Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-18 / 41. szám
2004. Február 18., Szerda A L M A N A C H 0 4 9 7. OLDAL A település mint Róma hét dombra épült, de Ecseny az örök fala névre pályázhatna. Még a megközelítése sem egyszerű. Felsőmocsolád után szinte hegyi útra kanyarodik az utazó, s a legkisebb hóesésben is elakad a busz. Azt is mondják, hogy Ecsenyt a Jóistenjókedvében teremtette, Itt fű van, fa és virág. Nincs csatorna, s az utak állapota katasztrofális. Lakóinak nagy része sváb gyökerekhez kötődik. Derűsek, őrzik múltjukat, felelevenítik hagyományaikat. A gasztronómia somogyi nagyhatalma Az önkormányzat épületében Máj Péter polgármester és Csorbíts Attila a háromszoros, s immár örökös lecsókirály várt bennünket. S miről is eshetne először szó, mint a főzésről, a gasztronómiai szereplésekről. Kötöny és csücsör- Ecseny valószínűleg az egyetlen település, amely a Különleges asztali örömök Somogybán valameny- nyi rendezvényén részt vett - büszkélkedett a polgármester. - Csorbíts Attila amatőr mesterszakács és az ESZE klub, az Ecsenyi Szépkorúak Egyesülete révén, amely a rétes és pogácsa, valamint „kőttrétes”-sü- tésben jeleskedik. Most a honfoglalás kori lakomára készünk Szőlős- györökre. A szakirodalom áttanulmányozása után úgy döntöttünk, hogy az ecsenyi magyar gyökös ételsorral próbálunk szerencsét. Az első fogás Attila táltos álma „Áldos”, hagymafüves monyáddal, ezt követi a fejedelmi báránykö- töny, a tejfölös báránycsücsör, s a menüsort az áldozati kelény zárja. E sorok írója érezte, hogy jelentős elmaradása lehet a gasztronómiában, mert ezeket az étkeket bármüyen' idegen nyelven sorolhatták volna, akkor sem ért belőle többet. Nem úgy Csorbíts Attila. A lecsókirály- Az áldos hosszú lére eresztett, zsiradék nélkül készült gulyásszerűség, a báránykötöny pedig disznósajtféle, melyet bendőbe töltünk. A báránycsücsör kocka alakú töltött tészta. Mindezt korhű jelmezben, a helyszínen vágott áldozati báránnyal mutatjuk be. S készülünk meglepetéssel is, de ez maradjon titok. Az amatőr mesterszakács egy horgásztanyán volt telepkezelő. Itt pecsételődött meg a sorsa, amikor felkérték halászléfőzésre. A receptes könyvét a fejében hordja, gondolatban készíti el az étkeket, a versenyek helyszínhelyén pedig odaáll a kondér mellé, hagymát aprít, húst párol, ízesít, kóstol... S a zsűri az esetek többségében oklevéllel, serleggel jutalmazza ténykedését. Bőszénfán háromszor lett lecsókirály, a jövőben már nem is indulhat. A rendezők úgy döntöttek, a többieknek is esélyt kell adni, így csak zsűritagként lehet ott. A holland Miska Ecsenyben egyre több külföldi vásárol telket. A falubeliek ragadványnevekkel különböztetik meg őket. Ecsenyben él a holland Mariska és 8 éve Miska is, szintén a szélmalmok országából, aki megvásárolt egy parasztházat, rendbe tette, majd meghökkentő építkezésekbe kezdett. A házzal szemközt már egyenesre gyalultatta a talajt, ahol tavasszal egy teniszpálya épül. Az úszómedence alapjait is kiásatta már, s elkészült egy 8 méteres kilátó is. Innen soha nem látott távlatok nyílnak meg az ecsenyiek előtt. Vásárolt itt ingatlant egy nagy- vállalkozó is, aki a dolgozóit fogja itt üdültetni. Távlati tervei között egy lakópark építése is szerepel. A napokban gazdát cserélt a régi major, helyén a közeljövőben köny- nyűszerkezetes házakat építenének. Máj Péter az elmúlt évek alatt óvatos ember lett, mert sok terv megmaradt elképzelésnek. Ma úgy fogalmaz, hogy csak arról beszél szívesen, ami már legalább két éve működik. A molnármester Bitz János 1940-ben kezdett dolgozni a malomiparban. Végigjárta a ranglétrát, tanonc volt, majd segéd, végül molnármester, s ma nyugdíjas. Egy cégnél dolgozott A gyerekek szeretik az óvodát Bitz János somogyi dinasztia-dija Csorbíts Attila minden versenyt megnyert egész életében, bár a cégtáblát időnként átfestették. Az idén átvehette a Dinasztiák Somogybán elismerő oklevelet.- Rengeteget változott a molnárszakma, hiszen megszűntek a malmok, ma már nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak, sokkal kevesebben őröltetnek, daráltatnak. Valamikor jöttek a gazdák, hozták a gabonát, ma inkább eladják - mondta. Két lánya született, s mindkettő orvos lett. Ma már az unokák is a diplomaszerzés gondjával birkóznak. Molnár azonban egyelőre nem lesz több a családban.- Hétköznapi emberek voltunk, de tudtuk, hogy mit akarunk, s ezért megdolgoztunk. A lányaink megszokták ezt. Megtanulták, hogy a sikerért meg kell dolgozni - mondta a mester. Csődhelyzetben- Az 1 forintos telekötletből kipattant tervek léket kaptak - kesergett a polgármester. - Nem a befektetők szándéka volt a rossz, hanem a pénzügyi háttér. A TerraVita üdülőfalu 200 milliót nyert a Széchenyi terven, ám pénz hiányában nem kapta meg. Egymilliárdos beruházás lett volna. A másik vállalkozó hungarikumokat gyártott volna.. Földet vett, gyümölcsfákat telepített, embereket képzett ki. Beszerezte a legmodernebb gépeket is. Mindez 9 millió forintjába került, majd a bank- rendszer nehézkességén megbu- kot. A két füstbe ment terv miatt mintegy 20 ember lett állás nélkül, így megint 100 százalékos a munkanélküliség. Az önkormányzat költségvetésében két beszédes szám van: 51 millió forintból gazdálkodhat, az év elején tervezett költséghiány 18 millió. Ezt nevezik klaszszikus csődhelyzetnek, mondta Máj Péter. Nem hat az újdonság erejével, mert minden évben ez van, legfeljebb a forráshiány ösz- szege más.- Hiába beszélnek vidékfejlesztésről, ha a pénzekből hozzánk már nem jut. Húsz évvel ezelőtt hatalmi szóval körzetesítettek. Ma mi könyörgünk érte, mert egyedül nem tudjuk megoldani a gondjainkat. Nincs jegyzőnk, nincs háziorvosunk... Egy év a lét Családi ház és családias hangulat fogad. A konyhával, fürdővel ellátott épületben nincs az óvodákra jellemző hangzavar. Nem is lehet, hiszen mindössze hat kisgyerek állja körül Hegedűs Istvánná óvónőt és Varga Arpádné dajkát. Éppen a farsangra készülnek, hatalmas szíveket ragasztanak. A kicsiknek fogalmuk sincs róla, hogy az óvoda léte a tét.- Ami tőlünk telik, mindent megteszünk a gyerekekért, de az anyagi helyzetünk nagyon nehéz. Szerencsére vannak támogatóink is, s amikor lehet, pályázunk, de bizonytalan, hogy meddig működhetünk. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az idén még marad az óvoda, de kérdéses, hogy jövőre jöhetnek-e ide gyerekek. A gyereklétszám nagyon változó. Csaknem 25 évet töltöttem itt, de ilyen kevés gyermek még sosem volt az óvodában. A lakók egy része elköltözött, s nem jönnek fiatalok. Azt kell mondanom, csoda, hogy még itt vagyunk. A szülők persze szeretnék, ha megmaradna az óvodánk. Tavaly farsangkor az anyukák és az apukák jelmezbe öltöztek, így játszották el a Hófehérke és a hét törpét. Az idén is készülnek meglepetéssel a gyerekeknek - mondta Hegedűs Istvánná. ■ Ecseny Ecsenyi Hírmondó Kész a gáz A Debreceni Gázépitö átadta a község földgázhálózatát. Mintegy 50 család már használja a környezetkímélő szolgáltatást. Portánként 125 ezerforintos hozzájárulást fizettek. Tisztítanák a szennyvizet Keresik a pályázati lehetőséget a szennyvíztisztító kialakításához és a csatorna kiépítéséhez. Egyelőre még nem dőlt el az sem, hogy a hagyományos vagy valamilyen alternatív - kazettás, élőflórás - szennyvíztisztító felel-e meg legjobban a település adottságainak és pénztárcájának. Nincs önerőre pénz Az önkormányzatnak nincs fejlesztésre felhasználható pénze. Csak olyan pályázati támogatásban reménykedhet, amelyen az önerőre is lehet pályázni. Csak sártenger Alsóecsenyben egyetlen család lakik. A mélyen fekvő településrészt a napokban elborította a sár. A közlekedés lehetetlen, mert a talaj annyira laza, hogy hiába hordanak rá rendszeresen követ, az egyszerűen eltűnik a talajban. ■ Recept Ecsenyből Sváb főtt rétes Fábri Lajosné főtt darás réteséhez fél adag rétestészta, 10 deka vaj, 4 tojás, egy csipet só, negyed liter tejföl vagy tej, negyed kiló dara kell. Az elkészítés során a vajat a tojás sárgákkal habosra keverjük. Beletesszük a sót, a fejfölt, a darát és a tojások kemény habbá vert fehérjét. Az egészet alaposan összedolgozzuk. A rétestésztát vékonyra nyújtjuk és megkenjük a daratöltelékkel, majd összegöngyöljük. A rétest egy kis asztalterítőbe csavarjuk, s forró vízben 15-20 percig főzzük. A darás rétest felszeleteljük, megszórjuk pirított zsemlyemorzsával és porcukorral. Szilva, vagy más lekvárnál tálaljuk. ■ AZ OLDAL CIKKEIT SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ECSENYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Úton Európába Bán Lajos elkötelezett híve a biotermékeknek. Ecsenyben biofalut és mezőgazdasági oktatási központot létesítene A talaj éltetőereje Bán Lajos mindig tiltakozott a vegyszerek és gyógyszerek ellen. Irtózott a nem természetes anyagoktól. Néhány évvel ezelőtt találkozott egy biopermetszer- rel, s azóta nem csak forgalmazója, hanem elkötelezett híve is a készítménynek.- Ez a termék az Egyesült Államokból származik, s rajtunk keresztül került Európába, bár még közel sem akkora a felhasználók köre, mint az környezetvédelmi szempontból indokolt lenne - mondta. - Már az összetevői is érdekesek. Tengeri hínárt, neem-fa- olajat és paprikaborskivonatot tartalmaz. A neem-fa- olajat már több ezer éve használják a keleti kultúrákban a gyógyászatban, a kozmetikai iparban és a fogamzásgátlásban. A paprikabors csípőssége harminc- szorosa a legerősebb magyar paprikáénak, s a belőle készült sprayvel még a medvét is távol lehet tartani. Ecseny alkalmas egy biofalu kialakítására. A gazdák is hajlanának rá. A település 800 éves, és Esching ismert Európában, mert a svábok számon tartják még az ükszülők származását is. Ezt a lehetőséget kellene kihasználni, és jövője lenne a falunak az Európai Unióban is. A távlati terveikben mezőgazdasági oktatási köz- pont szerepel. A szerződéseket készítik elő. ______■ Ecs eny kincse Ősi módszerekkel készítik azokat a lábbeliket, amelyek ma is sikert aratnak a különböző fesztiválokon A klumpa és a tutyi Az őrei aratófesztivál elképzelhetetlen az ecsenyi kézi aratók nélkül. Az idén már vándorkemencében kenyeret is sütnek majd, hogy a kalásztól a kenyérig bemutassák eleink életét. Évente nemzetiségi főzőversenyt rendeznek, s az idén itt találkoznak a megye értékőrző falvai. Mégis a legjellegzetesebb termék az ecsenyi sváb tutyi, amely teljesen biotermék. Az alja zsákvászonból, a felsőrésze gyapjúból készül. A hajdani teljes önellátásnak szerves része volt a tutyikészí- tés. Míg kint az udvaron saját készítésű klumpában jártak, addig a földes vagy padlós házban csak a tutyi volt az elfogadható lábbeli. Miután megnyűtték a kendert, következett az áztatás, a tilolás és a gerebenezés, majd megfonták a szálat, a férfiak pedig megszőtték. A felsőrészt zsíros gyapjúból fonták, majd megkötötték, és a kaptafán összedolgozták a két részt. A klumpakészítéshez különböző méretű vésőket használtak, amíg kialakult a lábra illeszkedő talp. A felsőrészhez felhasználták az elvásott csizmák, szétment bakancsok bőrrészét. Annak idején a gyerekeknek hatéves korukig szinte nem is volt más lábbelijük. S hajdanában az iskolában száz pár is sorakozott egymás mellett. Az ecsenyi hagyományőrzők ma is így, a régi megmaradt eszközökkel gyártják a tutyit. ________■
