Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-04 / 54. szám

2004. Március 4., Csütörtök 7. OLDAL Csákányban szinte csak három­féle portát látunk. Egyik a felújí­tott, kulcsra zárt, német vagy holland tulajdon. A másik ud­varán baromfi, s az épületet nyugdíjas gazda toldozza-foldoz- za. A harmadik amolyan kísér- tetház, amiből széthordták min­den mozdíthatót, s egykori lakó­ja rá sem ismerne - ha élne. A még lakható házak jó része el­adó, „városi” áron, külföldiek­nek. Ám minél több „őslakossal” vált szót az idegen, egyre nyil­vánvalóbb: a nyugodtnak tetsző falut belső ellentétek feszítik. Üdülőfalu láthatatlan árnyékokkal A hótól szinte járhatatlanok a mel­lékutcák Csákányban. Szemmel látható, hogy melyik porta külföl­dié. A szépen felújított paraszthá­zak udvarán most senki nem lapá­tolja a havat, hiszen tulajdonosaik innen sok száz kilométerre van­nak. A 78 éves Lóki István viszont korát meghazudtoló fürgeséggel tisztítja Petőfi utcai otthona kör­nyékét egy jókora hólapáttal. Sok kísértetház- Nem idegen tőlem az ilyen mun­ka: mindig a két kezemmel keres­tem meg a kenyeremet - mondta. - Régen 12 hold földem volt, aztán a téeszben dolgoztam. Ma már csak a ház körüli teendőkre van erőm. Tősgyökeres csákányi, a szom­széd házban született, és egész éle­tében itt lakott most 74 éves felesé­gével. Számtalan boldog pillanatot élt át, bár érte tragédia is.- A két legszörnyűbb pillanat az volt életemben, amikor beléptettek a szövetkezetbe s amikor 24 éve­sen meghalt a fiam. Az igazi bol­dogságot most az jelenti, ha meglá­togat a Nagytétényben élő lányom családja. Sajnos, nagy a távolság, csak ünnepnapokon tehetik. A hétköznapok lassan peregnek, s egy-egy idősebb ember halála készteti múltidézésre. Lóki István a tanúja, hogyan néptelenednek el a szomszédos házak. Szinte ablaká­ból nézi végig, ahogy a falu „szám- kivetettjei” elhordják a berende­zést. Mondta is: rossz látni, hogyan dőlnek össze az egykor pezsgő élet­nek otthont adó épületek. Az egyetlen tehén Egy utcával arrébb Kispál Ottó mé­regeti a gyanús idegent. Először nem is akar mondani semmit, de kisvártatva mégis kötélnek áll. Kö­rülötte kacsák és tyúkok vannak, s elárulja: tart lovat és tehenet is.- Ez az egyetlen tehén a faluban - mondja. - Régebben minden por­tán tartottak haszonállatot. Most azonban csak a családnak érde­mes. A napi betevőt az idősebb nyugdíjasok is inkább megveszik a boltban. Aki meg a háztájiban dol­gozik, számolnia kell a tolvajokkal. Mint kiderül, Kispáléknál is jár­tak már néhányszor a baromfiud­var vámszedői. Ez mindjárt megvi­lágítja, miért raktak súlyos lakato­kat a külföldiek portáinak kapuira.- Ezen a soron a házak többsége már külföldiek nyári lakja vagy ép­pen eladó. A szomszédnál még kint a tábla, de már túladott a por­tán. Hihetetlen, de a pár százezer forintot érő épületeket milliókért vesznek meg a németek. Bár most már nem olyan könnyű eladni, mint a küencvenes évek közepén. A harmadik állás Aki nem tud túladni a házán vagy nem akar elköltözni több munkale­hetőséggel kecsegtető vidékre, az másodállást vállal. Úgy, mint Hegyi Zsoltné, akit a csákányi gyerekek csak könyvtáros néniként ismer­nek. - Másik két munkahelyen is dolgozom. Somogyzsitfán a polgár- mesteri hivatalt takarítom, Szőke- dencsen meg biztosítékot szerelek össze az üzemben. A kényszer nagy úr, így a környéken csak azok tudnak megélni, akik több állást is vállalnak. A könyvtáros úgy látja: a mun­kaképes korúak nagy része ha te­heti, elköltözik. A településnek ál­láshelyek és közösségi rendezvé­nyek nélkül nincs megtartóereje.- Az utóbbiban talán némi válto­zást hoz a polgármesteri hivatal fel­újítása. Oda költöztetik a könyv­tárt, és kultúrtermet is kialakíta­nak. Lesz benne pingpongasztal és csocsó is, hogy a fiatalok estén­ként ne az utcán cigarettázzanak. Lóki István: Mindent visznek, ami mozdítható Németh Endre: A többség érdekét védelmezzük Mint megtudtuk: a merészebb álmok közé tartozik a teleház kiala­kítása, hogy a világháló segítségé­vel minden csákányi számára ki­nyíljon a világ. Mindez nem jelent sokat a ma­gányos időseknek. Falugondnok híján nekik az idősek otthona nyújthatna kényelmet. Jól tudja ezt Németh Endre polgármester, s már régen kigondolta a megoldást. Otthon az időseknek- Kihasználatlan a régi iskola, az épület teljesen lepusztultan vár ar­ra, hogy hasznosítsuk. Némi átala­kítással ideális lenne az öregek el­látására. Csendes helyen áll, ott nincs átmenő forgalom, viszont közvetlenül mellette vannak a szol­gálati lakások, ott a templom és az orvosi rendelő. A település első embere tudja, egy ilyen nagy ívű elképzelés meg­valósítása legalább 50-60 millió fo­rintba kerül. Ezt az összeget vi­szont csak uniós forrásból vagy be­fektetők által lehetne előteremteni.- Csak akkor volna reális esélye a megvalósításának, ha találnánk tőkeerős befektetőket. A cél érde­kében az épületet és a körülötte parkká alakítható területet akár 30-40 évre is odaadnánk ingyenes használatra. Üzem keverésekkel Tőkeerős befektetőnek azonban hí- re-hamva sincs. Azazhogy mégis, hiszen a legújabb hírek szerint egy francia-magyar társaság aszfaltke­verő üzemet épít Csákány határá­ban a két éve felszámolt téesz egy­kori telepén.- Megvették a területet, s állító­lag eldózerolják az épületeket, s a helyükön újakat építenek. Lesz la­boratórium a kísérletekhez, szere­lő- és gépjavító üzem is. Mindez kétszeresen hasznos a falunak, hi­szen munkahelyeket teremthet, s az iparűzési adóval nőhet az ön- kormányzat bevétele. Mégsem örül mindenki az épülő vállalkozásnak. A külföldi háztulaj­donosok ugyanis éppen a csendért választották a kis falut. Ehhez ké­pest a tervek szerint nyáron már működik az aszfaltkeverő vállalko­zás.- A falu képviselőinek a lehető legjobb megoldást kell választani­uk a szebb jövő érdekében, még ha ez kisebb érdekcsoportoknak nem is tetszik. Megszoktuk, hogy a kül­földiek egy része nem mindig ért egyet a döntéseinkkel, de mindig a lakosság többségének érdekeit tart­juk szem előtt. Csalóka látszat Sok község vezetője irigyelné a kül­földi ingatlanvásárlók tömeges megjelenését, de mindennek meg­van az árnyoldala is. - A külső szemlélő csak a felújított portákat látja, s ingatlanadóból befolyt hal­latlan összegeket feltételez - mond­ja a polgármester. - Korántsem ilyen kedvező a kép; a tisztázatlan telekviszonyok miatt sok háznak a tulajdonosát sem ismerjük. Csak azt látni: az udvart fölveri a gaz... Az üdülőtulajdonosok megjele­nésével az ingatlanárak is a csilla­gokig nőttek, s a környékbeliek nem tudnak versenyezni a 2-6 millió forintos ingatlankínálattal. Ez is gyorsítja a falu elöregedését.- Néhány külföldi annyira meg­szerette ezt a vidéket, hogy az év nagy részét itt tölti. Ám furcsa módon nem ők azok, akik szinte minden fejlesztési tervünkben ki­vetnivalót találnak. Annak idején a földgáz összetételét nem talál­ták megfelelőnek, s ma már olyan hangokat is hallani, hogy az asz­faltkeverő üzem fölépítése is „gá- zos” üggyé válhat.____________■ Úton Európába Csákány kincse CSÁKÁNY Csákányi hírmondó Tető alatt a rendelő Felújítják a település orvosi ren­delőjét. A tetőszerkezet cseréje s az épület teljes tatarozása mint­egy kétmillió forintba kerül, ebből 900 ezer forintot a területfejlesz­tési tanács pályázatán nyert el az önkormányzat. A munkát várható­an a tavasszal fejezik be. Hivatalos művelődés Átalakítják és egy nagyteremmel bővítik a polgármesteri hivatal épületét. Éne azért van szükség, mert a régi iskolaépület használ­hatatlanná vált. A nyolcmillió forin­tos beruházás költségeinek felét a megyei területfejlesztési tanács­tól nyerték. A várhatóan nyár vé­géig tartó munkák során elvégzik az épület akadálymentesítését is. Járdafelújítás kis lépésekkel Mintegy másfél millió forintot köl­tött az önkormányzat az utóbbi három évben járdafelújításra. En­nél a munkánál átlagosa négy közmunkást foglalkoztat. így ké­szült el a Fő utca, a Béke és a Rákóczi utca egy szakasza, s tervezik a Toldi utca gyalogújá­nak a felújítását. Emellett egy 30 millió forintos pályázat sikerében bízva készülnek a Petőfi utca burkolatának a felújítására is. ■ Recept Csákányból Forgácsfánk Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 tojás, 2 dl tejföl, 2 teáskanál porcukor, 1 teáskanál só, 5 dkg margarin, illetve egy kávéskanál szódabikar­bóna. A lisztet a tojással, tejföllel, porcukorral, sóval, margarinnal és a hozzáadott szódabikarbóná­val összegyúrjuk, majd cipókat formálunk belőle. Ezután a tésztát 30 percig pihentetjük. A cipókat levestészta vastagságúra sodor­juk. Derelyemetszővel csíkokat vágunk, szép csokorba összete­kerjük, és bö, forró olajban arany­sárgára sütjük. Porcukorral meg­hintve tálaljuk. Az elkészítése kö­rülbelül egy órát vesz igénybe, és jóval egyszerűbb elkészíteni, mint a szalagos farsangi fánkot. ____■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA POTÓi TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Széplaki Elvirának nincsenek illúziói: a boltban csak a fizetésnapok és a szociális segély osztása utáni időben van nagyobb forgalom Hálóból vegyesbolt A tősgyökeres fővárosi Széplaki Elvira sosem került volna ebbe a faluba, ha 1990-ben nem ismerkedik meg német állampolgárságú férjével. Az egykori ka­rate-világbajnok férfi baráti kapcsolatai révén járt elő­ször Csákányban, s 1992-ben úgy döntöttek: a somo­gyi lankák között telepednek le.- A pesti nyüzsgés után nehéz volt megszokni a vidéki nyugalmat. így azóta is egyfajta „kétlaki” éle­tet élünk: férjem idejének egy részét Németország­ban, én pedig Budapesten töltöttem. Az évek során azonban késztetést éreztem arra, hogy vállalkozásba fogjak. Széplaki Elvira kibérelte a központi vegyesboltot, ám rövid idő alatt be kellett látnia, hogy a magas bér­leti díjak miatt nem tudja fenntartani a vállalkozást. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azután a házuk háló­szobáját alakította át üzletté, s ez egyre népszerűbb a vásárlók körében.- Igyekszem otthonos környezetet és minőségi árut kínálni a vevőknek. Néhány termék pedig a fér­jem révén egyenesen Németországból érkezik a bolt­ba. A külföldiek viszont csak az ünnepeket és a nya­rat töltik itt. Mégis jó, hogy itt vannak, mert talán egy kis európai szemléletet hoznak a balkáni helyett. ■ Régen gyakrabban teltek meg a padok a várfalakra épült öreg temp­lomban, és nagyobb áhítattal hallgatták az oltárnál miséző papot Templom a várfalakon Ahol egykor a ferences kolostor állott, vár épült, majd egy ideig kőhalom borította a földet. Ma ezen a helyen díszeleg a katolikus templom. A csákányiak különösen büszkék a település dicső múltját jelző - műemlék jellegű - épületre. A diakónus polgármes­tertől megtudtuk: az 1500-as években itt volt a feren­ces rend egyik magyarországi központja. A csákányi vár abból a templomból épült föl, amit a ferencesek hoztak létre. A rend ugyanis hiába erősítgette a ko­lostort, falai között a portyázó törökök meggyilkol­tak négy barátot. Az idegeit betörés után a ference­sek felszámolták csákányi központjukat, és a török veszély elmúltával sem tértek vissza többé. Kolosto­rukat a veszprémi egyházmegyének ajánlották föl. A templomból épített várból aztán 1760-ban is­mét templom lett. A középkori falak felhasználásá­val barokk stílusban építették újjá, majd 1860 körül ismét átalakították. Ami azonban azóta is változat­lan: a mai főfalak is a vár alapjaira épültek. Ám hiá­ba a sziklaszilárd alapok, a hívek száma egyre csak csökken az öregedő településen. Régebben minden vasárnap megtelt a gazdag múltú templom, ám ma­napság csak a nagyobb ünnepeken jönnek a hívek nagyobb számban a sokat látott falak közé. ■ A L M A N A C H - 0 3 7 Hegyi Zsoltné: Az él meg, aki többet vállal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom