Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

MEGYEI KÖRKÉP Éteri vita politikai oldalvágásokkal 4. oldal KAPOSVÁR Mátyás király kenyere S. oldal TARANY A betelepülők is gazdagítják a falu értékeit 6. oldal Hírek SIÓFOK. A hatodik Siófoki Tu­risztikai Napok díszvendége, Jordánia magyarországi konzul­ja Zaid Naff, keletre, Hidvéginé Molnár Judit az Észak-magyar­országi Regionális Marketing Iroda igazgatója északra csábí­taná a látogatókat. Tegnap dél­előtt a Dél-balatoni Kulturális Központban megnyílt a kiállí­tás, amelyen több mint harminc cég mutatja be a kínálatát. A megnyitóra zsúfolásig megtelt a kulturális központ aulája. Be­mutatkozik itt Siófok testvérvá­rosai közül a székelyföldi Gyergyószentmiklós, az észt Parnu, a francia Saint Laurent du Var és a németországi Bad Kissingem. (ca) BALATONFÖLDVÁR. Tíz éve alapították a Védelem című két­havonta megjelenő lapot, ami leginkább a továbbképzést szol­gálja. Főszerkesztője Heizler György ezredes, a Somogy Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság vezetője. Az újság ünnepi, kibővített szerkesztőségi ülését tartották tegnap a balatonföld- vári Jogar hotelben. Tatár Attila vezérőrnagy, országos kataszt­rófavédelmi főigazgató azt mondta: a szakma nagyon nagy­ra értékeli ezt a kiadványt. Majd átadta Varga Róbertnek, a me­gyei könyvtár igazgatójának a lap eddig megjelent összes pél­dányát. (ca) KAPOSVÁR. A Videoton Hol­ding Rt elektroplast-vállalat kez­deményezésére, a SKIK szerve­zésében tegnap megalakult a So­mogyi Minőségi Klub. Gerber Tóból is megárt a sok Somogy a régió tavakban leggazdagabb területe; a megyében 496 tó, 4600 hektárnyi vízfelület található FOTÓ: LÁNG RÓBERT Háború dúl a természetvédők és a vízügyi szakemberek kö­zött tóépítés-ügyben. A környezetvédők szerint ugyanis mát így is túl sok tó van a megyében, a vizesek azonban állítják, ezek sem a természetre sem a Balatonra nincsenek rossz ha­tással. A régióban Somogybán van a legtöbb tó. Úgy is mond­hatnánk, Somogy a félezer tó országa, hiszen közel ötszáz ta­vat építettek az elmúlt száz év alatt a megyében. Megyei körkép Márk László, a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetője elmondta: az elmúlt években kétségtelenül fel­szökött a tóépítési láz az ország­ban. Ennek a szakemberek abban látják az okát, hogy a kormányzati és uniós forrásokkal viszonylag kis befektetéssel lehet értékessé tenni egy mezőgazdasági célra használ- hataüan területet. Egy hektár tó lé­tesítése ötszázezertől tízmülió fo­rintig terjedhet. Eladni azonban két-háromszoros áron lehet. Az is megfontolandó, jelenleg olcsóbb építeni, mint egy öreg tavat iszapta- lanítani. A kotrás is drága, és az iszap elhelyezése is körülményes. Márk László szerint az elmúlt években megszigorított előírások miatt nem is könnyű építési enge­délyhez jutni, ezért nincs veszély­ben a környezet. Mindenesetre a Vízügyi igazga­tóság részt vett egy országos felmé­résben. A kutatás során azt vizsgál­ták, hogy az ország dombvidékein müyen lehetőségek vannak még a tóépítésre. (Folytatás a 4. oldalon) 1®° www.somogyihirlap.hu . Vagyonvesztő agrárvállalkozások Jelentős vagyonvesztés jellemezte a somogyi agrárvállalkozás tavalyi gazdálkodását. Néhány cég csődközeiben van, több ál­lattartó telep bezárás előtt áll. Egy felmérés szerint 58 gazdaság 1,5 milliárdnyi korábbi össznyeresége harmadára zuhant. Megyei körkép András vezérigazgató köszöntöt­te a résztvevőket, 20 somogyi ipari és szolgáltató vállalkozás képviselőjét hívták meg az ala­kuló ülésre. A szervezet célja a somogyi minőségkultúra fejlesz­tése, ezért szakmai találkozót, oktatást tartanak. Negyedévente találkoznak a klubtagok, tevé­kenységük iránt az önkormány­zatok is érdeklődnek.(hm) ■ Egy-két, a tavalyihoz hasonlóan gyenge esztendő elég ahhoz, hogy az ágazat visszafejlődjön - mondta Hemer Endre, a megyei termelők érdekvédelmi szövetsé­gének titkára. - A növénytermesz­tőknek és az állattartóknak tavaly igencsak meg kellett húzniuk a nadrágszíjat. Súlyos vagyonvesz­tést éltek át. Horváth István, a nagyatádi Atád szövetkezet elnöke szerint: ha elérkezik a pillanat, nem sza­bad odázgatni, fel kell számolni a veszteséges ágazatot. A disznó­kon tavaly 40 millió forintot veszí­tettek, s még egy ilyen esztendőt nem tudnának túlélni. Nagy Imre, a barcsi Dráva Coop Rt közgazdasági igazgatóhelyette­se elmondta: a 2002-ben nyeresé­ges sertéstartás tavaly csaknem 100 millió forintos veszteséget ho­zott, a száraz időjárás 80 millió fo­rintot vitt el. Megyeri Gábor, az agrárkamara megyei elnöke kiemelte: számos gazdaság utolsó tartalékait éli fel és az integrátorok, illetve a ban­kok segítségével igyekeznek fenn­maradni. Ősz Nándor, a somogyszili Pe­tőfi Agrárszövetkezet elnöke kifej­tette: ők is a sertéspiaci válság kár­vallottjai. Egy év alatt 2800 sertést értékesítettek, ám csak a vesztesé­gük nőtt. 2001-hez viszonyítva negyvenmillió forint az elmaradá­suk, 2002-höz képest tizennyolc- millió. Csődveszély azonban még nem fenyegeti őket, nem úgy, mint más társaságokat. Az érdek- védelmi szervezet ötvennyolc gazdaságából kettő „lehúzta a ro­lót”, az egyik végelszámolással szűnt meg.- Országosan 2004. január else­jén 17 496 cég állt felszámolás alatt, a végelszámolás 11 446-ot érintett - tudtuk meg Erdős Károly­iéi, a Felszámolók Országos Egyesületének főtitkárától. So­mogybán az év elején 483 vállal­kozás volt felszámolás alatt. Ezek csaknem fele kft, 187 betéti társa­ság, kilenc részvénytársaság és 19 szövetkezet. Az adatok a gaz­daság valamennyi ágazatára vo­natkoznak. Feil József, a MOSZ megyei elnöke borúlátóan ítélte meg a kilátásokat, s főként a tá­mogatások áfájával kapcsolatos anomáliát nehezményezte. Janu­ártól ezt nem igényelhetik vissza, a somogyi termelők így további pénztől esnek el. harsányi miklós Csurgó feléli vagyonát Csurgó Ingatlanértékesítésből remél bevételt a csurgói önkormány­zat. Az idei költségvetést tár­gyaló testületi ülésen elhang­zott: a vagyonfelélés utolsó időszakában van a város.- Lakásaink vannak még és né­hány bérelt üzlethelyiség, de egyéb vagyonunk nincs - mond­ta Bihariné Asbóth Emőke pol­gármester. A Meller-kastélyt hat éve kínálják eladásra, ezúttal a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatára nem a tervezett 55 milliós, hanem 78 millió forintos áron. A város egyik legszebb épülete az 1880-as években épült. Az önkormányzat 1994- ben tízmillió forintért részben felújította, azonban fenntartásá­nak költségeit nem tudja fedez­ni. A tetszetős épület alkalmas volna oktatási, kulturális célok­ra, de szálláshelyeket is ki lehet­ne alakítani benne. Jelenleg ha­tan érdeklődnek iránta. Ugyan­csak a bizottság javasolt 20 milli­ós eladási árat az előterjesztés­ben szereplő tízmillió helyett a Napsugár tagóvoda épületéért. Az intézmény - a takarékossági intézkedések részeként - tavaly zárt be. Az Erste Bank épületét mintegy négy éven keresztül szerepeltették a költségvetésben, ám idén kivették. A bank ugyan­is nem vásárolja meg, s félő, ha másnak eladnák, egy bankkal kevesebb lenne Csurgón. A bér­leti díj viszont jól jön a városnak. A GOV-lakásoknak nevezett Nyárády utcai 12 lakás 72 millió helyett 36 millióval került be a költségvetésbe, mert ha a bent­lakók egy összegben kifizetik, feleáron vásárolhatják meg a lakást. A Baksay és a Soltra utcában összesen nyolc lakást árulnak, a Rákóczi utcában kereskedelmi célra kínálnak egy ingatlant. _____ VAR GA ANDREA 1,2 millió egy új munkahelyért Barcs 1,2 millió forintot ad minden egyes új munkahely létrehozá­sához az állam Barcson és tér­ségében. A vissza nem téríten­dő támogatásért legalább öt új munkahelyet kell teremteni. A pályázati lehetőségről Dunai Ferencné, a somogyi munkaügyi központ osztályvezetője tájékoz­tatta a barcsi és környékbeli fog­lalkoztatókat. Elmondta: másutt általában nyolcszázezer, legfel­jebb egymillió forint lehet az egy munkahelyhez kapható támoga­tás, Barcson és környékén azon­ban - mivel hátrányos helyzetű térségnek minősül - eléri az 1,2 millió forintot. Lényeges, hogy az elnyert összeg a munkahelyteremtő beru­házás értékének legfeljebb 65 szá­zalékát jelentheti, s a teljes költség legalább huszonöt százalékát a pályázónak kell állnia. Több mint hatvan munkáltató jött el a fórum­ra, ami jelzi: fontosnak tartják a munkahelyteremtést a 18 százalé­kos munkanélküliséggel küszkö­dő térségben. Sajnos már látható, hogy a most felkínált lehetőséggel kevesen tudnak élni a barcsiak kö­zött. Legalább öt dolgozót kellene ugyanis felvenniük, a barcsi vállal­kozások többsége ugyanakkor két-három új munkahelynél töb­bet nem képes teremteni. Mind­össze két-három nagyobb foglal­koztató jelezte, hogy várhatóan pályázik a támogatásra, nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom