Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-12 / 61. szám

6. OLDAL ALMANACH 2 0 / B 2004. Március 12., Péntek ||| !l(|| DRÁVASZENTES Szentesi hírmondó Kiállításra készül a lakosság Izgalmas kiállítást tervez a falu: megrendeznék a szentesiek tár­latát. Ürmös István fafaragásai mellett bemutatnák Halász Im- réné babagyűjteményét, a go- belinkészítök, kézimunkázok legszebb alkotásait. A tárlatot a természetvédelmi központ meg­nyitóünnepségére időzítenék. Park a falu központjában A templomtér tavaly kezdett par­kosítását az idén fejezik be. Az önkormányzat 28 millió forintot fordít a városképre, s ennek fő tétele Drávaszentes központjá­nak a szépítése. Arculatát kerté­szeti egyetemisták tervezték, s a barcsi főutcán és a Dráva-parton is végeznek ilyen munkát. A pénz nagy részét területfejlesztési pá­lyázaton nyerte a város. Élénkítik a klub életét A vezetőségváltás és megújulás éve ez a nyugdíjasklubban; a 60 tagú civil szervezet elnöke nem­rég meghalt, és most új vezetőt választanak. Ezzel együtt a klub szerepét is szeretnék növelni, az utóbbi időben eléggé takarékon tevékenykedtek. A megújulást tá­mogatja a részönkormányzat. Drávaszentesi recept Göngyölt oldalas Hozzávalók: egy egész oldalas, 20 dkg dagadó, 1 fej vöröshagy­ma, 2 tojás, 2 zsemle, 1 paradi­csompüré, só, őrölt bors, majo­ránna, a sütéséhez zsír. A daga- dót ledaráljuk, a zsemlét vízben megáztatjuk, s kinyomkodjuk. Az oldalast besózzuk. Megpirítjuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk a dagadót, a fölvert tojást, zsem­lét, a paradicsompürét. Fűsze­rezzük, s összedolgozzuk. Ezzel megtöltjük az oldalast, majd föl­tekerjük, összekötjük, és tepsi­be tesszük. Közepes lángon kö­rülbelül 30 percig sütjük, köz­ben a zsírjával párszor meglo­csoljuk, hogy szép piros legyen. Petrezselymes párolt rizzsel vagy zöldségkörettel tálaljuk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Hóvirágtól fehérlett hét végén a drávaszentesi határ. A férfiak többsége úgy gondolta: nőna­pon friss virággal köszöntik a lányokat, asszonyokat. S más­féle fehérségre ébredtek: hóta­karó fedte a virágot, a világot. Visszatért a tél. A márcinsi hónak Szentesen sem örültek, mert késnek a tavaszi munkák, a falu közmunkása ismét elő­vette a hólapátot. A tél vissza­tértét .egyedül a gyerekek nem bánták: a barcsi iskolákból hazatérve mindig jutott negyed­óra egy gyors hógolyócsatára. Kaput nyitnak a nemzeti parkba A márciusi tél miatt áll az az épít­kezés is, amitől nagyon sokat re­mélnek a szentesiek: a Duna-Drá- va Nemzeti Park Dráva menti központjának az építése. Ősszel kezdték a munkát, s az enyhe té­len egészen jól haladtak az iparo­sok. A természetvédelmi szakem­berek szándéka szerint Dráva­szentes lesz a nemzeti park somo­gyi területeinek a kapuja. Az el­képzelés és az építkezés sokakat foglalkoztat. Néhány napja fóru­mot tartottak a természetvédelmi szakemberek részvételével. A részönkormányzat vezetője sze­rint akkora volt ott a tömeg, mint a falugyűléseken még soha. Oktatóközpont épül A természetvédelmi igazgatóságot képviselő Fenyősi László és Horváth Zoltán elmondta: irodaházat, 70 személyes oktató- és konferencia- termet, valamint szálláshelyeket építenek. Ez lesz a nemzed park Dráva menti területeinek a köz­pontja. A 130 millió forintos beru­házás ez év őszére készül el. Az ok­tatás és a konferenciák mellett tu­dományos kiállítások, filmvetítések helyszíne lesz az új központ, s itt kapnak irodát a vidék természet­őrei és az erdészeti osztály területi munkatársai. Ez lesz a kiinduló­pontja a nemzeti park bemutatóhe­lyeihez induló túráknak. Vendég­szobákat és faházakat alakítanak ki a turistáknak. A szakemberek sze­rint ennél alkalmasabb helyet nem is találhattak volna, hiszen az épü­let a természetvédelmi terület hatá­rán fekszik, ugyanakkor könnyen megközelíthető és közel van Barcs­hoz. Drávaszentes már ma is a vidék egyik legjelentősebb természetvé­delmi bemutatóhelye. A szentesi mocsaras rétre tanösvény vezet, a megfigyelőtoronyból kócsagot és szürke gémet, bíbicet, sőt egerész­ölyvet és vörös vércsét is láthat a ki­ránduló. Az ötvenhektáros legelőn napjainkban pedig már félszáz ri­deg tartású szürkemarha legel. Tálcán a lehetőség- A falu számára hatalmas lehetőség a nemzeti park igazgatóságának ez a beruházása, s nekünk ezért sem­mit sem kellett tennünk, tálcán kap­juk - mondta Molnár Attila, a tele­pülési részönkormányzat vezetője.- Az épülő központ meghatározza a falu arculatát, két-három új mun­kahelyet is jelent, s a kapcsolódó szolgáltatásokkal még több hely­belinek nyújthat megélhetést. Van, aki már a turisták kocsiztatását ter­vezi, mások pedig szobát adnának ki nekik. Olyan nagy konferenciate­rem épül itt, amekkora az egész tér­ségben nincs még egy. Nem vélet­len, hogy ennek a központnak Barcs is nagyon örült volna. A képviselő szerint eddig is sze­rencsésen alakult Drávaszentes sor­sa, s az oktatóközpont megépülté- vel még nagyobb lendületet vehet a fejlődés. - Eddig elkerült bennün­ket a sok falut sújtó elöregedés, Barcs közelsége miatt a munkanél­küliség is kisebb, mint másutt - mondta. - Az üres házak hamar gazdára találnak. Több fiatal pár költözött ide; jelenleg húsz óvodá­sunk és hatvan iskolásunk van. Igyekszünk gondoskodni róluk: már építettünk kosárlabda- és kézi- labdapályát, s mindennap nyitva a faluház és a községi könyvtár. Hiába pályáznának A városhoz tartozni azonban nem mindig jelent előnyt. Kovács Jó­zsef templomgondnok arról be­szélt: nemrég Kaposváron járt, mert szeretett volna a Sapardnál pályázni. - Azzal küldtek el, hogy csak kis települések pályázhat­Molnár Attila: Nagy lehetőséget kapunk Győrváriné Cserti Márta: Serények a tagok Ürmös István: Szent Lászlót is kifaragtam nak. Drávaszentes ugyan apró fa­lu, közigazgatásilag azonban Barcshoz tartozik, így a város ré­sze. Emiatt a település is, a falu la­kói is elesnek a jó pályázati lehe­tőségektől. Ilyenkor az ember ke­vésbé örül annak, hogy a város­hoz tartozik - mérgelődött a templom gondnoka, akinek egy­kor a dédapja kezdte el építeni Is­ten szentesi házát. A legnagyobb gond Elmondta azt is: tavaly a fővárosi kertészeti egyetemisták útmutatá­sával nekikezdtek a templomtér rendbetételének. A munkát az idén szeretnék befejezni, s végre arra is kapott ígéretet a falu, hogy gépkocsiparkolót építenek a teme­tőhöz. Eddig a kocsiknak az út mentén kellett parkolniuk, s emi­att például temetés idején baleset- veszélyes volt a közlekedés. Ezen­kívül is sok feladat van még a falu­ban. Járdákat is kellene építeni, a legfontosabb azonban a települést átszelő út járhatóvá tétele. A nagy teherforgalom miatt iszonyúan tönkrement, s az emberek érthe­tetlennek tartják, hogy senki nem foglalkozik a helyreállításával. Asszonyok klubja Éppen egyéves a falu leglelkesebb civil szervezete, a lányok, asszo­nyok klubja. Az önkormányzati képviselő szerint a fiatalasszonyok lelkesedése mindenkire jó hatással van. A szentesiekre korábban jel­lemző visszahúzódást mintha el­fújták volna. - Pedig nem teszünk semmi különöset, csak amit oda­haza addig is szoktunk - mondta Győrváriné Cserti Márta. - Szépít­jük a környezetünket, virágot ülte­tünk. Csak most ugyanezt a keríté­sünkön túl végezzük. Tavaly negy­venezer forintot nyertünk, s abból karácsonyfát állítottunk a faluban. Úton Európába Drávaszentes kincse Első alkalommal volt Szentesen mindenki karácsonyfája, és na­gyon tetszett a falubelieknek. Ilyen apróságtól függ, hogy egy kicsit jobb kedve legyen mindenkinek. A klubnak 17 tagja van, de akad­nak új jelentkezők is. Az asszo­nyok havonta találkoznak. Ilyen­kor többnyire beszélgetnek, név­napoznak, főznek. A farsangra jel­mezbe öltöztek; a felnőtt asszo­nyok óvodássá, jósnővé, fejőlány- nyá változtak pár órára. - Bálo- zunk, és kirándulunk - fűzte hoz­zá. - Legutóbb például a plitvicei tavaknál jártunk, és megnéztük a mohácsi busókat is. Százhúsz évre tervez Könnyű megtalálni Ürmös István házát: messziről látszik a maga fa­ragta székely kapu. A lakásában sa­ját készítésű bútorok és rengeteg szobor, dombormű. Megint sokat dolgozik a 63 éves fafaragó. Azt mondta: ha nincs fontosabb mun­kája, reggeltől estig nem teszi le a vésőt. - Muszáj csinálni, hiszen százhúsz évre való tervem van - mondta. Legutóbb Szent László és Szent Margit szobrát készítettem el. - Nagyszakácsiban főznek, Nagykovácsiban kalapálnak; miért ne lehetne Drávaszentes arról ne­vezetes, hogy itt van kifaragva az összes szentünk? Ez persze hatal­mas munka, de belevágtam. Pihe­nésképpen pedig a szentesi szürke- marha-csordát formázom meg, a bika éppen most készült el. Ezzel készülök a természetvédelmi köz­pont megnyitására. Mintha mindez nem lenne elég, azt is elárulja, hogy nyugdíjas fejjel szívesen tanulna. - Egész életem­ben fával foglalkoztam, s egyre biz­tosabban tudom: még sokat kell ta­nulnom. A jó pap is holtáig tanul, én sem restellnék odaállni a na- gyobb tudású fafaragók mellé. ■ Szökőkút, sziklakért Korábban meghatározó volt a konyhakert a házaknál, ma már a kevésbé tehetősek is szeretnék mutatóssá tenni udvarukat. A paprika- és paradicsomágyásokat felváltja a sziklakért, kis szökőkút, tavacska. Győrvári Imre vállalkozó már ötödik éve foglalkozik kertépítés­sel, s tapasztalja: egyre nagyobb az igény a szép kör­nyezet iránt. Egyre szélesebb azoknak a köre, akiknek van is rá módjuk, hogy ezt megfizessék. - Kertépítés, épületgépészeti dolgok, felszín alatti és fölötti öntöző- berendezések építése tartozik a tevékenységi körünk­be. A szökőkúttól a kő virágtartóig minden megvan itt, ami a ház környezetének szebbé tételéhez kell. Nem mészkővel, hanem időtálló, vulkáni eredetű kö­vekkel dolgozunk - mondta -, s ez nem omlik szét. A vállalkozó szerint az unió nem hoz különösebb változást a cég számára. - Külföldre ezután sem szál­lítok, maradok a régióban - mondta. - Az életünk sem lesz nehezebb: itt nem kell szigorúbb szabályozásra, több előírásra számítani, és új versenytársakra sem. S évek múltán uniós tagként talán javul az életszínvo­nal, s az embereknek több pénzük lesz a kertjükre is. Udvara előtt eddig is gyakran megálltak, s reméli, a természetvédelmi központ megépültével tovább nő a forgalma. - A látogatók először megállnak s körülnéz­nek, idővel aztán sokuk visszajön, és vásárló lesz. ■ Az udvara a cégére Győrvári Imrének, bár szerinte igazán szép majd csak a tavasszal lesz; addigra ugyanis minden kő és virág a helyére kerül A falu temploma Templomuk építésének 100. évfordulóját 1994-ben ünnepelték a szentesiek. A templom falán látható az eredeti tervrajz, ezt Sípos Jánosné őrizte meg, s nem­rég került elő. Az írások szerint 18 évig építették, ak­kor tették föl rá a tetőt. Kovács András kezdte építeni, de a befejezéséhez szükség volt Széchenyi Ferenc gróf segítségére is. A szentesiek büszkék a templomukra, orgonáját 1910-ben hozták Horvátországból, a stáció­képei pedig eredeti olajfestmények. S a templomnak nemcsak büszke, hanem gondos gazdája is a falu né­pe. Az utóbbi évtizedben többször is felújíttatták minden támogatás nélkül, s a szükséges pénzt ők rakták össze. Az itt élők úgy gondolják: nemcsak istenháza ez, hanem a falu egyik nagyon fontos középülete és ide­genforgalmi látnivaló is. Az épületre ebben az évben is kell költeniük, mivel erősen vizesednek a régi falak. S jó volna még egy toronyóra is, hiszen eredetileg az is volt az épületen, egyelőre azonban erre nincs pén­zük. Önálló plébánia nem volt Szentesen; sokáig a barcsihoz, később a somogytamócaihoz tartozott, majd újból a barcsi plébániához került. A följegyzé­sek szerint a településnek már az 1450-es években is volt fából épült temploma. Ez azonban az 1800-as évek elején a falu házaival együtt leégett. _______■ Be keretezve a templomban látható az épületnek a tervrajza. Egy idős asszony őrizte meg, és ebből kiderül: 1894ben tervezték a templomot

Next

/
Oldalképek
Tartalom