Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-29 / 24. szám
2004. Január 29., Csütörtök A L M A N A C H 1 4 1 7. OLDAL Az idei télen először esik igazi hó. Nagy pelyhekben és kitartóan. Néhány perc alatt mindent beborít a tiszta fehérség. Még nyugalmasabb és üresebb lesz tőle a niklai horizont. Pedig egyébként is feltűnően csendes a januári hétköznap a hosszú főutcán. Kulcsra zárt kisajtók és leengedett redőnyök mögé bújtak a tél elől a falusiak. Az öregek azt mesélik, nem is olyan régen még ilyenkor is nagyobb volt itt a mozgás. Talán nemsokára megint csak nagyobb lesz... A méz és a gyerekek édesítik a jövőt Még emlékeznek az idősebb nikla- iak arra, hogy ilyenkor télen minden napra jutott egy disznóvágás valahol a faluban, az asszonyok pedig tollat fosztottak és fánkot sütöttek a farsangra, amihez természetesen bál is tartozott. Nem is egy. Idén azonban csak egy lesz, ilyen is először, ráadásul nem is a fiatalok, hanem az idősek döntötték el, hogy mulatni hívják a niklai népet. A nyugdíjas egyesület február 14- én Bálint napjára szervez jótékony- sági bált. A bevételből a falu útszé- li keresztjeit állítják helyre. Mert már nagyon viharvert valamennyi.- Hatvanegy éves vagyok, de nem emlékszem, hogy bármelyik keresztet is felújították volna - mondta Végvári Ottóné, az egyesület elnöke. - Amelyik itt a falu közepén van, azt talán egyszer bemeszelték, de többet se csináltak vele. Van még egy a temetőben és a Csípi hegyen is. Ha most egyszerre nem is, de lassanként szeretnénk, ha mind megszépülhetne. Természetesen a történetét is feldolgozzuk mindegyiknek. Az ugyanis már a feledés homályába merült, kik és milyen meggondolásból állíttatták ezeket a kereszteket. Kis könyvtár, sok könyv Ilyenkor, kedden, a délutánt legtöbben a könyvtárban töltik. Hetente csak egyszer van nyitva a kicsike helyiség, ami teljesen megújult az elmúlt évben. A faluban a hatvanas évek elején nyitották meg a könyvtárat. Azon a helyen, ahova most a kölcsönzők nagy örömére sok év után nyolcezer kötetével visszaköltözött.- Egy kis melléképületben működött sokáig a könyvtár - mondta Táskái Ibolya könyvtáros, aki a szomszédos faluból - nőmén est ómen -, Táskáról jár át Niklára a könyvek és a gyerekek közé. - Legtöbb olvasónk iskolás korú, de az idősebbek is el-elballagnak egy-egy könyvért, főleg ilyenkor amikor nincs dologidő. A kisebbek a tanuláshoz keresnek könyveket, a gimnazisták is elsősorban a kötelező olvasmányokért jönnek, a felnőttek meg inkább az olvasmányos regényeket kedvelik. Velem együtt örülnek annak, hogy ilyen szépen megújult az épület. Nagyobb a hely és barátságosabb is lett a könyvtár. Klub az „ifjúságnak” A könyvtárral egy épületben nemsokára egy ifjúsági klub is megkezdi működését. Dénes Gábor, az iskola magyar-történelem szakos tanára lesz a vezetője, aki tele van tervekkel. Pécsről érkezett és véletlenül talált rá Niklára, vagy Nikla őrá. Régen vágyott a Balaton közelébe és elégedett új lakhelyével, igaz nem olyan pörgős mint a nagyváros, de aki keresi megtalálja benne a számítását.- Sokféle elképzelésem van a programokat illetően - mondta Dénes Gábor. - A legfontosabb az, hogy mindenki fiatalnak számít, aki annak érzi magát, tehát az életkora miatt senkit nem szeretnék kizárni. A rendszeres találkozási lehetőség a kiindulás. Ezekre az alkalmakra internethasználatot, társasjátékokat tervezek. Szeretnék előadássorozatot is szervezni, a legnagyobb álom pedig egy filmklub. Fiataloknak és felnőtteknek egyformán, hiszen az itt élők nem tudnak hozzájutni a mozifilmekhez, legközelebb Kaposváron van mozi. A térség iskolája Dómján Nándor is abban a szolgálati lakásban kezdte pályafutását, ahol most Dénes Gábor lakik. 1978-ban Sávolyról, iskolaigazgatóTáskai Ibolya: örülünk a megújult könyvtárnak Dénes Gábor: a klubban mindenki fiatal lesz Fülöpné Kesztyűs Ágota: gyerekeinkben a jövő nak érkezett Niklára. A faluban is lakott, csak akkor költözött el innen a család, amikor Detti lányuk gimnáziumba ment. Azóta a szomszédból, Marcaliból járnak nap mint nap a niklai iskolába, ahol az eltelt 25 év alatt sok minden megváltozott. Kevesebb a diák mint egykor, a Berzsenyi iskolában mégsem panaszkodtak soha. Inkább mindig szorgalommal alkalmazkodtak a körülményekhez. Ennek is köszönhető, hogy a környékbeli iskolák most is szakmai központként tekintenek rá, kis szerencsével azonban valóban bázis iskola lehetne. Ehhez legalább húszmillió forint kellene, ami egy ekkora intézményben igen sok pénz, most mégis megcsillant a remény.- Az önkormányzattal közösen, a 21. század iskolája program keretében Phare pályázatot készítettünk, ami ha sikerrel jár, szinte új lesz az iskolánk - mondta Dómján Nándor, a niklai Berzsenyi Dániel iskola igazgatója. - A 22-24 millió forintból öt tökéletesen felszerelt szaktantermet szeretnénk kialakítani. A pénzből jutna az oktatás- technikai eszközökre és az épület felújítására is. Az integrált oktatás mellé, ha ilyen feltételeket tudnánk teremteni, valóban a környék bázis intézménye lehetnénk. A versek tovább élnek Ha az iskola kapuján kilépve Buzsák fele fordul az ember, néhány nagy lépés után a falu leghíresebb házához ér. A Berzsenyiekéhez. Ma emlékmúzeum működik ott, ahol építésétől 1994-ig valamelyik Berzsenyi lakott. Legutoljára Berzsenyi Piroska. Rengeteg Dani uraságról szóló anekdota maradt utána, és a felirat a múzeum bejárati ajtaja mellett: Ha a múzeumba érkezett, kérem kétszer csengessen. Mindenki tudta ugyanis, ha Piroska nénihez ment vendégségbe, csak egyszer kellett jelezni. A ház legkedvesebb gondnokának szobája ma is érintetlen. A Berzsenyi ükunokák, Gaszton és Lenke ugyanis nyaranta itt szállnak meg, ha hazalátogatnak az ősi földre. A másik leszármazott, Köllő László haza is települt. Takácshegyen vett házat és mióta nyugdíjas, sok időt tölt a településen. A másik két ükunoka közül Zoltán hozzálátott a család másik házának felújításához, György pedig Amerikából kíséri figyelemmel a többieket: családfát kutat és levélben azt ígéri, nyáron Niklára érkezik. Lépre csalt vendégek A Berzsenyiekről Darabos József tudja a faluban a legtöbbet. Most éppen Dani uraság méhesének benépesítésén ügyködik. Az idei Mézes Napra ugyanis újra működővé szeretnék tenni. A niklaiak vendégcsalogató nyári programjának ötletét éppen az egykoron a Berzsenyi ház kertjében álló méhészet adta.- Idén már komolyabb rendezvényt szeretnénk a mézes napból - mondta Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla polgármestere. - A tavalyinak is szép volt a visszhangja, az idén szeretnénk még több kulturális és szórakoztató programot szervezni, és mézes ételek főzőversenyét is. A Berzsenyi-hagyományokat ugyanis csak úgy tudjuk szélesebb körben ismertté tenni, ha minél több emberrel megismertetjük a falut. Ugyanilyen hagyományt szeretnénk éppen ezért a gyermekírók találkozójából is, és szeretnénk még szélesebb együttműködést a Berzsenyi társasággal. Az idei év nagy feladata még az óvoda bővítése. Évről évre több ugyanis az óvodás. Ez adhat reményt ahhoz is, hogy a település visszaszerezze vezető szerepét a mikrotérségben. ■ Úton Európába Nikla kincse nikla Niklai hírmondó Akadálymentesítés A törvénynek megfelelőn már a múlt évben akadálymentesítetté ' minden középület bejáratát a niklai önkormányzat. A körjegyzőségnél, a könyvtár bejáratánál, a kulturháznál és az orvosi rendelőnél már kerekes székkel is lehet közlekedni. A programra négy- százezer forintot költött a falu. Program a romákért A Niklán élő roma származású lakosok életkörülményeit szeretné javítani az önkormányzat azzal, hogy 13 család számára lakás- építési segítséget nyújt. Ennek keretében a kormányzat támogatásával még az idén elkészülhetnek az új lakások a Táncsics utcában. Az építkezésekhez a falu ingyen ad telket a rászorulóknak. Temetőt újítanak A holocaust hatvanadik évfordulóján emléktábla állításával tiszteleg majd a falu a második világháború zsidó áldozatai előtt. A nyári megemlékezésig a településen összegyűjtenek minden olyan helytörténeti vonatkozású adatot, ami a zsidók itteni életével kapcsolatos és felújítják az izraelita temetőt is. ■ Recept Nikláról Mézes krém'es A faluban mindig sokan foglalkoztak méhekkel. Népszerűek a mézzel készült ételek is. Két tojást, két kanál mézet, egy kanál zsírt, öt kanál tejet, 15 deka porcukorral, gőz fölött összemelegítünk, majd egy kávéskanál szódabikarbónát és 45 deka lisztet adunk hozzá. A masszából négy lapot sütünk. Amíg sül, 8 deci tejből, 8 evőkanál búzadarából, 15 deka margarinból, 10 deka porcukorból és egy citrom reszelt héjából krémet főzünk. Amikor a lapok is és a krém is kihűltek, betöltjük a süteményt. A krémet baracklekvárral váltogatva tesszük a süteménybe. A mézes tészták első nap szívósak. Egy éjszakai pihentetés után azonban finom, omlós édességet kapunk.___________■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A NIKLAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A szolgáltatások többségéért nem kell messzire utazni a niklaiak- nak. Hakli Zoltánné fodrász már 33 éve szépíti a helybeli nőket A föld a tartalék A mai Nikla nem ott áll, ahol településelődjének már 1332-ben plébániája volt a pápai tizedjegyzék szerint. Akkor még hatalmas erdőben rejtőzködött a mostani Hódoshát alatt. Jelenlegi helyét a 18. században találta meg, feltehetően a visszahúzódó Nagyberek vizét követve. A 19. század végén magyarok és sokácok lakták, akárcsak a szomszédos Táskát és Somogy- szentpált. Ezekben a községekben is délszláv telepesek segédkeztek a berek visszaszorításában. A 20. század elején Nikla lélekszáma csaknem kétszerese volt a mainak. A háború és földosztás után megnőtt az építkezési kedv, a falu egyre nagyobb lett. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, de a térségében mindig nagy hagyománya volt a fás szakmáknak és a vadászatnak. Ezt folytatja a falu legnagyobb vállalkozása a niklai fűrészüzem is. Ezen Idvül négyen kereskedelemmel, hárman szolgáltatással foglalkoznak a faluban. A legnagyobb munkaadó az önkormányzat: az oktatási intézmények mellett a körjegyzőségen találnak még megélhetést az itteniek. Sokan járnak Marcaliba dolgozni. A település gazdaságának pedig csak a mezőgazdaságban lehetnek tartalékai. Takácshegyen és Hódosháton az utóbbi években sokan kezdtek magángazdálkodásba. Az unióban is ez adhatja az értékét a településnek. ______________■ A B erzsenyi múzeumban tovább élnek a költő versei és hagyományai is. Darabos József mindent tud a Berzsenyi családról Berzsenyi múzeuma A Berzsenyi társaság, hazánk egyik legrégebb óta működő irodalmi, közművelési civil szervezete. 1904-ben alakult meg és nekik köszönhető, hogy a niklai Bezsenyi kúria, valamint a család kriptája a háború után megmenekült az enyészettől. 1948-ban ugyanis a társaság rendezett gyűjtést és Darvas József, akkori építész és közmunkaügyi miniszter támogatásával ebből rendbe hozatta a háború vert házat, amelyben 32 évig lakott a legnagyobb magyar ódaköltő. A Berzsenyi-hagyományokat a társaság a három évenként megrendezett vers- és prózamondó versenyen kívül azzal is ápolja, hogy minden Helikon alkalmával, illetve a Berzsenyi évfordulók kapcsán rendszeresen meglátogatja a somogyi emlékhelyet. Berzsenyi Dániel 1804-ben költözött családjával Niklára, ma is álló házát 1811-ben építette. Kazin- czyval folytatott híres levelezése során Niklai Remetének, vagy Somogyi Diogenesnek nevezte magát. A költő 1836-ban halt meg Niklán. 1860-ban Somogy vármegye obeliszket emeltetett a sír fölé, amikor síremlékét a niklai temetőben felállították, az ország minden részéből tömegek érkeztek a poétára emlékezni. 1904-ben alakult meg a közművelési célokat kitűző Berzsenyi társaság. A Berzsenyi emlékmúzeu- mot 1954-ben nyitották meg a közönség előtt. ■
