Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A Z D A S Á G I 2004. Január 19., hétfő EMIHI Forrás: VG-gyöjté■ Budapest Az idén átlagosan 7 százalék­kal nőhet a hazai topmene­dzserek bére. Ez arányában nagyobb, mint amit ebben az évben a nyugat-európai cé­geknél remélhet a menedzseri réteg - vélekednek hazai elemzők. A bruttó hazai termék (GDP) idei növekedését meghaladó mérték­ben emelkedhet 2004-ben a hazai topmenedzseri réteg jövedelme- valószínűsítik a szakértők. Ez­zel Magyarország szembemegy a nyugat-európai trendekkel, hi­szen az Unió országaiban, de leg­főképpen Németországban már évek óta csak minimális mérték­ben emelkednek a felsővezetői jövedelmek - mutat rá Szelecki Zsolt, a Hewitt Associates elem­zőcég magyarországi ügyvezető igazgatója. Nyugaton az elmúlt években a vezetői bérezés gyöke­res átalakulási ment keresztül, nem kis mértékben az Enron- botrány következtében. Egyre erősödő tendencia, hogy a direkt, bérjellegű javadalmazási formák helyett a cég valós piaci teljesít­ményét is tükröző, érdekeltsé­gi elemekkel tarkított formákat- részvényopciók, -juttatások, egyebek - alkalmaznak a felső­vezetők körében. A felsővezetői bérek idei vár­ható emelkedését átlagosan 7 szá­zalékra teszi a Hay Group Me­WCRAFIKA nedzsment Tanácsadók Kft. Az elemzőcég vizsgálata is alá­támasztja, hogy a korábbi évektől eltérően az emelés egyre szoro­sabban kötődik a cég teljesít­ményéhez. Csak becslésekbe mert bocsát­kozni Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgató­ja a hazai felsővezetői fizetések valószínűsíthető emelkedésével kapcsolatban. A fejvadász cég ve­zetője úgy véli, az idei év valami­vel jobb lesz a korábbinál, leg­alábbis az érintettek várakozása szerint, ám hogy milyen mértékű lesz a növekedés, az Fazekas sze­rint nagyban függ a béren kívüli juttatásoktól is. Az ügyvezető igazgató elsősorban az informati­kai és a távközlési szektort emlí­tette, mint ahol a felsővezetői fizetések emelkedése elmaradhat a korábbi években tapasztalt dinamikus ütemtől. Tapasztalataik szerint a ma­gyar magántulajdonban lévő, nem tőzsdei nagyvállalatoknál és középvállalkozásoknál a javadal­mazás az alapbérből és a vállalat, illetve az egyén teljesítményétől függő prémiumból áll össze. A jól teljesítő cégeknél az elmúlt évek­ben az inflációt meghaladó mér­tékben emelték a vezetők bérét. A javadalmazási rendszer sza­bályozatlanságára és átláthatat­lanságára hívja fel ugyanakkor a figyelmet Szelecki Zsolt. ■ Nőnek a topmenedzseri jövedelmek A felsővezetői javadalmazás elvei szabályozásra szorulnak a SAPARD ^ Újjászületnek a „Bokros-árvák” Budapest Két új intézkedést hirdetett meg a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal (MVH) a SAPARD-program kereté­ben. A „mezőgazdasági tevé­kenységek diverzifikálása, al­ternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékeny­ségek fejlesztése” céljára egy pályázó legfeljebb 15 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást kaphat, míg a „falu­fejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségé­nek védelme és megőrzése” címén maximum 50 milliót. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése kereté­ben támogatást igényelhetnek Magyarországon bejegyzett és itt működő jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (tehát bt.-k és kkt.-k is), regisztrált mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik, vidéki telepü­lések lakói, ingatlantulajdo­nosai, önkormányzatok és egyesületek is, amelyek a pá­lyázati felhívásban részlete­zett szakágazati tevékenysé­get folytatnak. A támogatás mértéke a beruházás bekerü­lési költségének legfeljebb 50 százaléka lehet. A falufejlesz­tés keretében magángazdál­kodó szervezetek (vállalkozá­sok) a beruházás összes jogo­sult bekerülési költségének maximum 50 százalékát kap­hatják meg támogatásként (nonprofit szervezetek pl. ön- kormányzatok, egyházak vi­szont 75 százalékát). Mindkét intézkedésre olyan településeken lehet pá­lyázni (tanya, falu vagy vá­ros), ahol a népsűrűség 120 fő/km2, vagy az alatt van, vagy az összlakosság a telepü­lés közigazgatási területén 10000 fő alatti. A pályázók számára nagyfokú könnyítést jelent, hogy az építési beruhá­zásokhoz csak a szerződéskö­tésig kell beszerezni a jogerős építési engedélyt, nem pedig a pályázatok beadásához. Ahogyan 1995-96-ban Bokros Lajost, úgy most Draskovics Tibort is 10-12 fős szocialista csapat segítheti a továbbiakban j - legalábbis felmerült ez az igény. A kijelölt pénzügyminisz­ter ma tájékoztatja az MSZP-frakciót a terveiről, Veres János államtitkár pedig a költségvetési bizottságba megy. Budapest A „Bokros-árvák” elnevezés ellen az érintett szocialisták tiltakoz­nak - mondván, egyrészt nem he­lyes a nosztalgiára alapozni, más­részt ez ellenérzéseket is kivált­hat -, többen megfogalmazták már: az egykori pénzügyminisz­ter lemondását követően a fenti módon „becézett” csapathoz ha­sonló teamet kellene létrehozni az MSZP-frakcióban. Az akkor 10-12 fős „munkacsoport" tagjai részt vettek Bokros Lajos mellett az államháztartási reform elő­készítésében, szoros kapcsolatot ápoltak a pénzügyminiszterrel, gazdaságpolitikáját teljes „oda­adással” támogatták. Köztük volt többek között Veres János (jelen­leg PM-államtitkár), Keller László (most közpénzügyi államtitkár), Burány Sándor (ez idő szerint munkaügyi miniszter) és Puch László pártpénztárnok is. Nevü­ket Bokros Lajos távozása után kapták, így váltak „Bokros-árvák­ká”; azért is, mert kérdés volt, a miniszter nélkül is tudják-e tarta­ni az általa képviselt irányt. Draskovics Tibor kijelölt pénz­ügyminiszter a nyilvánosság előtt többször hangsúlyozta: komo­lyak a szándékai, hogy szorosabb együttműködést építsen ki az MSZP-vel, s igyekszik megterem­teni ennek formalizált kereteit is. Fókuszban a Mol-árak A napokban új versenyfelügyeleti eljárást kezd a Gazdasági Versenyhivatal a Mól Rt. üzemanyagár-képzésére vonatko­zóan. Az 1998-2000 közötti időszakot vizsgálják. Budapest A gazdasági versenyhivatal (GVH) a Mól árképzésére vonat­kozó versenyfelügyeleti eljárást készít elő. Legfeljebb egy-két hé­ten belül kezdődik az eljárás - kö­zölte Tóth Tihamér, a verseny- tanács elnöke. A Legfelsőbb Bíró­ság jogerős ítéletének megfele­lően a Mól 1998-2000 közötti ár­képzési gyakorlatát veszik górcső alá. A vizsgálatnak tehát nem a cég árképzése a tárgya. Ismert, hogy a Mól ellen a GVH 2000 nya­rán indított eredetileg eljárást, miután az üzemanyagárak gyors és szokatlan emelkedése miatt nemcsak a Magyar Autóklub, ha­nem a kormány is a GVH-hoz for­dult. A hivatal 2001 januárjában megszüntette az eljárást, meg­állapítván: a cég erőfölénye ugyan fennállt, de azzal nem élt vissza. Ezt a határozatot támadta meg az autóklub. Szerintük a Mól az üzemanyagár-képzés során a mediterrán térségből származó importárakból kiindulva azokat megnöveli a vasúti szállítási költ­ségekkel, jóllehet az orosz piacról szerzi be a nyersanyag döntő ré­szét, vezetéken. Árai tehát nem a tényleges ráfordítást tükrözik, és ez sérelmes a fogyasztóra nézve. A költségalapú árképzés, vagy­is az államilag szabályozott piac jellemzője ellentmond a verseny­piacon, így az EU-ban és a térség­ben is alkalmazott gyakorlatnak. Ugyanakkor nem tenné feltétlen olcsóbbá a magyarországi üzem­anyagokat, viszont elutasítaná a piaci szereplőket - mondja Horváth Ferenc, a Mól Rt. ügy- vezető igazgatója. ___________■ Fe lfelé tart az infláció Tavaly az átlagos drágulás üteme csökkent 2002-höz képest, de az év második felétől elkezdődött az infláció felpörgése, amely decemberre a másfél évvel ezelőtti szintre szökött fel. 2004 várható áralakulásával kapcsolatban keveset tudni, de egy biztos: az áremelkedési ütem gyorsulni fog. Budapest Decemberben a várakozásoknak megfelelő, 5,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke. Ez minimális emelke­dést jelent a novemberi adathoz képest, amelyet főként a ruház­kodási cikkek egész télre jellem­ző áremelkedése okozott. így egy átlagos fogyasztónak tavaly 4,7 százalékkal „került többe az élet”, mint egy esztendővel ko­rábban. 2002-ben az éves átlagos infláció ennél valamivel maga­sabb, 5,3 százalék volt. A drágulás üteme 2001 köze­pétől kezdett látványosan mér­séklődni, és a lendület 2003 köze­péig kitartott. Utána viszont a vá­lasztások előtt elhalasztott ható­sági árrendezés pótlása, a meg­ugró élelmiszerárak (elsősorban a zöldségeké és gyümölcsöké), a gyengélkedő forint, valamint a költségvetési megszorítások elmaradása megfordította a tren­det: a decemberben mért 5,7 szá­zalékos árindex a májusi 3,6 szá­zalékhoz képest jelentős növeke­désnek számít. Az idei inflációs folyamatokat az áfaemelés határozza majd meg leginkább, ezért az első negyed­évben igen gyors árdinamikára számít a piac. _____________■ TŐZS DÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/dollár r ^ ^ ^ ^ 9574,69 236.6076 265,34 214,13 1,239 0,40% -0,0475 pont -2.14 Ft 1,81 Ft -2,30 cent FTSE-100 (London) 4487,90 pont (0,71%) Xetra DAX (Frankfurt) 4111,64 pont (1.05% CAC-40 (Párizs) 3671,80 pont (1,24%)__ Ar any (1 uncia)__ 407,00 ÜSD (-0,42%) Br ent (1 hordó) __ 31,38 USD (-0,54%) GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő_________________minimum maximum új_______előző TA KARMÁNYKUKORICA 2004. március 23 300 48 500 39800 ‘ 40600 2004. május 25 000 44350 40970 41360 2004. július 34100 45 500 42 000 42700 2004. november 30000 32 020 31000 31000 2004. december 30 500 32 000 31100 31000 2005. március 31000 31000 31800 31400 2005. május 31800 43000 32400 31800 TAKAMRÁNYBÚZA 2004. március 24100 50400 48800 48800 2004. május 33 500 45 000 49150 49150 2004. augusztus 24 000 32 200 30000 30000 2004. szeptember 29 600 32430 30 000 30 000 2004. december 30000 30000 30 900 30900 BÚZA 2004. március 24 200 52 500 49 420 50 220 2004. május 33 500 52 470 49 800 50 410 2004. augusztus 30 000 34100 31800 31710 2004. szeptember 29 800 35 500 32 600 32480 2004. december 33050 36000 34 000 34 000 Forrás: Budapesti Árutőzsde ÖSSZEFÉRHETETLEN ELEMZŐK Egy értékpapír-forgalmazó ellen megnyert per után esélye van an­nak, hogy Európában is szigorítják az elemzői összeférhetetlenség szabályait. Jaksity György tőzsde­elnök szerint az önszabályozás is hatékony megoldás lehet. Gazdaság ___ÉS TÁRSADALOM HO RGÁSZBOTTAL TILOS FELSZÁLLNI Az Európai Bizottság első íz­ben fogadott el olyan szabályo­zást, amely, uniós szinten egy­ségesíti a repülőgépek fedélze­tére fel nem vihető tárgyak lis­táját. A lépés elsődleges célja, hogy az uniós repülőterekről induló utasok egyértelmű tájé­koztatást kaphassanak arról, mely tárgyakat kobozhatnak el a repülőtéri biztonsági szolgá­latok. A bizottság elismeri, hogy az összeállított lista nem lehet teljes, hiszen mindig le­hetséges új típusú fegyverek kifejlesztése. TERVEZNEK A MINISZTEREK Medgyessy Péter miniszter- elnök kérésére a miniszterek­nek napokon belül írásban kell eljuttatniuk hozzá a következő időszak kormányzati politikájá­ra vonatkozó terveiket. Lapunk úgy tudja, a tárcák első embe­reinek saját területükre, a kor­mányzat egészére és a jövőre vonatkozó ötleteiket kell össze­írniuk, hogy arról egy január 28-i kormányülésen szóban is tárgyaljanak. A cél, hogy hatá­rozottabb, markánsabb legyen a kabinet munkája. KORDÁBAN TARTOTT TELJESÍTMÉNYEK Múlt évi teljesítményük 98 szá­zaléka alapján finanszírozza januártól a járó- és fekvőbetege­ket gyógyító intézményeket az OEP. Az indokolatlan többlet- teljesítésért degresszív elszámo­lás jár. Pályázatokat írnak ki a hosszú ápolást vállalóknak. VÁLLALATOK _______ÉS PIACOK_______ HÉ T PÁLYÁZAT KIS- ÉS KÖ­ZÉPVÁLLALKOZÁSOKNAK A gazdasági tárca a kis- és kö­zépvállalkozások számára hét pályázatot hirdetett meg 10,052 milliárd forintos össztámogatási kerettel. Több kritérium is ked­vezőbbé vált, és bővült az igény­bevevők köre. Az idei pályáza­tok február 16-tól adhatók be. MA DÖNTENEK A STADIONBELÉPŐKRŐL A Szerencsejáték Rt. lottózóiban is lehet majd jegyet vásárolni az első osztályú labdarúgó-mérkő­zésekre. Az erről szóló szándék- nyilatkozatot a Gyermek-, Ifjúsá­gi és Sportminisztérium, a Sze­rencsejáték Rt., a Magyar Lab­darúgóliga (MLL), valamint a Sportfólió Kht. vezetői ma írják alá. Az integrált jegyértékesítő rendszerben helyet kap a sta­dionrekonstrukciós program ke­retében még 2001-ben közel 5 milliárd forint értékben be­szerzett informatikai és bizton­sági rendszer több eleme, amely azóta is raktárban áll. TÖBB MINT 300 EZER E-BANKI ÜGYFÉL Több mint 300 ezer az internet­banki lakossági, és 55 ezer fölé emelkedett a vállalati ügyfelek száma a hazai hitelintézeteknél 2003 szeptember végén - áll a GKI Gazdaságkutató Rt., a Westel Rt. és a Sun Micro­systems Magyarország felméré­sében. A bővülés ütemére jel­lemző, hogy a lakossági ügyfe­lek száma 8,7 százalékos növe­kedést jelent az előző negyedév­hez képest, és 48 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom