Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-08 / 83. szám

10. OLDAL N Y U G D ÍJ A S O K 2004. Április 8., Csütörtök 1|| ________Hírek_________ KÖ ZGYŰLÉS. A Magyar Nem­zeti Ellenállási Szövetség So­mogy Megyei Szervezete köz­gyűlést tart április 23-án, pénte­ken délelőtt tíz órától a Somogy Megyei Hadkiegészítő Parancs­nokság épületében (Kaposvár, Baross Gábor utca 18/A szám alatt). Az összejövetelen az utóbbi három év munkájáról, eseményeiről ad számot az el­nökség, majd vezetőséget vá­laszt a közgyűlés. A hivatalos programot közös ebéd és bajtár­si találkozó követi, ahol alkalom lesz az egyéni gondok megbe­szélésére is. A vezetőség kéri a szövetség tagjait, minél na­gyobb számban vegyenek részt a közgyűlésen. TAVASZKÖSZÖNTŐ. A Bala- tonboglári Nosztalgia Nyugdíjas Klub a múlt héten tavaszkö­szöntő találkozóra hívta tagjait és a város civil szervezeteit. A természet megújulását köszön­tötték versekkel, dalokkal, majd gasztronómiai meglepetés kö­vetkezett: zöldséges, túrós, szó- jás ételekkel, salátákkal, szend­vicsekkel, egészséges méregte­lenítő teákkal, gyümölcslevek­kel kínálták a vendégeket. A megjelentek elismerő szavak kí­séretében köszönték meg a meghívást. HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS. A Kelet-balatoni Nyugdíjas Kistér­ségi Egyesülés klubvezetői ked­den Szóládon tartottak megbe­szélést. Vörös Gyula polgármes­ter a település, Fülöp Tiborné el­nök pedig a helyi nyugdíjas­klub életével ismertette meg a vendégeket. Ezután az ünnepi készülődés jegyében ötletes, mutatós húsvéti dekorációk, aj­tódíszek, tojástartók, nyuszi­fészkek készítésére tanította meg a jelenlevőket Hídvégi Má­ria kézműves. A kistérségi talál­kozón részt vett Stikel János, a megyei önkormányzati hivatal referense, valamint Kovács La­jos, a megyei szövetség tiszte­letbeli elnöke és Horváth Károlyné elnökhelyettes is. VÁLTOZÁS. A kistérségi tavaszi kulturális bemutatók menet­rendjében két változás is tör­tént. A múlt héten közölt idő­pontok közül a lengyeltóti szemle napja április 22-e helyett május 28-ára, a toponári bemu­tatóé pedig június 15-e helyett június 25-ére módosult. KISTÉRSÉG. Megbeszélést tar­tottak a múlt héten a Dráva- menti Kistérségi Nyugdíjas Egyesülés klubvezetői Csurgón. A tanácskozás legfontosabb na­pirendi pontja az április 23-i csurgói kistérségi nyugdíjas kul­turális szemlével kapcsolatos feladatok megvitatása volt. OLDALSZERKESZTŐ: KATONA CSONGOR Aktivitás a boldog időskor titka __ Balatonföldvár A geriátria - az idősek egészsé­gével foglalkozó orvostudo­mány - tekintélyes hazai kép­viselőinek előadásait kísérték feszült figyelemmel, kitüntető érdeklődéssel a Balatonföld- vári Bajor Gizi Közösségi Ház múlt heti ismeretterjesztő ren­dezvényének nyugdíjas részt­vevői. Ilyen rangos előadói csa­patra országos események is büszkék lehetnének. A Földvári Bajo; Gizi Közösségi Ház, a Kelet-balatoni Nyugdíjasok Kistérségi Egyesülése és az Orvosi Rehabilitációs és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága Geronto­lógiai Szekciója közös rendezésé­ben létrejött esemény szakmai programjának összeállításában a legnagyobb érdem mindenképpen ez utóbbi, kissé hosszú nevű szek­cióé, amelynek vezetője Vértes László főorvos. A kérdés kézenfek­vő: hogyan sikerült tekintélyes pro­fesszorokat megnyernie egy nyug­díjasoknak rendezett előadásra.- A földvári közösségi házban évek óta rendezünk tudományos és kulturális napokat, amelyeknek az a célja, hogy az érdeklődőknek mű­vészi élményeket, a szakmának konzultációs és vitalehetőséget nyújtsunk és olyan emberek talál­kozására adjunk módot, akik szere­tik a Balatont - foglalta össze az in­dítékokat Vértes László, a szekció el­nöke. - Ez adta az ötletet, hogy tart­sunk most egy olyan találkozót is, amely az érintettekhez szól. Ha az elhangzottak részletes is­mertetésére nincs is módunk, a ren­dezvény magas minőségi színvona­lának érzékeltetésére mindenkép­pen szükséges az előadók felsoro­lása. Fehér János professzor a hala­dottabb korúak életmódjáról, Len­gyel Gabriella a veszélyeztető ténye­zőkről, Simon Tamás professzor az idősek gyógyszeres kezeléséről, Barícza Sarolta az idős kori műté­tek kockázatairól, Czeyda-Pommer- sheim Frigyes a rákszűrés fontossá­gáról, Szüle Endre a vizeletinkonti- nencia, a dülmirigyrák kialakulásá­ról, Kelemenné Szántai Anita pedig a korszerű gyógyászati segédesz­közök alkalmazásáról tartott min­den lényeges kérdést érintő, közért­hető tájékoztatót. Az előadások után a hallgatóságból bárki választ kaphatott a saját betegségével, mű­tétjével, tüneteivel, életmódjával kapcsolatos kérdésekre is. Vértes László Időskor, életminőség cím­mel tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. A tudomány kiválóságaitól kaptak közérthető egészségmegőrző ismereteket- Családunkhoz, közénk tartoz­nak idős szeretteink is, éppúgy kell sorsukkal, egészségükkel törőd­nünk, mint a sajátunkkal, a gyer­mekeinkével. Minden nemzedéket, de különösen az időseket három szempont, a testi, a lelki és a szoci­ális körülmények szerint kell vizs­gálnunk, mert mindhá­rom tényező együttes megléte szükséges a bol­dog időskorhoz - hangsú­lyozta a főorvos. - Meg kell különböztetnünk az egyedüllétet a magánytól. Nem feltétlenül magány­ra kárhoztatott, ha valalti megözvegyül, egyedül marad, csak keresnie kell hasonló korúak társasá­gát, közösségét, ahol jól érzi magát, megbeszélheti mindennapi gond­jait, örömeit. Ugyancsak fontos kü­lönbséget tenni a naptári és a bioló­giai életkor között. Kilencven-száz éves embereket ismerünk, akik tiszta tudattal, teljes szellemi fris­sességben, fizikailag is aktívan munkálkodnak. Hazánkban ma több mint kétszáz százesztendős­nél idősebb embert tartunk szá­mon, és hangsúlyozzuk ki, nagy részük rendszeresen dolgozik, te­vékenyen tölti napjait. A ház körü­li, kerti tennivalóktól a kézimunká­ig, sakkozásig minden elfoglaltság hasznos. Ha egy szóban kellene összefoglalni, mit ajánlunk a hosz- szabb, egészségesebb, boldogabb időskor elérésére, ez az egy szó: ak­tivitás!- Mi minden szükséges az életmi­nőség kívánatos szintjéhez?- Egyebek között a speciális egészségügyi ellátás. Az előadások­ban is hallhattuk, hogy számos, ko­rábban az idős kor velejárójának tartott betegséget lehet kezelni, többségük megelőzhető. Az idős­gyógyászatban öt-hat éve bekövet­kezett szemléletváltás is hozzájá­Korcsoportok változása Nálunk a hatvanéves embert idősnek nevezi a közbeszéd. Az Egész­ségügyi Világszervezet illetékes bizottsága által nemrég kiadott kor­csoport-meghatározás szerint 64 éves korig tart a felnőttkor, 65-től 74 évesig idősödőnek, és csak 75 év felett nevezik idősnek az embere­ket. Ez nem csupán játék a statisztikával, hanem a világ fejlett orszá­gaiban a nyugdíjazás után tapasztalható aktivitás alapozza meg. rult ehhez. Szakított az orvostudo­mány azzal a borzalmas felfogással, hogy idős embereket már nem ope­rálunk, csak az állapotromlás meg­állítására törekszünk. Ma már a tel­jes gyógyulás, a rehabilitáció a cél, tehát épp olyan tagjai a társadalom­nak, mint a náluk fiatalabbak. Né­hány országban, például Németországban, külön minisztériuma van az időseknek. Mi még nem tartunk itt, pedig a de­mográfiai helyzet, a tor­zuló korfa igencsak indo­kolná. Öt év óta lehetőség van arra, hogy az orvosok idősgyógyászatból szak­vizsgát tegyenek - mint­egy száz orvos szerzett eddig geriátriából képesítést -, az­óta valamivel nagyobb figyelmet kap az egyre népesebb korosztály egészségügye. Azt azonban hang­súlyoznunk kell, hogy az idősekkel való törődés, de említhetnénk a gyermekvállalást is, a társadalom lelkületének tükre, és elsősorban nem jogszabály-alkotási, hanem ér­zelmi kérdés. Örvendetes, hogy egyre többen jelentkeznek szociális munkásnak, társadalmi segítőnek, támogatásukban nagyobb állami szerepvállalás volna indokolt.- Milyennek mondható a hatvan éven felüli magyar lakosság általá­nos állapota?- Egy nálunk dolgozó külföldi szívsebész professzor megállapí­tására tudok hivatkozni, áld nem­zetközi tapasztalatai alapján azt mondta, hogy pontosan tíz év a különbség a külföldi és a magyar idősek között: egy szerencsésebb országbéli hatvanéves ötvennek, egy magyar hatvanéves hetvennek néz ki. Ennek persze ismert törté­nelmi, politikai, társadalmi, gaz­dasági, szakszóval kifejezve pszi- chotraumás okai, összetevői van­nak.- Egyszeri esemény ez a földvári, vagy lesz folytatása?- A most szerzett tapasztalatok számunkra igen kedvezőek, és úgy látom, a fogadtatás nem kevésbé. Ősszel tudományos konferenciát tartunk, de jövőre újra várjuk a nyugdíjasokat, terveink szerint a mozgásszervi megbetegedéseket elemezzük részletesen. ■ Nyugdíjas-sportnap lesz Patalomban SZENTGÁLOSKÉR A toponári nyugdíjas-kistérségi egyesülés klubvezetői a múlt héten Szentgáloskéren tartottak megbe­szélést. Szokás szerint a vendéglátó faluval ismerkedtek először a részt­vevők, Varga Károly elnök mutatta be a templomot, a háborúk áldoza­tainak emlékművét (a maga faragta hatalmas kopjafát) és a klubtagok kézimunkáiból összeállított kiállí­tást. Horváth Károlyné, a megyei szövetség elnökhelyettese a Nyug­díjasok Országos Képviseletében folyó érdekvédelmi munkáról adott tájékoztatást, majd a kistérségi kul­turális bemutató időpontjában álla­podtak meg, amelyre június 25-én a toponári művelődési házban kerül sor. Egy eddig szokatlan rendez­vény megtartását is elhatározták, kistérségi sportnapot tartanak júni­us 17-én, Patalomban. A Szivárvány kitüntetése Marcali __ A Marcali Szivárvány Városi Nyugdíjas Egyesület „Marcali Városért” kitűntető címet ka­pott. Az elismerést az önkor­mányzat a város idős polgára­iért végzett tevékenységéért adta a civil szervezetnek. A Marcali Szivárvány Nyugdíjas Egyesület 1989-ben jött létre egy kézimunka-klubból. Egyesületté 1990-ben alakult. 1999-ben vet­ték fel a Szivárvány nevet. Antalicz Istvánná, az egyesület elnöke el­mondta: a névvel is sze­retnék kifejezni a civil szervezet sokszínű te­vékenységét, melyben a tagokat a szivárvány színes, tarka koszorúja köti össze. A kezdetben hatvan tagot számláló szerve­zet mára mintegy száz­negyven fős közösséggé gyarapo­dott, így a város legnagyobb és tegyük hozzá az egyik legaktí­vabb egyesülete. Alapfeladatuk­nak tartják, hogy az idős embe­rek ne legyenek magányosak. Közösségben éljenek és megta­lálják a maguk értelmes időtöl­tésének, szórakozásának formá­it. Rendszeresen szerveznek or­szágjáró kirándulásokat. Az egyesület kultúrcsoportja állan­dó szereplője a város rendezvé­nyeinek, de a környék települé­sein is gyakran fellépnek. A kul- túrcsoportban mindenki azt csi­nálja, amihez kedvet és tehetsé­get érez. Saját verssel, énekkel, humoros jelenettel vagy éppen zenés-táncos összeállítással. A sok-sok meghívás bizonyítja a csoport kiváló munkáját. Az egyesület fogja össze a kisrégió nyugdíjasklubjait, egyesületeit, szervezi a Marcali és Környéke Nyugdíjas Kistérségi Egyesülés programjait. A legsikeresebb és legnagyobb érdeklődés­sel kísért rendezvényük évek óta a tavaszi nyug­díjas kulturális bemuta­tó. A klubdélutánok na­gyon jó hangulatban tel­nek. Énekelnek, beszél­getnek, nemrég foltvar­ró tanfolyamot, szak­kört indítottak. A férfiak eközben jó kis kártya- partikat rendeznek. Antalicz Istvánná leszögezte: az érdem el­sősorban nem az övé. Munkája, elképzeléseinek megvalósítása a tagok támogatása, áldozatos munkája nélkül szinte lehetetlen' lenne. Szükséges a marcali ön- kormányzat anyagi és tárgyi se­gítsége is. Persze az erkölcsi elis­merés is nagy megtiszteltetés, a „Marcali Városért”-díjnak igen­csak örültek. VIGMOND ERIKA VASAS-NYUSZI. Szokás szerint idén is megkapták húsvéti ajándé­kukat a szakszervezeti nyuszitól a Vasas-nyugdíjasok. A keddi ün­nepségen Papp István, a Vasas Somogy Megyei Nyugdíjas Szervezet elnöke köszöntötte a szakadó eső ellenére megjelent nyolcvan szak­társát, akik örömmel vették a május 9-i gunarasi, a szeptemberi szombathelyi, kőszegi kirándulás hírét. Vitkai Sándorné, a villamos- sági gyár szakszervezeti titkára és Varsányi Gábor, a Vasas-nyugdíja­sok szervezetének titkára kívánt kellemes ünnepeket az ajándékok átadásakor. fotós török anett Büszke lokálpatrióták Ka POSSZENTJAKAB 1981 óta működik Kaposszentja- kabon nyugdíjasklub, 1983 óta be­jegyzett egyesületként. Tavaly ősz­szel egy kisebb csoport kivált az egyesületből, a maradók pedig Zsalakovics Lászlót kérték meg az elnöki feladatok vállalására, aki a múlt heti közgyűlésen a szétválás óta történteket foglalta össze. Be­számolt a nagy sikerű főzőver­senyről, a levéltár igazgatójának Szentjakab történetét ismertető előadásáról, a városrész közmű­veinek helyzetét, fejlesztési terve­it bemutató tájékoztatóról, a hasz­nos orvosi tanácsokról, a hangula­tos klubdélutánokról, alkalmi ren­dezvényekről, baráti klubokkal megtartott találkozókról. Az elnök külön köszöntötte az 1981-es ala­pítók közül most is jelen levő Zsalakovics Máriát és Kántás Mar- gitot, aki már leányával együtt jár a klubba, és a pótszilveszteri bál óta nincs szüksége botra. Négy idős klubalapító egészségi állapo­ta miatt már nem vesz részt a kö­zösség összejövetelein, de az egyesület tagjai rendszeresen meglátogatják őket, tartják a több mint két évtizedes kapcsolatot. Rövidesen sor kerül a területi bor­versenyre, amelyre szekszárdi és balatoni nedűket is várnak, ezút­tal azonban külön kategóriában bírálják el a profi pincészetek és a hobbiszőlészek borait, lesz per­sze főzöverseny is. Borhi Zsombor, a városrész ön- kormányzatának vezetője köszö­netét kifejezve nagy elismeréssel szólt a nyugdíjas-egyesület mun­kájáról. Mint mondta, lendületbe hozták Szentjakab közösségi éle­tét, példájukból tanulva más civil csoportok tevékenysége is meg­élénkült. Horváth Károlyné elnök- helyettes a megyei szövetség, Por­koláb Lászlóné a patalomi, Ács Ferencné a toponári nyugdíjasok jókívánságait tolmácsolta. Az egyesület felszólaló tagjai is megelégedéssel és elismeréssel il­lették az elnökséget. Többen azonban városrészük jó hírének védelmében emelkedtek szólásra. Elmondásuk szerint néhány hír­adás és ennek nyomán a közvéle­mény is összekeveri Szentjakabot a megyeszékhely keleti részének egyik területével, ahol a legna­gyobb a munkanélküliség és a népsűrűség, ahol a legrosszabbak a lakásviszonyok. Egy nemrég su­gárzott tudósítás is Szentja- kabként emlegette ezt a mostoha helyzetű területet. Szentjakab azonban kertes, családi házas la­kóközösség, ahol barátságban, ki­egyensúlyozott, segítőkész szom­szédi kapcsolatban élnek egymás­sal a szorgos, rendszerető embe­rek - hangsúlyozták a nyugdíjas városrészvédő lokálpatrióták. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom