Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-06 / 56. szám

12. OLDAL HÉTVÉGE 2004. Március 6., Szombat Hajrá, Rákóczi! - immár háromszáz éve Az idén három évszázada, hogy Somogy megyét 1704-ben elérték a Rákóczi-szabadságharc küzdel­mei. Miután 1703-ban Rákóczi Fe­renc vezetésével megkezdődött a szabadságiam, a kurucok törekvé­sei hamarosan Somogybán is tá­mogatókra találtak. A megye job­bágyai a felkelés kezdetétől Rákó­czi ügye mellett álltak, ahogyan korabeli írások említik, „mint az Is­tent, úgy várják”, hiszen a másfél évszázados török uralom, az ezzel járó állandó harcok, a kettős adó­zás, a folyamatos létbizonytalan­ság jelentős károkat okozott a la­kosságának. A vármegye a hódolt­ság alatt elhanyagolt állapotba ju­tott, „valóságos elvadult tájjá vált és néptelenné züllesztették. ” A somogyi falvak lakossága igen elégedetlen volt, titokban már gyű­léseket is tartott, ám a babócsai, a csurgói és a szigetvári várak csá­szári őrségei éberen figyeltek min­den megmozdulásra. Talán ennek hatására, csak a szabadságharc második évében, 1704-ben jelen­tek meg először a kuruc csapatok a megyében Károlyi Sándor vezeté­sével. Az alakulatok először Sziget­vár alá vonultak, de a várat nem si­került bevenniük, s a kudarc miatt a megyei nemesség két pártra sza­kadt: a protestánsok a mozgalom mellett sorakoztak fel. A vármegyei tisztikar egy ideig ingadozott ugyan, de kevés kivétellel végül ők is a Rákóczihoz csatlakoztak. A kurucok helyzete azonban hamarosan nehézre fordult. A csá­szári csapatok Ausztria felől, a hor- vát bán alakulatai pedig a Dráva fe­lől támadtak, és könnyedén kiszo­rították őket. Károlyi 1705-ben is­mét a Balaton délkeleti sarka felé vonult, ám az ellenfél március 31- én Kilitinél vereséget mért a csapa­taira. A szétszóródott katonák az erdőkben kerestek menedéket. A császári hadvezetés minden eszközt megragadott a mozgalom leverésére, rác csapatokat is beve­tettek a kurucok ellen. A rácok 1704- ben hatalmas pusztítást vit­tek véghez Somogybán. „Szentbalázson a rác a marhá­kat elhajtotta, a lakosok közül né­gyet levágott. Zselickislakon az egész falu leégett s három gazdát le­vágtak, az állatokat elhajtották. Zselicszentpálon emberéletben nem esett kár, de az egész falu el­pusztult. Csokonyán a falu is meg­maradt, de a tehenek felét meg a sertéseket elhajtották. Szomajom- ban néhány embert levágtak, há­rom ház elhamvadt. Jódon néhá­nyon meghaltak és valami kevés ökrük megmaradt. Aszalóban az emberélet megmaradt és kevés marha is, de a falu leégett. Töröcskén csak az emberélet ma­radt meg. Mindent elvittek s a falut felgyújtották. Sántoson három ház kivételével minden elpusztult, az állatokat is mind elhajtották. " - áll a korabeli forrásokban. A szabadságharchoz csatlakozó Kaposvár is megszenvedte a harco­kat, egymásután kétszer is kataszt­rofális tűzvész pusztította. Először 1705- ben égett le, amikor a város­ban összecsaptak a szerb és a ma­gyar katonák, másodszor három évvel később, Bottyán János kuruc tábornok visszavonulásakor kiala­kult utcai harcok közepette. Dokumentum a kuruc időkből. Vak Bottyán levele Somogy vármegyének a megyei levéltárban A Kilitinél elszenvedett vereség hírére Bottyán János hétezer lova­sával Somogyba érkezett, ami buzdítólag hatott a megyei kuru- cokra. A vármegye erdőségeiben bujkálók rövidesen jelentkeztek a tábornok előtt, akit „Bottyán apánk", illetve Jóltevő Jánosunk" megszólítással illettek. Őszre akko­rára nőtt a sereg, hogy Bottyán már támadólag léphetett fel a császári­ak ellen. Év végére kiépíttette az úgynevezett Sió-vonalat, ahol ál­landó őrség vigyázott az ország belseje felé betörő rácokra. A Sió­foktól délnyugatnak haladó sereg­hez nagy számban csatlakoztak a somogyi férfiak. Felcsillant a győ­zelem lehetősége, de a generális hada Igáinál súlyos vereséget szen­vedett. A kurucok, hogy egérutat nyerjenek, felgyújtották a közsé­get. Bottyán a következőket írta: ,£n mindenemet elvesztettem az el­lenség miatt az igali sáncban. ” Két évvel később, 1707-ben még sikerült visszaszorítani Somogyból a rácokat és a császári csapatokat, az év végére azonban már csak Siófok környékén maradtak kisebb kuruc egységek. Rákóczi tren- cséni veresége megyénkben is fel­színre hozta az ellentéteket, a ne­mesek nagy része hátat fordított a szabadságharc ügyének, s 1709-re végleg kiszorultak a kurucok So­mogyból. Az 1710-es vármegyei gyűlés pedig már arról intézkedett, hogy a rejtőző lakosság térjen visz- sza lakóhelyére. A szabadsághar­cot lezáró szatmári békekötést az 1711. július 3-án tartott vármegye­gyűlésen jelentette be Madarász László alispán. _____gőzsy zoltán Kö nyveket gyűjt a kabinetfőnök Somogy Polgáraiért díjat kapott a megye napján munkája elis­meréséért Deák István, a me­gyei önkormányzat elnöki kabi­netjének vezetője. A díj történe­tében ő a legfiatalabb, aki kiér­demelte ezt az elismerést. Általában hajnali négykor kel, hogy három diplomája után is készüljön további vizsgáira. Fél nyolckor már az irodájában szervezi a napi tenni­valókat. Este hat óránál előbb szin­te sosem ér haza a munkahelyéről. Sokszor hét végén is dolgozik. Asz­tala most is tele van sárga emlékeztetőcetlikkel.- Hogy lesz valaki kabinetfőnök?- Az egyetemen egyik tudomá­nyos diákköri dolgozatomat a föld- hitelezés, illetve a jelzálogbanki te­vékenység magyarországi beveze­téséről írtam - kezdte Deák István. - Amikor diplomáztam, ez a folya­mat nálunk még gyerekcipőben járt, elhelyezkedni nem lehetett. Ügyvédbojtár lettem, majd 1998- ban részt vettem a Somogyért Egye­sület választási kampányában. Ott ismerkedtem meg Gyenesei István­nal, aki addigi munkám alapján kért fel az újonnan létrehozandó el­nöki kabinetiroda vezetésére, erre a bizalmi posztra. Aprólékos, szerte­ágazó munka ez. Előterjesztéseket kell írni, bizottsági anyagokat elő­készíteni, programokat összeállíta­ni és koordinálni vagy a közgyűlés szempontjából fontos rendezvé­nyek sorát szervezni. Mindez csak egy jó csapattal lehetséges.- Munkáját hogyan egyezteti össze a magánéletével?- Próbálom a kettőt elkülöníteni. Persze nehezen megy, mert a mun­kám nem nyolc órából áll. Szeren­csére a feleségem partner mindeb­ben. A kisfiam nincs még három­éves, így igyekszem minden sza­badidőmet a családomnak szentel­ni. Szeretek autót vezetni, ha pedig nyugalomra vágyom, akkor olva­sok. Több mint kétezer kötetes könyvtáramban a szépirodalomtól a sci-fiig, a világirodalom remekei sorozattól Márai összes művéig, a DEÁK ISTVÁN jogász, a megyei önkor­mányzati hivatal főosztályvezetője, az El­nöki Kabinet vezetője. 1967 decemberé­ben született Tabon. Jelenleg Kaposvá­ron él teleségévei és kisfiával. Egyebek mellett Európa-szakértő, és Európa jogi szakjogász képzettségei vannak. Több civil szervezet tisztségviselője. század eleji Révai-lexikontól a Britannica enciklopédiáig vagy a századfordulós magánjogi könyve­kig sok minden megtalálható. Gye­rekkoromtól gyűjtöm őket, a csalá­domban ugyanis általában könyv volt az ajándék. Az egyetemen Ádám Antal professzor biztatott, hogy a szakmához szükséges mű­veltséghez kell a könyvtár. Egy jo­gásznak fontos, hogy tudja, mit hol kell keresni.- Neve a sok munka ellenére sincs „rivaldafényben".- Nem az a lényeg, hogy a nevem megjelenjen valahol, hanem hogy a munkám megfeleljen az igények­nek, eredményes és jó legyen. Ha ezért megszorítják a kezemet, az az elismerés.- Váratlanul érte a kitüntetés?- Megtiszteltetés és meglepetés volt. Különösen jólesett, hogy a megye különböző részeiből egy­aránt jöttek javaslatok. Büszke va­gyok, hogy én lehetek a legfiata­labb, aki megkapta ezt a rangos el­ismerést. CSOKONAI GÁBOR _____________„Könyvespolc”_____________ Ami a Naplóból kimaradt Újra egy áradó gazdagságú Márai- naplót vehetünk kézbe, vagy in­kább azt, ami a Naplóból kima­radt. Hiszen az események rögzíté­sénél újabb és újabb emlékek buk­kannak elő. Mindazok, amelyek Márai Sándort nap mint nap foglal­koztatták, meghatározóak voltak sorsának alakulásában. Úgy is mondhatjuk, hogy alakításában... Csak ámulunk azon, hogy en­nek a nagy írónak a figyelme mi mindenre kiterjedt. És milyen so­kat segített az európai kultúra, a szellemiség megőrzése az emigrá­ció időszakában. A kultúra megőrzésében szá­mára a legfontosabb az olvasás volt, az állandó önművelés. Az ol­vasás, amit Márai Sándor csodála­tos tömörséggel így határozott meg: „Az olvasás nem más, mint a lélek lélegzetvétele...” A kötet az 1953-55- közötti éveket öleli föl. Valamennyien tudjuk, hogy a hi­degháborús időszak mélypontjai voltak ezek az évek. A hidrogén­bomba megjelenése... Amikor az egész emberiség léte borotvaélen táncolt... Ötven év telt el e napló jegyzetek megírása óta. És ami a mai olvasót újra és újra lenyűgözi a kristályként csillogó stílus mel­lett, az az író csodálatos belelátó­képessége az események későbbi alakulásába... Márai Sándor 1948-ban kény­szerült emigrációba. A svájci, majd az olaszországi évek után 1952- ben került feleségével és nevelt fiá­val New Yorkba. És évekig nem tudta megszokni a metropolis nyüzsgését és oly sok minden mást sem. Elsősorban az amerikai élet szellemi és emberi sivárságát... „Ebben a gépesített világban, ahol nincs már ló, nincs már lova­giasság sem.” Ha nem Márai írná ezeket a sorokat, talán erőltetett- nek éreznénk. így azonban egyre inkább tudjuk, hogy igaz. Mint ahogy igaz a folytatás is: „A Nagy rendszerek leírták az embert. Egy­szerűen nem számít többé az em­ber... Nincs különbség a nyugati és keleti emberértékelés között...” Mi­lyen tömören és velősen benne van e megállapításban a személyi kultusszal „megáldott” keleti or­szágok tragédiája is... Keserűen mellbevágó megálla­pítása az is, „hogy a műveltségnek nincs fegyelmező ereje a barbár­ság lázadásaival szemben...” Hi­szen a barbárság lázadása egyidős az emberiséggel... És a harcot mégsem adhatjuk fel. Egyikőnk sem, aki számára fontos az érté­kek megőrzése... Az emberi együttlét receptjéhez Márai Goethét is segítségül hívja: „Egyetlen órát se töltsél el olyan emberek társaságában, akikhez nincs igazi közöd, belső vonatko­zásod...” (Tudjuk persze vala­mennyien, hogy mindez iszonyú­an felgyorsult, oly sok pszichés za­Márai Sándor varral terhelt korunkban megvaló­síthatatlan... De törekedni lehet rá...) Márai e kötetben is sokszor mond kemény bírálatot a kortárs amerikai írókról... Számos megál­lapítását ma is lényegre törőnek érezzük. Elsősorban azt, hogy „Eb­ben a Bamumban - a kor híres amerikai cirkusza volt! - a világ mindenkiből bohócot csinál...” Márai mélyen elítélte az írók maga­mutogatásait, de Hemingway meg­ítélését nem érezzük igaznak... He­mingway, minden modorossága el­lenére, elsősorban a „Búcsú a fegy­verektől” és az „Öreg halász és a tenger” műveivel örökre beírta ne­vét a maradandó világirodalomba... Márai nem értett egyet Chur­chill irodalmi Nobel-díjával sem... „Egy államférfi, aki írásban ki tud­ja fejezni gondolatait, még nem író. Az író mindenekelőtt egy élet­forma, amely egyszerre lázadás, tiltakozás és követelés is...” (Az idézet második részét akár ars po­eticának is felfoghatjuk...) Márai Churchill-bírálata más forrásból is táplálkozik. Ezek a mondatok a napló legdrámaibb ré­szei a mai olvasónak is. Churchill emlékirataiból kiderült, hogyan egyezett meg Sztálinnal az európai országok „százalékos” elosztásá­ban. Hogy milyen százalékban uralkodnak majd Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország sorsában az orosz vagy az angol­amerikai érdekek... Nálunk ez terv szerint 50-50 százalék volt... A va­lóságban több mint 40 évig abszo­lút szovjet uralom... „Le kell számolni vele, hogy a földön nincs igazság, az egyén szá­mára éppen olyan kevésbé van, mint a népek számára. Csak hely­zetek és lehetőségek vannak.” Ke­serű, kegyetlen konklúzió. De Márai Sándor e Naplóban azt is ki­mondta, „hogy a betű hatalma­sabb, mint azok, akik konfekciót csinálnak a szellemből...” Hirdessük mi is a betű szelle­mét. Mára Sándor csodálatos szel­lemi örökségét. Mely örök magyar érték lesz az Európai Unióban is. DR. SÍPOS CSABA Késik a gólya, késik a tavasz VÖRS A vörsiek abban bíznak, hogy csak minden szökőévben ké­sik hűséges költöző madaruk. A szomorú valóság ugyanis az: a Kis-Balaton fővárosában eddig hiába várták, mégsem érkezett meg szokásos idő­ben, azaz február 26-án az or­szág első gólyája. A mintegy félezer lakosú somogyi településen napok óta csak egy dolog a beszédtéma: vajon mi tör­ténhetett az ország leggyorsabb gólyájaként tisztelt madárral? Ta­lálgatni persze sokan találgatnak, és legtöbben arra gondolnak: ta­lán megérezhette, hogy odébb van még a tavasz - egyszerűen csak ezért késik. Farkas László, Vörs polgármes­tere is minden napot azzal kezd, hogy szemügyre veszi az egyelő­re még üres fészket. A falunak tudnillik nem mellékes kedvenc szárnyasának érkezése. A vörsi kuriózumok sorában az ország egyetlen vidéki ’tűzoltómúzeuma, a világ legnagyobb, templomban épített betleheme mellett ugyanis presztízsnek számít az is, hogy ez a falu olyan jó hely, hogy ide bi­zony még a gólya is jobban siet, mint máshova. Szóval a gólya közügy, tehát hiányzik.- Ot éve mindig pontosan feb­ruár 26-án megérkezett, ami az ornitológus szakemberek szerint is rekordteljesítmény - mondta Farkas László polgármester. - Még akkor is időben jött, ha igazi tél volt, amikor ideért. Két évvel ezelőtt olyan hideg volt az első napokban, hogy ennivalót sem ta­Öt évig ez a gólya volt az első az országban Iáit, így az itteniek gólyaláncot szerveztek és horgásztak is télvíz idején a madaruk kedvéért. Arra pedig természetesen gondolni sem merünk, hogy netán valami baja esett a madarunknak. Nem csak a vörsiek, a Magyar Madártani Egyesület is naprakész a gólyákból, és gólyafigyelő szol­gálatot működtetnek. Ok is úgy tudják, nem érkezett még vissza telelő gólya sehova az országba. A hazai néphit szerint egyébként március 15-ére érkeznek meg Ma­gyarországra az első gólyák. A ré­giek szerint ez a medvénél is biz­tosabb jele annak, hogy megkez­dődik a tavasz. Egyelőre tehát a madármeteorológia pontosabb­nak látszik a tudományosnál. Gó­lya nincs és tavasz sincs. Vörsön pedig drukkolnak, nehogy vala­hova - puszta tévedésből - meg­érkezzen egy gólya. Oda lenne ugyanis ez a vörsi dicsőség... FÁBOS ERIKA Új Suzuki finanszírozás 2,004%-os THM-el!!! Limitált darabszámban gyártott (336db) egyedi fekete metál színű Egyedi fekete szín, ezüst műszerfal dekor, Ignisben ülésfűtés is. 2.750.000 Ft,a SUZUKI,HÍRT - Egy tartós kapcsolat! ».»*; lj«ae«-.Ci,*-SMUútz. 13C-1JC VíV.gz.'.fiv wfíg íSlíSOŰSm Co kíN'-r-S'^'. SíSft gyitm $ SUZUKI,HÍRT Autószalon WWW.StS5E8jiiihtrt.hu Kaposvár, Komi vezér u. 2. Tel.: 82/555-515 Fax: 82/555-514 * Tamási. Vasút u. J-3. Tel.: 74/573-920. 74/573.923

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom