Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-11 / 35. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Február 11., szerda ■■■■ Ötezer magyar kutató az USA-ban A csatlakozás után az EU is „agyelszívó” lehet Magyarországról Forrás: VG-gyűjlés Budapest Míg Európa változatlanul Amerikától tart az agyelszí­vás terén, Magyarországot im­már két irányból - az Egyesült Államokból és a» EU-ból - fe­nyegeti veszély, állítja Kroó Norbert, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára. Jelenleg 400 ezer lehet azok­nak az európai kutatóknak a száma, akik az Atlanti-óceán túlpartján keresik a boldogu­lást, s lényegében azon dol­goznak, hogy versenyképe­sebbé tegyék az Egyesült Álla­mokat. Közülük minimum öt­ezer magyar. Május 1-jétől ki­tárulnak az EU kapui is, ahol szintén tárt karokkal várják a tehetségeket. Európa már jó ideje küzd azért, hogy megállítsa és megfordítsa az Egyesült Államokba történő agy­elszívást. Ahhoz, hogy az EU - miként célul tűzte ki maga elé - 2010-re a világ legversenyképe­sebb tudás alapú régiója legyen, a számítások szerint legalább 700 ezer új kutatóra lenne szükség. További fontos feltétel, hogy a ku­tatás-fejlesztésre (k+f) szánt pénz az EU-tagoknál elérje a GDP 3 százalékát, és ebből kétharmad részt a vállalati szektor álljon. Az Európai Bizottság tavalyi felméréséből viszont az derült tó, hogy a „külföldön” tevékenykedő európai kutatók alig 13 százalé­kának áll szándékában belátható időn belül a hazatérés. A Time magazin összeállításából az is ki­tűnik, hogy az Egyesült Államok 2000-ben 287 milliárd eurót, 121 milliárddal többet költött kutatás­ra és fejlesztésre, mint az EU, s ugyanekkor az európai cégek 79 milliárd euróval kevesebbet szán­tak erre a célra, mint az ameri­kaiak. Nem lehet megspórolni a jövőt sem az Európai Unióban, sem Magyarországon - véli Kroó Nor­bert, az MTA főtitkára. Hazánkat ráadásul nemcsak az Egyesült Államokból fenyegeti az agyelszí­vás veszélye, hanem a csatlako­zás napjától az EU-ból is. Szerinte mindazonáltal maga a jelenség érthető: az Egyesült Államokban jobbak, tószámíthatóbbak és sta­bilak a kutatási lehetőségek, többcsatornás a finanszírozás, és- amit egy kutató többre tart a fi­zetésnél - izgalmasak a feladatok. Tehát egyáltalán nem baj, ha ki­mennek a szakemberek, csak jöj­jenek és főleg csábítsák őket ha­za. Ezért is fontos a költségvetési megszorításoknál a körültekintés- figyelmeztet az MTA főtitkára. A jövőben a növekedés a tudás alapú iparágakból fog táplálkozni - idézi a Time magazin ‘Andrew Wyckoffot, az OECD elemzőjét. Az EU a 2000-ben elfogadott lisz- szaboni stratégia keretében - egy­előre kevés eredménnyel - meg­kísérli kialakítani a tudomány „közös piacát”, az Európai Kuta­tási Térséget. Ennek érdekében az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a 2007-től kezdődő következő költségvetési idő­szakban a közösség növelje két­szeresére a kutatás és fejlesztés támogatását. ________________■ Ve sztegetési ügy a földalapnál Budapest Vesztegetés gyanújával rend­őrségi feljelentést tett és bel­ső vizsgálatot indított az FVM a nemzeti földalap egyik jelzálog-hitelezési ügyében. A tárca vezetése az eset kapcsán az állam- titkári rangú köztisztviselők előtt közölte: meneszti azo­kat a munkatársakat, akik­nél kétes ügy merül fel. Rendőrségi feljelentést tett és belső vizsgálatot rendelt el az FVM vezetése annak kapcsán, hogy a tárcához tartozó nemze­ti földalapkezelő szervezetnél (nfa) vesztegetés gyanúja me­rült fel - tudta meg lapunk. Benedek Fiilöp közigazgatási államtitkár megerősítette infor­mációinkat. Értesüléseink sze­rint egy ügyfél százezer forinttal és „más ajándékkal” igyekezett előnyös elbírálást elérni föld- vásárlási jelzáloghitelügyében. Az elkövető ismert, de célja nem teljesen világos - mondta Tömör László, az nfa megbízott elnöke. A jelzálogügyekben ugyanis a földalap közvetlenül semmilyen forrással vagy támo­gatással nem vesz részt, mivel a hiteleket a bankok nyújtják az igénylőknek. Az nfa a tranz­akciók során csupán garanciát vállal arra, hogy a pénzintéze­tektől a fedezetként szolgáló föl­det megveszi, ha az adósok nem fizetnek. Mint ismert, az nfa a föld- jelzálog-hitelezés élénkítése érdekében tavaly több meg­állapodást is kötött a bankok­kal. Az év végéig viszont csu­pán 1,3 milliárdnyi hitel ki­helyezéséhez vállalt garanciát, mivel időre volt szükség a pénzintézetek, az értékbecs­lők és a földalap közötti eljárá­si rend kidolgozásához. Szak­értők ugyanakkor az idén már a földjelzáloghitelek jelentős növekedésére számítanak. Az FVM ezért is törekszik arra, hogy elejét vegye a vissza­élések gyanúját felvető ügyek­nek - tudtuk meg. Újraosztható osztalékok Budapest Nem nyereségesek, vagy leg­alábbis nem fizetnek osztalékot a parlamenti képviselők cégei - ez az egyik tanulsága az idei va­gyonnyilatkozatoknak, a tulajdo­nosi jövedelmek feltüntetésének elmulasztása azonban évek óta tendencia. Tavaly hét parlamenti képviselő felügyelőbizottsági helye szűnt meg, egy kivételével mind ellenzékiek, az öt újonnan feltűnt ilyen pozícióban pedig ki­zárólag kormánypártiak ülnek. A parlamenti képviselők közül 138-an tulajdonosok gazdasági társaságban, és hat olyan honatya akad, aki osztalékból származó jövedelmet is feltüntetett vagyon­nyilatkozatában. Bár osztalékot nem kötelező minden évben fizetni, és nyilván akadhatnak veszteséges vállalkozások is a képviselők kezén, a nagy számok törvénye alapján mégis gyanít­ható, hogy sokan „elfelejtették” ilyen jellegű jövedelmeiket. Ez ugyanakkor - az esetleges adó- trükkök leplezése mellett - első­sorban azért aggályos, mert az éves vagyonnyilatkozatok egyik alapvető funkcióját teszi lehetet­lenné: aligha érhető tetten egy képviselő váratlan és szembe­tűnő vagyongyarapodása, ha köz­ben nyugodtan érvelhet azzal, hogy csak elfelejtette cégéből származó jövedelmeit feltüntetni. Tavaly csak kormánypárti képviselők jutottak új felügyelő­bizottsági helyekhez: az idén kilenc új ilyen viszony szerepel a táblázatban. A Fideszből egyedül Módi László jutott egy igazgató- tanácsi tagsághoz. Az „elvesztett? helyek tekintetében ugyanakkor az ellenzék vezet: hét megbízás tűnt el a vagyonnyilatkozatok­ból, hattal ellenzéki képviselők bírtak. ■ A fordulatra várnak A gazdaságról szóló nyilatkozatot tervez a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A két szervezet pénteki konzultációján harminc-negyven nagyvállalkozó és szövetség mellett Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter-jelölt is részt vesz. Budapest A jövő hétfői pénzügyminiszteri esküjére készülő Draskovics Ti­bor egyeztetéseinek sorában ki­emelten fontos állomás követke­zik február 13-án, pénteken. A MKIK és a VOSZ közös szervezé­sében nagyszabású konzultációt tartanak a magyar gazdaság hely­zetéről. A megbeszélésen a pénz­ügyminiszter-jelöltön és a két szervezet elnökén - Demján Sán­doron és Parragh Lászlón - kívül a magyar gazdasági élet legfonto­sabb szereplőinek zöme részt vesz. Az eseményre harminc­negyven nagyvállalkozót várnak, de más munkaadói szervezetek képviselői mellett - úgy tudjuk - gazdaságkutatók is meghívást kaptak. Mint az egyik résztvevő fogalmazott, szeretnék mindazo­kat meghallgatni, akik véleménye mérvadónak számít a gazdaság- politika vonatkozásában. A Mun­kaadók és Gyáriparosok Szövet­sége „hivatalosan” valószínűleg nem társul az akcióhoz. Egyik illetékese ugyanakkor azt mond­ta, a tanácskozáson lesznek MGYOSZ-os üzletemberek is. Az ülésen az elképzelések szerint közös nyilatkozatot fogad­hatnak el a gazdaság állapotáról. Ennek részleteit nem ismertették lapunkkal, ám az egyes elemek között bizonyosan helyet kaphat a versenyképesség, a szakképzés, a munkaerő-áramlás, illetve az el­osztási rendszerek reformjának témaköre. ■ ír és romániai lakásbefektetők Tavaly közel ezer budapesti lakás tulajdonjogát szerezték meg külföldi állampolgárok több tízmilliárd forint értékben. Zömük saját használatra vett, de folyamatosan nő a kisbefek­tetők, különösen az írek érdeklődése. Budapest Tavaly mintegy ezer ingatlant vá­sároltak Budapesten a külföldiek, ami néhány százalékkal meg­haladja az előző évi ügyletek szá­mát. Élénkebb érdeklődés mutat­kozik az ír befektetők részéről. Ezt bizonyítja, hogy a napokban Dublinban egy kiállítással egy­bekötött fórumot rendeztek az ot­tani befektetők számára a buda­pesti lakáspiacról. A külföldiek közül a legna­gyobb számban és értékben azonban még mindig a németek vásárolnak, ők közel 140 fővárosi lakás tulajdonjogát szerezték meg tavaly, de egyre több a ro­mán és az amerikai vásárló - tájé­koztatta lapunkat Dargay Eszter, a fővárosi közigazgatási hivatal osztályvezetője. A vásárlás célját illetően ve­gyes a kép, hiszen sokan saját használatra vesznek lakást, míg vannak, akik (különösen az írek) befektetési szándékkal szereznek tulajdonjogot, bízva a jelentős ár­emelkedésben. A külföldiek köré­ben a legkeresettebbek a régi, bel­városi lakások, a legtöbb in­gatlant ugyanis az V., VI. és a VII. kerületben, valamint Újlipót- városban adták el. ■ TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/dollár ^ ^ 4 10046.65 236,5804 263,61 207.04 1,273-0.59V. 1.7917 pont -1,59 FI -2.99 FI 9,59 cent FTSE-100 (London) ___ 4402,40 pont (-0,72%) Xe tra DAX (Frankfurt) 4110,80 pont (0,29%) ' CACMO (Párizs) _ 3668,45 pont (0,13%) Arany (1 uncia)______ , 409,00 USD (0,39%) BrentJl hordó) ___ 30,12 USD (0,95%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő_______________minimum maximum új______előző TA KARMÁNYKUKORICA 2004. március 23 300 48 500 40 200 40 300 2004. május 25 400 44 350 41200 41100 2004. július 34100 45 500 42 010 42 000 2004. november 30000 32 020 31000 31000 2004. december 30 500 32 000 31550 31550 2005. március 31000 32 930 32450 32450 2005. május 31800 43000 33150 33150 TAKARMÁNYBÚZA 2004. március 24100 50 400 48 400 48400 2004. május 33500 45 000 48 300 48300 2004. augusztus 24 000 32 200 29 850 29 800 2004. szeptember 29 600 32430 30340 30300 2004. december 30 000 30000 31600 31600 BÚZA 2004. március 24 200 52 500 47 900 47 900 2004. május 33500 52470 48000 48000 2004. augusztus 30000 34100 32 010 31800 2004. szeptember 29 800 35 500 32 500 32 500 2004. december 33050 36 000 33700 33 650 Forrás: Budapesti Árutőzsde ÉLRE TÖRNE A K&H Az időtényezőnél fontosabb, hogy törvényesen zárjuk le az Equities- ügyfelek kártalanítási ügyét - mondta a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) vezérigazgatója. John Holbws szerint a brókercég körüli botrány nem oko­zott törést a hitelintézet javuló szá­maiban, a 2003. évi tervek teljesültek. Nem a legolcsóbbak szeretnénk lenni, hanem a legjobbak - mondta. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK INGATLANELADÁSBÓL ZÁRT AJTÓK A miniszter elismeri, hogy a A nemzeti agrárkerekasztal kü- megszorítások érintik az egész- lönbizottsága zárt ajtók mögött ségügyi tárcát. A már megkez- kezdte meg munkáját. A találko- dett fejlesztéseket nem állítják zón megvitatták az úgynevezett le, a tervezettek egy részét ha- akut helyzetben lévő ágazatok lasztják későbbre. problémáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom