Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 0 2004. Február 21., Szombat Taranyi hírmondó Tervezik a megállókat Az önkormányzat új buszöblöket kíván kialakítani, hogy megköny- nyítse a le- és felszállást, csök­kentse az utazás veszélyeit. A be­ruházás mintegy 4-5 millió forint­ba kerül, melyhez pályázati támo­gatást szeretne nyerni a község. A buszöblök építészeti tervei elkészültek, az építkezést az anyagi lehetőséghez mérten több év alatt fejezik be. Pajotás a bálon Óriási sikert aratott a hagyomány­őrző tánccsoport legutóbbi fellé­pése. A palotást mutatták be, melyhez Kaposvárról kölcsönöz­tek korhű ruhákat. A falunapi ren­dezvényekre szatmári és somo­gyi táncokból állítja össze Füstös Gábor tánctanár a koreográfiát. internet mikrohullámon Mikrohullámon működő internet­hálózatot épít a Linux NetWork Kft Taranyban. Az önkormányzat együttműködésével már elhe­lyezték az antennát a víztornyon. Valamennyi intézményt felszerel­nek a vonalas és rádiótelefonos lehetőségeknél gyorsabb és kor­szerűbb új rendszerrel. Recept Taranyból Babos borsóleves Jellegzetes téli étel a borsóle­ves, amihez Dekanics Gyuláné 2 marék szárazbabot előző este beáztat egy 3 literes fazékban. Másnap 2 szál sárgarépát, 1 petrezselymet, 3 gerezd fok­hagymát, babérlevelet tesz a babhoz és vegetás, sós vízben lassú tűzön puhára főzi. Tartal­masabb hússal, bürkével, amit apróra vágva a zöldségfélékkel tesz a fazékba. A végén 1 kanál zsírból, lisztből gyengére pirított, paprikás rántással összeforralja a levest. Hamar elkészíti a krump­lis pogácsát is, amihez 1 kiló lisztet, 1 kiló főtt, áttört krumplit, 1 pohár tejfölt, 1 kocka felfutta­tott élesztőt jó sósán összegyúr. Fél óra pihentetés után kiszag­gatja és tojással megkenve közepes tűzön süti meg. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA; BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A TARANYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Egy álmos februári délelőttön jólesne behúzódni a meleg szobába, s bentről kémlelni: vajon hoz-e havat a feketéllő ég, s meddig marad ereje a télnek? Taranyban azonban nem érnek rá a zord időn tanakodni a falubeliek. Meglepő frissességgel, szorgalommal éli mindennapjait a falu. A példás rend a kertekben és az utcákon, az át­suhanó gépkocsik, a siető gyalogosok és kerékpárosok jelzik, hogy itt dolguk és céljuk van az embereknek. Akárho- vá is igyekeznek, egy pár jó szóra, ba­ráti odafigyelésre mindig marad ide­jük és kedvük a taranyiaknak. Talán ezért találnak itt olyan könnyen ott­honra az idegenek is. A betelepülők is gyarapítják a falu értékeit A csípős hideg ellenére ugyan­csak forgalmas a taranyi főutca péntek délelőtt. Ki-ki dolgára siet, az ebédidőhöz közeledve pedig többen kint várakoznak a kapu előtt, s a házhoz hordott ebédet vagy a postást várják. Vida János a felénél sem jár a napi kőrútjá­nak, a legtöbb háznál megáll egy kis beszélgetésre. Hírt hoz a postás- A feleségem a postás-vállalkozó, én csak segítek kihordani a levele­ket - igazítja a biciklire akasztott postástáskát Vida János. - Régen is nagyon várták a postást, most meg azért örülnek, mert a szokásosnál hamarabb hozom a nyugdíjat. Ösz- szesen 424 helyre viszem, ez is mutatja, hogy öregszik a falu. A számlákból kell a legtöbbet kézbe­síteni, újságból meg egyre keveseb­bet. Nem jut rá az embereknek. Azelőtt pont fordítva volt, a leve­lekkel meg a lapokkal megtelt a tás­kám. A képeslapot meg a táviratot pedig teljesen leváltotta telefon. Dekanics Gyuláné a frissen sült almás pitéből meg is kínálta a postást.- Már a szombati ebédet is meg­főztem, mert holnap nem volna rá időm. Most van a szabadnapom, ilyenkor elvégzek előre mindent, amit lehet. Huszonöt éve dolgo­zom a kórházban, azelőtt meg a konzervgyárban, megszoktam a bejárást. Elég sokan járnak így munkára, de szerencsére jó a busz- közlekedés. Csak azt sajnálom, hogy a fiamnak nem került üyen stabil munkahely, hol itt, hol ott vé­gez valami alkalmi munkát. Kell a közmunka Nehéz dolog az elhelyezkedés - erősíti meg Horváth Ferenc is. Évek óta irányítja a falu közmun­kásait, jól ismeri a munkanélküli­ek élethelyzeteit. - A közmunka nem megoldás, amikor ebből kell eltartani egy családot. Sokan ön­hibájukon kívül lesznek munka- nélküliek, s mennél idősebb az ember, annál nehezebb tartós munkát találni. Persze akad olyan is, aki nem is akar semmit se csi­nálni. Most nyolc közmunkással dolgozunk, a fele szakmunkás, így igen jó az összetétel, lehet rendes munkát végezni - tekint elégedetten a szerszámokkal, fű­résszel felszerelkezett férficsapat­ra, akik átfázva ballagnak vissza a délelőtti ároktisztításból, fakivá­gásból. Hogy alapos munkát vé­geztek, az a szőlőhegy felé vezető út mentén is látszik. A tengelytö­rő, fagyott földúton keservesen halad a személykocsi, mire Somosi József polgármesterrel ki­vergődünk a takaros pincesorra, hogy megnézzük, hol is terem a híres buncekszőlő. Vendek hagyomány Régen is ilyen csendes és nyugodt volt a falu.- Jámbor népek a vendek - állít­ja a 91 éves Drávecz Antal, akinek unokahúga, Csikvár Károlyné és családja nyújtja a szeretetteljes otthont. - Az öregapám úgy me­sélte, hogy Vas megyéből 56 vend család jött a török uralom után, akkor alapították meg Taranyt. Én még beszélek vendül, de már nem nagyon van kivel. A mai fiatalok nem értik a vend szót. Az apám hadirokkant volt, négy hold földet kapott, abból éltünk - sorolja éle­tének állomásait a falu legidősebb lakosa. - Bejártam az egész Du­nántúlt munka után, de sehol sem volt jobb. Aztán jött a háború és elhurcoltak munkaszolgálatra, majd katonának, fogságba. Aki életben maradt, hazajött, aki nem, nem. Én hazajöttem, megnősül­Vida János a falu hírvivője Dömötör János konyhabútort készít tem, Nem is lett volna gond, ha egy rosszakaratú asszony rá nem beszéli a feleségem, hogy hagyjon el. így lett, én meg sose mondtam neki, hogy jöjjön vissza... Pincék a hegyen Kellet József szabadkozva mutat­ja az apró, fűtetlen présházat, ahol hirtelenjében alig talál szé­ket a váratlan vendégnek. - A dédszülők öröksége ez a birtok, de csak az édesapám halála óta járok ki rendszeresen. A párom­mal két-három hetente jövünk, szeretünk itt lenni. Hangulata van a szőlőhegynek. Most is bo­rért jöttem ki, meg hogy ellen­őrizzem a portát. A szőlőhegy­ben járőrszolgálatot is szervez­nek a tulajdonosok. Elég bizton­ságos a környék, több éve nem is volt itt pincebetörés. Városból jöttek falura Dömötör János se vend, se más helyi gyökerekkel nem bír, mégis taranyinak vallja magát.- Amikor nyolc éve megvettük ezt a házat a feleségemmel, a kényszer is hajtott, mert nem volt elég pénzünk egy nagyatádi la­kásra. Itt azonnal otthonra lel­tünk. Barátságosak és segítőké­szek az emberek, az első perctől kezdve befogadtak - mondta. A kis ház minden szeglete a házi­gazda kézügyességéről árulkodik. Népi faragások díszítik a haszná­lati tárgyakat és a kopjafákat, amikből már három is áll a kör­nyék közterületein.- Az én hobbim egyelőre csak egy kis kiegészítést hoz a konyhá­ra - mutatja a saját készítésű szé­keket, - de bízom abban, hogy az egyedi munkáknak lesz jövője, s talán sikerül úgy fejleszteni a mű­helyt, hogy akár erre alapozhas­suk a család megélhetését. Az csak jót jelent, ha a beköltö­zőkkel gyarapodik a falu - véli Somosi József polgármester. - Megállt a lakosság fogyása, sok gyerek is születik. Az 50 szemé­lyes óvodába 60 gyermek jár. A bővítésre akkor kerül sor, ha el­költöztetjük innét a konyhát. Nem felel meg az előírásoknak, s kénytelenek vagyunk új konyhát építeni az iskolánál, ahol a tető­térben a hiányzó oktatási terme­ket is kialakíthatjuk. A tervezést már elkezdtük, a beruházáshoz pedig szeretnénk pályázati támo­gatást is nyerni. Gyarapodik a falu A polgármester szerint stabil ön- kormányzati működésre és mér­téktartó fejlesztésre jut az idei költségvetésből is, habár a 190 millió forintból harminckétmilli­ót hiányként kellett betervezni. Hosszadalmas vevőkeresés után a fürdő is kikerült az önkor­mányzat tulajdonából annak re­ményében, hogy megindulhat itt is a fejlődés.- Negyven éve folyik itt ez a víz, de csak 1997-ben szerezte meg földcserével az önkormány­zat a téesztől. Mára bebizonyoso­dott, hogy a község képtelen megfelelően hasznosítani, meg­őrizni ezt a kincset. Az ercsi és százhalombattai új tulajdonosok egy húszmillió forint értékű, ide- genforgalomi beruházást vállal­tak a kedvezményes vételi ár fejé­ben. Ha ezt nem teljesítik, két év múlva visszaszáll a fürdő és a négyhektáros terület tulajdonjo­ga az önkormányzatra. Bízunk a vevők komoly szándékában annál is inkább, mert van némi taranyi kötődésük, s több ingat­lant is vettek már a faluban. - mondta reménykedve a pol­gármester __________________■ Úto n Európába Tarany kincse Száz hektárt művelnek Haris József nem adja fel biztos munkahelyét, de a mezőgazdasági gépekkel igencsak jól felszerelt csalá­di gazdaság jövőjében is bízik. Fiával mintegy 100 hektárt művelnek, s mellette bérmunkát is vállalnak.- Béreljük a földeket és csak takarmánykukoricát termesztünk - mondta Haris József. - Ez még úgy- ahogy megérné, de tavaly a kukorica se hozott hasz­not az aszály miatt. A növénytermesztés mindig ki van szolgáltatva az időjárásnak, a gépi munkákkal biztosabb a bevétel. A vetéstől a betakarításig minden munkához megvannak a gépeink. Állatot már nem tartunk, mert túl nagy lekötöttség, inkább megvesz- szük azt, amire a családnak szüksége van.- Szeretem ezt a gazdálkodóéletet, sokkal szíve­sebben, mint a tanulást - tette hozzá ifjabb Haris Jó­zsef. - A munkák nagyobb részét most már magam is el tudom látni. Apámnak gépszerelő a szakmája, nem gond a javítás sem, elbírunk a feladatokkal. Öt éve foglalkozunk a gazdálkodással, s megpróbálko­zunk az unióban is talpon maradni. Azt még nem tudni, mit hoz a jövő, de egy-két év múlva elválik, ér­demes lesz-e folytatni. Addig is készülünk az idei ta­vaszra. A pécsi Agrokerrel szerződtünk, előlegbe biz­tosítja a műtrágyát meg a vetőmagot is. Takarmány- kukorica kerül megint a földekbe... _______ ■ A műtrágya és a vetőmag is készen áll a tavaszi vetéshez. Haris Józsefék családi gazdaságában kukoricát termesztenek. A buncekszőlő rejtélye Különleges ritkaságot rejt a taranyi szőlőhegy. Terem itt egy szőlőfajta, melyet máig nem tudtak azonosíta­ni a szakértők. A buncek névre keresztelt, fanyarkás vörösbomak-való, bár hasonlít több ismert szőlőfajtá­ra, mégis mindegyiktől különbözik. Az észak-ameri­kai szőlőkhöz hasonló ízű és megjelenésű, de a belő­le készült bor nem tartalmazza a direkt termőkre jel­lemző és tiltott metilalkoholt. A szőlőhegynek nevezett magasparton szinte egy­ségesen megmaradtak az egykori pincék, apró fehér­re meszelt nyeregtetős kis házak, amelyek értékes né­pi építészeti emlékek. A mintegy négyszáz pince és présház csaknem harmadának háromfai és nagyatádi gazdája van. Néhány éve a szőlőhegy gasztronómiai és idegen- forgalmi hasznosítása is megkezdődött. Elsősorban a német turistáknak szervezték meg az igencsak ked­velt lovas kocsis túrákat, amelyekhez a halastavak kö­rüli madármegfigyelés és a szőlőhegyen kínált népi bemutató, az ízes pogácsa és pálinkás köszöntő is tartozik. A nagyatádi szállóvendégek ugyan megrit­kultak, a szőlőhegy azonban semmit se veszített nép­szerűségéből. Újabban külföldiek és budapesti lako­sok is vásárolnak birtokot, s egyre többen töltik itt a nyári vakációt.______________________________■ Kivételes adottságú a taranyi szőlőhegy, érdemes megőrizni a ha­gyományait. Ismeretlen szőlőfajtát is rejt a vidék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom