Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

% Somogyi Hírlap Hétvége Pezsgőzés közben jólesik a fürdő. Sió tündérnek jutott aranyfürt. 11. oldal 9. OLDAL Sport Itthon készül a Rákóczi FC. Magyar futamgyőzelem. Az első tízbe vágynak. 12. oldal A holtágak fölé hajló évszázados füzek ágai közt halkan susog a szél. Szélsodorta színes levelek úsznak a Dunán. A víz a földnyelvek közt őrzi titkait. Villám- sújtottá, odvas, sok évet megért törzsek, emberderéknyi ágak fekszenek a holtágak közti szigetek földjén. Ritka növényfajok és madarak állják az idő próbáját. Megkísér­lik a túlélést az ősi szigetvilágban. írhat­nánk így is a ritka, lakatlan zugról. Bár valóban háborítatlan volna! De az ember­kéz az utóbbi száz évben nem a természe­tért, sőt ellene cselekedett. A látszólagos nyugalom felborult ökológiát takargat. Újjászületnek a dunai holtágak Alig több mint évtizede egészen más szerepet szántak a vízmérnö­kök ennek a Tát és Esztergom kö­zötti, nyolc kilométer hosszon el­terülő háromszáz hektárnak. A tá­ti szigetvilágot táti-ebedi szige­teknek is nevezhetjük; hiszen egykor a Duna két oldalán fekvő községek, a Komárom-Esztergom megyei Tát és a túlparton fekvő, szlovákiai Ebed lakói közösen hasznosították a területet. Az el­múlt évtizedekben megszakadt a folyamat. A szépen gondozott ka­szálókat és a holtágakat vissza­hódították a természet őserői. Ké­sőbb pedig egy vitatott energeti­kai szándék szerint ez az élettér is betagozódott volna a bős-nagy­marosi duzzasztórendszerbe. Már nehéz lenne felderíteni, ki vetette fel elsőként, hogy össze kellene fogni a szigetek rehabilitá­ciójáért. Azóta az eredeti állapot visszaállítására létrejött a Kis-Du­na nevű konzorcium. A gesztori feladatokat Tát nagyközség ön- kormányzata vállalta, s a szerve­zetek a munkálatok elvégzésére a Viadom Rt.-t vonták be a konzor­ciumba. A társaság a saját költsé­gén elkészíttette a mederrekulti­vációs program környezeti hatás- tanulmányát. Mechler Zoltán ügy­vezető elmondta: az Európai Unió természetvédelmi programjához kapcsolódóan LIFE-pályázatot nyújtottak be, amely a tervezés költségeihez járulhat hozzá. A táti-ebedi szigetek rehabilitá­ciója egyelőre a tervezés szaka­szában jár. A remények szerint az Európai Unió jelentős támogatást adhat a nagy léptékű munkához. A konzorcium abban bízik, hogy az idén, de legkésőbb a jövő év elején megkapja a szükséges víz­jogi engedélyt. Ennek birtokában nyújthatók be a további uniós pá­lyázatok PHARE- és LIFE-forrá- sokra, amelyekhez jelentős hazai állami és kormányzati forrásokat is hozzá kell rendelni. A sokéves projekt első, gyakor­lati lépcsőjeként a holtágakká silá­nyult egykori mellékágak rendbe­tétele ad feladatot. Ezzel a környe­zet a friss vízutánpótlás révén új erőre kapna. Utána következik az igazi próbatétel: a szigetek terüle­tének rendezése. A szándékok szerint olyan szabadidős és turisz­tikai tevékenység is megvalósul­hat, amellyel párhuzamosan hely­reállítható az egykori élővilág. A Kis-Duna konzorcium a Tát és Esztergom közötti folyóágak rehabilitációját mederkotrással, korlátozott mértékű kavicskiter­meléssel, a partvonal kialakításá­val kezdi meg. A helyreállító munka megkezdése előtt kutató­fúrással, próbakotrással mérik fel a bekövetkezett károkat. A me­derben, különösen a patakok be­folyásánál lerakodott mintegy 100-200 ezer köbméternyi, nehéz­fémeket és kőolajszármazékokat tartalmazó iszapot el kell távolíta­ni, ám még kérdéses, hogy hol helyezhetők el e rendkívül kör­nyezetkárosító anyagok. A partszakasz átalakulásával az ipari és kitermelési jellegű be­avatkozások sebei begyógyulhat­nak. A természeti értékek védel­me mellett kerékpárutak, kis hidak építésével a vízi ökoturiz­mus is megteremthető a környé­ken élő emberek életterével és igényeivel egyeztethetően. A remények szerint jelentős részben uniós forrásokból táplál­kozó projekt jövőre megkezdőd­het, s várhatóan néhány év múlva a térség lakói közvetlenül is ta­pasztalhatják: a Duna nem csu­pán átkot, hanem áldást is jelent­het a part mentén élők számára.- Páratlan értéket jelent ez az ökológiai egységet alkotó sziget­világ - vallja Szenes Lajos táti pol­gármester. - Gyermekkoromtól emlékszem arra az időre, amikor a szigeteket valóban víz vette körül. Sajnálom, hogy a hajdani termé­szetszerető gazdálkodást felváltó haszoncentrikus irányzat erősen sújtotta a környezetet, amikor gé­pesítették a munkát, óriási káro­kat okoztak a rétvilágban.- Sajnos a kárpótlás során rész­ben magántulajdonba került terü­letek birtokosainak nem feltétle­nül az ökológia helyreállítása az elsődleges céljuk. Ugyanakkor fo­lyamatban van a szigetvilág ter­mészetvédelmi oltalom alá helye­zése. A Körtvélyesi-sziget nagy ré­szét a Duna-Ipoly Nemzeti Park már visszavásárolta állami tulaj­donba. A természetet féltők remé­nyei szerint a megindult folyamat révén a nemzeti park részévé válik a szigetvilág. A legértékesebb ré­szeket folyamatosan természetvé­delmi oltalom alá kell helyezni, és a le kell cserélni a tájidegen nö­vényfajokat. Ezt a nemzeti kincset meg kell őriznünk az utókornak. A Duna két oldalán mostanság sokat emlegetett szigetcsoport a két ország közti 1947-es határ­rendezéssel a Pozsony alatti terü­letek ellenében került magyar tu­lajdonba. A különválás évtizedei után adódik a kérdés: a Duna és a táti-ebedi sziget ma milyen szere­pet játszik a község gazdasági éle­tében? Nagy Tibor, a szlovákiai Ebed polgármestere civilben elektrotechnikus. Büszkén mutat­ja a szigetcsoport féltve őrzött, több száz éves, kézzel rajzolt tér­képét.- Manapság a strandoláson és a horgászaton kívül nem igazán ad a folyó más lehetőséget. A nagy­apám szokta emlegetni, hogy egy­kor gyakorta átjártak a túloldali táti-ebedi szigetre. Saját rétje volt odaát, kaszálni jártak át a többi gazdával. Persze az sem lehetet­len, hogy az Unióban majd mi is részt vállalhatunk a szigetek maj­dani hasznosításából. De ezek még a jövő kérdései. Rutai Ferenc, Ebed község kró­nikása méltán jellemezhető afféle sorsüldözöttként. 1928-ban szüle­tett, papnak készült, ám a politika minden ebbéli szándékát keresz­tezte. Könyvtárnyi gyűjteménye van. A község több száz éves te­lekkönyvét fellapozva fog a mesé­be. Hosszan sorolja az egykori 48 katasztrális holdas gazdatelkek, a legelő azaz páskom, a kender­földek, a szegényebbeknek kijáró köblös földek és szigeti kaszálók felosztását.- Az első háború után a kettős birtokosság jogán gazdálkodhat­tak a táti gazdák a túlparton, az er­ről szóló igazolvánnyal kelhettek át a Dunán. Fiatalon az apámmal még magam is megjártam párszor az utat... A papírunkat mindig megnézték a fináncok. A doku- ment máskor is jól jött, amikor a hídon át Esztergomba mehettünk, például Nagyboldogasszony ün­nepére. Megnéztük az esztergomi lányokat. A múlt század közepén Rutai Ferenc, Ebed krónikása az öreg doku­mentumokból idézi fel a sziget múltját Nagy Tibor ebedi polgármester féltve őrzi a sziget régi, kézzel rajzolt térképét a táti szigetek rétjeinek kétharma­dát az ebedi, egyharmadát a táti gazdák kaszálták. Emlékszem, kompokkal eveztünk át a vízen. Sok-sok takarmányt áthordtunk a túlpartról. Ma már persze kaszá­lásra sem igen kellene az a sziget senkinek. Körülnézni azért szíve­sen átmennék egyszer magam is. Sőt, megmutatnám az ebedi fiata­loknak azokat a szigeteket. A tél eleje két friss információ­val szolgált: Gaál Benedek, a Viadom Rt. tanácsadója azt mondja, hogy a LIFE-pályázat saj­nálatos módon nem nyert. Ám e tény nem veszélyezteti a program egészét. A jövő évi pályázatok előkészítéseként viszont összeál­lítottak egy átfogó anyagot, amely alkalmas arra, hogy a kiírók rész­letesen megismerjék a projektet. A reményük szerint az uniós be­lépéssel párhuzamosan megszű­nő PHARE-pályázati rendszer he­lyébe lépő új pályázatok a saját erővel együtt lehetőséget adnak a nagy léptékű terv véghezvitelére. A táti-ebedi szigetekkel kap­csolatos állami vízjogi engedély kiadása nem ütközött akadályba - tudtuk meg Janák Emiltől, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság igazgatójától. A közeljövő­ben a szigetek és Tát közt árvíz- védelmet is szolgáló út épül, így a holtágrendszer továbbra sem lesz árvízvédett, fogalmazhatunk úgy is, hogy az őstermészet megtart­hatja magának. így minden, az ökológia eredeti állapotához kö­zelítő beavatkozás, például a le­zárt holtágak megnyitása elvégez­hető, sőt, a „light természeti turiz­mus” sem kizárt. FARSANG LAJOS Építő természet I Horgászok paradicsoma I Hegyek kavicsból A szigetcsoport szépségei vonzanák a természeti „light ökoturizmust", A holtágakban jobbára a gyerekek örülnek a kitartó lógatás utáni kapásnak. A Duna itt A szigetek közelében ma is kavicskitermelés folyik. A módjával folytatott tevékenységet egyeztetni ugyanakkor az ökológiai károkat elrejtik az avatatlan szem elől halban gazdag lehet az ökológiai érdekekkel Épít^ennésze^^^^^^^^^^^HomíszoluMmdicsom^^^^^^^^^^^Heí^e^cavicsból I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom