Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-22 / 68. szám
2004. Március 22., Hétfő 7. OLDAL Ég felé meredő torzó a falu határában a félig sem kész házgyár. Szomorú emlékeztető ez: Ádánd a meg nem valósult álmok faluja volt Gyógyszállót is terveztek meleg vizes fürdővel; a nagy területet gaz veri föl, s az önkormányzat próbálja visszaszerezni eltékozolt in- • ♦ gatlanát. Ma emberléptékűek a tervek: új orvosi rendelőt, korszerű hivatalt, iskolát s óvodát szeretnének. Csak az elvesztegetett idő miatt nehéz lesz behozni a hátrányt, és az anyagi lehetőségek is szűkösebbek. Földhözragadtak az ádándi álmok A veszprémi káptalan intézőjének háza ma már nem áll, s a múlt ködébe veszett a takaros kis kápolna is a Kálvária-dombon. A német Albert Zimmermann 1848-ban festett ádándi látképéhez képest azonban nem történt túl sok változás az utóbbi százötven esztendőben, legalábbis ha fölülről tekintünk le Külső-Somogy legszélső településére, a hajdani virágzó mezővárosra, melynek a fejlődése akkor rekedt meg, amikor a főút (a mai 65- ös) másfelé kanyarodott. Jövőt a fiataloknak Dani Béla kalauzolt bennünket a saját birtokán át arra a helyre, Ádánd legmagasabb pontjára, ahol 1848-ban a híres tájképet megfestő művész állhatott. A fák koronája fölé magasodó épület Csapody Pál uram kastélya - itt írta Roboz István a Kossuth imáját -, ma a Fekete István mezőgazdasági szakközépiskoláé, 1946-tól tanítanak a falai között. Skerlecz Tamás iskolaigazgató, aki rokonságban áll a kastély későbbi tulajdonosaival, a Satz- gerekkel, azt mondta: hiába minden kedvező adottság - szép környezet, jó fölszereltség, családias légkör -, ha az iskolának nincs elég tanulója. - Folyton azon kell tömi a fejünket, hogyan maradhatunk talpon. Úgy döntöttünk: a mezőgazdasági gépészek oktatása mellett elindítjuk a kertépítő, valamint a gépíró-szövegszerkesztő szakot - tette hozzá. - Az a feladatunk, hogy igényt keltsünk a fiatalokban olyan szakmák iránt, amikkel boldogulhatnak az „uniós jövőben” is. Újra szól a harang A szakiskolások egyébként örülnek a hirtelen jött jó időnek, így ugyanis jól fölszerelt tangazdaságukban lassan hozzákezdhetnek majd a talajmunkákhoz, vetéshez. Más változás is van a községben. Alig egy hónapja, hogy minden délben ismét harangoznak a református templomban. Ez 1830-ban épült, s amikor a német festő megörökítette, még új fényében pompázott; ma már kissé ütött-kopott az épület. - Kevés az egyház pénze - ismerte el Szatmári A. Lajos esperes. - Most a kártalanításból számítunk némi állami apanázsra, abból talán futja majd a legszükségesebb dolgokra. Örvendetes, hogy helybéli szakiparosok segítségével automatára cserélhettük a harangot irányító szerkezetet, így minden délben harangozhatunk. Mert a hívek szeretik a pompát, a harangzúgást, a hitélet azonban már nem olyan erős. Nagy a lelki elerőtlenedés, a falu látható fejlődése tehát a jelek szerint nem jár együtt a lelkek megerősödésével. Kultúra kocsiszínben A Kálvária-tető és a templomtorony magasságából Pollák Tibor szavai hamar visszazökkentenek a földre. A polgármester szerint amit az utóbbi évtizedben elszalasztottak, azt rövid időn belül nehéz lesz pótolni, mert közben minden korábbinál nehezebbé váltak az önkormányzatok anyagi lehetőségei.- Ádándot is, ahogy a környező településeket Külső-Somogyban, valaha mocsár vette körül - kezdett az évtizednyinél jóval távolabbról induló visszatekintésbe Pollák Tibor, az írói vénájú polgármester, aki a kilencvenes évek elején az akkor még működő Berzsenyi Köz- művelődési Egyesület élén országos hírű versenyeket is hozott abba az ádándi ralikrossz-katlanba, amit ma lovas vállalkozók hasznosítanak, de így legalább nincs gond a kaszálására. - Dombok emelkedtek ki a lápos vidékből, s ezeket szőlőműveléssel hasznosították; itt Szakmát tanulnak az uniós igények szerint Pollák Tibor: Kevés a pénz, igen sok a feladat Nagy Lajos és négylábú járőr társa volt valaha a veszprémi püspökség pincészete is. Egy XVIII. századi országjáró gazdagnak írta le Ádándot, amely Kaposvár és Szőlősgyö- rök mellett harmadikként kapott Somogybán mezővárosi rangot. Az épületekből áradó "jómód látszik Albert Zimmermann 1848-as tájképén is. Ezeknek azonban, sajnos, nyoma sem maradt: a régi épületek tégláiból épült föl a későbbi új falu jó része. Amit ma középületnek használunk, azok a háború után készültek, s mára olyan állapotba jutottak, hogy egyik sem felel meg a kor követelményének. A művelődési házunk például korábban kocsiszín volt. Mindez a teendőinket is megszabja; feladat volna bőven, de nincs hozzá kellő anyagi erő. A jövőben is igaz lesz: vagyont csak vagyonból lehet teremteni, ezért is volna fontos visszaszereznünk azt a területet, amit néhány éve az ön- kormányzat meleg vizes fürdő és gyógyszálló céljára eladott a mára „fölszívódott” befektetőknek. Közkút a forrásból Azt, hogy az ádándiak elképzeléseikkel is ma már a földön járnak, az a terv is nagyon jól szemlélteti: közparkká Idvánják alakítani a fürdőnek szánt ingatlant. Az évtizedekig szabadon elfolyó meleg vizes forrást úgy hasznosítanák: közkutat varázsolnának a faluba, hogy azért hazaszállítva ki-ki részesülhessen az ádándi „büdösvíz” jótékony hatásából, akár csak egy lábfürdő erejéig is. Zimmermann idilli nyugalmat árasztó festményén is jól látszik, hogy Ádánd területe hatalmas; ma is jókora külterület, szántó, erdő, szőlő tartozik hozzá. Közel a megyehatár,, s a szomszédból gyakran át-átruccantak a rosszban sántiká- lók, hogy megdézsmálják a pincéket, a földek terményeit. Ez azonban már a múlté. Amerre csak jártunk a faluban, mindenütt elismerőleg szóltak a helyi körzeti megbízott, Nagy Lajos eredményes munkájáról. Nincs még két éve, hogy Debrecenből Ádándra került, de máris a minimálisra szorította visz- sza a bűncselekmények számát. Egyedül persze ez nem ment volna ilyen gyorsan, de társa is van: az ötéves Szilaj. Rendőr lóháton Nagy Lajos tehát lovas rendőr, sőt az egyetlen olyan körzeti megbízott az országban, aki a saját lovával látja el a szolgálatot.- Éppen a jókora külterület miatt van szükség a lóra - magyarázta. - Árkon-bokron, szántóföldön át minden helyet gyorsan megközelíthetek, s lóháton könnyebb utolérni az üldözöttet is. Csaknem teljesen elmaradtak a pincefeltörések, a faluban sem igen fordul elő betörés, lopás. Falopókat, terménytolvajokat sikerült fülön csípni az utóbbi időben. Nagyon jó a kapcsolatom a helybéliekkel, gyakran találkozom velük, az utcán is, a határban is, ezért aztán könnyebben, gyorsabban elfogadtak. Fontos a rendőri jelenlét, ezt ismerte föl a helyi önkormányzat, és nemcsak szolgálati lakást adott, hanem vállalta a lótartás költségeit is. Szökevényt vonatról Az utóbbi idők legvisszhangosabb bűnesete az a szurkálás volt, mikor a két italozó cimbora egyike bicskával nyakon szúrta a másikat. A sértettet mentő vitte be a siófoki kórházba, onnan azonban megszökött. Nagy Lajos az eset hírére akkor nem lóra, hanem autóba pattant, és a siófoki vasút-állo- máson az Ádándra induló vonatról szedte le a rendőrök által keresett komát. ■ Úton Európába Ádánd Kincse ádánd Ádándi Hírmondó Többmilliós hiánnyal kezdtek Tizenötmillió forint hiánnyal fogadta el a testület a költségvetést. A gondok súlyosak: az iskola tornaterme elavult, szűk a tanári, s négyféle a fűtés. Az óvodában s a polgármesteri hivatalban pazarló a fűtés, ezért pályáznak a rendszer átalakítására. A térség utolsó faluja Ádánd, ahol még higanygőzlámpák világítanak, de az idén ezeket is kicserélik. Rendezett parkokat Készek az új, egyhektáros park kialakításának tervei. Itt három kútból, köztük egy meleg vizesből vehet majd vizet bárki. A katolikus templom körüli 1,5 hektáros parkot is felújítják. Közmunkapályázattal hat embernek adna feladatot az önkormányzat a temető rendezésénél s ároktisztítással. Aknamentesítés a temetőben Rendkívüli pályázaton szeretne pénzt kapni a község a temető rég nem használt területének feltárására; ott nemrég II. világháborús gránátot találtak. A vizsgálat szerint több lövedéket is rejthet a föld, az aknamentesítés két-hárommillió forintba kerül. Recept Ádándról Marhafarokpörkölt Minden jobb hentesnél kapható marhafarok, ebből 7-8 kilót kell venni, hogy egybográcsnyi pörköltet készítsünk - legalábbis Tóth István szerint, aki ezzel az étekkel nyert már főzőversenyt. Ezt a felesége is tanúsítja, aki nyaranta szakács a siófoki Európa szállóban. Csak disznózsírt javallnak hozzá, méghozzá kilónyit, majdnem eny- nyi vöröshagymát, s ízlés szerint magyarborsot, zöld- és pirospaprikát, őrölt köményt, ételízesítőt, kevés babérlevelet és fokhagymát meg nyolc kocka pörköltalapot. Vizet azonnal ne tegyünk a pörköltre, hagyni kell, hogy előbb levet engedjen, s utána is jobb a szódavíz, mert úgy nem lesz zavaros a leve. Ne fonjon, csak lassan főjön, hogy sűrű legyen a leve és ebből a vörösbort se felejtsük ki. A CIKKEKET FÓKA] IMRE ÍRTA FOTÓIG GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Folyamatosan fejlesztette üzemét a Pasteur Kft, s mára exportminősítést szerezhet, így eljut az ádándi tojás az uniós országokba is Márkanév a Juti Tojás Márkanév lett a Juti Tojás, amit a Pasteur Tojásfeldolgozó Kft állít elő. A cég jelenleg ötven dolgozónak ad munkát, s már 1998-ban a legszigorúbb követelmények betartását szem előtt tartva építette föl az üzemét, s azóta is folyamatosan fejleszti. Számukra nem lesz újdonság az uniós előírások betartása, hiszen évek óta alkalmazzák már a mindennapi gyakorlat során.- Több mint négy éve rendelkezünk az ISO 9001- es és a HACCP-minősítéssel, és ami fontos, alkalmazzuk is - mondta Kovács Antal, a kft vezetője. - Felkészültünk arra is, hogy exportminősítést szerezzünk, másként ugyanis lehetetlen lenne a további működésünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a csatlakozást ületően ne lennének nyitott kérdések. Elvileg alkalmasak leszünk arra, hogy tojástermékeink megjelenjenek az uniós országok piacán. Szeretnénk is ezt, de nem tudjuk, mire lesz lehetőségünk. Nem tudni, mennyire védik a saját beszállítóikat, s azt sem, hogy a hasonló ottani cégek mennyire törnek be a hazai piacra. Tény, hogy az egyelőre ismeretlen külső piac, a várhatóan élesedő versenyhelyzet is további fejlesztésre ösztönöz bennünket, mint ahogyan az is: gépbeszerzésre önerőből nem, csak állami segítséggel gondolhatunk. _______ a Sokan rác sodálkoztak a százötven évvel ezelőtti Ádándra, amikor először közszemlére tették a festményt a polgármesteri hivatalban Hazatalál a festmény A tervek szerint április 30-án végleg birtokba veheti Ádánd Albert Zimmermann 1848-as festményét. Addigra elkészül róla a másolat. Winkler Ferenc, a megyei múzeumok igazgatója szerint legalább ötvenmillió forintot ér a mű, amit a közelmúltban egy kiállításon már bemutattak a falu népének. Az eredeti alkotást pedig az ádándi avatóval csaknem egy időben ország-világ megismerheti a Nemzeti Galériában. A német festő a szabadságharc zaja elől menekült a csendes Ádándra, s a káptalani intéző házában lakott. Ádánd 1848-ban - ez a címe az alkotásának, amit eddig a megyei múzeumban őriztek, méghozzá olyan gondosan, hogy még csak ki sem állították. Matyiké Sebestyén József, a siófoki Kálmán-em- lékház igazgatója már 1997-ben javasolta: a festmény bemutatásával a falu hozzájárulhatna polgárai múlttudatának erősítéséhez. Akkor ez a javaslat nem talált befogadóra Ádándon, Pollák Tibor polgármester azonban elkezdett utánajárni, hogy miként lehetne hazahozni a megyei múzeumoktól. Ennek folytán derült fény arra, müyen értékes képről van szó. Tájképként került az ötvenes évek elején a megyei múzeumba, Matyikó Sebestyén József szerint Takáts Gyula költő révén.______________■ A L M A N A C H - 0 0 3
