Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 2 2004. Február 16., Hétfő SOMOGYBABOD SOMOGYBABODI HÍRMONDÓ Fákat ültetnek Az önkormányzat tervei szerint a kerékpárút mellett még idén 610 tát ültetnek el. A fásítás költsége 1,6 millió forint, amelyet 80 szá­zalékban pályázati támogatással szeretne finanszírozni a község. A pályázatot a Somogy megyei erdészethez adták be. Közművesített telkek A 67-es út melletti területen 25 építési telket alakított ki az önkor­mányzat, amelyeket közművesíte- ni szeretne. A gázvezeték már ott van, a villanyhálózatot és a vízve­zetéket kell kiépíteni. A falu a me­gyei területfejlesztési tanácsnál pályázik támogatásért. A csator­nának 2005-re kellene kiépülnie ahhoz, hogy a törvényi szabályo­zás ne sújtsa a települést. Öt fa­luval közösen valósítanák meg a 2,2 milliárdos beruházást, termé­szetesen állami részvétellel. Készül a jövőterv A község településrendezési tervét várhatóan márciusban fo­gadja el a képviselő-testüiet. A terv meghatározza a falu fejlesz­tési irányait is. Fontos elemei az elkerülöút és az újonnan feltárt építési övezetek. ■ Recept Somogybabodról Gombás csirkemellragu Szálkai Irén 30 deka filézett csirkemellből, 30 deka gombá­ból, 20 deka zöldborsóval, 2 deci tejföllel, 2 fej vöröshagymá­val, 2 evőkanál liszttel, 1 evőka­nál mustárral, sóval, majoránná­val kééziti a ragut. A gombát a vöröshagymával lesüti, a zöld­borsót sós vízben megfőzi. A megtisztított csirkemellet vékony , csíkokra vágja és kevés olajon megsüti. Hozzáadja a gombát és a lecsöpögtetett zöldborsót. Kevés vízzel felönti és puhára párolja a csirkemellet. A tejfölből és a lisztből habarást készít és ráönti a ragura. Sóval, majorán­nával, fűszerekkel ízlés szerint fűszerezi. Spagettival tálalja. ■ AZ OLDAL CIKKEIT GÁLOONYI MAGDOLNA ÉS BERTALAN BERNADETT ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGYBABODI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Babod jellegzetes, csaknem egyutcás település. A Kaposvárt és a Balatont összekötő főút vezet át rajta. S az utazónak az az érzése támad, hogy ez az út bizony elválasztja a két ol­dalon lakókat. Az itt élők persze ezt másként látják, mert összetartó kö­zösség az övék. Tettek is azért, hogy egy kicsit visszakapják a falujukat. A jelentős költséggel megépült kerék­párút biztonságosabbá tette a közle­kedést, és az autópályához kapcsoló­dó terv szerint a főút kelet felől kerü­li majd el a községet. Ezzel a belső, csendessé váló utca még jobban ösz- szeköti majd a falu lakóit. Zarándokokat vár a falu közössége Jelentős esemény a falu életében, hogy 25. születésnapját ünnepli a népdalkor. Az elmúlt évben csak­nem felbomlott a kórus, de Krausz József elballagott a próbá­ra és meghallgatta az asszonyo­kat. Az idős férfi azt mondta ne­kik: nem szabad abbahagyni az éneklést. Derűt ad az ének Mátyás Tibomé, a népdalkor ve­zetője egy hónapja veszítette el az állását a leilei híradás-technikai üzemben, ahol gyors- és gépíró- •ként dolgozott. Meglepő nyuga­lommal viseli ezt a számára telje­sen új helyzetet. Azt mondja, a népdalok szeretetével érdemes együtt élni, mert rengeteg örömöt adnak. Miután az emberek életé­ről szólnak, sok erőt lehet belőlük meríteni. A népdalkört, amelynek Má­tyás Tibomé a kezdetektől fogva tagja, Reidl Imre népművelő ala­pította. Az asszonykórus vezeté­sét éppen tíz éve vette át tőle, de hozzáteszi, hogy a szakmai mun­kában Hoffer Györgynére, az óvo­da pedagógűsára számíthat. A népdalkörnek ma 9 tagja van, köztük Schütz Szilvia, Györki Eszter, Bizderi Zsuzsanna, László Rozália, Kovács Lászlóné, Károlyi Anikó és Varga Krisztina. Ifjú höl­gyek és fiatal asszonyok, akik szá­mára a népdal olyan összetartó kapocs, amit semmilyen nehéz­ség nem tudott megtörni. Ráadá­sul mindig képesek új élményeket szerezni a közönségüknek, így szegődnek hozzájuk a fiatalok. A napokban Csekk Bernadett jelent­kezett, hogy szívesen énekelne a kórusban és örömmel fogadták a diáklányt. Mindig akad valaki, aki vállalkozik a népdalkincs őrzésé­re. A községben lényegében két jelentős civil szervezet van. Az asszonyok énekelnek, a férfiak a labdát rúgják. A családokban har­monikus a munkamegosztás, mert a népdalkört a férjek segítik, az asszonyok pedig a sportkör életét támogatják megértő szere­tettel. A babodi asszonyok számos arany és ezüst minősítést szerez­tek az évek során a különböző or­szágos minősítő dalos találkozó­kon. A jubileumi koncertet az őszre tervezik, természetesen az önkormányzat támogatásával. Ta­vasszal is megtisztelő feladat vár rájuk, mert első ízben lesznek há­zigazdái a kistérségi találkozó­nak, amelyre több mint száz da­lost várnak. Egészséges az ivóvíz Schütz János csakúgy, mint Má­tyás Tibomé tősgyökeres babodi- nak vallhatja magát, hiszen itt született. Sokakkal ellentétben úgy hozta a sorsa, hogy mindig talált munkát a szülőfalujában. Ma meg azt is elmondhatja, hogy a legkorszerűbb babodi munka­hely az övé. Felépült ugyanis a község új víztisztító műve az újonnan fúrt két kút mellett. Schütz János hálózatkarbantartó­ként andocsi munkatársával, Czár Lászlóval gondoskodik az itt élők egészséges ivóvizének zavartalan szolgáltatásáról.- A legszigorúbb európai uniós szabványnak is megfelel az új vastalanítóberendezés - mondta. - Sokkal jobb lett az ivóvizünk, máris érzékelhető a változás, pe­dig egy hónapja működik az új vízmű teljes üzemben. Jólesik, hogy az emberek jélzik a javulást. Korábban a vasas víz miatt sok volt a kellemetlenség. A DRV és az önkormányzat megállapodása nyomán létesült a korszerű üzem. A karbantartómester elmondta, Mátyás Tiborné gyűjti a népdalokat Schütz János büszke a munkahelyére Hartung György fáradhatatlan hogy a hálózat teljes átmosása után végleg eltűnik a régi víz nyo­ma. János tudja, hogy szerencsés­nek vallhatja magát, hiszen a falu­beliek többsége ingázik a munka­helyére, ha talál állást. Most együtt érez azokkal, akik az el­múlt hónapban a leilei üzemből kerültek az utcára. Bár mindany- nyian abban reménykednek, hogy az egykori műanyagüzem helyén új munkahely nyílik. Szóbeszéd a faluban, hogy rö­videsen fémipar létesül itt, s szá­molják, vajon hány embernek ad munkát? Sokáig vártak rá, mert peres ügyek sokasága kísérte az üzem megszűnését. Most nyug­vópontra jutott a sorsa, az új tulaj­donostól sokat várnak. Nehéz a kétlakiság Horváth Norbert gépészből lett szállodaipari menedzser. Kapos­váron és Dunaújvárosban tanulta a gépészszakmát, de csakhamar a balatoni vendéglátásban találta magát. Állítja, most van az igazi helyén és jól érzi magát a turiz­musban, bár egyre nyilvánva­lóbb, hogy a Balaton-parton is szűkülnek a lehetőségek. Harmadik éve a kétlakiak életét éli. Tavasztól őszig Balatonlellén lakik, a téli hónapokat Babodon tölti. Büszke arra, hogy párjával évek óta ugyanabba a leilei szállo­dába járnak vissza dolgozni. Az ottani csapat döntő része hozzá­juk hasonlóan megbízható mun­katársakból áll. Talán sosem lehet igazán megszokni ezt a kétlaki életet, számukra egyelőre termé­szetes, bár Norbert elismeri, így nem lehet megkeresni az egész évi betevőt. Előbb-utóbb változ­tatni kényszerül és meg kell kér­deznie magától, hogy Babodon vagy máshol? Sokat volt távol, de mindig Babodra tért vissza. Bárkivel beszélgettünk a faluban, mindenki büszke volt arra, hogy összetartó közösségben él. Bár azt is elismerik, hogy egyre távo­labb kerülnek egymástól az em­berek. Mintha jobban bezárkóz­nának, mint korábban. Sokan szí­vesen emlékeznek azokra az időkre, amikor a szomszédok se­gítettek egymásnak a házépítés­ben, renoválásban. A segítő szán­dék ma is él, talán a tett kevesebb. Erős hit, tettek Hartung György polgármester is így gondolja ezt, bár ő azon fára­dozik, hogy minél többet tehes­sen az önkormányzat. Olyan em­bernek ismerik a főhatóságok, akit ha kidobnak az ajtón, az ab­lakon is visszamászik. Nincs más lehetősége, hogy élhetőbb életet teremtsen a falu számára. A köz­ség pénze kevés a fejlesztésekre, csak a pályázaton nyert forintok adhatnak reményt. Az elmúlt év­ben is több mint 50 milliós fej­lesztés valósult meg a kerékpárút és a vízmű beruházásával. Koráb­ban a falu lakóival és az állam részvételével építettek gázvezeté­ket. Most Látránnyal küzdenek az állami pénzforrásokért a csator­naberuházáshoz. Sosem volt olyan év, hogy ne érezték volna, ennél már nem lehet nehezebb, mégis előbbre léptek. A polgármester 12 cseresznye- fára faragott stációt vett ki a szekrényéből, s azt mondta: ez az én ajándékom a falunak. Az önkormányzat gondoskodik a Jézus utolsó útját bemutató táblaképek elhelyezéséről. A zarándokok a Szentkúthoz vezető úton csodálhatják meg az erdélyi mester faragásait. Azt is láthatják, hogy a forrás közelében hitükben erős, tettekben elszánt, vendég- szerető emberek élnek. ■ Úton Európába Fényt visz a házakba Fontos, hogy az embert a közösség elfogadja. Bog­dán Zoltán villanyszerelő-mester úgy érzi, mára be­fogadták. Karádon nőtt fel, s huszonegy évesen babodi lányt vett feleségül. Gyógyszertári asszisz­tens feleségével és két lányával tizenöt éve él itt. Először a műanyagüzemben dolgozott és villany- szereléssel keresi ma is a kenyerét. Az épülő csalá­di házaknál építi ki a hálózatot vagy végez kisebb- nagyobb javítást. Korábban jobban jövedelmező feladatok is akadtak. Tavaly kollégáival újították fel az Agrofema telephelyét. Mára inkább csak az ap­róbb szerelésekhez hívják: kicserélni egy-egy tönk­rement biztosítékot, beépíteni a villanytűzhelyt vagy a mikrohullámú sütőt.- Megélni ebből is meglehet, kissé szerényeb­ben. Az emberek elvárásait mindig teljesíteni kell, pontosan és időre. Csak így lehet fennmaradni vidé­ken. Itt sokkal kevesebb a lehetőség, akár a szak­mai fejlődésre, akár új munkára gondol. Meg kell becsülni azt a kicsit is, ami van - mondta. Egyedül dolgozik, mert alkalmazottra nem telik. Embert próbáló feladat az övé. Sokszor késő estig dolgozik, szerel. Megtervezi a másnapokat. _____________■ Bo gdán Zoltán villanyszerelő-mester egyedül dolgozik a faluban. Ezért is létkérdés számára a megbízható munka. Somogybabod kincse A csodatévő forrás Újra zarándokhellyé válik a somogybabodi Szent­kút forrás. A legenda szerint 1670 táján a környé­ken bolyongott egy világtalan karádi férfi, aki a fa­luhoz érve belebukott a vízbe és visszanyerté a szemevilágát. így lett a forrásból csodatévő szent­kút. Az emberek messzeföldről zarándokoltak ide, búcsújáró hely lett a forrás környéke egészen az 1910-es évekig. Nagyboldogasszony napján a pap­juk kíséretében vonultak ide a hívek. A község né­pe egészen az 1970-es évekig kijárt a kúthoz. Meg­mosdatták a gyerekeket, hogy világosodjanak. A te­rület birtokosai azonban elhanyagolták a területet, amit végképp benőtt a növényzet. A község az el­múlt években európai forintokból rendezte a parkot és kirándulóhelyeket alakított ki. Új zarándokok je­lentek meg itt, a turisták és a környékbeli gyermek- csoportok. Egyre több iskola és óvoda szervez ide kirándulásokat, hogy a gyerekek megismerkedje­nek a csodálatos természeti környezettel. Tavaly több száz vendég megfordult a forrásnál és a két tó­nál. A falu nagy szeretettel fogadja a vendégeit, ab­ban bízik, hogy érdeklődésük hozzájárul a falusi turizmus fellendüléséhez. A község más munkale- hetőség híján ebben látja a megmaradást._______■ Kedvelt kirándulóhellyé vált a Szentkút forrás környéke. A község nem titkolt vágya a turizmus megteremtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom