Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-12 / 61. szám
6. OLDAL ALMANACH 2 0 / B 2004. Március 12., Péntek ||| !l(|| DRÁVASZENTES Szentesi hírmondó Kiállításra készül a lakosság Izgalmas kiállítást tervez a falu: megrendeznék a szentesiek tárlatát. Ürmös István fafaragásai mellett bemutatnák Halász Im- réné babagyűjteményét, a go- belinkészítök, kézimunkázok legszebb alkotásait. A tárlatot a természetvédelmi központ megnyitóünnepségére időzítenék. Park a falu központjában A templomtér tavaly kezdett parkosítását az idén fejezik be. Az önkormányzat 28 millió forintot fordít a városképre, s ennek fő tétele Drávaszentes központjának a szépítése. Arculatát kertészeti egyetemisták tervezték, s a barcsi főutcán és a Dráva-parton is végeznek ilyen munkát. A pénz nagy részét területfejlesztési pályázaton nyerte a város. Élénkítik a klub életét A vezetőségváltás és megújulás éve ez a nyugdíjasklubban; a 60 tagú civil szervezet elnöke nemrég meghalt, és most új vezetőt választanak. Ezzel együtt a klub szerepét is szeretnék növelni, az utóbbi időben eléggé takarékon tevékenykedtek. A megújulást támogatja a részönkormányzat. Drávaszentesi recept Göngyölt oldalas Hozzávalók: egy egész oldalas, 20 dkg dagadó, 1 fej vöröshagyma, 2 tojás, 2 zsemle, 1 paradicsompüré, só, őrölt bors, majoránna, a sütéséhez zsír. A daga- dót ledaráljuk, a zsemlét vízben megáztatjuk, s kinyomkodjuk. Az oldalast besózzuk. Megpirítjuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk a dagadót, a fölvert tojást, zsemlét, a paradicsompürét. Fűszerezzük, s összedolgozzuk. Ezzel megtöltjük az oldalast, majd föltekerjük, összekötjük, és tepsibe tesszük. Közepes lángon körülbelül 30 percig sütjük, közben a zsírjával párszor meglocsoljuk, hogy szép piros legyen. Petrezselymes párolt rizzsel vagy zöldségkörettel tálaljuk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Hóvirágtól fehérlett hét végén a drávaszentesi határ. A férfiak többsége úgy gondolta: nőnapon friss virággal köszöntik a lányokat, asszonyokat. S másféle fehérségre ébredtek: hótakaró fedte a virágot, a világot. Visszatért a tél. A márcinsi hónak Szentesen sem örültek, mert késnek a tavaszi munkák, a falu közmunkása ismét elővette a hólapátot. A tél visszatértét .egyedül a gyerekek nem bánták: a barcsi iskolákból hazatérve mindig jutott negyedóra egy gyors hógolyócsatára. Kaput nyitnak a nemzeti parkba A márciusi tél miatt áll az az építkezés is, amitől nagyon sokat remélnek a szentesiek: a Duna-Drá- va Nemzeti Park Dráva menti központjának az építése. Ősszel kezdték a munkát, s az enyhe télen egészen jól haladtak az iparosok. A természetvédelmi szakemberek szándéka szerint Drávaszentes lesz a nemzeti park somogyi területeinek a kapuja. Az elképzelés és az építkezés sokakat foglalkoztat. Néhány napja fórumot tartottak a természetvédelmi szakemberek részvételével. A részönkormányzat vezetője szerint akkora volt ott a tömeg, mint a falugyűléseken még soha. Oktatóközpont épül A természetvédelmi igazgatóságot képviselő Fenyősi László és Horváth Zoltán elmondta: irodaházat, 70 személyes oktató- és konferencia- termet, valamint szálláshelyeket építenek. Ez lesz a nemzed park Dráva menti területeinek a központja. A 130 millió forintos beruházás ez év őszére készül el. Az oktatás és a konferenciák mellett tudományos kiállítások, filmvetítések helyszíne lesz az új központ, s itt kapnak irodát a vidék természetőrei és az erdészeti osztály területi munkatársai. Ez lesz a kiindulópontja a nemzeti park bemutatóhelyeihez induló túráknak. Vendégszobákat és faházakat alakítanak ki a turistáknak. A szakemberek szerint ennél alkalmasabb helyet nem is találhattak volna, hiszen az épület a természetvédelmi terület határán fekszik, ugyanakkor könnyen megközelíthető és közel van Barcshoz. Drávaszentes már ma is a vidék egyik legjelentősebb természetvédelmi bemutatóhelye. A szentesi mocsaras rétre tanösvény vezet, a megfigyelőtoronyból kócsagot és szürke gémet, bíbicet, sőt egerészölyvet és vörös vércsét is láthat a kiránduló. Az ötvenhektáros legelőn napjainkban pedig már félszáz rideg tartású szürkemarha legel. Tálcán a lehetőség- A falu számára hatalmas lehetőség a nemzeti park igazgatóságának ez a beruházása, s nekünk ezért semmit sem kellett tennünk, tálcán kapjuk - mondta Molnár Attila, a települési részönkormányzat vezetője.- Az épülő központ meghatározza a falu arculatát, két-három új munkahelyet is jelent, s a kapcsolódó szolgáltatásokkal még több helybelinek nyújthat megélhetést. Van, aki már a turisták kocsiztatását tervezi, mások pedig szobát adnának ki nekik. Olyan nagy konferenciaterem épül itt, amekkora az egész térségben nincs még egy. Nem véletlen, hogy ennek a központnak Barcs is nagyon örült volna. A képviselő szerint eddig is szerencsésen alakult Drávaszentes sorsa, s az oktatóközpont megépülté- vel még nagyobb lendületet vehet a fejlődés. - Eddig elkerült bennünket a sok falut sújtó elöregedés, Barcs közelsége miatt a munkanélküliség is kisebb, mint másutt - mondta. - Az üres házak hamar gazdára találnak. Több fiatal pár költözött ide; jelenleg húsz óvodásunk és hatvan iskolásunk van. Igyekszünk gondoskodni róluk: már építettünk kosárlabda- és kézi- labdapályát, s mindennap nyitva a faluház és a községi könyvtár. Hiába pályáznának A városhoz tartozni azonban nem mindig jelent előnyt. Kovács József templomgondnok arról beszélt: nemrég Kaposváron járt, mert szeretett volna a Sapardnál pályázni. - Azzal küldtek el, hogy csak kis települések pályázhatMolnár Attila: Nagy lehetőséget kapunk Győrváriné Cserti Márta: Serények a tagok Ürmös István: Szent Lászlót is kifaragtam nak. Drávaszentes ugyan apró falu, közigazgatásilag azonban Barcshoz tartozik, így a város része. Emiatt a település is, a falu lakói is elesnek a jó pályázati lehetőségektől. Ilyenkor az ember kevésbé örül annak, hogy a városhoz tartozik - mérgelődött a templom gondnoka, akinek egykor a dédapja kezdte el építeni Isten szentesi házát. A legnagyobb gond Elmondta azt is: tavaly a fővárosi kertészeti egyetemisták útmutatásával nekikezdtek a templomtér rendbetételének. A munkát az idén szeretnék befejezni, s végre arra is kapott ígéretet a falu, hogy gépkocsiparkolót építenek a temetőhöz. Eddig a kocsiknak az út mentén kellett parkolniuk, s emiatt például temetés idején baleset- veszélyes volt a közlekedés. Ezenkívül is sok feladat van még a faluban. Járdákat is kellene építeni, a legfontosabb azonban a települést átszelő út járhatóvá tétele. A nagy teherforgalom miatt iszonyúan tönkrement, s az emberek érthetetlennek tartják, hogy senki nem foglalkozik a helyreállításával. Asszonyok klubja Éppen egyéves a falu leglelkesebb civil szervezete, a lányok, asszonyok klubja. Az önkormányzati képviselő szerint a fiatalasszonyok lelkesedése mindenkire jó hatással van. A szentesiekre korábban jellemző visszahúzódást mintha elfújták volna. - Pedig nem teszünk semmi különöset, csak amit odahaza addig is szoktunk - mondta Győrváriné Cserti Márta. - Szépítjük a környezetünket, virágot ültetünk. Csak most ugyanezt a kerítésünkön túl végezzük. Tavaly negyvenezer forintot nyertünk, s abból karácsonyfát állítottunk a faluban. Úton Európába Drávaszentes kincse Első alkalommal volt Szentesen mindenki karácsonyfája, és nagyon tetszett a falubelieknek. Ilyen apróságtól függ, hogy egy kicsit jobb kedve legyen mindenkinek. A klubnak 17 tagja van, de akadnak új jelentkezők is. Az asszonyok havonta találkoznak. Ilyenkor többnyire beszélgetnek, névnapoznak, főznek. A farsangra jelmezbe öltöztek; a felnőtt asszonyok óvodássá, jósnővé, fejőlány- nyá változtak pár órára. - Bálo- zunk, és kirándulunk - fűzte hozzá. - Legutóbb például a plitvicei tavaknál jártunk, és megnéztük a mohácsi busókat is. Százhúsz évre tervez Könnyű megtalálni Ürmös István házát: messziről látszik a maga faragta székely kapu. A lakásában saját készítésű bútorok és rengeteg szobor, dombormű. Megint sokat dolgozik a 63 éves fafaragó. Azt mondta: ha nincs fontosabb munkája, reggeltől estig nem teszi le a vésőt. - Muszáj csinálni, hiszen százhúsz évre való tervem van - mondta. Legutóbb Szent László és Szent Margit szobrát készítettem el. - Nagyszakácsiban főznek, Nagykovácsiban kalapálnak; miért ne lehetne Drávaszentes arról nevezetes, hogy itt van kifaragva az összes szentünk? Ez persze hatalmas munka, de belevágtam. Pihenésképpen pedig a szentesi szürke- marha-csordát formázom meg, a bika éppen most készült el. Ezzel készülök a természetvédelmi központ megnyitására. Mintha mindez nem lenne elég, azt is elárulja, hogy nyugdíjas fejjel szívesen tanulna. - Egész életemben fával foglalkoztam, s egyre biztosabban tudom: még sokat kell tanulnom. A jó pap is holtáig tanul, én sem restellnék odaállni a na- gyobb tudású fafaragók mellé. ■ Szökőkút, sziklakért Korábban meghatározó volt a konyhakert a házaknál, ma már a kevésbé tehetősek is szeretnék mutatóssá tenni udvarukat. A paprika- és paradicsomágyásokat felváltja a sziklakért, kis szökőkút, tavacska. Győrvári Imre vállalkozó már ötödik éve foglalkozik kertépítéssel, s tapasztalja: egyre nagyobb az igény a szép környezet iránt. Egyre szélesebb azoknak a köre, akiknek van is rá módjuk, hogy ezt megfizessék. - Kertépítés, épületgépészeti dolgok, felszín alatti és fölötti öntöző- berendezések építése tartozik a tevékenységi körünkbe. A szökőkúttól a kő virágtartóig minden megvan itt, ami a ház környezetének szebbé tételéhez kell. Nem mészkővel, hanem időtálló, vulkáni eredetű kövekkel dolgozunk - mondta -, s ez nem omlik szét. A vállalkozó szerint az unió nem hoz különösebb változást a cég számára. - Külföldre ezután sem szállítok, maradok a régióban - mondta. - Az életünk sem lesz nehezebb: itt nem kell szigorúbb szabályozásra, több előírásra számítani, és új versenytársakra sem. S évek múltán uniós tagként talán javul az életszínvonal, s az embereknek több pénzük lesz a kertjükre is. Udvara előtt eddig is gyakran megálltak, s reméli, a természetvédelmi központ megépültével tovább nő a forgalma. - A látogatók először megállnak s körülnéznek, idővel aztán sokuk visszajön, és vásárló lesz. ■ Az udvara a cégére Győrvári Imrének, bár szerinte igazán szép majd csak a tavasszal lesz; addigra ugyanis minden kő és virág a helyére kerül A falu temploma Templomuk építésének 100. évfordulóját 1994-ben ünnepelték a szentesiek. A templom falán látható az eredeti tervrajz, ezt Sípos Jánosné őrizte meg, s nemrég került elő. Az írások szerint 18 évig építették, akkor tették föl rá a tetőt. Kovács András kezdte építeni, de a befejezéséhez szükség volt Széchenyi Ferenc gróf segítségére is. A szentesiek büszkék a templomukra, orgonáját 1910-ben hozták Horvátországból, a stációképei pedig eredeti olajfestmények. S a templomnak nemcsak büszke, hanem gondos gazdája is a falu népe. Az utóbbi évtizedben többször is felújíttatták minden támogatás nélkül, s a szükséges pénzt ők rakták össze. Az itt élők úgy gondolják: nemcsak istenháza ez, hanem a falu egyik nagyon fontos középülete és idegenforgalmi látnivaló is. Az épületre ebben az évben is kell költeniük, mivel erősen vizesednek a régi falak. S jó volna még egy toronyóra is, hiszen eredetileg az is volt az épületen, egyelőre azonban erre nincs pénzük. Önálló plébánia nem volt Szentesen; sokáig a barcsihoz, később a somogytamócaihoz tartozott, majd újból a barcsi plébániához került. A följegyzések szerint a településnek már az 1450-es években is volt fából épült temploma. Ez azonban az 1800-as évek elején a falu házaival együtt leégett. _______■ Be keretezve a templomban látható az épületnek a tervrajza. Egy idős asszony őrizte meg, és ebből kiderül: 1894ben tervezték a templomot
