Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-25 / 71. szám

4. OLDAL 2004. Március 25., Csütörtök Falugondnokság negyedszerre Fonó Háromszor kísérletezett sikerte­lenül a falugondnokság elindítá­sával az önkormányzat, s a ne­gyedik próbálkozása végre ered­ményre vezetett. Kovács Gyula polgármestertől megtudtuk: egyik alkalommal már Kapos- keresztúrral közösen is pályáz­tak, de azt is elutasították. Az idén aztán négymillió forintot nyertek a Szociális és Család­ügyi Minisztériumtól, ehhez há­rommillió forint önrészt bizto­sítva áprilistól a háromszáz lel­kes falu szolgálatába állhat a fa- lugondriok. A mintegy 6,5 mil­lió forintért vásárolt mikrobuszt vezető Mátrai Lászlót három pályázó közül választották ki a település lakosai titkos szava­zással a külön ebből a célból összehívott falugyűlésen. Fel­adata lesz az óvodások szállítá­sa a taszári óvodába, s emellett ebédet is visz Batéból azoknak a nyugdíjasoknak, akik erre igényt tartanak. A falugondok segít ezenkívül a nehezen utazó idősek mosdósi gyógykezelésé­re szállításában, és beszerzi a fonóiak gyógyszereit is. A pol­gármester elmondta: az önkor­mányzatnak is haszna lesz a fa­lugondok tevékenységéből, hi­szen ellátja a faluszépítési fel­adatokat is a nemrégiben ugyan­csak pályázaton nyert önjáró fű- nyíró géppel. __takács Ka miont az adománynak Barcs Válságban a baromfiágazat Megyei körkép A baromfiágazat 2001 őszétől túltermelési válsággal küzd. Ennek következtében a hazai és a megyei vágóbaromfi-terme­lést és -piacot - különösen az el­múlt évben - rendkívüli nehéz­ségek és piaci feszültségek ter­helték. Csökkent a kereslet, visszaesett a felvásárlási ár. Somogybán 1,7 millió tyúkfélét tartanak, ebből 538 ezer a tojó. Itt található az országos állomány 3,9 százaléka, a tojók 3,3 százaléka. Baromfit elsősorban az egyéni gaz­dálkodók tenyésztenek, többnyire kis üzemben, illetve baromfiud­varokban.- Tavaly a vágóbaromfi-tenyész­tők mintegy 11 ezer tonna húst és 110 milliónál is több tojást termel­tek - mondta Vendel Gyula állatte­nyésztési főfelügyelő. - A megyé­ben kedvelik a baromfihúst, egy személy 28 kilogrammot fogyaszt évente, szemben az EU tagorszá­gok 19-20 kilogrammos átlagával. Baranyai Sándor, a MVH me­gyei kirendeltségvezetője elmond­ta: a baromfitenyésztők Sapard- forrásból az uniós csatlakozásig je­lentős értéknövelő beruházásokat, Baromfihús Az EU, az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Kína után a harmadik legnagyobb baromfihús-terme­lő. A termelése az EU-ban az évezred végére megközelítette a 8,5 millió tonnát. A magyar baromfiágazat a közösséginek 4,7 százalékát jelenti hús, 3,4 százalékát tojás tekintetében. A kistermelők udvarában kapirgál a legtöbb baromfi FOTÓ: LÁNC RÓBERT fejlesztéseket valósíthatnak meg. Az unióban a baromfitermék-pálya „könnyű, puha piacszervezésű ágazat”, szemben a vágómarha-, a tej- vagy a gabonaágazattal, ahol a termelők megfelelő jövedelem­szintjét rendszeres piaci beavatko­zással és közvetlen támogatások­kal biztosítják. A vágóbaromfi-ter­melőknek meg kell felelni az egyre szigorodó állatjóléti, környezetvé­delmi, higiéniai, a feldolgozóknak pedig az élelmiszer-biztonsági, a minőségi követelményeknek. A megyei FM-hivatalban el­mondták: a Magyar Szabadtartá- sos Baromfitermelők Szövetségé­nek adatai szerint az új ágazat ta­valy jó évet zárt. Kétezer tonna vá­gócsirkét és 28 tonna pecsenye­gyöngyöst vásároltak fel. A minő­ségi követelmények szigorodása ellenére nőtt a termelés. Az idén 3600 tonna termék-előállítással számolnak, s ennek egyharmadát külpiacon értékesítik, varga tímea unió hozza a tőkét Mintegy öt tonna ruhát, cipőt és játékot gyűjtöttek össze német polgárok a segítségre szoruló bar­csi családoknak a sinsheimi Barcs- baráti Kör kezde­ményezésére. A segélyszállít­mány azonban egyelőre a német testvérvárosban vesztegel, mert a civil szervezet nem tudja megoldani az ideszállí- tását. Werkmann György, a szer­vezet elnöke Barcsra utazott, hogy segítséget kérjen a város ön- kormányzatától. Feigli Ferenc pol­gármester elmondta: barcsi áru­fuvarozókhoz fordul, akik Né­metországba szállítanak árut: visszfuvarként próbálják meg az adományt Barcsra hozni. Az adományok nagy része a helyi Máltai Segélyszervezet raktárába kerül, a játékokat pe­dig szétosztják a város gyermek- intézményei között. A jövőben harangot szeretnének adomá­nyozni a barcsi katolikus egy­házközségnek. nagy László Nem az (Folytatás az 1. oldalról) Messze vagyunk a fővárostól és nincs autópálya-összeköttetésünk sem az országhatárral, sem pedig Budapesttel - hangsúlyozta Varga József. - A külföldi befektetők érte­lemszerűen a főváros mellett az autópályák 25-50 kilométeres kör­zetében keresnek partnereket. Székesfehérvár fejlődése igazán példaértékű. Amellett, hogy re­mek földrajzi adottságokkal ren­delkezik, a város vezetése és a he­lyi országgyűlési képviselők is megfelelően lobbiztak, hogy a tőke oda települjön. Sajnos a somogyi­aknak ez nem sikerült. Természetesen nem szabad el­felejteni, az is a megye ellen szólt, hogy nem rendelkezett igazán sa­ját iparral. A legtöbb helyi gyárnak vagy vállalatnak a fővárosban volt a székhelye. A kilencvenes évek elejének gyárbezárási-leépítési hulláma így jobban érintette a so­mogyi cégeket, akiknek ráadásul mások kezében volt a sorsa, nem tárgyalhattak egy esetleges befek­tetővel.- így szűnt meg a kaposvári Fi­nommechanikai Gépgyár, az Egye­di Gépgyár, vagy számos marcali, barcsi, nagyatádi vállalat - állította az SKIK elnöke. - Csak azoknak volt lehetősége előrelépni, akiknek helyben volt a vezetése. Ilyen pél­dául a KVGY, amely 1985-ben le­vált a pesti anyavállalatról, így a ki­lencvenes évek elején tárgyalhatott külföldiekkel, s 1992-ben már ve­gyes vállalatot is alapított. A megyében ugyanis nehézsé­geket okoz a képzett szakmunká­sok hiánya. A kilencvenes évek kö­zepén a szülők - némiképp érthető okokból - nem az ipari szakmák felé irányították gyermekeiket.- Az úthálózat fejletlensége mel­lett ez a legnagyobb hibája a me­gyének - erősítette meg állításun­kat Gerber András, a Kaposvár Vi­deoton ügyvezető igazgatója. - S nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők is hiányoznak. Amíg viszont nincs megfelelő képzettsé­gű munkaerő, ne várjuk, hogy a külföldi tőke itt gyárakat létesít. Persze Somogynak nem is első­sorban a nagy multikat kellene ide­csalogatnia, a megye adottságai sokká jobban megfelelnek a kö­zép- is kisvállalatoknak. Ám amíg csak két, ipari szempontból hasz­nálható vasútvonallá rendelkezik, s az autópályák is elkerülik a me­gye nagy részét, nem lehet várni az igazi előrelépést.- A konkurenciánk nagy része áttelepül a sztrádák mellé - mond­ta Tallián Attila, a segesdi Ferro- kov ügyvezető igazgatója -, így mi eleve hátránnyal'indulunk. Az M7- es megépülése csökkentheti gond­jainkat, de amíg a 6-os út nem épül autópályává, sőt, el nem készül a tervezett a megyét középen, Szlo­vénia felé átszelő sztráda, mi min­dig hátrányban leszünk. Ez utóbbi pedig csak a 30-as évek tervei kö- zött szerepel... ________vas andrás La ssulnak a csigagyűjtők Megyei körkép A szaktárca a napokban meg­hirdette: áprilistól június kö­zepéig tart idén a csigaszezon. A begyűjthető mennyiség azonban kevesebb a szokásos­nál. Ezért, valamint az átvétel bizonytalansága miatt a meg­szokottnál kevesebb somogyi felvásárló kért engedélyt. Csak Görög- és Törökországban gyűjtenek be több éti csigát, mint Magyarországon. A háromcentis­nél kisebb példányok védelmet élveznek, ezért a begyűjtéshez és a felvásárláshoz is külön enge­dély kell, amit a környezetvédel­mi minisztérium adhat ki. ■Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa el- ' mondta: a minisztérium minden évben eljuttatja hozzájuk azok­Csigaválaszték Az ehető csigákat az ember a legrégebbi korok óta fogyaszt­ja. Az éti csiga elnevezés egyébként rendszertanilag nem egységes csigafajt jelöl. Európában csaknem 400 csi­gafaj él, közülük kilenc alkal­mas emberi fogyasztásra, ezeket azonban mind éti csi­gaként szoktuk emlegetni. nak a felvásárlóknak a listáját, akik engedélyt kaptak a gyűjtés­hez. Őket a szezon idején, június elejéig rendszeresen ellenőrzik. Az a tapasztalatuk, hogy a felvá­sárlók betartják a szabályokat, nem kockáztatnak, hiszen egy esetleges lebukás jelentős kvóta­csökkentéssel jár. Rendelkeznek engedéllyel, a szükséges előíráso­kat is betartják, és kevesebb az il­legális felvásárló. A gyűjtők már kevésbé tör­vénytisztelők. Gyakran gyűjte­nek be a megengedettnél kisebb csigát, és az ellenőrök azt is rend­szeresen tapasztalják, hogy vé­dett területen, engedély nélkül szedik össze a puhatestűeket. A szakértők úgy vélik, az utób­bi években kialakult 2-3000 ton­na begyűjtési mennyiség nem túlzott, ennyi csigát a meglevő ál­lomány folyamatosan pótolhat. Az összes hazai csigamennyiség­nek egyébként a tíz százalékát szedik össze Somogybán, de va­lószínű, hogy az idén még keve­sebbet. A szakemberek szerint ugyanis az elmúlt évek szárazsá­ga nem kedvezett a csigáknak. A csiga a belföldi piacon nem keresett árucikk, a begyűjtött mennyiség töredékét lehet csak itthon eladni, de Amerikában, Olaszországban és főként Fran­ciaországban az ínyencek min- dent megadnak érte, fábos erika Törvényellenes földfoglalások Kaposvár Az ÁPV Rt kezelésében lévő állami földterületeket általában 10-15 év­re adják haszonbérbe. Somogy­bán vannak olyan területek, ame­lyekre nem kötöttek haszonbérleti szerződést. Ezt Szabó József An­dor országgyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) mondta tegnapi sajtótájékoztatóján. A képviselő levelet írt Németh Imre földműve­lésügyi miniszternek.- Azok a bérlők, akik nem mű­velik a bérbe vett földet, a bérleti idő lejárta után kötelesek azt át­adni a Nemzeti Földalapnak - mondta az országgyűlési képvi­selő. - Ez a sors vár a bérleti szer­ződés nélkül használt nagykor­pádi földekre is. A Nemzeti Föld­alap helyi és megyei szervei fel­hívták az ilyen földek szomszéd­ságában lévő települések polgár- mestereinek a figyelmét arra, hogy alakítsanak földosztó bi­zottságot, s adják tartós bérletbe a területeket az ott gazdálkodók­nak. Szabó József Andor szerint Nagykorpádon a polgármester és néhány helyi gazdálkodó két éve használja az állami földet szerző­dés és térítés nélkül. Németh Im­re miniszter azt válaszolta a kép­viselőnek: az önkormányzatnak pedig nincs joga a földhasznosí­tással kapcsolatos rendezőelve­ket kialakítani. Ezért törvényelle­nes az állami földek szerződés nélküli birtoklása. varga tImea Zsákutcából pihenőpark Mintegy 4 millió forintból a nyárra megszépül Baté. Zsalakó Ernő polgármestertől megtudtuk: a tele­pülés bevezető szakaszán egy zsákutcából pihenőparkot alakíta­nak ki, és parkosítják a futballpá- lya környékét is. A cserjeültetés, a fásítás és a virágosítás mellett ter­vezik a romos síremlékek felújítá­sát is a temetőben. A munkákhoz a megyei területfejlesztési tanács által a turisztikai vonzerő növelé­sére kiírt pályázaton 1,7 millió fo­rintot, „a zöld falu, zöld város” el­nevezésű programból 1,5 millió forintot s a környezetvédelmi program pályázatán félmillió fo­rintot nyertek. Az önerőt a telepü­lés adja, s a napokban kezdődő te­reprendezésben négy helybeli közmunkás is részt vesz. Zsalakó Ernő elmondta: a sétányok építé­séhez közcélú munkásokat is sze­retnének foglalkoztatni - kihasz­nálva a munkaügyi központ pályá- zati lehetőségeit. _________takács So mogybán A-Z-ig Balatonboglár - Válaszutak, avagy ember az emberben. Ez a mottója a tegnap tartott esti be­szélgetésnek, melyen Somogy megye közismert személyiségei­vel beszélgethettek az érdeklődők a művelődési házban, (sza) Balatonföldvár - Molnár Ákos- né, a körzet új falugazdásza tar­tott bemutatkozó tájékoztatót Balatonföldváron. Januártól Pet- racsek Béla helyett látja el a fel­adatot, és munkája elképzelései­ről adott ismertetőt a képviselő- testület tagjai számára, (ca) Balatonmáriafürdő - Mikola Ist­ván, a Magyar Egészségügyi Tár­saság elnöke látogatott Máriára. A két szomszédos település, Mária és Keresztúr polgármesterével a társaság 4. nemzetközi egészség- ügyi konferenciáját készítik elő. Kétszáz hazai és határon túli szakembert várnak a Balaton-par- ti szakmai találkozóra, (bb) Berzence-Budapest - a burgo­nya terméktanácsban megyénket Varga György elnökségi tag, a berzencei Solanum kft ügyvezető igazgatója képviselte. Összegez­ték a tavalyi eredményeket, s szó volt az uniós csatlakozást követő termesztési és kereskedelmi lehe­tőségekről. Nőtt a burgonyater­mesztési kedv, a mintegy 30 ezer hektáros terület előre láthatóan 5- 10 százalékkal nő. (hm) Fonyód - Megkezdik a rendőrka­pitányság épületének teljes felújí­tását, amelyhez jelentős pénzfor­rást ad a Belügyminisztérium. A tervek szerint a következő év kö­zepére adják át az épületet, (bb) Gamás - Rehabilitációs munka­helyeket szeretne létesíteni a gamási önkormányzat, hogy eny­hítse a község súlyos munkanél­küliségét. Gyógynövények gyűj­tésében, részleges feldolgozásá­ban és termeltetésében gondol­kodnak. (gm) Gölle - Mint három éve rendsze­resen, az idén is pályázati támo­gatás nélkül látná el vetőburgo­nyával a roma családokat a göllei cigány önkormányzat. A szállítás költségeit állja, s ha a jelentkezők anyagi körülményei nem engedik meg, a burgonya árát is átvállalja az önkormányzat, (sza) HctOS - Nemcsak népdal, de cite- ra és furulya kategóriában is el­hozták az első helyezést az iskola diákjai a közelmúltban a Mezőcso- konyai mikrotérségi napokon. Sá­ra Diána és Ballér Marina hang­jukkal, Makai Botond és Árbogást Ádám citera-, Patcai Katalin furu­lyatudományával járult hozzá a háromszoros sikerhez, (sza) Kaposvár - Marosi József, az or­szágos fogyasztóvédelmi egyesü­let alelnöke tegnap a megyeházán tájékoztatót tartott az élelmiszer­biztonság és higiénia kérdéseiről. Lóki János, a megyei szervezet el­nöke a szavatosság és a jótállás te­rületén bekövetkezett jogszabály- változásokról szólt, (hm) Kaposvár - Az idén is megren­dezte a Táncsics gimnázium a már több mint fél évszázados múltra visszatekintő Tavaszkö­szöntő Táncsics-estet. A mostanit az iskola alapításának 200. évfor­dulójára jótékonysági céllal ren­dezték, amelyen felléptek az in­tézmény egykori és jelenlegi diák­jai is. Az est bevételét az évfordu­ló alkalmával megjelenő kiad­ványokra fordítják, (mk) MEGYEI KÖRKÉP A 0ÉDÁSZ Rt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a viftamosenergia-hálózaton. A kiegyensúlyozott és zavartalan vitlainosenergia-szolgáltatást biztosító fejlesztés érdekében folyamatosan dolgoznak a társaság szakemberei. Ennek ijyíj* eredményeképpen: « Kaposváron a Hegyalja utcában az 1-73. és a 2-84. számig. U* ", |: - f valamint a Szigetvári utcában a 42. szám alatt 2004. március 25- || én 7 órától 16 óráig áramszünet lesz jp^ biztonsági előírások miatt szükséges átmeneti szolgáltatás- .kimaradásért megértésüket kérjük! Hr« Kaposváron a Szépasszony utcában az 0TR. 20 és 0,4 kV-os Bp%] hálózat, valamint a ISfádasdí utcai 0TR és 20 kV-os hálózat építése j befejeződött. A hálózatok 2004. március 31-én véglegesen feszültség alá kerülnek. A létesítmények érintése tilos és Dél-dunántúli Áramszolgáltató , Részvénytársaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom