Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 2 2 2004. Február 3., Kedd BÁBONYMEGYER Bábonyi hírmondó Üres iskolaépület Két éve üres a Rudnay utcában a bábonyi iskola volt alsó tago­zatának épülete, mióta az okta­tás a megyeri iskola bővítésével egy helyre került. Csökkent munkaképességűeknek akartak itt foglalkoztatót kialakítani, de a cég Tabon létesített üzemet. Az épületben így alkalmanként a fiatalok tartanak klubdélutánt. Hiányzik a szennyvízcsatorna Bábonymegyer a gesztora a szennyvízberuházásnak, ami öt falut érint. Ennek a költsége 1,2 milliárd forintra rúg. Itt 7300 méteren építik ki a csatornahá­lózatot 500 millió forintért. A pályázatot tavaly elutasították, így az önkormányzat újra beadja. Két új ház, tíz felújítás A rendszerváltozás óta két új ház épült a faluban, s tíznél is többet újítottak föl. Az önkormányzat két családnak adott 100-100 ezer s egynek 60 ezer forint vissza nem térítendő támogatást. Alkalman­ként kamatmentes 50 ezer forint­tal is segítette a családokat. Recept Bábonyból Bakonyi sertésszelet Elkészítésének receptjét Hor­váth Imréné szakácsnőtől kap­tuk. Hozzávalók: 1,5 kg sertés karaj, 15 dkg liszt, 15 dkg zsír, 10 dkg füstölt szalonna, 40 dkg gomba, két nagy fej vöröshagy­ma, 1 db zöldpaprika, 1 .db paradicsom, 2 dkg piros papri­ka, tejföl és só ízlés szerint. A karajt fölszeleteljük és kevés zsír­ban elősütjük. A húst kiszedve a maradék zsírban megpároljuk a kockára vágott hagymát, a fel­szeletelt füstölt szalonnát. Ehhez tesszük a piros paprikát és a szeletekre vágott gombát, majd ízesítjük sóval. Ha a gomba megfőtt, akkor a lisztből és tejföl­ből habarást készítünk, beletesz- szük az elősütött szelet karajokat és jól összeforraljuk. A bakonyi sertésszeletet galuskával tálaljuk. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Több mint négy kilométert gya­logolhat az ember Bábony- megyeren, míg egyik végétől eljut a másikig. Sokat fejlődött itt az infrastruktúra az utóbbi tizenhárom évben. Korszerű fel­tételek között tanulnak a diá­kok, s. van óvoda is a kicsiknek. Az 1927-ben Nagybábony és Koppánymegyer egyesítésével létrejött községnek öt temploma van. Környéke valaha betyárok, Patkó Pista és Balassa Józsi ta­nyája volt. Most télen kihaltak az utcák. Néhány kilométerrel arrébb kezdődik a tolnai határ. Megfontolt fejlesztés apró lépésekkel Szürke marhákat látunk Bábony- megyeren a falu szélén. Ágh Já­nos gazdálkodó több mint egy év­tizede fedezte föl e területet, ami csak legeltetésre alkalmas. A falu alatt folyik a Kis-Koppány-patak. A siófok-kaposvári vasútvonal menti községben csak egy na­gyobb foglalkoztató van: a Béta- Roll Hengergumizó Rt. A megyeri falurészen hatalmas tábla hívja föl rá a figyelmet. A munkaképes lakosok zöme Tabra jár. S na­ponta buszoznak a bábonyi isko­lások és óvodások is, az oktatási­nevelési központ ugyanis Megye- ren van, a kultúrház Bábonyban. Pályázatban bíznak A községben 1990 óta mintegy 150 millió forintot költöttek fej­lesztésre. Több mint egyharma- dát a helyi vezetés teremtette elő saját erőként. Mindezt úgy érte el, hogy megfontoltan, apró lépések­kel haladt előre. Pedig rendszere­sen forráshiánnyal küzd. Az ered­mények ellenére sem rózsás Ruff Flórián polgármester hangulata. A százmilliós idei költségvetés tervezetében csaknem tíz száza­lék a forráshiány. Elsődleges cél­juk az óvoda, az iskola és a hiva­tal zavartalan működtetése, s elő­relépés csak sikeres pályázatoktól remélhető. Az idén ismét benyújt­ják hát a szakminisztériumhoz. A másik lehetőség a Sapard-pályá- zat, onnét a Petőfi utca aszfaltozá­sára szeretnének pénzt nyerni. A még földes utcák terveit pályázati pénzből és saját forrásból elké­szíttették. így, ha lesz rá lehető­ség, kész tervekkel pályáznak a szilárd burkolat kiépítésére. Fel­mérést is készít az önkormány­zat: elég jelentkező esetén szep­tembertől visszaállítanák az isko­lai napközit. Ez pedagógusigényt is jelenthet. A következő hetek­ben pedig felülvizsgálják a szociá­lis rendeletet, mert egyre többen igényelnek támogatást.- Mintegy hatmillió forintért felújítottuk a polgármesteri hiva­talt - mondta Ruff Flórián. - Meg­felel a különféle előírásoknak, s bejuthatnak a rokkantak is. Felújí­tottuk a bábonyi és a megyeri ra­vatalozót is, de másra nem futotta. Közhasznú munka Négy közcélú és négy közhasznú munkást foglalkoztat az önkor­mányzat. Brigádvezetőjük az 51. évét taposó Barta János, aki éve­kig a tabi Béke szövetkezetben, majd a részvénytársaságnál dol­gozott. Autóbusz- és tehergépko­csi-vezető volt, de az rt felszámo­lásakor állás nélkül maradt. Aztán a megyei közútkezelő kht szántódi üzemmérnökségén helyezkedett el, de májusban ismét elveszítette állását. A munkaügyi kirendelt­ség közvetítésével került szep­temberben az önkormányzathoz.- Nagyon örültem, hogy hely­ben kaptam munkát; nem kell in­gázni - mondta. - Feladatunk a fa­lu csinosítása: közterületek kaszá­lása, árkok tisztítása, a gallyazás, a a temető rendbetétele. A napok­ban az önkormányzati erdőben ir­tottuk az aljnövényzetet. Ha lesz vágási engedély, akkor gyérítünk is. Mintegy 95-100 köbméter fát termelünk ki. A szerződésem, saj­nos, csak március 31-ig szól. Hogy mi lesz utána, azt nem tudom. Iskola: nyolc osztály Nagy zsivaj fogadott az általános iskola folyosóján. Véget ért az in­tézmény névadójáról, Rudnay Gyuláról rendezett program. Ki­lencvenhat tanuló jár most ide. Számuk az előző tanévihez ké­pest nőtt. Ezt Takács Margit isko­laigazgatótól hallottam, s azt is: Bité Viktória: Főleg reggel és este jönnek Barta János: Nagyon kell a pénz nekünk is Nagy Kornélia: Nagy segítség ez a tanításban nyolc évfolyamos az oktatás, ám az alsósok tanítása részben osz­tott. A gazdasági ügyek egy részét is a polgármesteri hivatal intézi. Az iskolát 1998-ban két tante­remmel és tornateremmel bővítet­ték. Nyolc számítógép segíti a di­ákok tanulását, a múlt év végén pedig az önkormányzat több mint egymillió forint támogatást nyert a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanácstól pályázaton. Nyelvi labor A pénzen kémiai vegyi fülkét, va­lamint nyelvi labort vettek. Az utóbbit a hónap közepén helyezik üzembe. Nagy Kornélia németta­nár elmondta: a labor nagyban se­gíti majd a gyerekek munkáját, különösen a hallás utáni megér­téskor veszik hasznát. Erre nagy szükségük lesz a tanulóknak, ha a nyelvvel komolyabban kívánnak foglalkozni. - Jelenleg 12 tanuló hallgathat egyszerre magnót és oldhat meg feladatokat - mondta a nyelvtanár. - Ez elég a mostani legnagyobb csoportban, de a labor bővíthető. Németet ötödiktől taní­tok, de a következő tanévben már a negyedikeseknek is belép az ide­gen nyelv. Nyolcadik végére töb­bet tudnak. A diákok közül négyen vesznek részt országos német nyelvi levelezőversenyen. Kisfröccs a menő Halk zene szól a bábonyi italbolt­ban. Délután két helybeli férfi tá­masztotta a pultot, egyik asztalnál fiatalemberek ültek üdítő mellett. Ifj. Flaska Sándor tavaly május 1- jétől viszi a kocsmát. A tabi áfésztól vette bérbe. Bité Viktória pultos éppen segített a családnak. Azt mondta: főleg reggel és este jönnek be egy-egy italra a vendé­gek, és a kisfröccs a menő. Este beszélgetéssel telik az idő, a já­tékgépet kevesen használják. Ifj. Lénárt Lajos 44 éves, leszázalé­kolt villanyszerelő azt mondta: sok munkahelyen megfordult már. Legtovább a régi tabi ktsz- ben dolgozott, az utolsó állomás pedig a bábonyi fűrészüzem volt.- Csak kisfröccsöt iszok - mu­tatta a poharat. - A kocsmán kívül nincs hova mennem. Itt legalább találkozom a haverokkal, és be­szélgetünk. A helyi dolgok mel­lett legtöbbször a megélhetési ne­hézségekről.- Kemény hideg van, kell a szíverősítő - vette át a szót Paksi Róbert. - Az önkormányzatnál dolgozom, és lejárt a munka­időm. Kisfröccsöt iszom én is. Délután és esténként be-benézek. Általában egy-két órát töltök el a barátaimmal. Szükség van a ki- kapcsolódásra. Ingázó óvónők Tizenhárom éve van a falunak óvodája. Egy vegyes csoporttal in­dultak, most kettőben 36 kicsivel foglalkozik két óvodapedagógus. Mindketten Tabról járnak ki. Tip­pel Lászlóné 1991-ben pályázattal került ide. A gyermekintézmény 2002-ben csoportszobával, öltö­zővel és mosdóval bővült.- Elhelyezkedésem óta vezetem az óvodát, s most a nagycsopor­tosokkal foglalkozom - mondta.- Szívesen járok ki, nem fáraszt az ingázás, megszoktam. Elfo­gadtak a faluban, s félig már bá- bonymegyerinek érzem magam.- A részben osztott kiscsoport az enyém - mondta Ferencz Klára.- Most múlott négy éve, hogy pá­lyázat útján elhelyezkedtem. Au­tóbusszal jövök s megyek. Meg­kedveltem ezt a helyet. Itt a csalá­di, otthonos nevelésre helyezünk nagy gondot, hiszen félig a gyere­kek szülei vagyunk. ___________■ __________________________Úton Európába Sz igorúbb igények- Szerintem nehezebb lesz nekünk, kis területen gazdálkodóknak az uniós csatlakozás után - mond­ta id. Szabó László őstermelő, aki a fiával s feleségé­vel dolgozik gazdaságában. - Olyan szigorú köve­telményeket támasztanak az állattartásban és a ter­melésben, hogy azoknak nehéz megfelelni. Mi sem tudtunk felkészülni, hogy előírásos ólban megfele­lő takarmányozással hizlaljuk a disznókat. Ez ne­künk legkevesebb hárommillió forintba kerülne, de ilyen felvásárlási árak esetén nem térül meg. Id. Szabó László a rendszerváltás után kezdett gazdálkodni. Most három kocát tart, 30 süldőt és öt hízót. Tavaly több mint 40, azelőtt 70 hízót adott le. Hangsúlyozta: az előállítási és a felvásárlási ár szin­te egyezik, s így nem érdemes sertést hizlalni. A tar­tási költségek az idén is drágultak, s a novemberi 245 -forint kilónkénti átvételi ár januárban 222 fo­rintra esett. Azt is rebesgetik, hogy februárban újra csökken. Jelentős a veszteségük, pedig tíz hektáron gazdálkodva minden takarmányt megtermelnek. A növénytermesztéshez szükséges gépeink mind megvannak - mondta a fia. - Kezdettől mintegy hat­hétmillió forintot költöttünk beruházásra. Gépeket vettünk, gépszint és terménytárolót építettünk. A legnagyobb gond az, hogy bizonytalan a jövő. ■ _______________________Bábonymegyer kincse A Rudnay-emlékház A község történetéről Rudnay Gyula festőművész említése nélkül nem beszélhetünk. Az ő irányításá­val, közreműködésével készültek a református templom freskói és az evangélikus templom előtü emlékmű. A Kossuth-díjas és kiváló művész 1919- ben sógora hívására jött először Bábonyba, majd házat vett itt. Négy évtízedig ez volt a legkedvesebb tanyája. A róla elnevezett utcában egykori háza fa­lán márványtábla jelzi, hogy itt alkotott a világhírű művész. A házat születésének 100. évfordulóján - 1978-ban - az unokája, Halasy Miklós főorvos föl- újíttatta. A kapun belépve a festőművész bronz­szobrát pillantjuk meg. Az tornác mennyezetén pe­dig kopottan, de ott az eredeti freskó. Rudnay Gyu­la 1929. szeptember 4-én készítette, s tóban halat fogó kócsagot ábrázol. Más eredeti alkotás ma már nincs a házban. A környező park ötven éve sokkal gondozottabb volt, mint napjainkban. A parkot át­szelő folyó medrében akkor tiszta víz csordogált, s még teniszpálya is volt az árnyas fák között. Az emlékházat özv. Borza Gyuláné, Rudnay Gyula keresztlánya gondozta az utóbbi években. Legutóbbi beszélgetésünkkor azt is elmondta: ma már egyre kevesebben látogatják a házat, a turisták kevésbé érdeklődnek Rudnay művészete iránt. ■ Id. Szabó László őstermelő: Nincs rajta haszon, pedig a tíz hektár szántóföldön szinte minden takarmányt megtermelünk az állatoknak A Rudnay utcában a híres festőművész hajdani házában - ez mú­zeumi bélyegzőhely is - a képek és sok régi tárgy idézi a múltat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom