Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-16 / 39. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 2 2004. Február 16., Hétfő SOMOGYBABOD SOMOGYBABODI HÍRMONDÓ Fákat ültetnek Az önkormányzat tervei szerint a kerékpárút mellett még idén 610 tát ültetnek el. A fásítás költsége 1,6 millió forint, amelyet 80 százalékban pályázati támogatással szeretne finanszírozni a község. A pályázatot a Somogy megyei erdészethez adták be. Közművesített telkek A 67-es út melletti területen 25 építési telket alakított ki az önkormányzat, amelyeket közművesíte- ni szeretne. A gázvezeték már ott van, a villanyhálózatot és a vízvezetéket kell kiépíteni. A falu a megyei területfejlesztési tanácsnál pályázik támogatásért. A csatornának 2005-re kellene kiépülnie ahhoz, hogy a törvényi szabályozás ne sújtsa a települést. Öt faluval közösen valósítanák meg a 2,2 milliárdos beruházást, természetesen állami részvétellel. Készül a jövőterv A község településrendezési tervét várhatóan márciusban fogadja el a képviselő-testüiet. A terv meghatározza a falu fejlesztési irányait is. Fontos elemei az elkerülöút és az újonnan feltárt építési övezetek. ■ Recept Somogybabodról Gombás csirkemellragu Szálkai Irén 30 deka filézett csirkemellből, 30 deka gombából, 20 deka zöldborsóval, 2 deci tejföllel, 2 fej vöröshagymával, 2 evőkanál liszttel, 1 evőkanál mustárral, sóval, majoránnával kééziti a ragut. A gombát a vöröshagymával lesüti, a zöldborsót sós vízben megfőzi. A megtisztított csirkemellet vékony , csíkokra vágja és kevés olajon megsüti. Hozzáadja a gombát és a lecsöpögtetett zöldborsót. Kevés vízzel felönti és puhára párolja a csirkemellet. A tejfölből és a lisztből habarást készít és ráönti a ragura. Sóval, majoránnával, fűszerekkel ízlés szerint fűszerezi. Spagettival tálalja. ■ AZ OLDAL CIKKEIT GÁLOONYI MAGDOLNA ÉS BERTALAN BERNADETT ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGYBABODI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Babod jellegzetes, csaknem egyutcás település. A Kaposvárt és a Balatont összekötő főút vezet át rajta. S az utazónak az az érzése támad, hogy ez az út bizony elválasztja a két oldalon lakókat. Az itt élők persze ezt másként látják, mert összetartó közösség az övék. Tettek is azért, hogy egy kicsit visszakapják a falujukat. A jelentős költséggel megépült kerékpárút biztonságosabbá tette a közlekedést, és az autópályához kapcsolódó terv szerint a főút kelet felől kerüli majd el a községet. Ezzel a belső, csendessé váló utca még jobban ösz- szeköti majd a falu lakóit. Zarándokokat vár a falu közössége Jelentős esemény a falu életében, hogy 25. születésnapját ünnepli a népdalkor. Az elmúlt évben csaknem felbomlott a kórus, de Krausz József elballagott a próbára és meghallgatta az asszonyokat. Az idős férfi azt mondta nekik: nem szabad abbahagyni az éneklést. Derűt ad az ének Mátyás Tibomé, a népdalkor vezetője egy hónapja veszítette el az állását a leilei híradás-technikai üzemben, ahol gyors- és gépíró- •ként dolgozott. Meglepő nyugalommal viseli ezt a számára teljesen új helyzetet. Azt mondja, a népdalok szeretetével érdemes együtt élni, mert rengeteg örömöt adnak. Miután az emberek életéről szólnak, sok erőt lehet belőlük meríteni. A népdalkört, amelynek Mátyás Tibomé a kezdetektől fogva tagja, Reidl Imre népművelő alapította. Az asszonykórus vezetését éppen tíz éve vette át tőle, de hozzáteszi, hogy a szakmai munkában Hoffer Györgynére, az óvoda pedagógűsára számíthat. A népdalkörnek ma 9 tagja van, köztük Schütz Szilvia, Györki Eszter, Bizderi Zsuzsanna, László Rozália, Kovács Lászlóné, Károlyi Anikó és Varga Krisztina. Ifjú hölgyek és fiatal asszonyok, akik számára a népdal olyan összetartó kapocs, amit semmilyen nehézség nem tudott megtörni. Ráadásul mindig képesek új élményeket szerezni a közönségüknek, így szegődnek hozzájuk a fiatalok. A napokban Csekk Bernadett jelentkezett, hogy szívesen énekelne a kórusban és örömmel fogadták a diáklányt. Mindig akad valaki, aki vállalkozik a népdalkincs őrzésére. A községben lényegében két jelentős civil szervezet van. Az asszonyok énekelnek, a férfiak a labdát rúgják. A családokban harmonikus a munkamegosztás, mert a népdalkört a férjek segítik, az asszonyok pedig a sportkör életét támogatják megértő szeretettel. A babodi asszonyok számos arany és ezüst minősítést szereztek az évek során a különböző országos minősítő dalos találkozókon. A jubileumi koncertet az őszre tervezik, természetesen az önkormányzat támogatásával. Tavasszal is megtisztelő feladat vár rájuk, mert első ízben lesznek házigazdái a kistérségi találkozónak, amelyre több mint száz dalost várnak. Egészséges az ivóvíz Schütz János csakúgy, mint Mátyás Tibomé tősgyökeres babodi- nak vallhatja magát, hiszen itt született. Sokakkal ellentétben úgy hozta a sorsa, hogy mindig talált munkát a szülőfalujában. Ma meg azt is elmondhatja, hogy a legkorszerűbb babodi munkahely az övé. Felépült ugyanis a község új víztisztító műve az újonnan fúrt két kút mellett. Schütz János hálózatkarbantartóként andocsi munkatársával, Czár Lászlóval gondoskodik az itt élők egészséges ivóvizének zavartalan szolgáltatásáról.- A legszigorúbb európai uniós szabványnak is megfelel az új vastalanítóberendezés - mondta. - Sokkal jobb lett az ivóvizünk, máris érzékelhető a változás, pedig egy hónapja működik az új vízmű teljes üzemben. Jólesik, hogy az emberek jélzik a javulást. Korábban a vasas víz miatt sok volt a kellemetlenség. A DRV és az önkormányzat megállapodása nyomán létesült a korszerű üzem. A karbantartómester elmondta, Mátyás Tiborné gyűjti a népdalokat Schütz János büszke a munkahelyére Hartung György fáradhatatlan hogy a hálózat teljes átmosása után végleg eltűnik a régi víz nyoma. János tudja, hogy szerencsésnek vallhatja magát, hiszen a falubeliek többsége ingázik a munkahelyére, ha talál állást. Most együtt érez azokkal, akik az elmúlt hónapban a leilei üzemből kerültek az utcára. Bár mindany- nyian abban reménykednek, hogy az egykori műanyagüzem helyén új munkahely nyílik. Szóbeszéd a faluban, hogy rövidesen fémipar létesül itt, s számolják, vajon hány embernek ad munkát? Sokáig vártak rá, mert peres ügyek sokasága kísérte az üzem megszűnését. Most nyugvópontra jutott a sorsa, az új tulajdonostól sokat várnak. Nehéz a kétlakiság Horváth Norbert gépészből lett szállodaipari menedzser. Kaposváron és Dunaújvárosban tanulta a gépészszakmát, de csakhamar a balatoni vendéglátásban találta magát. Állítja, most van az igazi helyén és jól érzi magát a turizmusban, bár egyre nyilvánvalóbb, hogy a Balaton-parton is szűkülnek a lehetőségek. Harmadik éve a kétlakiak életét éli. Tavasztól őszig Balatonlellén lakik, a téli hónapokat Babodon tölti. Büszke arra, hogy párjával évek óta ugyanabba a leilei szállodába járnak vissza dolgozni. Az ottani csapat döntő része hozzájuk hasonlóan megbízható munkatársakból áll. Talán sosem lehet igazán megszokni ezt a kétlaki életet, számukra egyelőre természetes, bár Norbert elismeri, így nem lehet megkeresni az egész évi betevőt. Előbb-utóbb változtatni kényszerül és meg kell kérdeznie magától, hogy Babodon vagy máshol? Sokat volt távol, de mindig Babodra tért vissza. Bárkivel beszélgettünk a faluban, mindenki büszke volt arra, hogy összetartó közösségben él. Bár azt is elismerik, hogy egyre távolabb kerülnek egymástól az emberek. Mintha jobban bezárkóznának, mint korábban. Sokan szívesen emlékeznek azokra az időkre, amikor a szomszédok segítettek egymásnak a házépítésben, renoválásban. A segítő szándék ma is él, talán a tett kevesebb. Erős hit, tettek Hartung György polgármester is így gondolja ezt, bár ő azon fáradozik, hogy minél többet tehessen az önkormányzat. Olyan embernek ismerik a főhatóságok, akit ha kidobnak az ajtón, az ablakon is visszamászik. Nincs más lehetősége, hogy élhetőbb életet teremtsen a falu számára. A község pénze kevés a fejlesztésekre, csak a pályázaton nyert forintok adhatnak reményt. Az elmúlt évben is több mint 50 milliós fejlesztés valósult meg a kerékpárút és a vízmű beruházásával. Korábban a falu lakóival és az állam részvételével építettek gázvezetéket. Most Látránnyal küzdenek az állami pénzforrásokért a csatornaberuházáshoz. Sosem volt olyan év, hogy ne érezték volna, ennél már nem lehet nehezebb, mégis előbbre léptek. A polgármester 12 cseresznye- fára faragott stációt vett ki a szekrényéből, s azt mondta: ez az én ajándékom a falunak. Az önkormányzat gondoskodik a Jézus utolsó útját bemutató táblaképek elhelyezéséről. A zarándokok a Szentkúthoz vezető úton csodálhatják meg az erdélyi mester faragásait. Azt is láthatják, hogy a forrás közelében hitükben erős, tettekben elszánt, vendég- szerető emberek élnek. ■ Úton Európába Fényt visz a házakba Fontos, hogy az embert a közösség elfogadja. Bogdán Zoltán villanyszerelő-mester úgy érzi, mára befogadták. Karádon nőtt fel, s huszonegy évesen babodi lányt vett feleségül. Gyógyszertári asszisztens feleségével és két lányával tizenöt éve él itt. Először a műanyagüzemben dolgozott és villany- szereléssel keresi ma is a kenyerét. Az épülő családi házaknál építi ki a hálózatot vagy végez kisebb- nagyobb javítást. Korábban jobban jövedelmező feladatok is akadtak. Tavaly kollégáival újították fel az Agrofema telephelyét. Mára inkább csak az apróbb szerelésekhez hívják: kicserélni egy-egy tönkrement biztosítékot, beépíteni a villanytűzhelyt vagy a mikrohullámú sütőt.- Megélni ebből is meglehet, kissé szerényebben. Az emberek elvárásait mindig teljesíteni kell, pontosan és időre. Csak így lehet fennmaradni vidéken. Itt sokkal kevesebb a lehetőség, akár a szakmai fejlődésre, akár új munkára gondol. Meg kell becsülni azt a kicsit is, ami van - mondta. Egyedül dolgozik, mert alkalmazottra nem telik. Embert próbáló feladat az övé. Sokszor késő estig dolgozik, szerel. Megtervezi a másnapokat. _____________■ Bo gdán Zoltán villanyszerelő-mester egyedül dolgozik a faluban. Ezért is létkérdés számára a megbízható munka. Somogybabod kincse A csodatévő forrás Újra zarándokhellyé válik a somogybabodi Szentkút forrás. A legenda szerint 1670 táján a környéken bolyongott egy világtalan karádi férfi, aki a faluhoz érve belebukott a vízbe és visszanyerté a szemevilágát. így lett a forrásból csodatévő szentkút. Az emberek messzeföldről zarándokoltak ide, búcsújáró hely lett a forrás környéke egészen az 1910-es évekig. Nagyboldogasszony napján a papjuk kíséretében vonultak ide a hívek. A község népe egészen az 1970-es évekig kijárt a kúthoz. Megmosdatták a gyerekeket, hogy világosodjanak. A terület birtokosai azonban elhanyagolták a területet, amit végképp benőtt a növényzet. A község az elmúlt években európai forintokból rendezte a parkot és kirándulóhelyeket alakított ki. Új zarándokok jelentek meg itt, a turisták és a környékbeli gyermek- csoportok. Egyre több iskola és óvoda szervez ide kirándulásokat, hogy a gyerekek megismerkedjenek a csodálatos természeti környezettel. Tavaly több száz vendég megfordult a forrásnál és a két tónál. A falu nagy szeretettel fogadja a vendégeit, abban bízik, hogy érdeklődésük hozzájárul a falusi turizmus fellendüléséhez. A község más munkale- hetőség híján ebben látja a megmaradást._______■ Kedvelt kirándulóhellyé vált a Szentkút forrás környéke. A község nem titkolt vágya a turizmus megteremtése.
