Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-28 / 23. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 8 2004. Január 28., Szerda HEDREHELY Hedrehelyi hírmondó Új falugazdász Miután Udvaros Károlyt leváltották, a község új falugazdászt keresett. Rózsa László vette át a körzetet, és a fogadóóra ideje is változatlan: csütörtökönként 8-9 óra között kereshetik föl a polgármesteri hivatalban. Vezetékes lesz a telefon A Matáv Rt fejlesztési terve szerint ingyen kicserélik az LLR típusú hálózatot, s májusban már vezetékes telefonon hívhatják föl rokonaikat és intézhetik ügyeiket a hedrehelyiek. Ha a település megnyeri a telefontársaság másik pályázatát is, akkor őszre bevezetik a széles sávú internetet is. Öregszik a falu A község legnagyobb gondja, hogy lakossága évről évre csökken. Az önkormányzat lehetőségei szerint igyekszik kényelmesebbé tenni a fiatalok életét, ök mégis városba költöznek. Most 550 lakosa van Hedrehelynek, ahol 1930-ban 1227-en laktak. Recept Hedrehelyről Sárgarépás sütemény Ezt a sütit özv. Sátrán Ernőné mindenkinek ajánlja. Azt mondta, igazán különleges, ő is szívesen süti. Úgy is hívhatnák, hogy a bögrés sütemény, mert nem mérleg kell hozzá, hanem egy bögre. Szükségünk van egy bögre finomra reszelt sárgarépára, egy bögre olvasztott zsírra, egy bögre porcukorra, egy bögre lisztre s ugyanennyi tejre. Kell még egy citrom lereszelt héja, egy csomag vaníliás cukor s egy csomag sütőpor. Az alapanyagokat alaposan kikeverjük. A masszát közepes nagyságú tepsibe tesszük, a tetejét olyan lekvárral kenjük meg, amilyet a család is szívesen fogyaszt. Beszórjuk cukros darált dióval. Közepes tűzön megsütjük, majd ha kihűlt, fölszeleteljük. S még egy jó tanács: csak a legvégén áruljuk el, hová lett a sárgarépa. A CIKKEKET ÍRTA, SZARKA ÁGNES ÉS SZAKÁLY ANDREA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Hedrehely már Nyugat-Európá- nak tekinthető, hiszen a földek nagy része külföldi tulajdon. Az őslakosság lassan elköltözik, az iskola felső tagozatát megszüntetik, olyan kevés a gye-rek. A falu legnagyobb értéke szinte érintetlen környezete. A turizmus adhatna munkát az itt maradóknak. Terveznek egy utat is Kadarkút felé, s akkor a nyolc kilométernyi távolság csak háromra zsugorodna. Mindehhez pénz kell, de abban nem dúskálnak. így maradnak az álmok és a rideg valóság. Gazdag vidéken szerényen élnek Erdők szegélyezte, kacskaringós út vezet a településre. Az utazó gyönyörködik a táj változatosságában, de felmerül benne az is: hogyan lehet itt télen közlekedni? Később aztán megtudtuk: gyakran még a hókotró is elakad. Az önkormányzati hivatalban Kurucz József várt ránk. Az egyedül élő ember jobbnak látta, ha nem az otthonában keressük föl. A hajdani vízvezeték-szerelő egyetlen társa több mint negyven éve a fényképezőgép. Az amatőr fotós- Megyek mindenhová, ahova hívnak: esküvőre, névnapra, születésnapra vagy temetésre. Van egy hagyományos Practica gépem, ez csodákat tud a Smenához képest. Digitális technikával nem dolgozom; ezt szoktam meg, ezzel tudok szép, maradandó fotókat készíteni. Rengeteg a fényképezni való, de nem jutok el mindenhová. Ha valahol megjelenek, mindjárt azt kérdezik, hogy hol a gép. Kurucz József nemcsak rendezvényeken készít fotókat. A maga gyönyörűségére is kattogtatja a gépet. Mindent megörökít, amit szépnek tart: pár cserép fokföldi ibolyát, régi épületet. Megőrzött múlt- A falu több régi háza már csak a fotóimon látható. Őrzöm a múlt emlékeit. S ha összerakom az évek során készített fotókat, a község fejlődése is nyomon követhető. Egyetlen szívfájdalmam, hogy senkinek sem tudom átadni a fotózás szere- tetét, mert nincs családom - kesergett az öreg fotós. Kurucz József ezután alkalmi kísérőnek szegődött hozzánk. A metsző szélben végigjártuk a Kossuth utcát. Az idegen nem is gondolná, hogy az egymástól pár száz méterre levő házsorok egy utcát képeznek. S ez is elég vegyes: a rendbe tartott, takaros porták mellett nem egy ház szinte összedőléssel fenyeget. A hidegben még a kutyák sem emelték föl fejüket. Nem így Tóth Lajoséké, akiknél egy borjú nagyságú eb acsargott a látogatóra. Szerencsére a vastag lánc megakadályozta abban, hogy kóstolót is vegyen belőlünk. Tej helyett húst Tóthék szarvasmarhát és sertéseket is tartanak. Bár ez utóbbi inkább csak a múlt, mivel most csak pár disznó röfög az ólban. A tejelő marhákról pedig átálltak a húsmarhákra. A váltás több százezer forintot kívánt, de úgy látják, csak így maradhatnak talpon.- Több mint ötven marhánk van, s három éve vásároltuk a bikát, most 80 százalékban húsállataink vannak. Kíváncsian várjuk az uniós csatlakozást. Voltunk különböző gyűléseken is, ahol elég biztató dolgokat hallottunk - mondta a gazda -, de én már sokszor becsapódtam, így csak azt hiszem el, amit látok. Rengeteg a munka az állatokkal, ezért beosztották a tennivalókat. Tóth Lajos az állatokkal foglalkozik, fia a termény előállításban jeleskedik, s a feleségre hárul az egyéb munka. 70 hektár szántón és 75 hektárnyi legelőn gazdálkodnak. Arra a kérdésre, hogy megéri- e ma mezőgazdasággal foglalkozni, Tóthné a fejét rázta. A férje szerint, aki harminc éve - mint ő - ebben dolgozik, az nem tud mást csinálni: - A parasztember, ha nekiáll valaminek, nem tudja abbahagyni, ak-' kor sem, ha ráfizet. Kilencven év terhével A község legidősebb lakosa, Borsi Istvánná az idén lesz 90 éves. Testvérei - heten voltak - meghaltak, s Kurucz József: Fotón őrzöm a múltat Bellái Béla: Tervünk van, pénzünk, nincs eltávoztak mellőle barátok, ismerősök is. Nagyon korán, 1945-ben veszítette el a férjét; a kisebbik fia csak kéthetes volt, amikor a férjét fél órára hazaengedték a katonaságtól. Akkor még senki sem sejtette, hogy utoljára látják egymást.- Nehéz volt az életem; a két kicsi gyerekkel mindent magamnak kellett megoldanom. Mostohát soha nem hoztam melléjük, s ha valamelyiket dorgálni kellett, megtettem magam. Miért adtam volna a fiaimat idegen kezére? Volt tíz hold földem, hajtottam a lovakat, s ha kellett vetettem, arattam. Azon kevesek közé tartoztam, aki örült, hogy megalakult a termelőszövetkezet, mert kevesebbet kellett a mezőn dolgozni. Borsi Istvánné 1975-ben költözött Hedrehelyre, egyik fia családjával lakik. - Magdus, a menyem mindent megtesz értem. Dolgozni nem enged, de nem is tudok már - mondta. - Mióta a szemem megromlott, a rádió a szórakozásom.- Ha jó idő van, mamókát nem lehet idebenn tartani; sepri a járdát vagy kapálni megy a kertbe. Amiatt pörlekedünk, hogy inkább pihenjen, de nem hallgat rám - mondja a menye. - Néhány éve még eljárt misére is, de ma már nem engedjük. Átértékelt tevékenység Bellái Béla polgármesterrel betérünk Sáfrán Ernőnéhez. Több receptből választhattunk, s a krumplis pogácsát meg is kóstoltuk. A falu első emberével itt, fehér asztal mellett beszélgettünk.- Át kell értékelnünk az önkormányzat eddigi tevékenységét - mondta. - Amint lehetett, visszahoztuk a nyolcosztályos iskolát, de nem számoltunk a gyerekek számának csökkenésével. Mindenütt ez gond. Visnyével közös fenntartású az iskolánk, s úgy tapasztaljuk, a szülők a gyerekeket elviszik a jobb feltételű tanintézményekbe. Eddig csak halogattuk a döntést; azt mondtuk, csak bírjunk ki még egy évet. A jövő és a csődhelyzet elkerülése érdekében megkell válnunk a felső tagozattól. Egyelőre az alsósok maradnak, még akkor is, ha csak harminc tanulónk lesz. A költségvetésünket is így tervezzük. Bár fölmerült az is, hogy inkább a gyerekek szállítását kell megoldani és megszüntetni az iskolát. Ebben majd a szülők döntenek. Nemcsak a szabad iskolaválasztás, hanem az elköltözések miatt is csökkent a gyerekek száma. Egy Hollandiából visszatelepült vállalkozó fölvásárolja az ingatlanokat, s annyi pénzt ad a házakért, ameny- nyiből nagyobb faluban is lehet házat vásárolni. Valaha gazdag falu Hedrehely valamikor gazdag falu volt, s lakosainak a száma elérte a kétezret. Egyik iskolája a faluban volt, a másik Saroltapusztán. Hedrehelyt ma talán hatszázan lakják, és már Saroltapuszta sincs.- A faüzemben valaha három műszakban két-háromszáz ember dolgozott. A gazdasági átalakulás mindent felforgatott. A jobb élet reményében sok család elköltözött, a gyerekek pedig nem jönnek vissza. Ezek a házak tönkremennek, s jönnek a külföldiek, fölvásárolják a telkeket. Ottjártunkkor is két telek tulajdonosáról érdeklődött egy fiatal pár. Miként kerültek a faluba, nem tudni. - Nem tudjuk honnan kapták a címet, mindkét épület öreg parasztház, amit most még érdemes felújítani. Jankovich József mező- gazdasági vállalkozó is sok ingatlant megvásárolt. Rendbe tetette a portákat, széppé a falut - mondta a polgármester. ____________■ ■ Úto n Európába HEDREHELY KINCSE Bővülnek a piacok A Westerheide kft mezőgazdasági társaság, vadgazdálkodással, gyümölcstermesztéssel, valamint szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Búzát, kukoricát és repcét 2500 hektáron termeszt, s 4500 hektáron folytat vadgazdálkodási tevékenységet.- A gyümölcsösünk az idén fordul termőre - mondta Faragó László, a kft ügyvezető-helyettese -, így eddig nem voltak értékesítési gondjaink. Több szövetkezetnek is tagjai'vagyunk. Ezek egyikének közreműködésével szeretnénk jövedelmezővé tenni a gyümölcseladást. S tervezünk egy feldolgozót is, már megvannak az épületek és a technológiai berendezések. Az itt termett gyümölcsöt helyben feldolgozzuk, így olcsóbb az előállítás, és egyúttal munkahelyeket is teremtünk. Most tíz embert foglalkoztatunk, így a számukat is növelhetnénk. Úgy gondolom, az Európai Unió nekünk csak jót hozhat, hiszen vannak a feltételeknek megfelelő korszerű gépeink, és kedvezőek a piaci lehetőségeink. Mindenképpen szeretnénk bővíteni a gazdaságot, de csak az EU pályázatainak a megjelenése után döntünk, hogy merre indulunk. Az állatállományunk kicsi, csak öt lovat tartunk, és haszonállatunk sincs. Gondolkodunk azonban a bővítésen, húshasznú szarvasmarhák vásárlásán. ■ A gazdaság műszaki felszereltsége kiváló, büszke is rá a kft ügyvezető-helyettese. A modern gépek eredményesebbé teszik a munkát A református templom A község ékessége a neogótikus református templom. A több mint százéves épületre ugyancsak ráférne már belül is a tatarozás, ám az épület szépsége ennek híján is szembeszökő. Önerő híján a község a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatokat nem tudja igénybe venni. Nyolc-tíz millió forint kellene, s ehhez csak néhány százezer forintnyi önerőt tudna adni az ön- kormányzat. A templomot külsőleg hat éve újították föl, s az egyházközség és az önkormányzat azóta is igyekszik csinosítgatni a falu büszkeségét. A templom háromhajós, az orgonáját pedig 1916- ban építették be. Annak ellenére, hogy már régóta villamos árammal működtetik, a lábrésze is mindmáig használható. Az 550 lakosú településre Németh Tamás lelkész Kadarkútról jár át, hogy minden vasárnap istentiszteletet tartson maroknyi híveinek. A község kilencven református vallású lakosa közül mindössze néhány jár rendszeresen istentiszteletre. Ám minden évben van két-három olyan alkalom is, amikor emberek sokasága foglalja el a máskor üresen várakozó padsorokat.^ A már hagyományos karácsonyi műsor tavaly is nagy sikert aratott. ________■ Év ente többször is van rendezvény a templomban. A lakosság nagy vágya, hogy egyszer itt Varnus Xavér játsszon az öreg orgonán
