Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Január 2., péntek Részvényprogram vállalkozóknak FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszhatnak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinami­kusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Budapest A munkavállalói részvényopció feljogo­sítja tulajdonosát, hogy társasága részvé­nyeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzí­tett, általában az opció adományozásá­nak időpontjában érvényes piaci árfo­lyamáron. Az EU-ban a munkavállalói részvényopciók általában nem eladha­tók, és ha egy munkavállaló az átruházá­si időszak vége előtt megválik a cégtől, azzal gyakran elveszíti az opció érvénye­sítésének jogát. Ezáltal a részvényopciók szoros pénzügyi köteléket hoznak létre a társaság és az alkalmazottak között. A munkavállalói részvényopciókat hagyo­mányosan az unió tagországaiban a nagyvállalatok felső vezetőinek javadal­mazására használják, csupán az 1990-es évek vége fele kezdtek elterjedni a széle­sebb körű opcióprogramok. A 90-es években Európában, főként az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban rendelkeztek MRP-ter- vekkel (munkavállalói részvényprog­ram). A többi európai országban csak a 90-es évtized vége felé kezdett elterjedni ez a megoldás, részben az adó- és társa­sági törvények módosítása következté­ben. A legtöbb EU-tagországban főleg nagyobb vállalatok működtetnek rész­vényopció-tervet, és inkább csak a felső vezetés tagjai számára. Munkavállalói részvényopciók léteznek Norvégiában, illetve több csatlakozásra váró országban is, leggyakrabban a külföldi cégek leány- vállalatainál. A tőzsdék erősödésével a részvényopciók számos előnye követ­A brüsszeli központ keztében e javadalmazási forma egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a csatla­kozó országokban is. Az EU-ban egyre inkább általánossá válik az a vélemény, hogy a munkavállalói részvényopciókon szerzett haszon alkalmazotti jövedelem, és eszerint kellene adóztatni. Mindazon­által a munkavállalói részvényopciók adóztatása számos lényeges ponton eltér az egyes európai országokban. Vannak EU-tagországok, amelyek az MRP-ket az opció adományozásakor vagy a jogok gyakorlásának megnyílásakor (át­ruházásakor) adóztatják, a legtöbb or­szág viszont az opció érvényesítésekor adóztat. Több európai ország kedvezőbb adószabályokat biztosít a munkavállalói részvényopciók számára, amennyiben a részvényopcióterv eleget tesz bizonyos követelményeknek. Bár Európa-szerte igen hasonlók a kedvezményes adózás alá eső tervek alapvető jellemzői, számos részletszabály eltérő. Ezért ha egy társa­ság több országban akar létrehozni mun­kavállalói részvényopciótervet, és igény­be szeretné venni a kedvező adózási lehe­tőségeket is, kénytelen minden országra külön tervet kidolgozni vagy az anyaor­szágban használt tervet a többi ország kö­vetelményei szerint módosítani. Az egyes országok adószabályaiban, különösen az adóztatás időpontjában mutatkozó kü­lönbségek miatt, ha egy munkavállaló más országba költözik át, miközben munkavállalói részvényopció birtokosa, kettős adóztatás alá eshet vagy esetleg egyáltalán nem adózik az opciók után. Az EU Bizottság az OECD tagállamaival együtt dolgozik e probléma megoldásán, oly módon, hogy a kettős adóztatást elke­rülő modellegyezmény konkrétan foglal­kozna a munkavállalói részvényopciók adóztatásával. A munkavállalói részvény- opciókra vonatkozó számviteli elvek sem egyértelműek az EU-ban. Míg egyrészt kétségtelen, hogy a tulajdonosokat és po­tenciális befektetőket teljes körűen és egyértelműen tájékoztatni kell a társaság részvényopciótervéről, az már nem ilyen biztos, hogy ezen opciótervek költségeit tényleg költségként kell elszámolni az eredmény kimutatásában. Míg az EU ösz- szes vállalkozásának több mint 99 száza­léka kis- és középvállalkozás, becslések szerint ezeknek csupán a 2-4 százaléka használ munkavállalói részvényopciókat. E társaságok némelyike óriási növekedési potenciállal rendelkezik, és közép- vagy hosszú távon jelentőssé válhat. Emellett ezek a csúcstechnológiai ágazatokban működő, gyorsan növekvő vállalkozások sokszor fontos inputot szolgáltatnak a gazdaság egészének technológiai váltásá­hoz. A magyar kormány támogatja az MRP-s cégek létrejöttét és működését. Az együt­tesen 50 milliárd forint jegyezett tőkével rendelkező mintegy 170 magyar MRP-s cég csaknem 70 ezer társtulajdonos mun­kavállalót foglalkoztat, működésük ered­ményesebb és a felszámolás is kevesebb ebben a körben, mint a magyar magántu­lajdonú egyéb cégeknél. Hazánkban a személyi jövedelemadó-törvény is támo­gatja az MRP-s cégek létrejöttét, mivel ki­mondja, hogy az ennek keretében jutta­tott 500 ezer forint alatti részvény adó­mentes. Ha azonban az MRP-s értékpapírt a résztulajdonos később értékesíti, akkor az árfolyamnyereség után adóznia kell. Emellett az MRP-ben résztvevők egyne­gyedének a tisztségviselők közül kell leke­rülnie, ám ők legfeljebb 50 százalékos tu­lajdonosi részaránnyal rendelkezhetnek. A tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok 500 ezer forintos felső adómentes határá­nak megállapításakor az volt a cél, hogy minél több dolgozó vehessen részt az MRP működésében. Megnőtt a telefonálási kedv BÉcs Vállalkozástámogatási mérleg Több mint kétszeresére nőttek az utóbbi tíz év alatt az osztrák háztartások telefonálásra fordí­tott kiadásai - adta hírül a Kronen Zeitung című bécsi napi­lap. Az újság az osztrák közpon­ti statisztikai hivatalra hivatkoz­va arról tájékoztatta olvasóit, hogy 1993-94-ben egy osztrák háztartás átlagosan havonta még csak 42feurónak (kb. 11200 fo­rint) megfelelő összegű telefon- számlát fizetett, az ezredfordu­lón már 65 eurót (kb. 17 300 fo­rint), jelenleg pedig már megkö­zelítően 100 eurót (mintegy 26500 forint). A telefonálási ki­adások növekedését mindenek­előtt az Ausztriában is robbanás­szerűen terjedő mobil telefono­zás magyarázza. A mobilláz ka­rácsony előtt is tartott nyugati szomszédunknál, jóllehet Auszt­ria nemzetközi összehasonlítás­ban az élbolyhoz tartozik a mo­biltelefonok elterjedtsége alap­ján. A statisztikai összesítések szerint jelenleg már 100 lakosra számítva több mint 80 mobilte­lefont tartanak nyilván Ausztriá­ban, s a mintegy 8,2 milliós or­szágban például naponta átlag­ban már nyolcmillió SMS-t kül­denek egymásnak a mobiltelefo­nok használói. ■ Több arany Indiában Újdelhi India pénzügyminisztere sze­rint az ország fennállása óta el­ső ízben lépte túl a 100 milliárd dollárnak megfelelő összeget az ország arany- és valutatartaléka. A kormánytag elsősorban az in­diai gazdaság igen gyors, a folyó pénzügyi évben hét százalékot elérő GDP-növekedésnek tulaj­donítja a fejleményt. Szerinte a növekedés a külföldi beruházá­sok megugrását vonta magával, ez pedig a valutatartalékok duz­zadását segítette. ___________■ Eg yebek között a vállalkozások versenyképességének növe­lését és az EU csatlakozásra való felkészítését szolgálja az a program, amit még az előző kormány inított el. Magyarné Dr. Szabó Krisztina, a Gazdasági és Közlekedési Miniszté­rium főosztályvezetője összegezte lapunknak az idei ered­ményeket. Budapest- Az év folyamán sikerült teljessé tenni az úgynevezett négylépcsős programot, amely különböző ösz- szegű és futamidejű hitelkonst­rukciókkal a vállalkozások mérté­hez, visszafizetési képességéhez igazodó forrást biztosítanak - mondta a főosztályvezető asz- szony. A Mikrohitel Program kere­tében felvehető, maximum 3 mil­lió forintot, amely a vállalkozások fejlesztését finanszírozza, decem­ber közepéig 904 vállalkozás vet­te igénybe. A felvett hitel összege 3,4 milliárd forint. A Széchenyi Kártya 2002-ben meghirdetett 500 ezer és 1 millió forint hitel felvételi lehetőségét ez év júliusától 2, 3,4 és 5 millió fo­rintra emelkedett. December kö­zepéig 8500 darab kártyát adtak ki, ezzel 20 milliárd forint hitel került kihelyezésre. A kamattámogatással működ­tetett Midihitel Program a mikro- és kisvállalkozások fejlesztési ter­veit támogatja, maximum 10 mil­lió forint erejéig. Eddig 11 bank és 124 takarékszövetkezet, vállalta a program lebonyolítását. A prog­ram októberben indult, amihez a hitelintézetek többsége novem­berben csatlakozott. Jövőre 7-800 vállalkozó részére 11 milliárd fo­rint hitelkihelyezésére lehet szá­mítani. A program részét képező ne­gyedik lépcső, az Európa Techno­lógiai Felzárkózási Beruházási Hi­telprogram. Ennek kerete 80 mil­liárd forint, amelyből a kis- és kö­zépvállalkozások 10-500 millió fo­rint támogatott hitelhez juthat­nak. A program indulása óta 464 hitelkérelem érkezett be, amely­ből 404-et engedélyeztek, össze­gük 22 milliárd forint.- Milyen konstrukciók szolgál­ták még a kis-és középvállalkozá­sok fejlődését?- Idén szeptemberben indult a Lánchíd Faktoring program. A faktoring díjtámogatási szolgálta­tás keretében a kamattámogatás­sal egy vállalkozásnak 60 millió Ft követelés faktorálására nyílik lehetősége. A szolgáltatás végzé­sére 20 faktorcéggel, illetve bank­kal kötött a minisztérium szerző­dést. Októberben és november­ben 95 vállalkozás, 137 millió fo­rint kamattámogatáshoz jutott. A Magyar Fejlesztési Bank ez év július 15-én indította a Kis-és Középvállalatok Tőkebefektetési Programját. A kihelyezhető fej­lesztési tőke 40 milliárd forint. A tőkebefektetés vállalkozásonként 50-500 millió forint lehet, de a bank megszerzett tulajdonrésze nem haladhatja meg a vállalkozás jegyzett tőkéjének 49%-át. Időtar­tama maximálisan 5 év! A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénz­ügyi Rt. 10-100 millió forint ösz- szegben hajt végre 3-5 éves időre tőkebefektetést a kis- és középvál­lalkozások részére. Eddig 807 millió forint tőkebefektetés való­sult meg. A Beszállítói Befektető Rész­vénytársaság célja a beszállítói te­vékenységet végző vagy azzá váló kis- és középvállalkozások fejlő­désének, gyártástechnológiájuk fejlesztésének, új termékek beve­zetésének, exportképességük nö­velésének támogatása. Ezt a társa­ság tőkeemeléssel, 3-7 évi átme­neti időre tulajdonszerzéssel tá­mogatja. Ez idő alatt társtulajdo­nosként együttműködik a vállal­kozás tulajdonosával, és felhasz­nálva infrastruktúráját és kapcso­lati rendszerét szakmailag is tá­mogatja. A részvénytársaság tulaj­donhányada 25-49% lehet. Ez év végéig, várhatóan elérik, a terve­zett 600 millió forint kihelyezését. KOÓS Nehéz évet zártak a húsosok A vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek idei árbevétel-arányos nyeresége várhatóan nem éri majd el az 1 százalékot - mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára. Budapest Menczel Lászlóné szerint 2003 nehéz év volt, mert a világpiacon nagy volt a túlkínálat, és ez rá­nyomta bélyegét a magyar hús­ipar bel- és külpiaci viszonyaira egyaránt. Az árak a túlkínálat miatt csökkentek, átlagosan mint­egy 10-15 százalékkal. így az üze­mek hiába értékesítettek az idén több árut mint tavaly, árbevételük mégis a múlt évi szinten mozog. Mindez azt jelenti, hogy a magyar húsipar várható összárbevétele mintegy ,400 milliárd forint lesz. Az export árbevétel ugyancsak a múlt évi szinthez közeli értéken alakul, ami Menczel Lászlóné szerint mintegy 300 millió dollárt jelent. A Hússzövetség titkára emlékeztetett: ez év elején olyan alacsony szintre estek Magyaror­szágon a sertésfelvásárlási árak, hogy a Vágóállat és Hús Termék- tanácsnak a saját intervenciós for­rásait kellett 3 hónapon keresztül felhasználnia arra, hogy a te­nyésztők elfogadható árat kapja­nak a feldolgozásra felkínált álla­tokért. A nehéz helyzetet jelle­mezte az is, hogy az intervenció megszűntét követően a 250 forin­tos kilogrammonkénti felvásárlási ár mintegy 200 forintra esett visz- sza. Ezért a tavasz végén a szak­tárcának is be kellett avatkoznia a piaci egyensúly megteremtése érdekében. Támogatás nélkül ugyanis a felvásárlási árak 210 fo­rint körül alakulnának. Ezt tá­masztja alá az is, hogy támogatás hiányában néhány hete ugyan­csak erre az árra estek a felvásár­lási árak. Az alacsony árak ellené­re a magyar sertéspiacon kínálati viszonyok alakultak ki, amit az is jelez, hogy az idén a vágóhidak előreláthatólag mintegy 300 ezer sertéssel vágnak többet, mint ta­valy. Az összvágásszám eléri a 4,3 millió darabot. Menczel Lászlóné szerint a piaci viszonyokat a feke­te- és szürkegazdaságban levágott és feldolgozott sertések is nagy mértékben torzítják. Ezt a meny- nyiséget a Hússzövetség titkára éves szinten mintegy 1 millió da­rabra teszi. Ez az áru lényegesen olcsóbban kerül piacra, mint a le­gális feldolgozók által megtermelt hús és húskészítmény, és így ez rontja azok piaci lehetőségeit ár­letörő hatásuk miatt. A szakem­ber szerint e tényezőknek is kö­szönhető, hogy Magyarországon a nemes húsrészek - például a karaj - ára mindössze 600-700 fo­rint kilogrammonként, míg az Európai Unióban 7-9 euró, azaz 2000 forint vagy annál is több. Menczel Lászlóné úgy véli, hogy Magyarországon az uniós csatla­kozást követően élesebb, ám tisz­tább piaci viszonyok alakulnak majd ki.____________________■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,05 Euró 262,23 Japán jen (100) 194,43 Lengyel zloty 55,58 Svájci frank 168,30 Szlovák korona 6,37 Angol font 370,66 Hírek Leányvállalatok A Mól Rt. 2003. december 31- ével gázüzleti eszközeit és tevé­kenységét 100 százalékos tulaj­donában lévő leányvállalatokba szervezte ki - tette közzé a tár­saság. Erre a lépésre a földgáz- ellátásról szóló törvény rendel­kezései alapján szükség volt. mti Új adó Energiaadót kell fizetni 2004. január 1-jétől a központi költ­ségvetés részére: a villamos energia után megawattóránként 186 forintot, a földgáznál giga- joule-onként 56 forintot. Az adót akkor kell fizetni, ha a közüzemi szolgáltató a közüze­mi fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít, mti E-boltok A gyakori, hetente többször internetezők több mint egyhar- mada, 37,1 százaléka rendelt már valamilyen terméket vagy szolgáltatást az interneten ke­resztül - derül ki az NRC Piac­kutató Kft., és a TNS Gazdasági és Társadalmi Marketing Ta­nácsadó Kft. közös kutatásból. Kimutatták azt is, hogy még mindig sokan tartanak ettől a vásárlási módtól, mti Nincs zavar A Parmalat és a csomagoló­anyagot szállító Tetra Pák kö­zötti olaszországi feszültség nem érinti a magyarországi tej­felvásárlást. Kiss Pál István, a Tej Terméktanács elnöke el­mondta, hogy értesüléseik sze­rint Magyarországon továbbra is a szokásosnak megfelelően folyik a szerződéskötés, mti Postai piacnyitás Az új postatörvény egyik leg­fontosabb eleme a liberalizáció: ennek jegyében a Magyar Pos­tának is európai uniós színvo­nalú szolgáltatásokat kell nyúj­tania, 2009. január 1-jéig pedig fel kell készülnie a teljes postai piacnyitásra, mti Hordozható szám A január 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint mind a veze­tékes, mind a mobilszolgáltatók esetében lehetővé válik a szám­hordozhatóság és a szabad szolgáltatóválasztás. Az új hír­közlési törvény lebontja a táv­közlési verseny korlátáit, meg­valósítva az európai uniós jog­harmonizációt. MTI Környezetterhelési díj Az év első napjától környezet- terhelési díjat kell fizetni a leve­gő, a víz, és július 1-jétől a talaj szennyezése után. A levegőbe bocsátott anyagok, így például a nitrogén-oxidok után kilo­grammonként 120 forintot kell majd fizetni 2008-tól azoknak, akik helyhez kötött forrásból bocsátják ki a szennyezést, mti Kevesebb támogatás Jövőre az ideinél 384 millió fo­rinttal kevesebb igényelhető bányászati támogatásokra, egyedi termelés címen. Kor­mányrendelet alapján a költ­ségvetésből jövőre bányabezá­rásra a 2003. évi 2,5 milliárd forinttal szemben 2,1 milliárd forint kérhető, mti Emelkedő kamatok Novemberben mind a háztartá­si, a vállalati és a bankközi szektor esetében csekély mér­tékben emelkedtek a kamatlá­bak MTI ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom