Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-15 / 12. szám
12. OLDAL E G Y H Á Z A K ÉLETE 2004. Január 15., Csütörtök 1 1|| Élet, halál, Isten: a legfontosabb kérdések Kicsoda Isten és hol van? A hit az ész vészkijárata? Lehet olyan Isten, aki a halálra teremtette az embert? Ilyen kérdések körül zajlott a vita Nagy-Bandó András humorista-író és Vankó Zsuzsanna, a Sola Scriptura teológiai főiskola főigazgatója között hatalmas érdeklődés mellett a Kodolányi főiskola siófoki intézetének dísztermében. A karácsonyi könyvpiac egyik újdonsága volt az András könyve II. Nagy-Bandó András szívműtétje után írta az első kötetet, akkori vallásos témájú elmélkedéseire a hittudomány oldaláról Vankó Zsuzsanna egy kis füzet kiadásával válaszolt. A teológiai főiskola főigazgatója azt ígérte a Kodolányi főiskolán: készül már a válasza az András könyve Il-re is... A főiskola siófoki intézetén kevés volt a szék, annyian akarták hallani kettejük vitáját. Nagy-Bandó András: - Kicsoda Isten és hol van? A hétköznapi ember magában hisz és keresi az utakat Istenhez. Az, hogy hittel élünk, nem azt jelenti: bizonyossággal is élünk. A hit szó maga is azt jelenti: valamiben hiszek. Igazából nem lehetne tudományt sem alapítani a hitre, hiszen éppen arról van szó, hogy hiszek, csak éppen bizonyosságom nincsen. Vankó Zsuzsanna: - Tiszteletre méltó és ésszerű álláspontja sokaknak: keresem Istent és még nem zártam le a kérdést magamban. Alapvető félreértésben vannak ZSUZSANNA azonban sokan, hogy mi is a hit. A hit az ész vészkijárata? Korántsem. Aki igazából hisz, az attól még nem kapcsolja ki az értelmét, éppen ellenkezőleg, erős értelemmel és erkölcsi meggyőződéssel párosul ez. Aki hívő, az elhisz ép ésszel fel nem fogható dolgokat - legalábbis így vélik a kételkedők. Ez sem így van. A hit bizonyosság, erkölcsi érték annak, aki valóban hisz. Nagy-Bandó András: - A keresztény világban tanítások vannak, nem bizonyosságok, bizonyítékok. Zsidó Jézusról beszélünk, s a neki hozsannázó, őt megfeszíteni akaró zsidókról. Jézus azt mondta: Isten itt lakozik énbennem. Én is így érzem; mindany- nyiunkban ott van. Uj Isten van Jézus tanításai óta, a bennünk élő Isten, akit követni úgy lehet, ahogyan Assisi Szent Ferenc tette. Jézus mondta ki, felejtsétek el azt az istenhitet, amit eddig követtetek; az Atya énbennem lakik. Ettől vagyunk keresztények. Ettől vagyok hívő én is, vallásos azonban nem. Vankó Zsuzsanna: - Sajnos, keresztények tömegei vaskos tudatlanságban nőnek fel a saját vallásuk iránt. Ez ott gyökerezik, hogy a középkori egyház gondolkodás nélküli hitre kényszerített. A francia racionalizmus aztán éppen az ellenkezőjét hirdette, hiszen az mégiscsak túlzás, hogy kizárólag az létezhet, amit kézzel meg tudok fogni. Nagy-Bandó András: - Valójában mintha fordított teremtés történt volna. Megteremtettük Akinek erős a hite, képes válaszokat keresni, találni a benne megfogalmazódó kérdésekre magunknak Istent, s úgy hiszünk benne, mintha ő teremtett volna bennünket. Akkor alakult ki bennem az Isten-hit, amikor eljutott a halál a tudatomig. Egész életünkben a halálra készülünk. Kíváncsiság van bennem, ki hogy éli meg az Isten-hitét a világon. Lennon írta: jó lenne, ha nem lennének vallások. Ugyanakkor sok-sok hittel élő emberre van szükség, folytathatnám én. Ha örök életűek lennénk, valószínűleg nem lenne hit, vallás, hiszen ha elég erősek lennénk, nem esendők, akkor mi szükség lenne a hitre, Istenre? Egy dologtól, életünk végétől félünk csak. Halálom pillanatáig úgy is élhetek, hogy templomba járok, s úgy is, hogy nem; az Isten, ha van, úgyis látja, ha értékes emberi életet élek. Vankó Zsuzsanna: - Élet, halál, Isten, ez a három legfontosabb kérdés,, a többi ehhez képest bagatell. Lehet olyan Isten, aki halálra teremtette az embert? Óriási kérdés. S az is, miért a sok rossz a világban? Hiteles vallás csak az lehet, amelyik érdemleges választ ad ezekre a kérdésekre. FÓNAI IMRE Beteljesülés, nem sorscsapás Lehet-e olyan Isten, aki halálra teremtette az embert? Miért a sok rossz a világban? Mi a katolikus egyház válasza ezekre? - kérdeztük Gárdonyi Máté plébánost, a hittudományok doktorát.- A halált, a betegséget, a szenvedést sokan eleve rossznak ítélik, pedig nem csak a vallás gondolja másként, hanem a humanista filozófia is. A halál ez utóbbi szerint sem sorscsapás, hanem beteljesülés; a teljességre való törekvés a halál pillanatával jön el. A vallás ehhez annyit tesz hozzá: az ember úgy kell éljen, hogy valamikor Isten ítélöszéke elé áll, számot adni jó és rossz cselekedeteiről. A halál tehát átmenet az öröklét felé. A szenvedés, a betegség pedig próbatétel. A fizikai szenvedés gyakran befelé fordítja az embert, a lelkére irányítja a figyelmét, sokszor átértékeli egész addigi életét. Az ember újra meg újra tapasztalja gyengeségét; az, hogy van ereje ezen felülemelkedni, valamifajta hitből táplálkozhat. Hogy kinél milyenből, az az emberi lélek titka. Isten velünk van „Isten országa már eljött, a cél ennek a nyilvánvaló beteljesülése. Ez puszta fejlődéssel itt, a földön nem valósul meg, vagyis nem itt építjük a mennyországot. Ha elolvassuk azt a példabeszédet, amikor Jézus a búzáról és a konkolyról szólt, akkor látjuk: együtt érik a különböző növényekből álló vetés, és csak az aratás napján történik meg a szétválasztás. Nem könnyű megtalálnunk Isten országának üze- - netét, ezért van szükség a bizalomra, reménységre, valamint arra a hitre, amely azt erősíti, hogy Isten velünk van.” (Erdő Péter bíboros) Krisztus Európa reménye Lengyelországért imádkoznak a hívők január 18-án a Közép-európai Katolikus Találkozó keretében a térség nyolc országában, így a magyarországi katolikus templomokban is. A tavaly júniusban megkezdődött találkozó egyéves időtartama alatt összesen nyolc “Nemzeti vasárnapot” tartottak, illetve tartanak. E napokon a szervező országok mindegyikében ugyanazért a népért mondanak imát a templomokban. Csehország 2003. június 22-én, Bosznia-Hercegovina július 27-én, Magyarország augusztus 24-én, Szlovénia szeptember 21-én, Ausztria október 26án, míg Szlovákia november 16-án állt a szertartások középpontjában. A „nemzeti vasárnapok” sora február 22-én zárul, amikor Horvátország szerepel majd az imádságokban. A Krisztus Európa reménye címmel meghirdetett találkozó célja, hogy elősegítse az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát, az előítéletek és az idegengyűlölet legyőzését, előmozdítsa a békés egymás mellett élést, a szolidaritást és az igazságosságot. A nyolc országra kiterjedő, egyéves eseménysorozat zárásaként május 21- én közös zarándoklat indul az ausztriai Mariazellbe. ■ A szent királyleány Az ország több templomában, január 18-án emlékeztek Árpád-házi Szent Margitra, az egyik leghíresebb magyar szentre, IV. Béla király lányára. Laszkarisz Mária bizánci hercegnő és IV. Béla király a tatár seregek elől menekülve már születése előtt felajánlotta Istennek gyermekét. Árpád-házi Szent Margit 1242- ben született és 1270-ben halt meg. Már háromévesen átadták a veszprémi domonkos nővéreknek. A kolostort Béla király építtette leánya számára a Nyulak szigetén, amit azóta éppen miatta Margitszigetnek hívnak. Ezen a helyen tette le a fogadalmát Margit 1254- ben. A 12 éves lány teljesen tudatában volt annak, hogy életét mire kötelezi az esküvel. Kétszer is lett volna lehetősége arra, hogy Rómától felmentését kérje fogadalma alól - két, nagy politikai előnyökkel járó cseh és lengyel házasság miatt -, ám mindkettőt határozottan visszautasította. „Margit számára elsődleges volt, hogy mennyei Hitvese előtt Hírek HIT, TUDÁS, EMBERISÉG. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Talentum címmel hirdetett vetélkedőt. A három, nyolchetes fordulóból álló játékot a püspöki konferencia három korcsoportban hirdette meg ez évi kommunikációs programjához kapcsolódóan, amelynek jelmondata: „Hit, tudás, emberség”. A legeredményesebb, valamint a legaktívabb diákok számítógépet, fényképezőgépet, kerékpárt nyerhetnek a tanév végén. FILM A GOLGOTÁI SZENVEDÉSRŐL. A Hír szerint a Szentatya és több vezető vatikáni személyiség már látta Mel Gibson világhírű filmsztár majdnem kész Krisztus szenvedése című filmjét. Természetes az érdeklődés, hiszen nagyon érdekes kísérletről van szó. Mel Gibson ugyanis saját vagyonából olyan filmet készített, mely Jézus földi életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg az evangéliumok elbeszélése szerint, mégpedig minden részletre kiterjedően. Ráadásul arám, illet- ve latin nyelven beszélnek szereplői. ______________________■ ka tolikus, refonnátus. evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 Margit betegeket ápolt és csodákat tett megfeleljen, ezért volt számára fontos a szigorú szabályok megtartása, a legkeményebb önsa- ny^rgatás vagy akár a legnyomorúságosabb betegek ápolása. Nem szerette, hogyha királylányként kezelték, mindenkit leszoktatott erről társai közül” - írták róla. Margit 1270. január 18-án halt meg. Szentté avatását már 1276- ban elindították, de az sokáig váratott magára: Margitot XII. Pius pápa emelte a szentek sorába 1943- ban. ■ Ökumenikus imahét Az idei ökumenikus imahét országos megnyitó istentiszteletére 2004. január I8-án, vasárnap kerül sor. Az igehirdetés szolgálatát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Szabó István református püspök látja el abban a fővárosi templomban, ahol kezdetét veszi az ünnepi hét. Az istentisztelet liturgiájában az Ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetői szolgálnak. Az imahét központi zárórendezvényeként ifjúsági istentisztelet lesz a Lágymányosi Ökumenikus Központ templomában január 25-én este, melyen katolikus, protestáns és ortodox lelkészek és fiatalok szolgálnak. Az országos megnyitó istentiszteletre minden érdeklődőt hív a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. ■ Újévi gondolatok: az érték a mérték A világ lakosságának 32 százaléka keresztény, közülük 12 százalék katolikusnak vallja magát. A millenniumi nép- számlálás adatai szerint Magyarország lakóinak 75 százaléka keresztény. 5,7 millió a katolikus, 1,5 millió a református és 300 ezer az evangélikus. Egymillióan nem válaszoltak a vallásukat firtató kérdésre és 800-900 ezren nyilatkoztak úgy, hogy egyértelműen ateisták. Könnyelműség áll az ateizmus mögött, mondta Márfi Gyula veszprémi érsek a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kaposvári csoportjának találkozóján. Magyarországon a rendszerváltozás idején, de már azt megelőzően is megroppant az ateizmus. A gyakorlati materializmus ugyan él, de Isten és Krisztus tagadása nem jellemző. A legnagyobb probléma az erkölcs meglazulása, fogalmazott az érsek újévi gondolatait megosztva a találkozó résztvevőivel. A mondanivalónélküliség kultusza uralkodik, s miután az államateizmus összeomlott, olyan légüres tér keletkezett, amelyben sokféle áramlat jelent meg. Nemcsak a nyílt, uszító, keresztényellenes. beszéd jelenik meg, hanem a magukat kereszténynek valló sajtóorgánumokban is megtévesztő irányzatok kapnak hangot. A ma hangoztatott modern erkölcs nem más, mint a szabados erkölcs, mert a modern erkölcsöt a kereszténység hozta immár kétezer éve. Az érsek azt mondta, nem a polgárrá válás felé haladunk, engedelmes fogyasztókká és munka- vállalókká akarják tenni az embereket. Éz a célja a nemzetközi nagytőkének. Vásároljunk minél többet, kételkedjünk és kérdezzünk kevesebbet. Törődjön bele minél több mindenbe. Korunk téveszméje a másság kultusza, csakhogy a negatív másságot csalfa módon az értékek közé sorolja. A deviáns másságot azzal mentik fel, hogy legalább vállalja önmagát. Holott az emberek értékrendje teljesen elveszett, a mérték tönkrement, mondta, így nem tudják eldönteni, ki a bűnös és ki a szent. Holott szilárd értékrendet tanultunk, amelyben első Isten, a felebarát, s csak ezt követi az én. Ma első helyen áll a pénz, az élvezetek és az én. Egykor a cél volt a szeretet, s ennek legfeljebb eszköze a pénz, ma ez fordítva működik, a barátság többnyire érdekkapcsolat. Arra kell törekednünk, mondta Márfi Gyula, hogy visszaállítsuk a keresztény értékrendet. Az a feladatunk a világban, hogy hirdessük az evangéliumot. Az első karácsonyi ajándék Isten látogatása volt szent fiában. Nem tárgyat hozott, önmagát hagyta itt közöttünk az oltári szentségben. Segítenünk és szeretnünk kell egymást, intett a közös feladatra, mert ha időt áldozunk egymásra, önmagunkat adjuk. Aki megkapja a szeretet ajándékát, az elhiszi, hogy Isten maga a szeretet. Az érték és a mérték viszonyában az a feladatunk, hogy megtaláljuk a mértéket, mert akkor érték is születik, mondta az érsek. GÁLDONYI MAGDOLNA A szeretet szavai Kevés szavunk van a szeretetre, a görögben három kifejezés is hordozza. Az erosz a rajongó szeretet, a fília a testvéries szeretet, amely mögött az igazságosság elve áll. Az agapé a feltétel nélküli szeretet. Fontos, hogy mindhárom jelen legyen az életünkben.
