Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-24 / 70. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 9 2 2004. Március 24., Szerda SOMOGYSÁRD Wé Mezncsokony%\\i Vf . -O AV SOMOGYSÁRDI HÍRMONDÓ Pénzt nyertek számítógépre Az önkormányzat 1,3 millió forin­tot nyert az Informatikai és Hírköz­lési Minisztérium pályázatán. Eb­ből a pénzből számítógépeket vá­sárolnak, s megveszik a hozzájuk kapcsolódó egyéb eszközöket is. A teljes rendszert várhatóan 2006-ig építik ki. Rendezik a község útjait Mintegy hat kilométernyi belterüle­ti, az önkormányzat tulajdonában levő utat rendbe tesznek a köz­munkások. Az utak kátyúzására a költségvetésben félretett pénzt használja fel az önkormányzat. Felnőttképzést szerveznek Felnőttképzés indítását is tervezik szeptembertől, miután előzetesen felmérték az igényeket. Az okta­tásban részt vevők egy év alatt el­végezhetik az általános iskola két osztályát, illetve szakvizsgát is sze­rezhetnek. Az iskolába a környező településekről várják a résztvevő­ket, az oktatást a budakalászi is­kola gesztorságával szervezik. Recept Somocysárpról Csokoládés kuglóf Csere Istvánné csokoládés kug­lófjához 60 deka liszt, 4 deci tej, 1 deci étolaj, másfél csomag élesztő, 40 szem édesítötabletta, 1 csomag vanillincukor, fél citrom reszelt héja, 1 kanál kakaópor, 10 deka mazsola, 3 tojás sárgája, fél evőkanál cukor és csipet só kell. Az élesztőt, a tojássárgákat, a cukrot, a vanillincukrot és az édesítőszert a négy deci langyos tejben áztatjuk. A lisztbe keverjük a sót, citromhéjat, s összedolgoz­zuk az élesztős tejjel. Az étolajat apránként adagoljuk hozzá. A tésztát kétfelé vesszük, s az egyik felébe beledolgozzuk a kakaó­port. Az így kapott tésztát meleg helyen addig pihentetjük, amíg háromszorosára dagad. A kétféle tésztát kisodorjuk, egymásra he­lyezzük, összehajtjuk, és kuglóf- sütőbe tesszük. Háromnegyed órai pihentetés után tojással meg­kenjük, s előmelegített sütőben közepes lángon sütjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓIG KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Embert alig látni az utcán a kellemes tavaszi napsütésben. Aki teheti, a kertjében szöszmö- töl. A bekötőúton megközelíthe­tő település távol esik a megye vérkeringésétől, ezért gyér az átmenő forgalom is. A Sárdon élők legnagyobb gondja a mun­kanélküliség, hiszen a lakosság egyharmada a cigány kisebb­séghez tartozik. Gyakran iskolá­zatlanok, gyengén képzettek. A tervek szerint egy gyógynövény­szárító és kismesterségekre, fő­ként teknővájásra alapított vál­lalkozás enyhíthetne a gondon. Gatja a szegénység a nagy terveknek- Vannak terveink, de olyan szoros a költségvetésünk, olyan szegé­nyek vagyunk, hogy félő, csak álom marad a megvalósításuk. Szerencsére a település nem adó­sodott el, nincsenek hiteleink, ugyanakkor még a nadrágszíj meghúzása előtt elkészültek a fon­tosabb beruházások - mondta Csikós-Nagy Márton polgármester.- Tizenötmillió forintot költöt­tünk egy új kút fúratására, s ugyanennyit az óvoda fölépítésé­re. Az iskolánk a környék egyik legjobb oktatási intézménye, jó az állaga is - ezt kell megőriznünk -, bár a gyermekek száma egy kicsit nagyobb is lehetne. Elkészült a település rendezési terve is, és mintegy negyven lakó­telket alakítottak ki. Ide főként fia­tal házasokat várnak, ők kedvez­ményes áron juthatnak a telekhez. Gyógynövényben bíznak A legsúlyosabb gond a munkanél­küliség.' Ennek a csökkentésében segíthetne egy holland vállalkozó, akivel tárgyalásokat folytatnak. O gyógynövényszárítót építene a te­lepülés külső részén, Sörnyepusz- tán, ahol az ipari park területét ki­jelölték.- Aki eddig búzát, kukoricát ter­mesztett, azt nehéz rávenni arra, hogy a jövőben mondjuk kamillá­val vagy egyéb gyógynövénnyel foglalkozzon - fűzte tovább a gon­dolatot a polgármester. - Somogy- sárd területe igazán ideális a gyógynövények vagy a bioter­mények előállítására. S nemcsak termeszteni lehetne, hanem a va­don termőket is összeszedhetik. Talán fokozatosan lehetne átállíta­ni a gazdákat ezekre a termények­re. A tervek között szerepel egy, az uniós szabályok szerint megépített elkerülőút is, ez csak fokozná a te­rület gazdasági értékét. Bogárdi Pál Járiosékhoz kopogtat­tunk be. Az idős férfi a nyugdíjas­klub oszlopos tagja, s énektudásá­val gyakran elkápráztatja a szakér­tő zsűrit is. Bizonyíték erre a ren­geteg elismerő oklevél, amit a mű­vészeti seregszemléken és a nyug­díjasok ki mit tud?-jain kapott. Nótaszó hallás után- A kottát nem ismerem. Én in­kább csak ráállok, és úgy énekelek- mondta nevetve. A felesége már­is hozta a szatyomyi kottát, ami csak gyűlik és egyszer talán valaki megörökli a családból, hiszen a fia is, a veje is zeneszerető ember.- Már gyerekkoromban ha meg­hallottam egy nótát, egyből tud­tam a dallamát és a szövegét is. Ma tízszer is meg kell hallgatnom, hogy megjegyezzem a szövegét. Sajnos, már azokat is elfelejtem, amiket valaha tudtam. Bogárdi Pál Jánosnak a múlt emlegetésekor könnybe borul a te­kintete és elcsuklik a hangja. Egy pillanat alatt végigfut rajta nyolc- yanöt év gondja-baja és öröme. - Én minden voltam, csak úr nem. Már nyolcéves koromban dolgoz­tam, napszámba jártam, zsákol­tam, és 1940-ben bevonultam ka­tonának. Öt évvel később jöttem haza, s 46-ban megint behívtak. A nulláról kellett kezdenünk, hiszen még padlásdeszka sem volt a há­zon. Nehéz idők voltak. Az iskolaépítő Utunk Lncza Ferenchez vezetett. A nyugdíjas iskolaigazgató a Somogy- sárdért kitüntetés legújabb tulaj­donosa. Mint mondta, tudatosan készült a nyugdíjas napokra, de az iskola előtt járva azért összeszorul a szíve.- Több mint húsz évig vezettem az iskolát, s kilenc éve vagyok kényszerből, egészségügyi okok Lucza Ferenc: sok munkát adott az iskola zlik a kisiskolásoknak a menzai koszt Anne May: azt csinálhatom, amit szeretek miatt nyugdíjas. Nagyon nehéz meglenni a gyerekek nélkül, de ügyesen meg kell szervezni a nyugdíjas éveket. Aki a pihenés éveiben nem találja föl magát, az nagyon hamar leépül. Lucza Ferenc soha nem unatko­zik. A vadászat, a horgászat és a barkácsolás kitölti az idejét.- Tegnap kint voltam a terüle­ten, de még nem érkeztek meg ezek a rendkívül titokzatos mada­rak, az erdő királynőiéként is titu­lált szalonkák - mondta házigaz­dánk, majd visszakanyarodtunk az iskolához. - Az én időmben, több mint harminc évvel ezelőtt épült az iskola. Folyamatosan fej­lesztettük, építettük az intéz­ményt. Több mint egy évtizedbe telt, mire tornatermünk és uszo­dánk is lett, és ezzel az én időm le­járt... Az iskolaépítés nem egy si­kerűt. Rengeteg hasznos és fölös­leges energiát emésztett föl. An­nak örülök, hogy üyen állapotban tudtam átadni. Ez az iskola bárhol megállná a helyét. Svájci és svéd magyar Gyenge Imre is fölkerekedett 1956- ban, s Nyugatra ment, tíz évvel ez­előtt azonban visszatelepült. A fe­lesége Svédországból származik, és a svájci emigráció idején ismer­kedtek össze. Anne May még min­dig jobban beszél németül és an­golul, mint magyarul. Házigaz­dánk a „miért jöttek haza?” kér­désre a Szózat szavaival felelt.- A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely. Svájcban viszony­lag jól éltünk, én lakatosként, a fe­leségem titkárnőként dolgozott, de az ottaniak soha nem fogadtak be minket igazán. Hiába lettem svájci állampolgár, gyakran az orrom alá dörgölték, hogy „papír-svájci”. Itthon is nehéz volt beilleszked­niük, de a falu lakosai hamar elfo­gadták őket. Anne May is hódolhat régi szenvedélyének: keramikus­ként dolgozik. Somogysárd mellett - mint meg­tudtuk tőlük - a ménes miatt dön­töttek.- Szeretem a lovakat, és szeret­tem lovagolni. Ma már a betegsé­gem miatt nem tehetem. Többfelé jártunk a világon, én hazámnak választottam Magyarországot... Fölkerestük a somogysárdi is­kolát is, most nem a tantermekbe, hanem a konyhába kukkantottunk be. A gyerekek egy része már túl volt az ebéden, a konyhában az ilyenkor szokásos munka folyt. Fehér Józsefné főszakácshe- lyettest a tálalóablaktól szólítottuk el egy kis beszélgetésre. Harminc év a konyhán- Egy év híján három évtizede dol­gozom az iskolában - mondta nagyon szeretek sütni-főzni. Ál­talában háromfogásos az itt étke­zők ebédje, gyakran kapnak gyü­mölcsöt vagy süteményt. Ez utób­binak az elkészítése az én fel­adatom. A gyermekek nagyon sze­retik a hamis krémest és a mam- baszeletet. A konyhán dolgozók már az étlap kézbevételekor tudják, mikor lesz több a maradék. Spenótból mindig több marad a gyermekek tányérján, mint a süteményből. Ottjártunkkor tarhonyaleves, ci­gánypecsenye és csokoládés piskóta volt az ebéd.- Mintegy kétszázötven adag ebédet főzünk naponta, a gyere­keken kívül a ménesnél dolgozók és az idősek is innen kapnak me­leg ételt. Hatan vagyunk a kony­hán, így be kell osztani a munkát, s amit lehet, előre elkészítünk. Az ebédnek mindig pontosan kell elkészülni, s ehhez meg kell szer­vezni a tennivalókat. ■ Úton Európába Somogysárd Kincse Jót - jó áron A Kapós Coop Rt két mini Coop ABC-t és egy műsza­ki gazdaboltot tart fenn a településen. Mindkét élel­miszerüzletben megteremtették a HACCP élelmiszer biztonsági rendszer bevezetésének a technikai és technológiai feltételeit. Korszerűsítették a fűtést, ki­festették a helyiségeket, és új hűtőpultokat helyeztek el a boltokban. Mindkét üzletben megtalálható a Coop-márkatermékek szinte teljes köre. A vásárlók hamar megkedvelték ezeket a jó minőségű, ám vi­szonylag olcsóbb árú termékeket. A cég jelszava: Jót - jó áron. Az olcsóbb árak mellett havonta más-más termékeket kínálnak akciósán. Ez egyrészt a coop- üzletlánc saját döntésének, másrészt a régiós akciók­nak köszönhető. A kedvezményekről szórólapon is tájékoztatják a vásárlókat. A falu központjában levő élelmiszerbolttal egy épületben található a műszaki gazdabolt. Ez a megoldás komfortossá teszi a vásár­lást. Jelenleg a tavaszi munkákhoz szükséges eszkö­zök, gépek forgalma a legnagyobb. Emellett műszaki árut, háztartási és lakásfelszerelési cikkeket árusí­tanak, s tápkeverékeket is forgalmaznak. A boltban havonta kínálnak akciósán iparcikk-termékeket is. Lehetőség van arra is, hogy hitelre vásároljanak, ennek helyben van az ügyintézése. ____________a A te lepülés központjában levő ABC és műszaki-gazdabolt meg­könnyíti a vásárlást, és akciós áraikkal is vonzza a vevőket Nyúltrapp év végén Több mint tíz évvel ezelőtt gondolkodtak el azon, hogy a szilveszterezni érkezőknek az óév utolsó délutánjára valamilyen látványosságot kellene -ren­dezni. Akkor jött az azóta már hagyományossá vált nyúlvágta ötlete. Még az ötletgazda, Szűcs Tibor sem gondolta, hogy javaslata ilyen sikeres lesz. Az évek folyamán nemcsak a környéken, hanem a me­gyehatáron túl is számon tartják a nyúlfutamot. Ilyen vetélkedő szinte sehol nincs a világon, így messzi földről is jönnek ide résztvevők. A verseny­zőket, vagyis a nyulakat csak természetes szerek­kel lehet nagyobb vágtára bírni, így az állatvédők sem tiltakoznak, s doppingszerként is csak sárgaré­pa vagy saláta szolgálhat. A nyúltrappon az utóbbi időben volt már jó né­hány hahotát keltő tréfás jelenet is. Egy közelben lakó vadászkutya úgy gondolta, hogy ne szaladgál­janak a mezőn összevissza a tapsifülesek, és szé­pen a rajtvonalhoz szállította a versenyzőket. Az is előfordult, hogy egy baknyúlnak a versenytáv köze­pén megtetszett valamelyik nőstény, s azon nyomban családalapításba kezdett. A versenyben részt vevők között nemcsak a leggyorsabb, hanem a leglustább nyulat is díjazzák.________________■ A somogysárdi szilveszteri nyúltrappra nemcsak a versenyzők kap­tak jelmezt, hanem gyakran maskarába bújnak a futtatók is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom