Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-02 / 78. szám

1 ■ 2004. Április 2„ Péntek A L M A N A C H - 0 7 7 7. OLDAL Iharosberény a 61-es főút s an­nak csurgói elágazása mentén fekszik. Olyan előny ez, amiért más falvak irigyelhetik,, itt szin­te óránként járnak a buszok. Szükség is van rá, mert helyben kevés a munka, s ingáznak a lakosok. A 80-as években épült házak sora tanúsítja: sokan itt képzelték el a jövőjüket. Ma vi­szont egyre többen költöznek el. A falu természeti s építészeti ér­tékei dacolnak az idővel, fejlő­dik az infrastruktúra is, sokan hiányolják azonban a közössé­get kovácsoló és megtartóerőt. Sokan hiányolják a megtartóerőt .Tavasztól őszig üde színekben pompázik az egykori Inkey-kastély parkja. Szépségéből azonban most még keveset mutat: elhúzódott a tél, a természet csak lassan ébrede­zik. A kastélyiskolába igyekvő gye­rekek fázósan összehúzzák kabát­jukat. Több mint két évszázadig az Inkey család tulajdona volt ez a vi­dék. Barokk kastélyuk 1750-ben épült, s körülötte akkor kezdték ki­alakítani a parkot is. Napjainkban tiszafa, tuja, cédrus, mamutfenyő és páfrányfenyő díszük benne, s találunk itt vadgesztenyefákat, magnóliát, vasfát és juhart is. Iskola a kastélyban A kastélyba 1950-ben költözött be az általános iskola. Az épület kar­bantartása nagy anyagi terhet ró az önkormányzatra. Már évek óta árulja, ám eredménytelenül. Hor­váth Zsolt iskolaigazgató azt mondta: most már nem is remél­hetnek érte az értékét megillető árat a fenntartók, olyan sok pénzt fektettek bele. Felújították a kony­háját, korszerűsítették a fűtését, pályázati pénzből most éppen a vi­zesblokkot teszik rendbe. Szünetre csengettek az eltérő tantervű tagozaton, s a 'folyosóra tódultak a gyerekek. Az elsősök és a másodikosok osztályfőnöke, Tímár Veronika az idén szerzi meg diplomáját a kaposvári tanító­képzőben. A 24 éves pedagógus a szüleivel él Iharosberényben.- Nem egészen így terveztem - mesélte -, mert érettségi után Sze­geden vagy Budapesten szerettem volna tovább tanulni, de most már nem bánom, hogy így alakult. A városi nyüzsgést nem hiá­nyolja, mert a falujában sem unat­kozik soha. Másfél éve iskolai szín­játszó csoportot szervezett, Kincs­kereső a nevük. Múlt héten a szín­házi világnap alkalmából Csurgón lépett föl a csapat, tavaly pedig bronzéremmel tért haza az egyik versenyről. A most szerveződött községi ifjúsági klub is számít Tímár Veronikára: irányításával in­dítják a saját színjátszó csoportju­kat. A tanítónő 12 éves kora óta gi­tározik, s már vannak saját tanítvá­nyai is. Néhány társával a szent­miséken is zenél, s azt mondják a templomba járók: szívet melenge­tő a fiatalok hangja, muzsikája.- Úgy néz ki, hogy maradok Berényben. A munkámat szere­tem, itt a családom, és ha szórako­zásra vágyom, akkor bemegyek Nagykanizsára, ott nagyon sok ba­rátom van. Az öreg iskolaépületből legin­kább a tornaterem hiányzik. A le­leményes testnevelő, Csaba Árpád azonban mindent megtesz, hogy ennek ne lássák kárát a gyerekek. Pályázaton nyert pénzből a csur­gói Nagyváthy tornatermébe viszi edzeni a tanítványait. Vettek 21 kerékpárt Az edzés nem is eredménytelen, mert a tanulók igen szép sikereket érnek el a versenyeken. Ugyan­csak pályázati pénzből járnak úszni. Síelésről nem is álmodhat­nak, viszont csináltattak szánkó­kat, és 21 kerékpár várja, hogy nyergébe pattanjanak a diákok.- Mindez az iskola és a sport­egyesületünk jó együttműködésé­nek köszönhető - mondta Csaba Árpád. Az idén végez gyógytest- nevelői szakon, és úgy tervezi, hogy különórát is tart a tartáshibás gyerekeknek.- A mindennapos testnevelési program folytán korábban is fog­lalkoztunk tartásjavítással, de ez­után még több lehetőségünk lesz rá - mondta a testnevelő.- Sok a lúdtalpas, gerincferdüléses gyerek, Csaba Árpád: Sportolnia kell a gyereknek Dávid Ferenc: Most már elóbújnak a méhek és ha fiatal korban nem teszünk el­lene, később már hiába... Hátrányos helyzetben- Egyre több a baj, a gond - erő­sítette meg Horváthné Szanyi Éva, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője is, és a szakte­rületéről említett példákat. - Két hete tanácskoztunk a hozzám tar­tozó falvak polgármestereivel, a védőnőkkel s mindazokkal, akik a gyerekekért dolgoznak. Ott is el­mondtam: a legnagyobb veszélyt a családok életvitelében látom, s csak ezt követik a rossz anyagi kö­rülmények. A családok nem oszt­ják be a pénzüket, gyakran az ön- kormányzattól, a gyermekjóléti szolgálattól várják a támogatást. Az alkoholizmus is súlyos gond. Viszont örülök, hogy egyre na­gyobb bizalommal jönnek taná­csért az emberek vagy csak azt ké­rik tőlem, hallgassam meg őket. Az amúgy is hátrányos helyzetű családokban gyakori a több gye­rek. Az sem ritka, hogy tizenéves lányok szülnek. Haladás viszont, hogy megvan bennük az igény a továbbtanulásra, és ehhez számít­hatnak anyagi támogatásra is. Kiépítik a csatornát- Sok pénzt, 40 millió forintot for­dítunk szociális juttatásokra - mondta Tímár Lajosné képviselő. A költségvetésünk 436 millió fo­rint, régóta forráshiányos az ön- kormányzat. Idén várhatóan elin­dulhat a szennyvízprogram, min­den tartalékot arra szánunk. A146 milliós beruházáshoz 48 millió fo­rintot kell előteremtenünk, nagy részét címzett támogatásból, illet­ve hitelből. Nagy gond a munkanélküliség - hallottuk a képviselő asszonytól. Legalább száz embernek kellene munkahely, s nem túl biztatóak a küátások. Még jó, hogy van köz­munkaprogram, mert az néhány hónapra megoldást hoz pár em­bernek.- Ki kellene használni az értéke­inket, természeti adottságainkat. Szeretnénk villamosítani, vonzób­bá tenni a szőlőhegyet. Az ide láto­gatóknak a közeli Baláta-tó és Agneslak is kínál látnivalót, és bí­zunk benne, hogy megépül az inkei fürdő. Beadtunk egy 38 milli­ós, Információs technológia az ál­talános iskolákban című Phare- pályázatot, ha nyerünk, megkezd­jük a felnőttképzést az iskolában. Lesznek számítógépeink, helyisé­geink, és lesz nyelvi laborunk... Ezermester méhész A rohanás és tervezgetések világá­ból a nyugalom szigetére csöppen­tünk Dávid Ferencéknél. Az idős házaspár már megette kenyere ja­vát. A 81 éves házigazda azonban folyton serénykedik: zsúrkocsik, tálcák, esernyőtartók, virágtartók kerülnek ki ügyes kezéből. Mesél­te: fiatal boltosként ládaszögelés- sel kezdte, s ezt a tudományát fej­lesztgette tovább. Ha nem barká­csol, akkor méhészkedik, immár 47 éve. Akkor kapott ajándékba négy méhcsaládot. Hálából, mert megszervezte a méz felvásárlását. Volt, hogy 58 méhcsaládja dolgo­zott a kaptárokban. Most csak 30 van, ennyi is bőven ad tennivalót. Már bújnak elő az apró rovarok, aztán az akác, a repce virágzik, ké­sőbb a hárs, a gesztenye, a málna és a feketeszeder... Egy család 25 kilónyi mézet szorgoskodik össze.- Sokszor mondtam már, hogy abbahagyom, de a véremben van, nem tudom nem csinálni - mond­ta Dávid Ferenc. - Hívnak a gyere­kek, költözzünk hozzájuk, de majd csak akkor mozdulunk, ha egyikünk a föld alá került. _____■ IHA ROSBERÉNY Iharosberényi Hírmondó Klub a fiataloknak Ifjúsági klub alakult húsz taggal a Településfejlesztő, Környezet­védő Egyesület égisze alatt, s elnökké választották Balázs Fe­rencet. Vetélkedőket, kirándu­lást terveznek, s már szervezik a színjátszó és tánccsoportot is. Őt arany a borversenyen Borversenyt rendezett a polgár­őr- és tűzoltó-egyesület, erre 27 fehér- és 12 vörösbort neveztek be. Aranyérmesnek ítélte a szak­mai zsűri Kovács Lajos és Gom- bor István meg Horváth Ferenc termését. Különdíjas lett Boncz Béla bora s aranyérmet is nyert a társadalmi zsűritől. A legjobban egyébként Varga Ferenc vörös­bora ízlett. A rendezvény bevéte­le az általános iskolát gyarapítja. Új szoknyákat varrattak Tavaszköszöntő rendezvényt tar­tott a nyugdíjasklub. Tagjai ör­vendeztek, hogy ezentúl nem kell kölcsönkérni a szomszéd fa­luból népviseleti szoknyákat, mert maguknak is van. 16 szok­nyát vásároltak 100 ezer forin­tért. A pénzt az önkormányzat és a helyi vállalkozók adták össze. Iharosberényi recept Krumplis káposzta Hozzávalók: fél vagy egy kiló sa­vanyú káposzta, egy tepsi sült krumpli, 4 kanál zsiradék - pe­csenyezsír, porcos zsír vagy olaj -, kevés só, néhány kolbászkari­ka vagy kevés kövesztett füstölt hús. A zsiradékon a savanyú ká­posztát alaposan átsütjük, ha kis­sé odapirul, annál jobb. Ezután belevegyitjük a meghámozott sült krumplit, villával jól összetörjük, együtt átforrósítjuk. Kevés kol­bász vagy füstölt hús különösen jó ízt ad neki. Mivel a káposzta elég nehéz étel, célszerű olajat használni. Ha a káposzta nagyon savanyú, sütés előtt kissé kimos­suk, kinyomkodjuk. A sült krump­lis sült káposzta laktató egytál­étel, régen vacsorára készítették. * Utána jó egy pohár vörösbor is. A CIKKEKET VARGA ANDREA IRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Jelentős az ipari tevékenység is a kft-nél. A forgácsolóműhelyben egyebek között röntgengépekhez is gyártanak részegységeket Tárolót is építenek Az Agro-Szoforg Kft bevételének a 30 százaléka ipari tevékenységből származik - alkatrész-részegységeket gyárt bérmunkában -, a 70 százaléka pedig növény- termesztésből. A kft hatszáz hektáron gazdálkodik, ebből száz hektár a három tulajdonos sajátja, a többi bérelt földterület.- Sok feladatot ró ránk az uniós csatlakozásra való felkészülés. Nem lesz egyszerű megfelelni az EU- szabályoknak, pedig ez az alapja a támogatásoknak - mondta Varga István ügyvezető. Most egy 400 négy­zetméteres, vegyes célú tároló építését tervezik, és eh­hez már uniós pályázattól remélnek forrást. Lehetősé­geihez mérten fejlesztik a kft eszközparkját, fontos fel­adatnak tekintik az évekkel korábban megkezdett ta­lajjavító tevékenység folytatását, hogy termőterületeik megfelelő minőségűek és jó tápanyag-ellátottságúak legyenek. Több szántóföldi növénnyel is próbálkoz­tak már, többnyire búzát, tritikálét, zabot, kukoricát vernek, illetve olajos magvakat.- Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a jövedelmezőség és a támogatási szabályok eldöntik a vetésszerkezetet - tette hozzá az ügyvezető. - Termé­nyeinket hazai és külföldi piacon értékesítjük. A me­teorológia jó évet ígér, s az uniós csaüakozás jótékony hatással lehet a szabad és nem szabad piaci árakra. ■ Iharosberény Kincse Szép szemű, sárgásbarna belű és különösen ízletes az il herényi gesztenye. A cukrászok már szüretkor fölvásárolják Védjegy a gesztenyének Iharosberény a Dunántúl egyik legértékesebb szelíd- gesztenye-termő helye. A legtöbb fát még a mai gaz­dák szépapái ültették a kertekben és a hegyen, s nem ritkák a 100-150 éves famatuzsálemek. Évente 30-60 tonna gesztenye terem. Nagy része hamar gazdára ta­lál, mert kiváló minősége, s mivel messze földön hí­res, már a betakarításkor helyben fölvásárolják a cuk­rászok meg a kereskedők. Az erősen aromás, sárgás­barna húsú gesztenyét világviszonylatban is jegyzik. Gesztenyése 114 gazdának van, ám az elöregedett szórványültetvények fertőzöttek, s csak néhányan kezelik szakszerűen a fákat. Az utóbbi évtizedekben a kéregrákként emlegetett gombabetegség okozott je­lentős állománypusztulást. Védjegyet szeretnének szerezni gesztenyéjüknek az iharosberényiek. Az ősszel hagyományteremtő szándékkal gesztenyekon­ferenciát rendeztek - gasztronómiai kiállítással és ter­ménybemutatóval színesítve -, s megvitatták a meg­oldás módjait is. Néhányan részt vettek egy eredetvé­delemmel foglalkozó konferencián, és Lyonba utaz­tak, hogy szemügyre vegyék az ottani híres dióter­mesztés és -feldolgozás körülményeit. A védetéshez szükség van szervezeti háttérre. Mint Pécsi László képviselőtől megtudtuk, ezért a polgárőr-egyesülettel tárgyalnak, és ápolják a szakmai kapcsolatokat is. ■ Úton Európába

Next

/
Oldalképek
Tartalom