Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-05 / 30. szám
2004. Február 5., Csütörtök A L M A N A C H 2 2 5 7. OLDAL Tikos a Kis-Balaton csücskében van, szinte egyenlő távol a tájvédelmi körzet romantikus nyugalmától és a nyüzsgő Balatontól. Talán ezért kedvelik annyira a külföldiek; tíznél több háza a németeké. Ma már a helybeliek is jobban értékelik a falut: másfélszáz lakosa maradt, de az utóbbi időben megállt az elvándorlás. Van itt valami, amiért egyre több család kitart mellette. Nehéz megfogalmazni mi ez, de tény: a csend itt nem unalom, hanem maga a nyugalom... Veszélyben a nyugalom adta vonzerő Tikos zsáktelepülés, de csak „köz- útilag”. Kerékpáros túrázóknak út vezet rajta egészen a Kis-Balatonig. A kerékpárút nyaranta igen forgalmas, sokan keresik fel a települést, főként természeti értékei és szépsége miatt. Nem úgy február első napjaiban. Az esős délelőttön az az odaérkező érzése, hogy egyedül bolyong egy szellemfaluban. Jó félóra is eltelik, amire szembetalálkozik az első emberrel.- Menjenek csak be a kultúrba, ott találnak idevalósit - tanácsolja, miután meghallgatja, miért jöttünk. Élet a kultúrban A „kultúrban” valóban nagyobb az élet, mint kint, a tavaszt idéző sze- merkében. Az orvosi rendelő várójában öten beszélgetnek. Kedden és csütörtökön jár a településre az orvos. Darabont Ferenc a keszthelyi kórház belgyógyászatát hagyta ott még 1997-ben a balatonszentgyörgyi körzetért. Tikoson kívül még Hollád is a nagyobb faluhoz tartozik. A fiatalos háziorvost kedvelik a betegek, és ő is szívesen jön a tikosiakhoz.- Amikor ide költöztem, a Tikos volt az első falu, aminek a történetét is megismerhettem. - mondta Darabont Ferenc. - A rendelő várójában ugyanis a település történetét mutatja be a tabló. Az orvosnak természetesen nincs sok ideje a történelmi hagyományokat tanulmányozni. Alig van szusszanásnyi szünet két páciens között. Az itt élő 150 emberből hatvan kiskorú és sok a nyugdíjas is, tehát gyerekbetegségből és időskori panaszokból egyaránt akad. Az orvos asszisztense, Nyers Tibomé 1977 óta jár ki a településre. Az első években még több mint kétszáz ember lakott itt, és Holládról is ide jártak gyógyírért a betegek. Ott ugyanis nem rendelt akkor orvos.- Nagyon szép rendelőben dolgozhatom - folytatja Darabont Ferenc. - Az önkormányzat tényleg szinte erőn felül vállal. Olyannyira kedves a környezet, hogy sokan a szomszéd falvakból is átjártak ide az orvoshoz. Itt nem kellett annyit sorbaállni, és a rendelő is olyan, mint egy nagyobb településen. Hivatali optimizmus A polgármesteri hivatal, akárcsak az orvosi rendelő, a kultúrház épületében van. Minden egy helyen, amire a falusiaknak szükségük lehet. Az épületet bérlakásból alakíttatta át az önkormányzat. Azóta is szépen rendben tartják. Belül. Kívülről azonban igen viharvert állapotban van. Az idén egyik fontos feladat lenne a felújítása.- Szeretnénk úgy menni az unióba, hogy rendben van a portánk - mondta Kónya László, Tikos polgármestere. - Eddig is minden évben megtettük azért, amit lehetett. Fejlődik a falu, és többen vagyunk ma, mint 1990-ben. Ezt sem mondhatja el magáról a legtöbb ilyen nagyságú település. A 80-as évek végén alig 130-an laktak a faluban, aztán szépen elkezdtünk gyarapodni. Megkezdődött a német invázió, és sokan úgy gondolták, jobban járnak, ha eladják a házukat, mert még egyszer nem kapnak érte ennyit. Most 151-en vagyunk. Sok a gyerek és sokgyerekes család is egyre több van a településen. Segít a technika Pénze persze az önkormányzatnak és az itt élőknek egyformán kevés van. Csak pályázatokból jutunk előre. Tavaly, sajnos, két igényünket is elutasították, de szerencsére az internettel nagyobb szerenKónya László: Igen fontos volna a felújítás Csekk Lajosné most tanulja a gép kezelését csénk volt. Nyertünk két számítógépet, amit hivatali célra és a falubeliek is használhatnak. Csekk Lajosné most tanulja, mit hogyan kell kezelni. Nem használt még számítógépet. Most egy kérvényt ír, mivel hiába főállású anya, megszűnt az anyasági támogatása. Helyette szociális segélyt kell igényelnie az önkormányzattól. Három gyerekük van, közülük kettő Szentgyörgyön van iskolában, a legkisebbet pedig orvoshoz hozta. Bárányhimlős volt.- Nem könnyű az élet sehol, de itt Tikoson talán még nehezebb, mint máshol - mondta Csekk Lajosné. - Munka semmi nincs helyben és Balatonszentgyörgyön is kevesebb, mint régen. Csak a mező- gazdaságban van lehetőség, esetleg a Balaton-parton, de ott is legfeljebb az egyre rövidebb szezonra kell munkás, most pedig tél van... Tiktalan már a falu A régi tikosiak még emlékeznek azokra az időkre, amikor egy-egy házból hét-nyolc tehenet hajtott a legelőre a csordás. Ma már mindössze két háznál tartanak disznókat, és a név hiába kötelez, Tikoson egyre kevesebb a tyúk is. Gulyás Jánosék portáján mindig volt állat. Két évvel ezelőtt azonban egy éjszaka negyven tyúkot loptak el a kertjükből. Akkor úgy döntöttek: ebből is csak annyit tartanak, amennyit meg tudnak őrizni.- Jaj, nem így volt ám ez régen - mondta Gulyás Jánosné. - Nem kellett vigyázni semmire. Akkor nem vittek el semmit. A kertben is, ha valaki hozzányúlt a másikéhoz, legföljebb annyit vitt el, amennyit megevett. Mindent elől lehetett hagyni, nem kellett félteni. Manapság már zárkódik az ember. Meg az is igaz, hogy egyre kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal. Kiöregedtünk belőle, a fiataloknak pedig már nem kell ez a fajta munka, mert nehéz, és nem éri meg. Gulyás Ferenc 81 évvel ezelőtt született Tikoson. Szinte minden napját itt töltötte. Nyugdíjasként is tevékenyen telnek a hétköznapok, de azért az utóbbi időben több ideje jut a gondolkodásra is. Azt mondja, ezekben a nyugodt pillanatokban ő arra jutott, hogy a munka hiánya miatt hagyták cserben a fiatalok a falut. Megérte a fáradozást- Amikor én voltam fiatal, elvétve volt egy-kettő, aki elköltözött - mondta Gulyás Ferenc. - Akkor ugyanis itt könnyebben megtalálta az ember a számítását. Akkor sem volt több a munkahely, de lehetőséget azt adott a környék. Télen nádat arattunk, nyáron meg a földeken dolgoztunk és sást szedtünk. Ez a környékbeli nád meg a sás azonban olyan jó minőségű volt mindig, hogy külföldre vitték. Jó ára volt, megfizették, így aztán érdemes volt érte elfáradni... Most már nincs is olyan, aki az ilyesminek nekiállna. Sztráda egy utcányira Az uniós csatlakozás küszöbén Tikosról nézve nem túl derűs a jövő. Az eső kitartóan szemerkél, s délutánra mintha még az égen is több lenne a szürke felhőkből, mint ide- érkezésünkkor. Egy nyugalmas világot hagyunk hátra, amikor a faluból újra a főútra fordulunk. Tikosnak ugyanis az elmúlt évtizedekből csak a nyugalma maradt. Féltik is, de hiába. Az M7-es autópálya ugyanis alig egy utcányira kerüli el majd ezt a kis települést. S ha már megpihenni sem lehet majd a varázslatos utcákban, nagy kérdés, lesznek-e a hétszázéves falunak újabb évszázadai... ____________■ Tik os Tikosi hírmondó Csatornát építenének Az infrastruktúrából már csak a szennyvízcsatorna hiányzik Tikoson. Azzal is készülnek az uniós csatlakozásra, hogy mielőbb szeretnék pótolni e hiányosságot. A kiviteli terv és a pályázat már tavaly elkészült, idén a pénzszerzés a legfontosabb feladat. Világosabb a falu Elkészült a közvilágítás korszerűsítése. A munkákra 1,1 millió forintot költöttek. 44 lámpatesten cserélték ki az izzókat takarékosabbra. A beruházás teljes költségét három év alatt, az energia- megtakaritásból fedezik. Konditerem épül Már tavaly szerkezetkész állapotba hozták, idén pedig szeretnék befejezni a konditermet. Az önkormányzat a kultúrház mögött, egy melléképület helyén kezdett építkezésbe. A kondite- rem a fiatalok kérésére épül. ■ Recept Tikosról Vargabéles Kifőtt tésztát gyúrunk úgy, hogy bőven teszünk hozzá tojást, fél kiló liszthez 3-4-et. A meggyúrt, vékonyra elnyújtott tésztát ujjnyi széles metéltre vágjuk, és sós vízben kifőzzük. Tésztaszűrőbe tesszük, s nagyon jól lecsorgatjuk róla a vizet; megvajazzuk, hogy ne ragadjon össze. Ezalatt tölteléket készítünk a következőképpen: 30-35 deka tehéntúrót összekeverünk két tojássárgájával és habbá vert fehérjével, Ízlés szerint cukorral, tejföllel, kevés reszelt citromhéjjal, vaníliával és tíz deka mazsolával. Forró zsírban összekeverjük a kifőtt tésztával. Ezután linzertésztát készítünk, ezt két részre osztjuk. Az egyik felét kinyújtva beletesszük a tepsibe, ennek a tetejére rakjuk a túrós tésztát, és beborítjuk a linzer másik felével. Tojássárgájával bekenjük, megsütjük, és meghintjük porcukorral. A linzerlapokat akár elhagy- hatjuk, úgy is nagyon finom. ■ A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Terefere a boltban Mióta Böröcz Józsefné átvette az áfésztól a bolt vezetését, teljesen átalakította a kínálatot, és itt még hét végén is van friss kenyér Tikos lakosának száma a XIX. században egyre nőtt: 1836-ban 172,1870-ben 232 s 1890-ben már 271, a területe pedig 479 katasztráis hold. Az 1. világháborúban 47 katona vonult be, s 11 nem tért viszs A község 1944/45-ből 12 hősi halott emlékét őrzi. A XX. század első felében azért még növekedett a falu népessége, s elérte a 323-at. Földosztáskor 45 hold szántót és egy hold házhelyet juttattak nekik. Az iskola megszüntetésével és a szentgyörgyi téesz megalakulásával azonban a lakosság száma rohamosan csökkent, a fiatáok nagyobb fávakba, városokba költöztek. Munkalehetőséget ma sem kíná nekik a fáu, a lakosoknak csak kis része talál munkát Szentgyörgyön, Marcaliban vagy Keszthelyen. Böröcz Józsefné 1992 óta boltos Tikoson. Amikor az üzletet átvette az áfésztól, volt is vásárló, meg nem is. Sokán eljártak vidékre, és ott vették meg a legszükségesebbet. Ma már a környék településeiről is járnak ide vásárolni. A tikosi bolt nemcsak igen jól ellátott, de itt szombaton és vasárnap is lehet friss kenyeret kapni. A bolt reggel nyolctól délután ötig tart nyitva. S mindig van valaki az üzletben. Az idős emberek nem sietnek sehova. Amíg a kosárba kerül a mindennapi, jót beszélgetnek. ■ Tikos kincse A Kis-Balaton tározóinak, a Balaton vizének tisztításában jelentős szerepe, s megannyi ritka madárfajnak kínál természetes élőhelyet Páratlan környezet Mindig is büszkék voltak a tikosiak gazdag természeti értékeire, s igyekeztek kihasználni az adottságokat. A Kis-Balaton közelsége reményt ad, hogy idővel hasznát is lássa a lakosság a turizmusnak. A Zala völgyének és a Balaton-öbölnek a találkozását 1805-ben említették először Kis-Balaton néven. Az 1830-as térképekre már így jegyezték föl a lápos területet. A többnyire vizes élőhelyet azonban, ami a Balaton öntisztulásában óriási szerepet játszik, 1922-ben lecsapolták, hogy a földet mezőgazdasági célra hasznosítsák. 1985-ben visszafordították a folyamatot, s vízzel árasztották el a lecsapolt területek egy részét. A csaknem 15 ezer hektáros védett terület több mint száz madárfajnak és számos fokozottan védett növénynek az otthona. Tikosról akár gyalogtúrán, akár biciklivel megközelíthető, hiszen kerékpárút vezet át a településen a Kis-Balatonig. A község történelme egyébként 1299-ben kezdődött, legalábbis az első írás, a székesfehérvári káptalan oklevele Tykus alakban akkor említi először a helységet. A XV. században már három Tikos nevű falu volt egymás mellett; Alsó- és Közép-Tikos a hódoltság idején pusztult el. 1660-ban már csak egy Tikos maradt, 53 házában, 345 ember élt. ■
