Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-24 / 20. szám

2004. Január 24., Szombat A L M A N A C H 0 0 5 7. OLDAL Rosszul kezdődött ez az év Bak­házán. Adóssága van az önkor­mányzatnak, s a lakosoknak is kevesebb a reményük. Senki nem foglalkozik már uborka­termesztéssel, és a málnásokat is sorra kivágják. Fiatal s öreg hosszan sorolja megélhetési gondjait, a sok zokszónak mégis ellentmond a falu. Szor­galmas ez a kis közösség, s nem adja meg magát a sors­nak. A zsákfaluba forduló tá­volsági busz sohasem üres, mert a bakháziaknak mindig van dolguk, céljuk, teendőjük. Megújuló porták, halogatott feladatok Örülnek az enyhe télnek Bakhá­zán, mert ha itt leesik a hó, szin­te megáll az élet. A közútkezelő úttakarító gépei csak a buszmeg­állóig fordulnak egyet, s hajnal­ban rendszerint még nyoma sincs a segítségnek. így aztán gyakran megesik, hogy a reggeli munkásbusz a jeges úton be sem fordul a kis zsákfaluba. Napköz­ben csak a kis bolt környékén van némi járműforgalom. Itt egy­mást érik az áruszállító autók, er­dészeti gépek, és mindig akad, aki a távolsági buszra várakozik. A falu más részein legtöbbet a kis ezüstszürke falugondnoki busz térül-fordul: Bódis Zsolt falu­gondnoknak szinte állandóan van dolga. A falu mindenese- Reggel hétkor és nyolckor is for­dulok Háromfára, hogy két idő­pontban vigyem a gyerekeket az óvodába. Ez a szülők kérése volt, s így mindenkinek megfelel a rendszer - sorolta Bódis Zsolt a napirendjét. - Magánhasználatra is ki lehet bérelni a kocsit, most éppen Taranyban voltam, hogy elhozzak pár boroshordót. Ré­gebben ebédet is hordtam, de er­re mostanában már nincs igény. Orvosi rendelésre és gyógysze­rért szoktam még menni, s a falu focistáit is szállítom, ha távolabbi településen játszanak. Hitelre szorultak A harminc általános iskolás gyer­mek távolsági busszal jár Három­fára, csakúgy, mint a falu három tovább tanuló diákja. Ösztöndíjra nem költ az önkormányzat, a fia­talok tanulmányainak a végzésé­hez csak a tanévkezdéskor adott beiskolázási segéllyel járul hoz­zá. Tarannyal társulva oldják meg tavaly óta a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot is. Nagy Tibor polgármester szerint egyre nehezebb a község helyzete. Bár éveken át önhikis támogatásból hozták egyenesbe az önkormány­zati működés hiányait, nem vol­tak eladósodva. Ezt az évet azon­ban 4,5 millió forint bankhitellel kellett megkezdeniük, hogy kifi­zethessék Háromfának a közös körjegyzőség és az iskola fenn­tartási költségeit.- A területfejlesztési tanács 2002-ben megítélt 1,5 millió fo­rint támogatása is késik, pedig már régen befejeztük a harangto­rony felújítását - tette hozzá a polgármester. Az ivóvízhálózat bővítésének régi terve is csak úgy válhat valóra, ha sikerül előte­remteni 8 millió forintot. A kör­nyezetvédelmi célelőirányzattól 3 millió 150 ezer forint, a megyei területfejlesztési tanácstól pedig 2,4 millió forint támogatást nyer­tek eddig, s már csak az önrész hiányzik, hogy mintegy tíz család egészséges ivóvízhez jusson. Építkeznek a fiatalok Két új ház is épült tavaly. A taka­ros és kényelmes porták láttán mások is kedvet kaptak hozzá, és hamarosan újabb két családi ház építését kezdik meg. - A mi há­zunkat egy komiósdi vállalkozó építette a szocpolból, és hitelt is fölvettünk rá. Szép munkát vég­zett - mutatja a kívül-belül ba­rackszínű, négyszobás lakást Céh Lászlóné. - Az idén még a teraszt is szeretnénk befejezni. A család három gyerekéből kettő óvodás, s nyártól a legki­sebb is megkezdi a naponkénti utazást a háromfai intézménybe. - Elég hamar megszokják a bejá­rást a gyerekek, és ez nekik nem is hátrány - mondta Céh László­né. - A falugondnoki busz ké­Piák Imréné szerint minden kapható helyben Kocsis József: Itt még a mentő is elakad nyelmes és biztonságos. Annál bonyodalmasabb az utazás a fel­nőtteknek! A férjem Kaposvárra jár dolgozni a vasúthoz, sok idő elmegy az utazásra. Jó volna helyben egy kis keresetkiegészí­tés, de nem nagyon látszik, hogy miből. Az uborkatermesztés se jött be a nyáron, még az ígért álla­mi támogatást se fizették ki. Ré­gebben volt málnánk is, de azt is jobb volt abbahagyni, hogy leg­alább ráfizetés ne legyen. Társas élet a boltban Piák Imréné kis targoncával gya­logolt el a község egyetlen vegyes­boltjába. Tejért, kenyérért napon­ta megteszi a hosszú sétát.- Nagyon jó az ellátás, lehet itt kapni mindent a zöldségtől kezd­ve a nagy szemű szőlőig. Egy kis tápot is viszek a tyúkoknak, mert igen nehezen tojnak. Harmincat tartottam meg télire, ez éppen elég lesz a családnak. Egyre ne­hezebb az élet, különösen a fiata­loknak. A fiam is reggel fél hatkor elindul, s csak este nyolc felé ér haza. Oda kell mennie, ahol a munka van, az meg nem akad a közelben. Van, aki csak melegedni és a társaság kedvéért jár a boltba. A kis üzletben italkimérés is van, s négy-öt férfi fűzi a szót egy-egy pohár mellett. - Sokszor több a szállító, mint a vevő - mondta Kiskó Erzsébet, aki öt éve bérli a mindenes boltot. - Nagyon kevés pénzük van az emberelmek. Har­mincezer forintokból nem tud megélni egy négytagú család, pe­dig ebben a faluban ez sem ritka. Sokszor megsajnálom a vevőket, és adok hitelt. Minden nagyon megdrágult az áfaváltozás miatt, ekkora árváltozással még sosem sújtották a lakosságot. Tehetetle­nek vagyunk az uniós változások miatt is, sehogy sem lehet ötről a hatra jutni. Hiába van felsőfokú végzettségem, különb munkahe­lyet sehol nem találok. Itt leg­alább nincs főnököm, és persze szeretek is az emberekkel foglal­kozni. Úttalan utakon A Petőfi utca lakói nemcsak a vi­lágtól vannak elzárva, hanem még a falutól is. A házakhoz ve­zető úton ugyanis térdig süllyed a sárba az ember. A tengelytörő, hatalmas kátyúkban kisebbfajta tavakat formál a megrekedt csa­padékvíz.- Hattonnás súlykorlátozás volna a temető felé vezető úton, de a jóval nehezebb erdészeti gé­pek mégis mindig itt járnak. A mi házunkig meg még ilyen kijárt út sincs - mutatta a sártengert Ko­csis József. - Meg sem tudom mondani, hányszor kértük az ön- kormányzatot, hogy segítsen a gondunkon, mégsincs javulás. A nyáron egy közhasznú bri­gád ugyan készített egy kis árkot, hogy lefolyjon a víz, de azt sem fejezte be. A régi törött betongyű­rűt kiszedték az út elején, de ren­des átfolyót nem készítettek. Hordtak ide törmeléket is, de út­alap nélkül az sem ér semmit. Gondok az ivóvízzel- Még a rossz útnál is nagyobb gond Bakházán az ivóvíz - pana­szolta Kocsis József. - Nagyon várjuk már, hogy végre ide is ki­vezessék. Az ásott kutat tavaly nyáron pucoltattam ki, mégis tel­jesen kiszáradt. Most minden másnap ballonokban kell kihor­danom a vizet. Nem is győzök annyit hozni, hogy elég legyen a főzéshez, mosáshoz, mosakodás­hoz, ráadásul nedves időben itt még gyalog sem lehet járni. __■ Bak házi hírmondó Teleház a könyvtárban Pályázaton nyert egymillió forin­tot az önkormányzat, hogy infor­matikai központot alakítson ki. A három új számítógépet a könyv­tárban helyezték el, s délután öt­től este nyolcig, illetve vasárnap délelőtt bárki ingyen használhat­ja. Egyelőre a fiatalok vették bir­tokba, de az önkormányzat az idősebbeknek is lehetőséget ad az új technika megismerésére. Hiányzik a hálózat Többszöri megkeresés, kérelem ellenére nem épít ki a Matáv Bakházán a korszerű adatátvitel­re alkalmas telefonvonalat. Az ISDN-vonalra korábban megren­delést is fölvettek az önkor­mányzattól, de a hálózatfejlesz­tés elmaradására hivatkozva nemrég visszamondták. A falu­ban most csak analóg telefonvo­nalak vannak, s rendkívül lassú az internet használata. Klub nyugdíjasoknak Erősödik a közösségi élet: az összefogás egyik jele, hogy nem­rég felmérték az igényeket egy községi nyugdíjasklub alapításá­ra. A beszélgetni, kirándulni, kö­zösen ünnepelni akaró társa­ságba már 21-en jelentették be a belépést. A falu egyedül élő idősei között a nők vannak több­ségben, s ez az arány tükröző­dik az alakuló klub tagságán is. Recept Bakházáról Sajtos hús tepsiben Családja kedvenc ételének a re­ceptjét Pankász Józsefné mond­ta el. Ehhez a sertéskarajt vé­kony szeletre kell vágni, ki kell klopfolni és gyengén besózni. A rántott húshoz hasonlóan lisztbe és tojásba forgatjuk, a zsemle- morzsa helyett azonban ilyenkor reszelt sajtot használunk. Az Így elkészített sajtos szeleteket zsírozott tepsibe fektetjük, s tej­föllel bőven bevonjuk. Alufólia alatt erős tűzön a sütőben mint­egy fél óra alatt készre sütjük. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A BAKHÁZI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Szépen gyarapodik a nyáj - mutatja Bödő Károly, hozzátéve, hogy sok munkával jár a juhtenyésztés, de ennek van jövője az unióban is Dohány és bárány A falu határának nagy része parlag, a téesztől vissza­kapott gyenge szántókat nem is érdemes megművel­ni. A házak melletti konyhakertben sokan termesztet­tek uborkát és málnát, de a többség ezzel is fölha­gyott. A sovány homokos talajon csak a birka érzi jól magát és egy igazi haszonnövény, a dohány.- Másfél hektáron termesztünk dohányt. József- naptól késő őszig rengeteg vele a kézi munka. Nem is bajlódik ezzel senki a környéken - mondta Szabó Jánosné. - Tavaly lett volna az első év, mikor már hi­tel nélkül, a magunk hasznára termeszthettük volna, de az utolsó szálig kiszáradt minden. Hiába kaptunk ötvenezer forint aszálytámogatást, a vetőmag meg a gondozás is többe volt. Azért nem adjuk föl, egy rossz év nem foghat ki rajtunk. Bödő Károly szerint a juhtenyésztésnek is van jövő­je. Tavaly óta már a saját nyáját gondozza, és szépen gyarapodik az állomány. - A gyapjúnyírás csak mun­kát ad, hasznot alig. A bárányra azonban van kereslet - állítja a gazda. - A húsvéti időszakban a spanyol és a francia tenyésztők lenyomják az árakat. Az év többi részében, augusztusban és karácsonykor azonban nincs gond a felvásárlással. Munkanélküliként nem is nagyon számíthatunk itt más bevételre, megpróbáljuk a dohányból meg a nyájból eltartani a családot. ■ Bakháza kincse Kocsis József: Különleges ez a hely, s feltárásra várnak a titkai. Ki kellene bontani néhány boltívet, s célszerű volna felújítani a pincét Ősi pince, alagút Bakháza hajdani történelmi szerepét a község alatt húzódó alagútrendszer is jelzi. Ez a szájhagyomány szerint elvezet a szomszédos Háromfáig, de a feltárá­sára még sosem volt anyagi forrás. A Rinya patak kö­zépkori átkelőhelyét őrizte a Kupa-vár, helyén késő bronzkori és török hódoltsági leleteket is találtak. A községben az 1930-as évekig állt a kis kastély, ebből mára csak az öreg harangláb s egy épületszárny ma­radt meg. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal, a kultúrház, a könyvtár és az orvosi rendelő. A kastély különlegessége volt a boltíves pincerendszer, most ebben van a Gyógygödör nevű kiskocsma.- Az egész falu ragaszkodik ehhez a tréfás elneve­zéshez - sorolta a vendéglői szokásokat Kocsis József kocsmáros. - S itt megmaradt az igazi kiskocsmái hangulat; ide a jóízű beszélgetésért és a ráérős poha- razgatásért térnek be szívesen az idősebbek és fiata­lok. Ezért nincs itt nyerőautomata, van helyette ze­negép, biliárd és néhány kártyaasztal. Megesik, hogy a szomszéd községekből és Nagyatádról is jönnek vendégek, de a többség helybeli. Falusi turizmusra, nagyobb vendéglátásra itt nem lehet számítani. Ez a hely azonban mégis különleges. A hatalmas pince - állítólag - mindkét irányban folytatódik. Azt hiszem, érdemes volna kibontani még néhány boltívet. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom