 14 éve, hogy a Hor­tobágyon meglátta ezt a kocsit, s rögtön tudta, hogy maga is megcsinálja. Volt hintója is, de mindig vita kerekedett a vendégek között, hogy kivel forduljon először, így aztán eladta.- A külföldiek szeretik az újhegyi öreg pincét. Volt, aki kisgyerekként járt itt, s azután felnőttként jött visz- sza. Esküvőt is tartottak már nálunk. A német turis­táknak nem kellenek a fényes külsőségek; legtöbb­ször kiülnek a lugasba és fényképezkednek. Varga Gézát a környéken is ismerik már, mert előfordul, hogy Keszthelyre, Balatonmáriára is bekocsizik a vendégekért. Hogy miért járnak hozzá vissza olyan szívesen évtizedek óta, annak szerinte egyszerű az oka: a pincében annyit ehetnek, ihat­nak, amennyi jólesik nekik. S ameddig bírja az egészsége, várja őket.________________________■ A L M A N A C H - 0 19 ________

Next

/
Oldalképek
Tartalom