Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-26 / 48. szám

Hírek BUDAPEST. Információnk sze­rint ma és holnap nem tartanak az utakon tüntetést a somogyi gazdakörök. A MOSZ által szer­vezett budapesti tiltakozó gyű­lésre utaznak, megyénkből leg­alább öt autóbuszt indítanak. Tegnap 300 gazdálkodó de­monstrált Nagybajom, Kéthely, Irmapuszta és Bárdudvarnok térségében. A demonstráció folytatása az országos megálla­podástól függ. (hm) BALATON. Szeszélyes telet tud­nak maguk mögött a balatoni ví­zi rendőrök, de szerencsére az idén nem történt baleset a jégen. Pedig a korábbi évekhez képest sokkal több rendezvényt tartot­tak a tavon. Madarász Zoltán al­ezredes, a Balatoni Vízirendé­szeti Kapitányság vezetője azt mondta: már a tavaszra készül­nek; a hat járőrhajó szinte telje­sen új, a mentésre képesek fel­újítását pedig folyamatosan vég­zik. Létszámgondjuk sincs, (ca) MARCALI. Kis- és középvállal­kozókat tájékoztatott Marcali­ban Dunai Ferencné, a megyei munkaügyi központ osztályve­zetője. Elmondta: országosan kétmilliárd forint áll rendelke­zésre, hogy a vállalkozók új munkahelyeket teremtsenek. Egy munkahely létrehozásához a hátrányos helyzetű térségben egymillió forint igényelhető, (ve) KAPOSVÁR. Horvát küldöttség látogatott tegnap Somogyba. Először Kaposfőre utaztak, ahol Horváth Zoltán polgármester fo­gadta a vendégeket, mivel a köz­ségnek már régi kapcsolata van a horvát megyével. Aztán Sárdi Árpáddal, a megyei közgyűlés alelnökével a harmincéves kap­csolat bővítéséről tárgyaltak, majd a Táncsics Mihály Gimná­ziumban Mihályfalvi László igazgatóval arról beszéltek (ké­pünkön), hogy a jövőben a sport és a kultúra területén is szorosabbra fűzi a kapcsolatot a bjelovári és a kaposvári gimná­zium. Cikkünk a 4. oldalon. ■ Nyelvvizsgával könnyebb az élet Papíron nagyon jól beszéljük az idegen nyelvet. Májustól más lesz a „vizsgakövetelmény” FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Míg a megyében egy évtizede még a tíz százalékot sem érte el azoknak a száma, akik beszéltek valamilyen idegen nyelvet, addig a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2001-ben a so­mogyiak csaknem húsz százaléka vallotta magáról, hogy anyanyelvén kívül más nyelven is megérteti magát. Kérdés azonban, hogy a nem megnyugtató, de javuló statisztikai adatok milyen tényleges nyelvtudást takarnak. Megyei körkép Somogy valamivel több, mint 335 ezer lakójából csaknem 58 ezren mondják magukról, hogy anya­nyelvükön kívül más nyelven is beszélnek. A legtöbben németül és angolul értetik meg magukat, de ezer feletti az olaszul, franciá­ul és románul beszélők száma is. Az iskolai keretek közt folyó nyelvoktatás hatékonysága intéz­ményenként és egy-egy iskolán belül osztályonként is változó. Az emelt óraszámban idegen nyelvet tanulóknál a cél természetesen, hogy már az érettségi előtt ren­delkezzenek legalább egy közép­fokú nyelvvizsgával. Kérdés per­sze, hogy az ilyen képzésben részt vevők sikeres vizsgájában mekkora szerepet játszik az úgy­nevezett hozzáadott pedagógiai érték, vagyis az iskolai órák mel­letti különórákra járás. A sikeres nyelvvizsgát tévő kö­zépiskolások száma egyébként év­ről évre nő a megyében. A barcsi Széchenyi gimnáziumban például 30-an próbálkoztak az elmúlt tan­évben nyelvvizsgával, ebből 26-an sikeres vizsgát tettek, hárman fel­sőfokú nyelvvizsgapapírt kaptak. A marcali Berzsenyi gimnázium­ban 55-60 százalékos a próbálko­zók közül a sikeres vizsgát tévők száma. (Folytatás a 4. oldalon) ftS" www.somogyihirlap.hu . Árharc ritkítja a boltosokat A héten hozták nyilvánosságra, hogy tavaly 4841 milliárd forint értékű árut forgalmaztak a hazai kiskereskedelmi boltok és a csomagküldő vállalkozások. Somogyi kereskedők azt mondják: régen volt ennyire gyenge évük. Csaknem 150 boltot felszámol­tak, a bezárási hullám nagy vesztesei a kisfalvak lakói. Megyei körkép Hazánkban tavaly 8,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Decemberben kiemelkedő ered­mények születtek, többek közt a számítástechnikai üzletek bevétele emelkedett. Egy hónap alatt fo­lyóáron 575 milliárd forint értékű árut forgalmaztak a magyarorszá­gi boltok. A KSH számítása sze­rint 2003-ban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiske­reskedelem eladásainak volume­ne 8,1 százalékkal nőtt, amely el­maradt az előző év 10,8 százalé­kos növekedésétől. Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke úgy vélte: az elmúlt év nyertesei közé sorolhatóak az építőipari vállalko­zások és a műszaki terméket for­galmazó cégek. A gazdaságpolitika támogatását élvező üzletek ered­ményes évet zárhattak, a kiskeres­kedők nagy része viszont hoppon maradt. S attól lehet tartani, hogy a veszteseket újabbak követik. SOMOGYI KISKERESKEDELMI ÜZLETEK í 1 Kiskereskedelmi üzlet r t] Ebből egyéni vállalkozó által------ működtetett 7qr i 7289 7271 p] rí 3810 I------ 3733 — 3674 . . f __ü 2001. VI. 30. 2002. VI. 30. 2003. >1. 30,- Esetenként már az is ered­mény, ha stagnál a forgalom - fo­galmazott Kertész Rezső. - A multik erőteljes jelenléte térsé­günkben egyre jobban érezhető, az árverseny szinte valamennyi kiskereskedőt sújtja. S akkor még nem beszéltünk a magas bérleti díjakról és működési költségek­ről. Úgy érzem, hogy 2004 vízvá­lasztó év lesz a kiskereskedelem­ben. Sokan bezárják a boltot és elhagyják a pályát. Információnk szerint tavaly 150 üzlet zárt be vagy kényszerűség­ből váltott tulajdonost, bérlőt. Hor­váth József, a statisztikai hivatal megyei igazgatója kiemelte: az el­múlt év közepén egy százalékkal kevesebb kiskereskedelmi bolt működött Somogybán, mint ta­valyelőtt. Élelmiszerüzletből 1700- at regisztráltak, ruházatiból 1300- at. Felmérésük szerint halüzletből volt a legkevesebb, 12-őt jegyzett a statisztika. harsányi miklós Veszélyben a berzencei gyep Berzence Zsilippel és homokzsákokkal próbálják biztosítani a Duna- Dráva Nemzeti Park munka­társai, hogy kellő mennyisé­gű víz maradjon a nemzeti parkhoz tartozó, berzencei és somogyudvarhelyi gyepeken. Mezei Ervin, a Duna-Dráva Nem­zeti -Park Igazgatóságának tájegy­ség-vezetője elmondta: ezeknek az élőhelyeknek nagy része a Dráva öntésterületén van. Sok itt a legelő és kaszáló, amelyek közé ékelődő mély fekvésű részeken vizes élőhe­lyek találhatók. A mély fekvésű te­rületeknek nagy szerepe van egyes védett fajok fennmaradásában. Rit­ka növénytársulásokra lelhetünk itt, például a régen gyógynövény­nek is gyűjtött kálmosra, amelynek mára beszűkült az élettere, vagy orchideafélékre - mocsári kosbor, hússzínű ujjas kosbor -, nádi bog­lárkára. - Ezek a gyepek azért is fontosak természetvédelmi szem­pontból, mert nem szántották fel a termelőszövetkezeti időkben, illet­ve nem sikerült úgy „elvízteleníte­ni”, mint sok más gyepet hazánk­ban - magyarázta Mezei Ervin. A mélyebb teknöket ugyanis nem tudták lecsapolni, így őrizhet­ték meg azok természeti értékü­ket. Itt fészkel a fokozottan védett haris, amely költési szempontból a vizes élőhelyet és a csapadékban bővelkedő területeket kedveli. Az utóbbi évek szárazsága miatt azon­ban visszaszorult a faj, már csak néhány pár költ itt. A szakemberek a gyepes területek védett részén megpróbálják visszatartani a vizet, amit a lecsapoló árkok elvezetné­nek, hogy legalább júniusig sike­rüljön az optimálist megközelítő vízviszonyokat biztosítani. VARGA ANDREA Felzárkóztatás 150 millióért Nagyatád Három évig 150 millió forintot for­díthat szociális célú fel­zárkóztatásra és a tárgyi feltételek megteremtésé­re a Rinya menti kistér­ség. A nagyszabású szo­ciális program megvaló­sításához az Egészség- ügyi és Szociális Minisz­térium nyújt vissza nem térítendő támogatást, az előkészítéshez és a ter­vezéshez pedig a megyei területfejlesztési tanácstól nyertek 1 millió 916 ezer forint támogatást.- A szociális felzárkóztatásra évente 50-50 millió forintot fordít­hat a kistérség - mondta Ormai Ist­ván nagyatádi polgármester. - Ez­zel okosan gazdálkodva a települé­sek szinte valamennyi szociális in­tézményét megfelelő szintre fej­leszthetjük. Az évek óta halmozódó hátrá­nyok enyhítését célzó támogatás lehetőséget ad épületek, intézmé­nyi konyhák, idősotthonok kor­szerűsítésére, az étel- és a személyszállítás tárgyi feltételeinek a javítására, eszközök s berendezé­sek beszerzésére. A három évre üteme­zett szakmai munka összehangolását és gesztorságát a nagyatádi önkormányzat végzi. Egyed Árpád kistérségi menedzser elmondta, hogy március elejére elkészül a szociális felzárkóztatás ez évre szóló teendőit is meghatározó tel­jes kistérségi program. Az ezekre igényelt idei támogatások felét, 25 millió forintot a céljellegű decent­ralizált alapból (céda) és a területi kiegyenlítést szolgáló (teki) keret­ből kell elkülöníteni, míg a további 25 millió forintot a minisztérium biZtOSÍtja. BÍRÓ MÁRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom