Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-23 / 45. szám

6. OLDAL ALMANACH 1 6 9 2004. Február 23., Hétfő NYIM Nyimi hírmondó Vízmosta utak A külterületi utak rendbetétele a legfontosabb idén Nyimben. Ez­zel megoldanák a vízelvezetést is. Esőzések után a víz elmossa az utakat, 30 millió forintba kerülne a beruházás, amire az önkormány­zat pályázatot nyújt be. A tavaly megspórolt tartalék és a gázrész­vények után kapott pénz áll ren­delkezésre önerőként. Sok a munkanélküli Harminc fő kap a téli hónapok­ban munkanélküli-ellátást. Mivel a falu összlakossága alig több 300-nál, ez a 10 százalékos arány igen magas. 3 millió fo­rintot tervez idén az önkormány­zat szociális célokra, 6 és félmil­lió forinttal támogatja a ságvári körjegyzőség által fenntartott is­kolát, óvodát és hivatalt. Ravatalozó, játszótér Idén meg kell kezdeni a ravata­lozó felújítását, mert félő, hogy később már csak új építésére van lehetőség. Erre mindenkép­pen szánnak pénzt. Az már a táv­lati tervek között szerepel, hogy fokozatosan fel kell újítani a ját­szóteret. Nekikezdenek az utak korszerűsítésének is és jelentő­sebb virágosításba, parkosításba is fognak, ha ezt az anyagi lehe­tőségek megengedik. Recept Nyimből Tokány férfiasán A hagyomány szerint vacsorával és virággal köszöntik a helybéli hölgyeket a nyimi férfiak a nőna­pon és este bált rendeznek. Az asszonyok mentesítésére utóbb a borsos tokányt találták ki a nyimi férfiak. Azért is választották talán, mert elkészítése igen egy­szerű. A tokányhoz a szalonnát apró kockára vágják, zsírjára ol­vasszák. Hozzáadják a finomra vágott vöröshagymát és együtt megpiritják. Pirospaprikát tesz­nek bele, aztán a sertéscomb­ból csíkokra vágott húst. Vizet aláöntve párolják. Sóval és borssal ízesítik, köretnek párolt rizst főznek hozzá. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE FOTÓ: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A NYIMI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Azt mondta egy művészember a nyárfákkal szegélyezett kanyar­gós úton járva, hogy amikor fel­tűnik a dombok ölelte kis falu, maga elé képzeli a Mária Teré­zia korabeli tájat. Változott per­sze a vidék. Az emberek vissza­húzódók lettek, ugyanakkor ösz- szetartók, ahogy az a külvilág zajától félreeső zsáktelepüléshez illik. A városból kiköltözött cím­festő interneten kapja a megren­deléseit, s nem lovas kocsik jár­ják a földutakat. Javult az utak állapota, lovat meg már senki sem tart odahaza... Megbújnak a festői nyimi dombok között A magyar mellett angolul mond istenhozzádot a betérőnek, és kö­szön el tőle az üdvözlőtábla Nyim határában - talán mert mégiscsak ez a világnyelv, és el­végre Nyim is az unióba tart... Mindenesetre leginkább németek vásároltak házakat itt a kilencve­nes években, az utóbbi időben aztán ez a folyamat megállt. Pe­dig a táj festői, ecset után kiált, ál­lapította meg Nikovics Tibor cím­festő is, amikor néhány éve a kö­zeli városból Nyimbe költözött, s azóta, hiába, az internet világa, itt is megtalálják a megrendelé­sek. A dombok közé bújt kicsiny zsákfalunak három, a völgyből kiemelkedő pontja van. Egyiken a katolikus templom áll, másikon a Szabó-tanya, a harmadikra meg egy jó nevű siófoki vállalkozó épített teniszcsarnokot a maga és barátai örömére. A múltkoriban Nyim Open elnevezéssel még versenyt is tartott benne. Kellene egy csapat Egyéb sporthírt manapság nehe­zen lehetne közreadni Nyimből. A faluház előtti hirdetőtáblán is üres a sporthírek számára fenn­tartott hely, és így van ez már évek óta. Pedig nagyon kellene egy csapat, ezt vallja Jámbor Já­nos, aki egyelőre még az egyetlen működő civil szervezet, a fiatalok klubját is magába foglaló sport­egyesület elnöke.- A lemondásomat fontolga­tom, vegyék át a helyem a fiata­lok, a sportegyesület elnevezés amúgy is idejét múlta - magya­rázta. - Föloszlott a község fut­ballcsapata, pedig ha lenne rá pénz, egy felnőttegyüttest még ki tudnánk állítani. Évtizede egé­szen jól szerepeltünk a körzeti bajnokságban, akkor még ificsa­patunk is volt. A mezek nálam vannak, búcsúkor, falunapkor még fölhúzzuk és focizunk egy jót. Jó lenne, ha az egyesületben az ifjúsági klub erősödhetne, és lehetne még több rendezvény a faluban. Igaz, manapság bált sem könnyű összehozni, mert a zenekarra sem igen futja a bevé­telből, ha meg jegyárat emelünk, nem jönnek el a falubeliek. Jámbor János amúgy kőmű­vesként dolgozik, munkája azon­ban helyben nem, csak a Bala- ton-parton akad, pedig - tette hozzá -, ha a fiatalok olcsón te­lekhez juthatnának Nyimben, ta­lán fellendülne az építkezési kedv és szívesebben helyben ma­radnának... . Jól spóroltak Kajái Tibor polgármester magára vállalta, hogy fölrázza az egyesü­let tagságát.- Félő, hogy máskülönben megszűnik ez az egy is, pedig sok terhet le tudna venni a polgármes­ter, és a képviselő-testület válláról - vélekedett. - Ilyen kis faluban ugyanis az is a polgármester dol­ga, hogy ébren tartsa a helybélie­ket. Úgy látom, hogy sokan na­gyon begubóztak, mintha csak vegetálnának itt a dombok kö­zött. Sírhatnék, azért is, hogy ke­vés az önkormányzat pénze, de akkor sem lenne több. Inkább be­osztjuk amink van, s hogy jól spó­roltunk, azt mutatja az is, hogy 31 milliós lesz az idei költségveté­sünk. Ez több mint a tavalyi, mert félretettünk pályázati önrészre, és a gázrészvények után kapott pénzt sem költöttük el. Csak így lehet reményünk arra, hogy vala­mi kevés fejlesztés is megvalósul­hat. Ma már az utófinanszírozás a divat a pályázatokban, önerő nél­kül tehát nem megy semmilyen beruházás. Banki hitelből fejlesz­Jámbor János, akinek kellene egy csapat Spórolni kell, vallja Kajdi Tibor Szereti szülőfaluját a kocsmaros teni meg igen drága mulatság len­ne - mondta a polgármester, aki­vel éppen a heti egyszeri fogadó­napján beszélgettünk. Őt nem, a falugazdászt azonban fölkeresték ketten is, de hiába várt ügyfélre egy munkalehetőséget kínáló ala­pítvány képviselője is. Kiplakátolták, tehát tudtak róla a nyimiek, mégsem akadt érdeklő­dő egy sem. Pedig a lakosság tíz százaléka munkanélküli a téli hó­napokban. Úgy látszik, nagyon megszokták már a Balaton-parti idénymunkát. Központ a kocsma Délután három órakor élénkül meg az élet Nyimben, ekkor fut be a busz Siófokról, s ekkor nyit a bolt, meg a kocsma is. Kajdi Tibor polgármester is ez idő tájt teszi át a székhelyét az italkimérésbe. No nem kell rosszra gondolni, egy­szerűen főállásban az italboltot vezeti. S ahogy mondta, ott általá­ban jobban megered a falusiak nyelve. Igaz, rögtön hozzátette: amit csak egy-két kisfröccs után mernek neki elmondani, csak ak­kor fogadja el hitelesnek, ha négy- szemközt, a fogadóóráján is ehs- métlik neki. Erre viszont ritkán van példa... A pult mögött Babodi Györgyné szolgálta ki a kiszáradt torkúakat. Duplán is beosztottja a polgár- mesternek, hiszen ő a hivatalse­géd is. Azt mondta: való igaz, dél­utántól estig ez a falu központja. Elárulta: Nyimben született, s na­gyon szereti ezt a községet.- Fejlődött is az utóbbi időben, hiszen javult az utak minősége, van gáz és víz - így Babodiné. - Összetartóak az itteniek, ezt egy- egy rendezvény mutatja meg. Fontosnak tartom, hogy a lehető­ségeihez mérten igyekszik szépí­teni a falut az önkormányzat. Vi­ÚTON EURÓPÁBA Nyim kincse rágosít, parkosít. Mindig akad egy-két közhasznú munkás, akit be lehet ebbe vonni, igaz, aktívab­bak lehetnének ezen a téren a helybéliek is a saját portájuk kör­nyékén. A lefestett címer A kocsmáros leginkább dicsérte faluját, persze, hogy is mert volna rosszat mondani, amikor főnöke, a polgármester is végighallgatta mondandóját. Összetartóak a nyimiek, tudhattuk meg, ugyan­akkor tapasztaltuk azt is, milyen visszahúzódók. Amerre csak jár­tunk, ha ki is lépett egy-egy hely­béli a kiskapun, amint megtudta, mi járatban vagyunk, azonnal isz- kolt is visszafelé. Horváth Istvánt meg már'hiába is kerestük, pedig ő biztosan ajtót nyitott volna ne­künk. Nemrég hunyt el a falu kró­nikása, aki korábban sokszor el­mondta: nincs, aki átadná a ha­gyományt a fiataloknak. Feljegy­zések maradtak fenn utána, a régi nyimi életről, az időjárásról, a haj­dani földbirtokosokról, háborús hősökről. Nagybátyja, a valahai nyimi molnár feljegyzéseit foly­tatta élete végéig. Vajon megőrzi- e az utókor ezeket? Ami biztos: a hősi emlékmű fennmarad, amit Horváth István kezdeményezésé­re állítottak. Nyim amúgy arról is híres, hogy ide még nem ért el az orszá­gos postacsonkító akció. Noha a faluban alig laknak háromszáznál többen, működik még a helyi postahivatal. Talán el is felejtkez­tek erről az illetékesek, ezt erősít­heti egyébként az is, hogy vagy másfél évtized csak-csak eltelt már a rendszerváltás óta, de a postahivatal falán még mindig a régi magyar címer virít - igaz, fe­hérrel lemeszelték, hogy ne le gyen olyan feltűnő. ___________t Va dasparkot álmodott Nyimben már csak Szabó János, no nem a Padödő által megénekelt, tan állatokat. A vállalkozó birka­állományát most növelte ötszázra, lovat azonban kevesebbet tenyészt, mint korábban.- Ezt diktálja a piac, erre szorítanak az uniós ki­látások is - mondta Szabó János. - Úgy látom, hogy a birka jól jövedelmezhet a csatlakozást kö­vetően is. Lóból a lipicaiakat és a hidegvérűeket hagytam meg. Szeretnék még több földet bérbe venni, s kíváncsian várom, milyen uniós pályázati lehetőségek nyílnak meg a számunkra. A Sapard- támogatásokról már tudjuk, hogy szép remények­kel kecsegtetnek bennünket, de annyiféle feltétel­nek kell eleget tenni, hogy a magamfajta agrár kis­vállalkozó inkább bele sem vágjon. Szabó János arról is beszélt, hogy szívesen föl­lendítené a falusi turizmust Nyimben. Jövőre bele­vágna egy néhány személyes vendégfogadó kiala­kításába. Ugyanakkor kétszáz hektáron vaddisznó­kertet, vadasparkot alakítana ki a nyimi határban. Nevelné a disznókat és vadászatot is szervezne. A vadászati idényen túl erdei sétára csábítaná a láto­gatókat; tartana a vadaskertben néhány gím- és dámszarvast, őzet és muflont. ■ Az adottságok jók, de még senki sem használta ki a falusi turizmus lehetőségeit. Szabó János lehet az első. Patkó Bandi fája A néphagyomány szerint a nyimi erdőben fogták el Patkó Bandit, az egyik legismertebb somogyi be­tyárt. Ott is akasztották föl az egyik fára, s ezt azóta is Patkó Bandi fájaként emlegetik a környékbeliek. A somogyi erdőkben bujkált a legendás betyár és éppen a nyimi határban, a bábonymegyeri részhez közel. A bábonymegyeriek egyébként kopjafát is ál­lítottak a híres betyár emlékére, ám valójában a nyimi dombokon csaptak le rá, és fogták el Patkó Bandit a pandúrok. A Bandi fájaként emlegetett fe­nyőfajták közé tartozó ciprusfát a térképen is meg­jelölt helyként tartják számon, ezért nem lehet ki­vágni sem. Történelmi nevezetessége a falunak a kási vár­rom, ettől nyugatra állt Szent László monostora. A török időkben a lakosság kézzel vájt búvóhelyet a hegy alá, a földbe. A klastromtetőre 1848-as honvé­deket temettek. Az erdőben valaha kolostor állt, s valahol ott lőtték agyon a bujkáló szabadságharcos katonákat. Sajnos, ahogy a honvédek sírját, úgy a kási várromot sem gondozza senki, pedig bizonyára sokan szívesen elzarándokolnának ide megnézni a történelmi helyeket. Turistalátványos- ság lehetne egyikből is, másikból is, ___________■ Ön kéntes tűzoltóság is működött valaha a faluban, aztán ez is föl­oszlott; emlékét ma két ősrégi szerkocsi őrzi a faluház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom