Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-08 / Vasárnap Reggel, 6. szám

2004. FEBRUÁR 8. 4 RIPORT Egy gyereknek két apja? Mezey Tamás öt éve szeretne a saját fia apja lenni, akit csak titkon, pillanatokra leshet meg. Már szinte minden jogi fórumot megjárt, je­lenleg az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészség előtt van. Mezey Tamás reményei szerint a taláros testületek soron kívül foglal­koznak vele. Az idő ugyanis ellene dolgozik, hónapok, évek telnek el anélkül, hogy felcseperedő kisfiát keblére ölelhetné. Feje tetejére állt a világ. Eddig jobbára az volt a jellemző, hogy az apasági nyilat­kozatot úgy kellett kicsikarni a férfiből, akinek házasságon kívül szü­letett gyermeke. E történetben azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy Tamás kérte az apasági nyilatkozat aláírását, eddig mindhiába, sőt az anya új élettársát ismerte el apának. ■ Dániel 1998. június 24-én szü­letett a Budapesti I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Ta­más és Zsuzsa akkor már harma­dik éve éltek együtt, de kapcsola­tuk megromlóban volt. Apás szü­lés volt, Mezey Tamás maga vágta el az újszülött fia köldökzsinórját. A terhes törzslapon, a szülészeti kórlapon, az újszülött kórlapon és a terhesgondozói könyvben mind­annyiszor Mezey Tamás szerepel vér szerinti apaként. Az újszülött kórlapon még Mezey Dániel né­ven szerepelt, de mivel a szülei nem voltak házasok, a születési anyakönyvi kivonatban már - az anya után - Szűcs Dániel Pálként anyakönyvezték, az apa neve ro­vat üresen maradt. Mezey Tamás mind a terhesség alatt, mind pedig fia megszületése után teljes jogú apai elismerő nyilatkozatot akar tenni, de ehhez az anya, Szűcs Zsuzsanna nem járult hozzá. 1998 végére a szülők közötti kapcsolat annyira megromlott, hogy Tamás a közös lakásból el is költözött. A kedélyek meg is nyugodtak, de Tamás legnagyobb bánatára szin­te azóta sem találkozhat gyerme­kével.- Úgy gondolom, hogy bosz­szúból tartja távol tőlem Dani fia­mat - jelenti ki Mezey Tamás. Ezt tapasztalva Tamás, apai jogainak érvényesítése érdekében haladék­talanul a gyámhivatalhoz fordult. A hatóság kétszer is beidézte Szűcs Zsuzsannát, aki azonban egyszer sem jelent meg. Mezey Tamás ekkor a gyámhi­vatal javaslatára apaként indított apasági pert a gyermekéért. A bí­róság 2000 áprilistól 2001 júliusá­ig öt eredménytelen tárgya­lást tartott, ugyanis az / anya az idézések ellené­re egyiken sem jelent meg. Közben múltak a hónapok és az évek. A hatodszorra kitűzött tárgyalási napon megjelent, de vi­tatta, hogy volt élettársa, Ta­más lenne gyermekének apja. Az általa vélelmezett apát azonban nem tudta megnevezni. A perben éppen ezért vércsoportvizsgálatot ren­deltek el. Ez nem hozott megnyugtató eredményt, ezért a szakértő intézet kifejezet­ten javasolta a DNS-vizsgálat el­végzését. A bíróság annak rendje és módja szerint el is rendelte, és Tamás jog­gal remél­hette, hogy a per néhány f*c héten belül * lezárul. Csakhogy már nem került sor rá. 2001 decemberében ugyanis az anya megjelent a gyámhivatalban egy harmadik személlyel, aki tel­jes hatályú apai elismerő nyilatko­zatot tett. Nevezetesen Nádas György humorista, de ennek a tör­ténet szempontjából nincs külö­nösebb jelentősége, mert ez nem vicc, hanem kőkemény valóság.- A bíróság az általam két évvel korábban indított pert egyszerűen megszüntette - emléke­zik vissza Mezey Ta­más. - Arra hivat­kozva, hogy az apai státus betöltötté vált. Tamás fellebbe­zett a Fővárosi Bí­róságon, ahol helyt adtak neki és a per folytatódott. További egy év és több tárgyalás után a bíró az ügyet átad­ta az Alkotmánybíróság­nak, ahol ma is pi­hen. Időközben Tamás felje­lentést is tett a BRFK Ifjú­ságvédelmi Osztályán „családi jog­állás meg­változtatá­sa” miatt. Az akado­zó nyo- mozást kétszer is leállították, az eset jelen­leg a Legfőbb Nem fájdalmas a DNS-vizsgálat ■ Nem kell misztifikálni a DNS-vizsgálatot, az éppen annyira kevéssé fájdalmas, mint egy tűszúrás, lévén vérvételről szó. Czeizel Endre genetikus lapunknak elmondta, hogy koráb­ban a vér úgynevezett génjeleiből mintegy 95 százalékos pontossággal volt kimutatható az apaság. Később kimondottan a fehérvérsejte­ket tették vizsgálat tárgyává, akkor már 98 százalékos volt a „találati” pontosság, ma már a DNS-vizsgálattal szinte százszázalékos pontossággal megállapítható, hogy ki a I gyermek apja. Bár az anya egy perben arra hivatkozott, hogy nem akar fájdalmat okozni gyermekének, valójában erről szó sincs. A DNS-vizsgálathoz mindössze egy vérvétel szükséges. Ügyészségen van. Dr. Varga Zoltánné, a fővárosi főügyész he­lyettese érdekes jogi megállapítá­sát eredményezheti. A bűncselek­mény megállapításához viszont azt kellett volna minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a gya­núsított tudta: a panaszos a gyer­mek apja. Természetesen megke­restük Szűcs Zsuzsannát is, aki Nádas Györggyel közösen hol szép szóval, hol fenyegetve pró­bált lebeszélni bennünket arról, hogy megszellőztessük ezt az ügyet. Kérdésünkre, miért zárkó­zik el minden erővel a DNS-vizs­gálattól, ha annyira biztos a dolgá­ban, azt válaszolta, hogy ilyen erővel egy utcai alak is kérhetné azt. Megkockáztatjuk: egy volt élettárs talán több ennél. Tovább faggattuk volna Szűcs Zsuzsan­nát, de ő ismételten leszögezte, hogy nem kíván nyilatkozni. Az ügy részéről lezárult. Mezey Tamásnak meggyőző­dése, hogy a DNS-vizsgálat min­dent eldöntene. Mégpedig az ő ja­vára, mert a papíron bejegyzett apát, Nádas Györgyöt szinte nem is ismerte.- Nem kívánom senkinek, amit átéltem. Lopva, csak pillanatokra láthatom a gyermekem - így Mezey Tamás. - Dániel fiam már öt és fél éves, de máig el vagyok zárva attól, hogy bebizonyítsam, én vagyok a vér szerint édesapja. Az Alkotmánybíróság valószí­nűleg soron kívül foglalkozik ez­zel a precedens értékű üggyel. Az apasági nyilatkozat ugyan papír­forma szerint perdöntő, de ez el­lentétben áll az Alkotmány azon alapelvével, hogy minden gyer­meknek joga van megismerni a vér szerinti szülőjét, s minden szülőnek a gyermekét. Az álta­lunk megkérdezett jogi szakértő, dr. Strasser Tibor szerint az Alkot­mánybíróságnak ezt az ellent­mondást kellene feloldania. C. Z. Haláli divatok gyémántokkal Bármilyen furcsán is hangzik, a divat még az elmúláskor is elkísér minket. Hosszú évszázadok alatt kialakult rituálékat írnak át az új­módi trendek. A legújabb kedélyborzoló szolgáltatás az, hogy a szere­tett elhunyt hamvaiból gyémántot készítenek. Ám kevésbé kirívó pél­dákért sem kell messzire menni: a Budapesti Temetkezési Intézet Rt.-nél lehet „rendelni” országos hírű színészt versmondásra, neves zenészt éneklésre, harsonásokat, 100 tagú cigányzenekart. ■ Egy holland cég az elhunyt hozzátartozó hamvaiból gyémán­tot készít. A szolgáltatás ára a gyé­mánt nagyságától függően 800 ezer és 2,4 millió forint, s mint azt Somogyi Tibor, a Budapesti Te­metkezési Intézet Rt. főosztályve­zetője elmondta: már vannak ér­deklődők, annak ellenére, hogy a céggel még nem is szerződtek.- Bár ez a példa az ellenkezőjé­ről árulkodik, azért szerintem a kegyeleti piac még ma is konzer­vatív - mondta. - Az emberek nem igazán nyitottak, évtizedek kellettek ahhoz is, hogy a ham- vasztás meghonosodjék. A legdrágább urna egy olasz, bronzból készült dobozka, amely az utolsó vacsorát ábrázolja (70 ezer forint), bár ezt most épp nem lehet kapni. A márkás pocelánok- ból készült urnáért a felét kérik. A koporsó is nagy kiadás, hiszen az anyagtól és a megmunkálástól függően akár 300-400 ezer forint­ba is kerülhet. Ám a legnagyobb összegbe a sírbolt kerül: ha ez grá­nitból készül, az ára elérheti egy családi ház árát, azaz 20 millió fo­rintot. Ha valaki mindenből a leg­drágábbat kéri, a ceremónia számlája akkor sem haladja meg a kétmillió forintot. Hivatásos bú­csúztatót ugyanúgy lehet kérni, mint országos hírű színészt, aki verset szaval. A 100 tagú cigány- zenekar is szerepel az ajánlatok között, különböző tarifákkal, attól függően, hogy hány embert kér­nek a hozzátartozók.- Persze akármit azért nem ve­szünk fel a szolgáltatások közé - mondta Somogyi Tibor. - Nemrég például jelentkezett nálunk vala­ki, hogy készítene jégszobrokat. Megköszöntük az ötletét, de nem éltünk a lehetőséggel. Furcsa, de igaz, hogy a híressé­gek még halálukban is vélemény- formálók maradnak. Példa erre Antall József miniszterelnök, aki­nek halálakor lett ismertté a „Csak a jók mennek el” című dal. Azóta sokan kérik: van amikor csak magnóról játsszák le, de Alex ere­deti előadásában is lehet hallani.- Sokan azt hiszik, hogy Antall József temetésén is énekeltem, de ez nem igaz - mondta. - Ezt a da­lunkat még Ihász Gábor halálakor írtuk Kaszás Péterrel, de mivel na­gyon szomorú, sehol sem arat­tunk vele sikert. Antall József ha­lálakor beküldtem a dalt a Magyar Televízióba, s akkor ott játszani kezdték. Aztán lassan megjelent a Eremiás Zsuzsa, asszisztens: - Évekkel ezelőtt a Grand Canonban jártam és gzóta az a kívánsá­gom, hogy ha majd meghalok, ott szórják szét a hamvaimat. J ; Szerintem mindenki olyan temetkezési módot választ, amilyet | akar, nem kell ezért megszólni. A lényeg, hogy a hozzátartozók | betartsák a halott akaratát, ne önkényesen döntsenek. Ha azt akarja, hogy például gyűrű legyen belőle, akkor legyen, ha urná-1 J bán tárolják a hamvait odahaza, akkor ezért se ítéljék el. A temetőkben egy országosan is­mert színész is gyakran mond ver­set a sírnál. Amikor a művészt megkerestük, elmondta: nem szeretné egy újságban névvel sze­repelni, mivel sokan azt hinnék, önmagát reklámozza.- Aki bemegy a temetkezési inté­zethez, annak természetesen megmondják, hogy kiről van szó, de még a látszatát is szeretném elkerülni, hogy bárki azt higgye, népszerűsíteni akarom magam. Ez nem olyan, mint bármely más fellépés, ahol meghajolok, a né­zők meg tapsolnak... A színészt először egy Halottak Napi rendezvényre kérték fel, ám akkor ő ezt még nem vállalta. Csak később jött rá, hogy mennyi vers van - Adytól Kosztolányiig - amelyeket csak ilyenkor lehet el­mondani. Összeállított ezekből egy csokorra valót, s azóta ha ké­rik, ő elszavalja ezeket. kívánságműsorok kínálatában, s a temetéseken is egyre többször le­játszották. Aztán jött egy felkérés, hogy egy család személyesen tő­lem szeretné ezt hallani a gyász- szertartáson, s azóta hívnak teme­tésekre énekelni. Polcz Alain pszichológus a ha­láltudomány avatott ismerője, több könyve is megjelent már, s mint mondta, a végső búcsúk ritu­áléja legfőképp a hátramaradottak lelki békéjét szolgálja.- A temetési szokásoknak az a funkciójuk, hogy átsegítsenek a kríziseken - mondta. - Egyes né­pek szerint ha valaki nincs „ren­desen” eltemetve, akkor az az ille­tő számára - szerintük - nem jó. Polcz Alain szerint az új rítu­sok tükrözik egy országnak, nép­csoportnak nemcsak a hitét, kul­túráját, hanem a gazdaságát is.- Gondoljunk csak a mauzóle­umokra vagy a piramisokra - mu­tatott rá. - A temetkezés monu­mentalitása is árulkodó lehet. Angyal Eleonóra kegyeleti szakértő szerint törvényszerű, hogy változnak temetkezési szo­kásaink, hiszen a városiasodó em­Geszti Péter édesanyja, Márta néni feleslegesnek tartja, hogy valaki azért spóroljon, hogy a temetése előkelő legyen. Szerinte a végtisztesség megadása a hátramaradot­tak dolga, a temetésre szánt pénzt próbáljuk életünkben élvezhi.- Emlékszem, régebben volt egy kolléganőm, aki a családjával | együtt építkezett, s amikor elfogyott a pénzük, mindig egy nagynéni­hez fordultak, aki a temetésére szánt pénzből segítette ki őket. Ezt persze időnként visszaadták, majd ismét kölcsönkérték. amely gyémántként tér vissza. A kegyeleti szakértő szerint az a szénatom, amelyből a gyémánt készül, ugyanazé, aki elhunyt volt. Ilyen értelemben ő rendel­kezhet erről. Ha Mészöly Miklós megmondhatta, hogy a hamvait négyfelé vegyék, s négy különbö­ző helyen - a Farkasréti temető­ben, az Adriai tengerben, Kisoro­sziban és Polcz Alainnél - nyu­godjanak, akkor a gyémántkészí­tés miért lenne kegyeletsértő? bernek rengeteg rítusról le kell mondania. Ilyen például az ott­hon halás, vagy az elhunyt ellátá­sa. Ezeket valahogy pótolni kell.- Az előző rendszerben a ke­gyeleti szertartások sem lóghattak ki a sorból, ráadásul tabuként ke­zeltük ezt a témát. így aztán sok­szor lehetőséget adtunk a szolgál­tatóknak, hogy istennek higgyék magukat. Most végre van válasz­tási lehetőségünk, s ha valaki gyé­mántot szeretne készítem az el­hunyt hozzátartozójából, miért ne tehetné? Ez nem divathóbort, hi­szen akár szép szokássá is alakul­hat, ahogy a hamvasztás után ki­veszik azt a kis darabka hamut, Lenkey Péter menedzser: - Én sem botránko- I zom meg azon, ha valakit különleges módon részesítenek végtisztességben, bár én a hagyományos temet­kezés híve vagyok, de elfogadom a hamvasztást is, sőt azt is, hogy a természetbe szétszórják az illető földi maradványait. De hogy ékszert vagy fülönfüggőt gyártsunk a rokonból, ez már több, mint furcsa. Jobban el tudom képzelni azt, magának a halottnak a személyét is, ha a sírja felett állok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom