Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-20 / 16. szám
Hírek SOMOGYBABOD-LÁTRÁNY. Pénzügyi nehézségekkel küzd a somogybabodi óvoda. Az intézményt négy önkormányzat tartja fenn és három munkatársat foglalkoztat. Nyolc óvodás korú gyermek jár ide, s emellett két olyan kicsiről is gondoskodnak, akik még nem töltötték be a harmadik életévüket. Az óvoda éves költségvetése 5,5 millió forint, ehhez a nyolc óvodás korú gyermek után alig több mint egymillió forint állami támogatást kap. A különbözetet, ami közel négymillió forint, a négy település - Somogytúr, Visz, : Látrány és Somogybabod - ön- kormányzatának kellene finanszíroznia, amit idén nem tudnak vállalni - ez derült ki az idei költségvetés egyeztetésein, (gj) BALATON-PART. Felvetődött, hogy a Balatoni Halászati Rt által értékesített ingatlanok után az önkormányzatoknak is járna részesedés. Egy kormányhatározat szerint június 30-ig lehetővé kell tenni a tóparti önkormányzatok és a Balaton Fejlesztési Tanács számára 49 százaléknyi tulajdonszerzést a Balatoni Halászati Rt-ben. Az ezzel járó tőkeemelés elérheti akár a 600 millió forintot is. Az rt vezetése szerint a helyhatóságok anyagi lehetőségei miatt 200-250 millió forintnál többre nem lehet számítani, (fi) KAPOSVÁR. Enyhén emelkedik az influenzaszerű megbetegedések száma Somogybán. Megközelítőleg ötvennel több beteget, összesen 199-et jelentett a figyelőszolgálat az ÁNTSZ megyei intézetének. A betegeknek közel a negyede, 71 kaposvári, de a legtöbben, 104-en még mindig Somogysámsonban küszködnek a vírusfertőzéssel. Dr. Duró Ildikó háziorvos szerint már lecsengőben a járvány; a betegek 10 százalékánál azonban szövődmény is előfordult. Siófokon, Csurgó, Marcali és Nagyatád tér- ségében is több a beteg, (vá) m Védtelen természetvédelem A múzeumban is csak egy példány van a védett ritkaságokból, a buglyos szekfűből és a keskenylevelü sásból fotó: láng róbebt Nemrég egy olyan területet szántottak fel Felsőmocsoládon, ahol számos ritka növényfaj élt. Nem sokkal előtte Csornán forgattak a földbe egy őszi kikericsest. A somogyi legelők pusztulása miatt számos védett növény élettere került veszélybe. Mfovfi körkép elmondta: a terület magántulajkorkép donban van, most akarták védetté Védett buglyos szekfűt és keskeny- nyilváníttatni. A munka folyamatlevelű sást pusztítottak ki bán volt. Elvégezték a természetvé- Felsőmocsoládon, és ezzel tönkre- delmi feltárást, a területfejlesztési tették egy szintén védett lepkefaj- tanácshoz pedig pályázatot készínak, a vérfű boglárkának az élőhe- tettek. Sikerrel, pénzt is kaptak a lyét. Csernyák Lajos, polgármester munkához. Hiába. Ölvendi Mátyásáé gyógynövény- kertész elmondta: Csorna határában egy óriási őszi kikericses területet semmisítettek meg azzal, hogy felszántották. A Somogy Természetvédelmi Szervezet kampányt indított a legelők megmentéséért. - Ezeket az eredeti növénytársulásokat az erdősítés vagy beszántás után szinte lehetetlenség visszaállítani - mondta Hivatal Nándor. (Folytatás a 4. oldabn) Összefogás kell a romavölgyhöz Két éve merült fel először egy cigánytörténelmi bemutató- hely megépítésének ötlete a Surján-patak völgyében. Azóta már a tervek is elkészültek a cigányok történelmét, életét, szokásait és régi mesterségeit bemutató falumúzeumról. Surján-völgye^ A skanzen építését Geleta Ferenc vetette fel, aki számos tanulmányt írt a somogyi cigányság életéről. Az előzetes tervek szerint ez a Bőszénfa és Gálosfa közötti völgyben kapna helyet. Mint megtudtuk: a tervek még mindig csak terRomák a Zselicben Gróf Esterházy föld- és erdőbirtokos engedte meg elsőként, hogy a cigányok letelepedjenek a Zselicben, ha erdei munkát vállalnak. Bőszénfán öreg sváb emberek elmondásai szerint 150 éve élnek cigányok. vek. Bár az ötlet felvetődésekor sokan támogatták az elképzelést, csak az utóbbi hónapokban került ismét napirendre a megvalósítása.- Tavaly szeptemberben Geleta Ferenc újra felvetette a témát, miután megkerestem az érintetteket, most hogyan viszonyulnak a terv megvalósításához - mondta File- bics Magdolna, a megyei önkormányzat kisebbségi referense. - Bőszénfa polgármesterétől kezdve a cigány szervezetekig mindenki jónak tartja az ötletet. A referens kiemelte: a közeljövőben egy asztalhoz ülnek az érintettek. - Össze kell állítani egy olyan anyagot, amivel a későbbiekben pályázni tudunk. Jelenleg nincs más anyagi forrás, csak a pályázatok. Ennek érdekében létre kellene hozni egy konzorciumot, ami a későbbiekben minden tevékenységet összefog. A néprajzi múzeum már jelezte: ha érdemi döntés születik, akkor dokumentációkkal és fényképekkel támogatják a leendő bemutató- helyet. Kompák György, a megyei cigányszövetség elnöke is reménykedik, mert szerinte ebben az évben lendületet kaphat a pénzhiány miatt eddig meghiúsult kezdeményezés. Elmondta: az országos cigány önkormányzatnál is örömmel fogadták az ötletet. A szervezet főként a megvalósításba kapcsolódna be, szekérépítésbe, levél- és sárkunyhóépítésbe, a népviselet készítésébe. Felkutatnák a cigány- mesterségeket - teknővájást, kosárfonást, szegkovácsolást - végző embereket. A faluban a gyerektáborok mellett turistacsoportokat is fogadnának. CSOKONAI Gábor Kelendő a telek Újlakon Kaposújlak Folytatódik a lakóterületek kialakítása Kaposújlakon. Az önkormányzat már előszerződést kötött az érintett tulajdonosokkal és kifizette a foglalót a Petőfi utca északi részén lévő húsz építési telek után. Most már csak a földhivatal bejegyzésére várnak, s megkezdődhet a terület közművesítése.- Az összesen csaknem kéthektáros területet magánszemélyektől vettük - tudtuk meg Rózsás Gyula polgár- mestertől. - Ez a rész sokkal ér tékesebb annál, mint hogy ku koricát termeljenek rajta. Tér mészetesen a telkek kapcsolód nak az új utcához, amelyet ta valy nyitottunk. Az eddigi tulajdonosoknak pedig biztosítottuk az elővásárlási jogot, ha építési telekhez szeretnének jutni. Közülük négyen már jelezték is igényüket. A polgármester szerint még másfél-két év szükséges ahhoz, hogy értékesíteni tudják ezeket, mert valószínűleg pályáznak a közművesítéshez szükséges pénzre a területfejlesztési tanácsnál. Tavaly áprilisban 15 telket adott el az ön- kormányzat, s egy hónap alatt az összes elkelt. Öt család már be is költözött új otthonába, a többiek pedig építkeznek. Az ingatlanokhoz két új Utcát nyitottak. CSOKONAI Gábor Krumplit csak szaporításra Berzence Somogy az utóbbi évtizedben elvesztette vezető szerepét a hazai étkezésiburgonya-termesztés- ben. A szakmai elsőséget csupán egyetlen területen, a vetőburgonya-termesztésben sikerült megőrizni a berzencei Solanum Kft jóvoltából.- Ettől az évtől felhagyunk az étkezési burgonya termesztésével, s kizárólag vetőburgonyával foglalkozunk - mondta Varga György, a Solanum Kft ügyvezető igazgatója. - Az eddigi termelési tapasztalatok megerősítik, hogy ez a vidék kiválóan alkalmas magas minőségű szaporítóanyag termesztésére. Az alacsony vírusfertőzöttség és betegségmentesség a szakmai és technológiai tényezőkön kívül főként a kivételes éghajlati és talajadottságoknak is köszönhető. A vetőburgonya-termesztésre szánt 170 hektár öntözhető területtel a Solanum Kft az ország legnagyobb szaporítóanyag-termesztőjévé vált. Varga György elmondta, hogy a vető- magtermesztéshez szükséges 200 méteres védőtávolság miatt mintegy 15 magángazdával kötnek keret- egyességet, hogy biztosítsák a burgonyavetés szomszédságában a megfelelő vetésforgót. Idén 13, főként holland nemesítésű korszerű burgonyafajtából állítanak elő szaporítóanyagot, valamint 36 kevésbé ismert vagy előzetes minősítés alatt lévő krumplifajtát vonnak termesztési kísérletbe, bíró mária---------- Somogyi Hírlap ---------Gr átisz A Somogyi Hírlap Grátiszban megjelent folytatásos regény: A legnagyobb kockázat Egy üzlet beindul 1. Ki jött be a kapun? .................................................................. | 2. Mi szólalt meg Bért zsebében? ....................................................................................................................................................................................... A szelvényt nyílt levelezőlapra ragasztva csütörtökig kérjük beküldeni. Cím: 7401 Kaposvár, Pf.: 31.
