Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-14 / 87. szám

2004. Április 14., Szerda 7. OLDAL Megyénk legfiatalabb városa még magán viseli a nagyközsé­gi múltját. Mind a külsőségei­ben, mind a fejlődés ütemében inkább csak nagy fala. Kistér­ségi vezető szerepre tört, ám a legutóbbi kistérségi átalakulás­kor ezt senki sem méltányolta. Terveik között a csatornázás, egy belső sétálóutcás bevásárló- központ kialakítása is szerepel. Nagy reményeket fűznek a ter- málvillaparkhoz: apartman­házakat foglal magába s egy korszerű fürdőt, s még a mun­kanélküliségen is enyhítene. Formálják a város új arculatát A kisváros központjában szorgos kezek rendezték a zöldterületeket. Ástak, kapáltak, gereblyéztek s vi­rágot ültettek a közhasznú mun­kások, s húsvétra széppé varázsol­ták a főteret is. Sokan járnak ke­rékpáron Nagybajomban. A kocs­ma falához is jó néhány kétkere­kűt támasztottak, s gazdáik bent az ivóban vagy a lépcsőjén múlat­ták az időt. Fontos teendői közepette zavar­tuk Valkó Andreát, aki szabadidejé­ben gyöngyöt fűz és erről több könyvet is írt. Amikor betoppan­tunk hozzá, éppen végzett öt hóna­pos kislánya etetésével, s ünnepre készülve úgy a felénél lehetett a nagytakarításnak. Gyöngyös tojás- Gyerekkorom óta foglalkozom a gyöngyfűzéssel; nagy fagolyókkal kezdtem, majd lassan eljutottam a legapróbb színes gyöngyökig. Min­dig az apró, pici tárgyak vonzottak- árulta el a fiatalasszony -, ezek­ben éltem ki hajdani gyűjtőszenve­délyemet is. Már kislányként is ba­babútorból, porcelánból, kerámiá­ból, üvegből műidig a piciknek örültem legjobban. Valkó Andreát nem érdeklik az ékszerek, csak egyetlen karikagyű­rűt visel. A gyöngyfűzés technikája sokkal jobban foglalkoztatja.- Találtam egyszer egy gyöngy­ből készült, félig elbomlott kulcs­tartót. Lebontottam, s ezzel szinte megpecsételődött a sorsom. Az új­ratűzés izgalma, a technika megta­nulása különös izgalmat okozott. A főiskolán aztán lehetőségem nyüt arra is, hogy ebből írjak szakdolgo­zatot. Ma a gallérok mellett egye­bek között mobiltelefon-tartókat, pénztárcákat készítek, s természe­tesen gyöngy a burka a húsvéti hí- mes tojásaimnak is. A gyöngyfű­zéshez a legfontosabb kellék egy speciális tű, mert az alig egymilli- méteres lyukon a hagyományos varrótű nem fér át. S más nem is kell, mint végtelen türelem, fantá­zia és jó szem, valamint rövid ujjak jól lerágott körmökkel - tette hozzá nevetve. Az iskolában csend fogadott bennünket a szokásos gyermekzsi­vaj helyett. A tanintézettől nem messze a focipályán Kis János for­golódott egy felülős fűnyíróval. A szemben levő házakból időnként egy-egy kisgyerek is fölkéredzke- dett a járműre. A fű jó, a foci nem- Alig egyéves ez a gép, amivel a fü­vet nyírom - mondta a pályagond­nok,aki egyébként az önkormány­zatnál dolgozik karbantartóként. - Ez a terület naponta ad munkát. Nagybajomban élénk a sport­élet. Az ifiken és a serdülőkön kívül rendszeresen edzenek a felnőttek is. Az önkormányzat nemrégiben nyert egy pályázatot, ami lehetővé teszi a pálya világosítását. A nagy álmuk azonban egy sportcsarnok­nak az építése, ez megalapozhatná a tömegsportot is. Kis János nem­csak a füvet nyírja, hanem lelkes szurkolója is a csapatnak, bár ezút­tal elég elkeseredetten beszélt róla.- Nem tudom, mi van a csapat­tal, de nem megy a fiúknak - mond­ta. - Nagyon rosszul szerepelnek, mindig kikapnak. Bármi is a soro­zatos vereség oka, egy biztos: a fű­re nem foghatják rá... Kertészkedés után és ebédfőzés előtt értük el Papp Jenőt. Bár bi­zonygatta, hogy elég lesz ebédre az előző napról maradt cukorborsós csirkemáj, s így nem kell a tűzhely mellé állnia. A szobában szétszórt játékok voltak, ötéves gazdájuk ép­pen az óvodában tartózkodott. Ami meglepő volt: sehol sem láttunk hangszert vagy kottát. Pedig ven­Kis János: A pályára nem lehet panasz Deák Varga József egy értékes könyvvel déglátónk a nagybajomi vegyes kar karnagya már húsz esztendeje. Papp Jenő annak idején - ifjonti hévvel - vállalta az iskolai munka mellett a kórus vezetését is. Dalokra vadászik- Sokat énekeltem valamikor; Zákányi Zsolt volt a kórusvezetőm a Tóth Lajos iskolában, bár akkori­ban utáltam énekkarra járni. Falusi kisiskolásként nem tudtam szolmi­zálni, ők pedig profik voltak. Ez az időszak mégis meghatározó volt az életemben, és természetes volt az is, hogy efelé fordulok - mondta. A vegyes karban az utóbbi húsz év­ben legalább száz ember megfor­dult, s legalább kétszáz művet be­mutattunk. Sajnos, egyre keveseb­ben vagyunk; valahogy nem divat a kórusba járni, pedig hetente csak egy próbánk van. Ott tartok, hogy vadásznom kell azokra a művekre, melyeket ilyen kevés énekessel is el lehet énekelni. Most voltunk a dél­somogyi kórustalálkozón, s rend­szeresen fellépünk az egyházi és a világi rendezvényeken is. Papp Jenő főleg a létszámgon­dok miatt már a visszavonulás, az abbahagyás gondolatával is foglal­kozott. A kórustagok azonban nem .engedték. Egyöntetű volt a vélemény: ha ő abbahagyja, soha többet nem lesz Nagybajomban énekkar.- Tény, hogy sokkal nehezebb valamit újra kezdeni, mint folytat­ni. Ami azonban egy kis erőfeszí­téssel jár, azt nagyon nehéz életben tartani. Két úton haladnak Ács Attila polgármestert csak te­lefonon értük el, mert éppen ké­szült a szennyvízberuházással kap­csolatos tárgyalásokra.- Az elképzelések szerint május vé­géig elkészülnek a csatornázás ter­vei, majd a vízügyi igazgatóság en­gedélye után kezdődhet a beruhá­zás. A mostani tárgyaláson áttekint­jük a pályázati lehetőségeket és a munkák ütemezését - mondta a polgármester. - Ezekkel párhuza­mosan pedig készül az európai uni­ós pályázati terv is. A tervek úgy ké­szülnek, hogy a tőlünk délre fekvő települések csak elviekben jelen­nek meg a pályázatokban, a későb­bi rácsatlakozás lehetőségével. Az is okozott némi nehézséget, hogy a Balaton-törvény szerint a tisztított szennyvizet a Rinya felé, a Dráva vízgyűjtő területére kell vezetni. Nagybajom városiasodásában fontos szerepe van a település arcu­latának. A legfontosabb feladatok egyike a művelődési ház átépítése. Most várják a látványterveket, majd a képviselők döntése után el­készítik a véglegeseket. A Sárközy-kúria épülete erőt s nyugalmat sugároz a tavaszias fényben. Deák Varga József évekkel ezelőtt kezdte el gyűjteni a Sárközy család relikviáit, s mára a város büszkesége lett a múzeum. Címerek tervezője Nemcsak a múzeumot fémjelzi azonban Deák Varga József neve, ő készítette el a települések címeré­nek nagy részét is. A rendszerváltá­sig inkább családi címereket rajzolt, majd elkészült Kaposvár, a megye és - folyamatosan - a többi település címere. Ma is azt vallja, hogy a legnehezebb a megyecímer elkészítése volt. A múzeum a Sárközy család emlékei mellett bemutatja Nagybajom hely- és kultúrtörténetét is. A múzeum anyaga nemrégiben két díszmagyar öltözettel bővült, egy család ajándékozta oda féltve őrzött kin­cseit. A restaurálás után tekinthetik meg a látogatók a női és férfi­ruhákat. ■ NAGYBAJOM Nagybajomi Hírmondó Bővítenék a hivatalt Kinőtte a polgármesteri hivatal épületét az önkormányzat; a megnövekedett feladatok ellátá­sának lassan gátjává válik a ház szűkössége. Ezért úgy döntött a testület, hogy beépítik a tetőte­ret. A felújításhoz, bővítéshez 50 millió forinf Sapard-támogatásra pályáztak. A beruházás költsége elérheti a 90 mitlió forintot. Jól halad a fürdőépítés Jó ütemben haladnak a városi . fürdő átépítésével. A 60 mitlió fo­rintos beruházáshoz a Széchenyi terv pályázatán nyert 153 millió forintot a többségi tulajdonos, a Termálvillapark Részvénytársa­ság. A tervek szerint a beruházás első ütemét májusban adják át. Parkolót a temetőhöz Gondot okoz a parkolás a város főterén meg a temető környé­kén. Ez utóbbi hely balesetve­szélyes is, mert csak a nagy for­galmú főút mentén tudnak meg­állni a járművezetők. A képvise­lők nemrég döntöttek a parko­lók kialakításáról, most a beru­házáshoz szükséges forrásokat igyekeznek felkutatni. Recept Nagybajomból Vajas pogácsa A vajas pogácsához 45 deka liszt, 30 deka vaj, 1 tojás sárgá­ja, fél deka élesztő, tej, tejföl vagy tejszín, a kenéshez 2 egész tojás kell. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojássárgáját, az egy evőkanál langyos tejben feloldott élesztőt, egy kevés sót és a tejfölt vagy a tejszínt. Az egészet összegyűrjük, s hidegre tesszük. Majd négyszögletesre nyújtjuk, gyengén megkenjük to­jással, háromsorosán behajtjuk, és hidegre tesszük. Egy negyed­óra múlva kétszer hajtogatjuk, s megkenjük tojással. Ezután megfelelő vastagságúra nyújtjuk és kiszúrjuk a pogácsákat, a te­tejét ismét megkenjük tojással. Ha a tojás megszáradt, újra megkenjük, majd jó forró sütő­ben szép pirosra sütjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK, LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Szabó Tamás: Az Európai Unióban csak azok a gazdák tudnak ér­vényesülni, akiknek megfelelő információ áll rendelkezésükre Váltani kell a gazdának Szabó Tamás 380 hektáron gazdálkodik. Főleg gabo­nát, kukoricát termeszt, de ha a piac úgy kívánja, ak­kor olajos magvakat is. Kedvtelésből pedig lovakat tart, s mint mondta, ha lenne ideje, még lovagolna is. Egyike azoknak a gazdáknak, akik figyelemmel kísé­rik a piaci változásokat, a keresletet, s ennek alapján tervezik meg a vetést.- Szerencsére olyan helyen dolgoztam, ahol hoz­zájuthattam a megfelelő tájékoztató adatokhoz. Sok­kal nehezebb annak az élete, aki ezeknek híjával van. Bár az is igaz, hogy a gazdák ragaszkodnak a megszo­kott terményekhez, s nem hajlandók időben váltani. A mezőgazdaságból élők nagy gondja, hogy elvetik a magot, de fogalmuk sincs arról, hogy a terményt ki fogja megvenni, mikor és mennyiért. Megfordult Szabó Tamás fejében is, hogy abba­hagyja, mert nem érdemes növénytermesztéssel fog­lalkozni. De mint a mezőgazdasággal foglalkozók többségének, neki is a vérében van ez a munka. - Az uniós csatlakozástól nem szabad túl sokat várni - mondta. - A tapasztalatok, a külföldi tanulmányutak azt mutatják: még mindig kevés az információ, s nem készültünk föl kellően. A szabályrendszer nem annyi­ra szigorú, hogy ne tudnánk átvenni, de még nem tudunk versenyezni a külföldi tőkével. ___________■ Nyo lc évvel ezelőtt az európai gólyás falu címet nyerte el a telepü­lés. A diákok külön programot dolgoztak ki a madarak védelmére A fehér gólya Cakó, eszterág, gagó, koszta - így becézi a népnyelv a gólyát. A hiedelem szerint még a gyermekáldást is ennek a nagy testű, hosszú lábú és piros csőrű ma­dárnak a nyakába varrják. Fekete István pedig a Kele című könyvében ír megható történetet erről a kedves madárról. Nagybajomban különös tisztelet övezi a gólyákat. A település ugyanis 1996-ban az országban egyedül megkapta az „európai gólyás falu” címet. Ak­kor mintegy harminchat pár gólya fészkelt a település főútjának a vülanyoszlopain. Az idén napjainkig 25 pár érkezett meg, de április 25-ig még jöhetnek... Az iskolások külön környezetvédelmi programot dolgoztak ki azért, hogy minél jobb legyen a gólyák élőhelye. A villanyoszlopok átalakítása, illetve a fész­kek szakszerűtlen megerősítése is okozhatta azon­ban a madarak számának csökkenését. A gólya ugyanis nem a párjához, hanem a fészkéhez ragasz­kodik. Ha a tojó abban idegen hímet talál, akkor elfo­gadja a’ párjának. A gólyák április második felében rakják le a tojá­sokat, s több mint egy hónap alatt költik ki. Az utód­nevelés után augusztus végén indulnak a több mint tízezer kilométeres vándorútra. Ahogy Petőfi írta: Jön az ősz, megy a gólya már, Hideg neki ez a határ...” ■ A L M A N A C H - 13 1 Nagybajom Kincse

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom