Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-11 / Vasárnap Reggel, 15. szám

2004. április 11., vasárnap Fedezze fel, mi mindenre képes az informatika Európa felé félúton Magyarország még a csatlakozás előtt álló orszá­gok éllovasaihoz képest is elmaradt az inter­nethasználat terjedésében, az elektronikus üzleti formák és banki műveletek alkalmazásában. A mobilmánia korát éljük A háztartások kétharmadában jelenleg biztosan fellelhető egy maroktelefon. A jelek szerint a mobilozás kőkemény konku­renciájává vált a vezetékes telefonálásnak. Különösen az if­jabb korosztályok részesítik előnyben a gondolatátvivő kézi készülékeket. Figyelemre méltó adalék, hogy a Net Research Center (NRC) kutatói szerint a gyakori internetezők körében minden ötödik telefontulajdonos elgondolkodott azon, egy éven belül lemondja-e vezetékes szolgáltatását. Látszólag a mobilé a jövő. Persze a minőségi elvárások is nőttek a szolgáltatókkal szemben, hiszen mind több felhasz­náló igényli/követeli a mobil banki kapcsolatot, sőt a mobil internet- és GPRS-szolgáltatások ugyancsak elterjedtek. H árom területen azonban kiemelke­dően teljesített az ország. A mobilte­lefon-ellátottság szintje már eléri az uniós átlagot, a csat­lakozó országok közül ná­lunk a legmagasabb a száz diákra jutó számítógépek ará­nya középiskolákban és min­den háziorvosi rendelőben van PC. Magyarország a digi­tális telefonhálózat kiépítésé­ben is jól halad. Ez derül ki az Európa+ak­cióterv záró dokumentumai- , ból, amelyet Budapesten fo­gadtak el az unió és a csatla­kozó országok informatikai miniszterei. Az akciótervet még 2001 júniusában szavazta meg az Európai Tanács annak érde­kében, hogy az uniós tagság előtt álló országok együtt ha­ladjanak a lisszaboni csúcsta­lálkozón elfogadott ambició­zus cél felé. A portugál fővárosban ugyanis arról döntöttek az EU-s vezetők, hogy 2010-re Európa legyen a világ legfej­lettebb információs társadal­ma, utasítsa maga mögé az Egyesült Államokat és Ázsia vezető ipari hatalmait. A gazdasági növekedés ütemében jelenleg csak két európai ország jár az Egye­sült Államok előtt: Írország és Finnország. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a fejlődés gyorsítá­sának ugródeszkája éppen az informatika lehet. Máris van­nak olyan lényeges mutatók, amelyekben az Európai Unió átlaga jobb, mint az Egyesült Államoké. Ilyen a mobilhálózatok fej­lettsége is, mert napjainkban éppen a mobilkommunikáció fejlődése az információs tár­sadalom épülésének húzó­ágazata. Vannak persze derűlátóbb prognózisok is. A tíz csatla­kozó ország informatikai pia­ca egyes előrejelzések alap­ján háromszor akkora ütem­ben fog bővülni 2007-ig, mint a nyugat-európai térségé. Az ellemzők azt állítják, hogy a legnagyobb növekedést a szoftverek fogják produkálni. Egy tavaly közzétett, szin­tén lényeges megállapításo­kat tevő tanulmányból az is kiderült, hogy a magyar ház­tartások kommunikációs ki­adásainak mértéke jelentős mértékben függ attól, hogy egy lakásban hány eszközt használnak, illetve melyeket. Telekommunikációra általá­ban azok a családok költe­nek kiugróan sokat, ame­lyeknek odahaza is van lehe­tőségük a világhálós „szörfö­zésre”, és (fel) használják az összes távközlési formát. De ez a réteg ma még szűknek mondható, csupán hét szá­zalékát adja az ország lakos­ságának. Az ő költségeik ki­ugróan magasak, minthogy havi átlagban képesek „el­tapsolni” akár negyvenezer forintot is. De mi van a töb­biekkel - tudakolják váltig az informatikai fejlődésben ér­dekelt hazai szakemberek. a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu Kinek kell a PC? Egy friss felmérésből kiderült: az üzleti szektorban ténykedő hazai kisvállalatok 88 százaléka rendelkezik számítógéppel. És ez idő tájt a cégek további 3 százaléka tervezi újabb gépek vásárlását... A z ügyviteli szoftverek piacán fejlesztő RE- VOLUTION Software által 835 kisvállalat megkérdezésével készült ku­tatásból kiderült, hogy a PC-elterjedtség szempontjából nincs különbség a vidéki és a budapesti telephelyű cégek között: a fővárosiak csupán 4 százalékponttal előzik meg a vidéki központtal működő cé­geket, amelyek 86 százaléka használ komputert. Az elemzés alapján mind­ebből úgy tűnik, hogy mára a számítógép nyújtotta előnyöket a kisebb szolgáltató cé­gek is felismerték, és vagy már hasz- . nálnak számi- jtf tógépet, w4 vagy a közel­jövőben terve­zik annak beszer­zését. A felmérés ki mutatta azt is, hogy je­lenleg a cégek további 3 százaléka tervez PC-vásárlást. A pesti és vidéki cégek kö­zötti mindössze 4 százalék- pontos az eltérés, s a jövőben várhatóan tovább csökken, mi­vel a vidékiek nagyobb arány­ban terveznek számítógép­vásárlást, mint a fővárosiak. A régiók szerinti megoszlás­ban jelentősebb elmaradásban egyedül a gazdaságilag kevés­bé fejlett területek vannak: az Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok 71 százalékos, míg az észak-ma­gyarországi megyék, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 81 százalékos ellátott- sági aránnyal rendelkezik. „A többi régióban 90 százalék kö­rüli értékkel kiegyenlített a mezőny” - tartalmazza az elemzés. A kutatás szerint az üzleti partnerek részére szolgáltató - B2B működésű - cégek a magas számító­gép-ellátott­ság ellenére is viszonylag kis számban hasz­nálnak ügyviteli szoftvereket, így például számlá­zó, készletnyilván­tartó programokat. Az elemzők úgy vé­lik, e mögött első­sorban az húzódhat meg, hogy a vállalkozá­sok nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a piacon elérhető szoftverek ké­pességeiről és árairól. Ez a hiányosság különösen gazda­sági recesszió idején csök­kentheti a versenyelőnyt. A megkérdezett vállalkozások­nál a számítógépet túlnyomó részben dokumentumok, aján­latok, levelek, esetleg tábláza­tok készítésére használják, míg e-mail címe mindössze Weboldal gyengén látóknak Egy amerikai honlapon mintegy tízezer kötet tölthető le legá­lisan a vakok és gyengén látók részére, anélkül, hogy ez a gyakorlat szerzői jogi törvényekbe ütközne. Érdekvédelmi szervezetek támogatják, hogy az EU-ban is bevezessék az amerikai gyakorlatot. Az Államokbeli weboldal segítségével az igazoltan gyengén látók, valamint az őket gondozó non- profit szervezetek és iskolák legálisan cserélgethetnek iro­dalmi hanganyagokat, elektronikus könyveket. Az amerikai honlapon ( www.bookshare.org ) már közel tízezer kötet tölt­hető le, köztük olyan sikerkönyv, mint A Gyűrűk Ura. FreeMove kontra Vodafone A már egy éve szövetkező német, spanyol, francia és olasz mobilszolgáltatók FreeMove néven holland bejegyzésű ve­gyesvállalatot hoznak létre. A négy alapító egyenrangú fél­ként vesz részt a vegyesvállalatban és a szövetségben is. Hírügynökségi jelentések szerint a T-Mobile, az Orange, a Telefonica Moviles és a Telecom Italia Mobile elsősorban a Vodaforie térnyerése ellen akar fellépni, és az egységes, határokon átnyúló szolgáltatásoknál akarják használni a FreeMove márkanevet. A várakozások szerint alacsony roamingtarifákkal és új termékekkel rukkolnak majd ki. ' Nőtt az igény az IP-telefonokra Az idén mintegy 10 millió dollárért adnak el Magyarországon IP-telefont (internet protokol), ami körülbelül a kétszerese az egy évvel korábbinak - jövendöli Budafoki Róbert, a Cisco System Magyarország ügyvezető igazgatója. Állítása szerint a társaság eleddig közel 20 ezer IP-telefont adott el nálunk, s az elmúlt három esztendőben megduplázódott az eladott készülékek száma. Becslések szerint a Cicso mellett más cégek 3-5 ezer IP-telefont értékesítettek. Elem­zők úgy vélik, hogy a magyarországi fejlődés töretlen lesz, . s 2005-ben 20 millió dollárért, 2006-ban pedig már 40 mil­lió dollárért adnak majd el netes protokollkészülékeket. A Sun harmatos éve az idei A vártnál rosszabb eredményre számít üzleti éve harma­dik negyedében az amerikai számítástechnikai óriásválla­lat, a Sun Mycrosystems. A cég költségcsökkentési programja keretében bejelentette 3300 munkahelyének megszüntetését. A vállalat egyébként 750-810 millió dolláros negyedévi veszteségre számít a most márciussal véget ért időszakban, amiből 200 milliót már a leépítések magyaráznak. Árbevételük 2,65 milliárd dollár lehet. Az elemzők ezzel szemben a Sun esetében 2,85 milliárd dolláros árbevétellel számoltak. Informatika, hírközlés Internettel rendelkező vállalkozások 1998 22 950 (* becsült adat) j. 1999 39 930 jí 2090 59 3781 2001 76 828 { 2002 96 920 * 2003 ~ ........L:.........••--'L::uu"...118679* 20 04 ^SSSSSSSSSSSSSSZ1141844 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom