Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-06 / 31. szám

2004. Február 6., Péntek A L M A N A C H 1 5 9 7. OLDAL Aki leküzdi a Hétszergörbének nevezett út meredek kaptatóit s idejében észreveszi a szentpáli befordulót, az méltán élvezheti a falu nyugalmát, az alig háborított ter­mészet szépségét. Egyutcás zsáktelepülés Porrogszentpál, ahol eseménynek számít minden idegen autó érkezése, és a déli du­daszó azt jelzi: megjött a postakocsi... A falu végén néhány éve mutatós vadászház épült, azóta a többi lakóházat is folyama­tosan szépítik. Nyaranta a málnásokban, télen a fenyőültetvényben találjuk meg a helybelieket; az idénymunkához még a bolt nyitva tartása is igazodik. A hírek ha­mar körbeémek itt, s akár jó, akár rossz dolog történik, titokban nem marad. Változatos, erdős tája édenkert lehet- Hamar szárnyra kap itt a hír - erősíti meg Szabó János polgár- mester is. Néhány napja kislánya született, és nem kellett senkit fel­hívnia: előbb gratuláltak neki, mintsem bejelentette volna a nagy eseményt. A megye legfiatalabb polgármestere korán nősült, és az új jövevény - Mónika - most a csa­lád legnagyobb öröme. A falué is, hiszen itt ritkán születik gyerek! Szabóéknál három generáció élt együtt, amíg a fiatalok föl nem újították a szülői házzal szemben levő magtárépületet. Rusztikus bútorokkal rendezték be, és barát­ságos otthont varázsoltak belőle. Az emelet korábban egy összefüg­gő, nagy tér volt, most alakítják át, hogy saját kuckója legyen a kicsi­nek. A földszinten duruzsol a kályha, mellette beszélgetünk. Hiányzik a csatorna- Az infrastruktúrából már csak a szennyvíz hálózat hiányzik - mondta a polgármester. A vezeték kiépítése azonban 80 millió forint­ba kerül, s ez nagyon sok egy ek­kora kis falunak. - A szakemberek szerint érdemesebb volna egyedi szennyvíztisztítókat építeni és a megtisztított vízzel öntözni is le­hetne. Már kértünk ajánlatot. Az út és a járda jó állapotban van, de a járdát meg kellene hosszabbíta­nunk, mert az utolsó háztól csak az úttesten lehet elgyalogolni a fa­lu végéig, ahol a buszmegálló van.- Szó volt a Nemespátrón átve­zető útról, az lényegesen lerövidí­tené a nagykanizsai utat.- Még az önerőt sem tudnánk előteremteni, s emiatt eladósodni nem érdemes - mondta. - Jó volna helyben munkalehetőséget teremte­ni, talán egy feldolgozót vagy olyan üzemet, ami a helyi mezőgazdasági terményekre épül, de ez igen nehéz. Már sokat gondolkodtam rajta... A környező táj azonban nagyon szép, és bőven tartogat kiaknázat­lan lehetőségeket is. Megjelentek a községben az első betelepülők is. Új betelepülők Egy holland család már Szentpá- lon töltötte a nyarat. Szeremének majd ide költözni. Most pedig egy bakonyi házaspár vett három tel­ket. A férj 40 éves, a felesége 35.- Csendes helyet kerestünk, ahol gazdálkodhatunk. Gyógynö­vénytermesztéssel, biogazdálko­dással szeretnénk foglalkozni - mondta Kiss Erika. - Egész So- mogyot bejártuk, mire Szentpálra találtunk. Telket vettünk, építkez­ni szeretnénk már az idén. A fia­talasszony nem tart attól, hogy nem látják őket szívesen a hely­beliek. Már többekkel találkoz­tak, s mindenki kedvesen fogadta őket. Örülnek az emberek, hogy fiatal házaspár költözik a faluba. A szomszédok és a polgármester is szívélyes, sok az erdő, és nyu­galom van - összegzi a házaspár. Nyárra várják a babát Sok az idős ember, de az itteniek nem aggódnak Szentpál jövője miatt. Csányiéknál például útban van a következő gyermek: babát vár a fiatalasszony. Nagy a család boldogsága. Gyékényesi lány volt Csányiné Bocskor Gabriella, ta­valy tavasszal jött férjhez Szent­pálra. Nem bánja, mondja; jó ez a csend, s nem hiányzik a nyüzs­gés. Pedig amúgy tevékeny a fia­talasszony, a gyékényesi kulturá­lis csoport oszlopos tagja kilenc éve. A csoport minden évben színvonalas műsort ad a március 15-i Kossuth-vacsorán. Az asz- szony az idén sem szeretné ki­hagyni, csak könnyebb szerepet vállalt; a próbákra a férje hordja.- Nem unatkozom itthon ­Oskola József: Innen én nem költözöm el Füstös József: Teljesen új az elgondolásom mondta, mikor a hétköznapokról faggattam. - Az anyósommal megfőzünk, eddig meg vezetni ta­nultam; már túl vagyok a vizsgá­kon. Júniusra várjuk a babát, de később szeretnénk még egyet... Olvad a hó, latyakos minden, s hiába kerülgetjük a tócsákat, a sár mindenütt a cipőnkre tapad. Kilenc évtized Oskola József is a csizmája talpát kapargatja az udvaron: nem akar koszos lábbal bemenni a lakásba. Egyedül él, ha maga nem figyel a tisztaságra, helyette más nem te­szi meg. - Igaz, rendesebb is le­hetnék - invitál mosolyogva a házba. A 90 éves férfi a falu’legöre- gebbje. Meséli: apja 68 évet élt, de nem vigyázott az egészségére. Az anyósa pedig 102 éves volt, amikor meghalt. Az egykori leventeokta­tó, gazda, később téeszelnök min­dig Szentpálon lakott, és mindig a földből élt. A harmincas években lovakat, marhákat tartott, s húsz holdon gazdálkodott. A háború vé­get vetett a nyugodt életnek, kétévi katonaság után hazatérve folytatta a gazdálkodást. 1959-ben alakult meg a téesz. Oskola József apósa kulák volt, ő maga osztályidegen, így nem gondolta, hogy téeszel­nök lesz. A szaktudása azonban azzá tette, csaknem két évtizedre. Messze a család Oskola József most sem unatko­zik. Rendezi a kiskertet, traktort vezet, málnása van. - A család messze került, Bogláron laknak - mutatja a falon a fényképet: ez a lányom, a vöm, az unokám. Büszke rájuk: mindannyian ta­nult, elismert emberek. - Marok­szám szedem a gyógyszert, de amíg nem muszáj, nem költözöm sehova. Az ebédet hozatom; ha a lányom megjön, rendet rak. Bevezettettem a gázt is. Igaz, az időmbe beleférne a favágás, de így kényelmesebb. Azt mondták, nem melegít úgy, mint a fa. Dehogynem! Föltekerem ötösre... Kicsi ház Füstös Józsefé, de an­nál több látnivalót rejt. A férfi gye­rekkora óta barkácsol. - A szocia­lizmusban annyi vacakot gyártot­tak, s bennem megvolt az igény, hogy a dolgok jók legyenek - ma­gyarázta. Először Simson motorját alakította át, oly ügyesen, hogy egy szaklap is méltatta. A 20 éves jár­mű 3 ezer kilométerrel a háta mö­gött ma is dicséretes teljesítményt nyújt. A gitárt megbütykölte, most nem hangolódik el, még akkor sem, ha sokáig nem használják. Könyv a sakkról Vadászpuskáját Füstös József táv­csővel, lámpával, golyótartóval látta el, s a csőre gumit tett, hogy télen ne fázzon rajta a keze. A legbüszkébb azonban most készülő könyvére, „Fi­gurális pszichológia - a sakk me- tamorfológiája” lesz a címe. Már csak a szerkesztés van hátra, szegedi ki­adó jelenteti meg. Azt boncolgatja benne: miért jobb egyik sakktáblán játszani, mint a másikon, s miként növeli a teljesítményt a figura.- Történelmi ismeretek, a sza­bályok ismerete, matematikai, pszichológiai tudás kellett a meg­írásához, és a színeket jobban kell ismerni egy kelmefestőnél is - so­rolta. - Ebből vagy meggazdag­szom, vagy maradok továbbra is szegény - tette hozzá. A falu végén egy fiatalember várja a buszt. Intünk neki: elvisz- szük Csurgóra. A Hétszergörbén kanyarogva megjegyzem: építhet­ték volna egyenesre is ezt az utat.- A lovas kocsik a rakományuk­kal így meg tudtak pihenni az emelkedőkön - magyarázza. S különben is: ha egyenes volna, hova lenne a Hétszergörbe bája? ■ Porrogszentpál PORROGSZENTPÁLI HÍRMONDÓ Fogyatkozó lakosság Porrogszentpálon a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 103-an élnek, de csak 95-en laknak itt valójában. Már haláleset is volt az idén. Igaz, egy születés is jutott januárra, s az errefelé nagyon ritka. Kevés a rákötés Már tavaly rá lehetett kötni az előző évben elkészült gázveze­tékre, ám eddig nem sokan él­tek a lehetőséggel. Hatan vezet­tették be a gázt, s egy család most tervezi a bevezetését. A kultúrházban is a környezetbarát fűtőanyag szolgáltat meleget. Tisztelet az időseknek Először kaptak ajándék élelmi­szercsomagot karácsonyra a község 60 évesnél idősebb la­kosai - akkor 27-en voltak ak­kor - az önkormányzattól. A 17- 18 évesnél fiatalabb gyerekek­nek meg szaloncukrot adtak, Mi­kuláskor pedig édességcsomag­jai lepték meg a kicsiket. ■ Recept Porrogszentpálról Sörkifli A sörkifliben - bár a neve alap­ján sokan hihetnék ezt - nin­csen semmiféle sör. Nagyon jólesik azonban egy korsó sör erre az ízletes tésztafélére. A receptjét Csányi Józsefnétől hallottuk. Kell hozzá egy kiló liszt, 10 dekagramm vaj vagy margarin, 10 dekagramm cukor, fél liter tej, 8 dekagramm élesztő és kevés só adja a tész­ta alapanyagát. Mindezt jól összegyúrjuk, s állni hagyjuk mintegy fél órát. Hat cipót készítünk, ezeket egyenként vékonyra nyújtjuk. 25 deka­gramm margarint egy egész tojással és két tojás sárgájával összeolvasztunk, majd megken­jük vele a kör alakúra nyújtott tésztát. Nyolcfelé vágjuk, és fölcsavarjuk. Egy kicsit kelni hagyjuk, s végül a tetejét megkenjük tojássárgájával. Közepes lángon sütjük. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Információs központot nyitnak hamarosan a lakosok számára a művelődési házban. Képünkön: Szabó János a számítógéppel Tájékoztató központ Korábban nem volt sem fax, sem fénymásoló a falu­ban, sőt a GSM rendszerű telefonok is kevéssé felel­nek meg a kor követelményeinek. Visszhangosak, s faxolásra meg internetezésre alkalmaüanok. Csak­nem az uniós tagságunkkal egyidőben azonban in­formációs központot nyitnak a kultúrházban, és ez - ha a beadott pályázatot elnyeri az önkormányzat - e- Magyarország pontként fog működni. A szolgáltatá­soknak helyet adó épületrészt 1,5 millió forint pályá­zati pénzből már felújították, s az épületbe bevezet­ték a gázt. Kicserélték az elektromos hálózatot, fes­tettek, hőszigetelt aljzatot raktak le, járólapoztak, s riasztóval látták el az épületet. Az eszközöket pályá­zaton nyerték: egymillió forintos terminált, digitális fényképezőgépet, fénymásolót, szkennert, faxot, cd- írót és olvasót, nyomtatót, számítógépet és hifi-tor­nyot is. Most az informatikai és hírközlési miniszté­riumtól remélnek forrást, ezt számítógép-vásárlásra fordítják és 18 hónapos internet-előfizetésre. Május 1-jéig közhálóban kiépül az internet is, és ezután tartják a megnyitót. Heti 30 órás nyitvatartási szeretnének. S olyan szakembert foglalkoztatnának, aki számítógépes tanfolyamok vezetését vállalja, esetleg nyelvtanítást. S készülnek az uniós előírá- j soknak megfelelő akadálymentesítésre is. ________■ Por rogszentpál kincse A nagy nekibuzdulás idején, több mint száz éve ültették el a királyné emlékére az út közelében ezt az azóta nagy fává nőtt suhángot Erzsébet tölgyfája Terebélyes tölgyfa magasodik az út szélén, szemben a falu névtáblájával. A törzsét csak három ember éri át, egészséges zöld lombkoronája nyaranta hűst ad az alatta megpihenőknek. A fa több száz éves, és a hagyomány szerint egy másik fával egyidőben ül­tették. Ez utóbbi egy fűzfa volt, s a Hétszergörbe mentén állt. Mindegyiket a néhai Erzsébet királyné emlékére ültették, de napjainkra csak a nagy tölgy maradt meg. Egészséges, s jó az állapota. A természet nyugalmát itt amúgy is alig háborította emberi kéz, a környék kincse az érintetlensége. Most kezdik fölfe­dezni azok, akik nyugalomra, csendre vágynak. Az erdő vadban gazdag, a település címerében is egy ezüstszarvas van. A falu minden pontjáról festői kilá­tás nyílik a környező völgyekre s dombokra. Gyógy­növénylelő helyek vannak e vidéken, és a környék er­dői számos védett állatfajnak élőhelyei. Itt még nyílik a védett kikerics, és néha megjelennek a féltve óvott, ritka réti sasok. A táj földrajzi neveihez is sok monda fűződik. A toronyi mezőn lehetett a török hódoltság előtt a falu tornya, legalábbis ezzel magyarázzák a földből kiforgatott téglamaradványokat. A Csurgós- kúti gödörben pedig ma is tiszta, hideg vizet ad az a forrás, ahol a hagyomány szerint a Nápolyba induló Nagy Lajos király megitatta a lovát. ______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom