Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-22 / Vasárnap Reggel, 8. szám
2 KORKÉP 2004. FEBRUÁR 22. A tehenek Budapestre mennek? Minden jel arra mutat, hogy a gazdák demonstrációja holnap a fővárosba ér. Mint ismeretes, a félpályás útlezárásokat először a tejtermelők hirdették meg, mivel a tej átvételi ára az utóbbi hónapokban több, mint tíz forinttal csökkent. A gazdák azt követelik, hogy az állam biztosítson literenként 72 forintos garantált árat, ám az agrártárca szerint végesek az anyagi lehetőségeik. ■ Könnyen lehet, hogy nemsokára sertések és szarvas- marhák bénítják a Parlament előtti forgalmat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya és a Tejtermelők Demonstrációs Bizottsága úgy döntött, holnaptól a fővárosra is kiterjesztik tiltakozásukat. A szervezők bejelentették: a 4-es, 5-ös, 31-es, 51-es főutaknál és a régi Fóti út Budapestre bevezető szakaszánál demonstrálnak, csütörtökön pedig a Parlamenthez vonulnak. Krajcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke elmondta: a tejtermelők azért vannak nehéz helyzetben, mert jelentősen emelkedett a tej előállításának önköltsége. Emellett hiába szerveztek több helyen termelői cso- portokat, nem tudták érdekeiket érvényesíteni a feldolgozókkal szemben. Volt arra is példa, hogy nem vették át tőlük a tejet. Raskó György agrár szakértő szerint jogos a termelők elkeseredése, mivel intelligens országban nem csökkenhet egyik hónapról a másikra 15 százalékkal a tej átvételi ára. Mint mondta, bármely városlakó belegondolhat, milyen lenne, ha a bére ennyivel csökkenne.- Mindkét fél rosszul kezelte a helyzetet. A kormány hirdetett egy irányárat, ami senkit semmire nem kötelez, míg a termelők olyan irányárat követelnek, aminek nincs realitása. Raskó szerint ha csak a termelőknek van veszteségük, nekik belegondolhat, milyen penzációt lenne, ha a bére 15 nyújtani, százalékkal csökkenne nem is avatkoznak a tej árába - ehelyett a tavalyi és az idei átvételi ár közötti különbözetet kell a feleknek megosztani.- Ha tavaly 72 forintért Bármely városlakó Miért drága a tej? ■ A termelő 1 liter 3,6 százalék zsírtartalmú tejért 63 forintot kap. A feldolgozó a pasztőrözés és csomagolás után 120 forintot kér. A kereskedő 187 forintért adja el, de mivel minden ilyen minőségű tej után 33 forint áfát kell fizetni, így lesz a tej ára 220 forint. A gazdák egyébként ; betiltatnák a savóból készült tejutánzat „reggeli italokat". Ezek olcsók, de kiszorítják a boltokból az igazi tejet. vették át a tejet, most pedig 62-ért, akkor megegyezhetnének úgy is, hogy az állam 7 forintot vállal át, míg a gazdák 3-at. (Csak zárójelben: most is azon folyik a vita, hogy az állami támogatás és a termelők által kért összeg közti különbséget hogyan lehetne finanszírozni. Az agrártárca már előzőleg meghirdette a 68 forintos irányárat, amelyhez 4 forintos támogatást kívánt adni, ám ezt a mértéket most két forinttal megemelte. Az extratej felvásárlási ára 62 forint, ám a termelők 77 forintot szeretnének kapni.) A kompromisszum Raskó szerint elengedhetetlen, s ezt a gazdáknak is be kell látniuk. Mert azt senki sem várhatja, hogy egy; vállalkozás rizikóját az állam átvállalja.- Ha minden veszteséget megtérítenek, túltermelés lesz. Az állam vállaljon szolidaritást, de nem szerencsés rászoktatni a termelőket, hogy mindent következmények nélkül lehet csinálni. HÍREK Markó: a viszályban minden elveszhet ■ MAROSVÁSÁRHELY - Elfogadta önkormányzati választási programjának alapelveit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Romániában júniusban helyhatósági választások lesznek. Mivel az RMDSZ-szel szemben jelölteket kíván indítani a Magyar Polgári Szövetség, Markó Béla elnök kijelentette: vagy folytatja a magyarság az együttes küzdelmét, vagy viszályko- dókra bomlik, s azt is elveszíti, amit kivívott. Hazánk „megfertőzheti” Ausztriát? ■ BÉCS - Fertőző Magyarország címmel kommentárban tért vissza tegnap a Dér Standard című osztrák napilap Medgyessy Péter pénteki bécsi beszédére. Az újság kiemelte: a magyar kormányfő sok honfitársának azokról a félelmeiről beszélt, hogy Brüsszel új parancsközponttá válhat. A Dér Standard szerint az EU új tagországai lemondanak szuverenitásuk egy részéről a brüsszeli bizottság, illetve a strasbourgi parlament javára. A kommentár szerint Ausztria „megfertőződhetne” Magyarországtól. Nem szabadna mindent lenyelnie, ami Brüsszelből érkezik. Mert aki gyors, akinek koncepciója van, irányadó is lesz. Ausztriának nem szabadna hagynia, hogy megelőzzék - emelték ki. Irakban még nem lehet választani ■ BAGDAD - Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója szerint még egy évig, vagy 15 hónapig lehetetlen választásokat tartani az arab országban. Bremer rámutatott: Iraknak nincs választási törvénye, nincs választói névjegyzék, az országban húsz éve nem tartottak népszámlálást. Kofi Annán, az ENSZ főtitkára is úgy vélte a héten: nem valószínű, hogy június 30-a előtt, amikor az amerikai hatóságok átadják a kormányzást Bagdadnak, meg lehetne tartani a voksolást. Románia vezetői cáfolják a bírálatokat H BUKAREST - ion Iliescu román államfő és Adrián Nastase kormányfő külön-külön cáfolták az Európai Parlament külügyi bizottságának jelentésében megfogalmazott problémákat - írta a román sajtó. Mint ismert, a bizottság aggályokat fogalmazott meg a Romániában tapasztalható korrupcióval, az igazságszolgáltatásba való beavatkozásokkal, és a véleménynyilvánítás megsértésével kapcsolatban. Még az is felvetődött, hogy az országgal emiatt megszakadhatnak a csatlakozási tárgyalások. Nastase kijelentette: a Romániát bíráló EP-képviselők nem elég tájékozottak. Izrael bontja is a biztonsági falat ■ JERUZSÁLEM - Izrael lebont nyolc kilométernyit a palesztinok elszigetelésére emelt biztonsági kerítés- és falrendszerből. A munkálatokat ma kezdik meg, egy nappal az előtt, hogy az ENSZ közgyűlésének a kérésére a hágai Nemzetközi Bíróság tanácskozást kezd arról: Izrael a nemzetközi jog alapján kötelezhető-e a biztonsági kerítés felszámolására? Iránban a konzervatívok nyertek ■ TEHERÁN - A tegnap estig közölt részeredmények szerint a konzervatívok nyerték Iránban az előző nap tartott parlamenti választásokat. Belügyi adatok szerint a 289 parlamenti hely közül eddig 194 sorsa dőlt el: a konzervatívok eddig 133 képviselői helyet nyertek. A választást a reformerők nagy része bojkot- tálta, miután a konzervatív muzulmán papokból és jogtudósokból álló Őrök Tanácsa 2500, többségében reformpárti jelölt indulását nem hagyta jóvá. Katolikus EU-félelmek ■ Az uniós csatlakozás egyházi vonatkozású kihívásairól szólt a Lakitelken megtartott katolikus papi találkozó. „Reménnyel, de ugyanakkor félelemmel is várjuk a csatlakozást - mondta Bábel Balázs érsek, hozzátéve: úgy tűnik, az unió csak gazdasági társulás, a gazdaság terén is sok egyenetlenséggel, és azzal a veszéllyel, hogy az olykor elembertelenedő versenyben háttérbe szorul a szellemi, lelki háttér. Koncert egy erdélyi iskoláért ■ Alapítványok, adakozók jóvoltából már szerkezetkész a Felőri Magyar Oktatási és Művelődési Központ. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyei iskola 12 magyar falu gyermekeinek hagyományőrző otthona befejezéséért rendeznek jótékonysági koncertet kedden este 7-kor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A támogatói jegyet váltók között műtárgyakat sorsolnak. Számlaszámon is lehet segíteni: Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet 64500010-13400077. Miért nem megy az MSZPH Az MSZP bajban van, miután támogatóinak egynegyede elpártolt, s a pártszervezetekben is érezhető a feszültség. Erről Hiller István beszélt az MSZP szociáldemokrata platformjának tegnapi jászberényi konferenciáján. A kulturális miniszter a pártot olyan autóhoz hasonlította, amelyben külön-külön minden működik, ám a jármű mégsem megy. Ilyenkor az autóba egy új tengely kell, amely összeköti a kerekeket, és így a kocsi megindulhat. Ezt az új tengelyt az új gazdaságpolitika kialakítása, a médiapolitika megerősítése, a pártdemokrácia és pártfegyelem betartása jelentheti - mondta Hiller. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar baloldal útkeresését nehezíti, hogy mindenki az államtól várja a boldogulását. „Lehet, hogy valaki azt gondolja, ez Mária országa, de ahogy látom, Mária a kezét mindenképpen levette róla, és csak mi vagyunk itt, mi tudjuk formálni” - fogalmazott. Vitányi Iván, a platform vezetője szerint az MSZP következetes szociáldemokrata politikát folytat, de ez nem jelenti azt, hogy van egy mérleghitelesített, egyedül üdvözítő szociáldemokrata politika. autó? A legkülönbözőbb jelmezekbe bújt, vagy éppen azok hiányával tüntető fiatalok tízezreinek maratoni szambapartijával tegnap virradóra megkezdődött Rio de Janeiro utcáin a riói karnevál. A szam- bázók egy része az utcai partikat kedveli, míg a többség hagyományosan a hetvenezer nézőt befogadni képes Sambadrome stadionban ünnepel. Alkotmánybírósághoz forduló orvosok ■ Az Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Orvosi Kamara (MOK), mert az egészségügyi megszorító intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletet alkotmányos szempontból aggályosnak tartják - jelentette be Éger István, a MOK elnöke tegnap, a szervezet küldöttközgyűlését követően. „Beadványban kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg, nem sérül-e az állampolgárok ellátáshoz való joga (...) a megszorítások révén”. Hozzátette: leginkább az intézményi finanszírozással kapcsolatos változtatásokat tartják aggályosnak. M5-ös: vizsgálódhat az ÁSZ ■ Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint nem érthető a Fidesz frakciójának „idegessége” az M5-ös autópálya ÁSZ-vizsgálatával kapcsolatban. Göndör István tegnap közleményben reagált arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség olyan javaslatot terjesztett a parlament elé, amelyben az M5-ös autópálya megvásárlására és továbbépítésére vonatkozó szerződés- tervezetek vizsgálatát szorgalmazzák. A szocialista politikus szerint a Fidesznek tudnia kellene: a Medgyessy-kormány idején törvények biztosítják, hogy az ÁSZ minden olyan helyen ellenőrzést tartson, ahol közpénzeket használnak fel. „Az Orbán-kormány idején az Állami Számvevőszéknek nem engedélyezték az ellenőrzést” - áll a közleményben. Kis parlamentről álmodnak A hazai belpolitika abszurduma, hogy van egy kérdés - az országgyűlés létszámának 200- 250 főre történő csökkentése amelyben a nyilvánosság előtt minden párt egyetért, ennek ellenére mindenki meg van róla győződve, hogy mégsem lesz belőle semmi.- Tisztelt képviselők! Nem gondolják, hogy kissé túl sokan vannak? ■ Medgyessy Péter nagy jelentőségűnek szánt közjogi javaslatai közül egyedül ez utóbbit támogatja minden parlamenti párt. Legalábbis' a nyilvánosság előtt, hiszen tudják, minden olyan elképzelés nagyon népszerű, amely az „ingyenélő” politikusok számának megkurtításával jár, holott a tényleges megtakarítás csupán néhány százmillió forint lenne. Az első ciklus óta gyakran fölvetődik a „karcsúsítás” ötlete, de mégsem történt semmi azóta sem. (A táblázatunkból kiderül, a hazánkéhoz hasonlatos lélekszámú országokban - Svédország kivételével - mindenütt sokkal kisebbek a parlamentek) Persze a döntés kétharmados támogatást igényel, tehát kell hozzá az ellenzék szavazata is, ám 1994- 98 között az akkori MSZP-SZDSZ koalíció rendelkezett ekkora többséggel, mégis maradt minden a régiben. Minden párt attól tart, az ő esélyeit rontanák az új szabályok, hiszen nem lehet tudni, a választások idején éppen ki, hogyan fog állni. A nagyobbak például érdekeltek abban, hogy az egyéni választókerületek száma ne nagyon csökkenjen, hiszen ezekből döntően csak ők tudnak jelöltet a parlamentbe juttatni. S ha jóval kevesebb a listás hely, a kisebb pártok háttérbe szorulhatnak, mert a rájuk leadott, de mandátumot nem nyert egyéni, valamint a listás voksok kevesebb képviselőt juttatnak be a t. Házba . Azoknak a parlamenti képviselőknek kell a csökkentésre igent mondaniuk, akiknek a képviselői helye - az azzal járó státus és fizetés - veszhet el. A párt vezetőire persze ez nem vonatkozik, hiszen ők a kisebb parlamentbe is bekerülhetnének, miután a listákon előrébb állnak majd. A többiek, a mezei képviselők viszont nagyon rosszul járhatnak, ezért mindent bevetnek annak érdekében, hogy maradjon minden változatlanul.' Ebből a csapdahelyzetből néhány párt, például az MDF abban látja a kiutat, hogy a mostani képviselők ne a 2006-os választás szabályait, hanem a következőét, a 2010- esét módosítsák. A helyzetet egyébként legtalálóbban Kuncze Gábor, a szabad demokraták elnöke jellemezte, aki azt mondta, mindenki kisebbet akar, de nem tudják eldönteni, hogy mennyire legyen kicsi. Ezért inkább marad a nagy. Almási B. Csaba
