Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖR K É P 2004. Január 3., Szombat Hírek BEZÁR A SZEMÉTTELEP. A Dombóvári önkormányzat idei te­endőit a városi szemétlerakó jel­képes bezárásával kezdte meg. Ezután a településen keletkezett hulladékot már nem helyben tá­rolják és dolgozzák fel. A telepet a későbbiekben hulladékudvarként üzemeltetik tovább, (hzs) BALATONI HALTELEPÍTÉS. A Balatoni Halászati Rt 2003- ban 300 tonna átlagosan 25-30 dekagrammos élősúlyú, kétnya- ras pontyot telepített a Balaton­ba. A halászati ütemterv szerint jövőre hasonló mennyiségű, 2005-ben pedig már 350 tonna ponty telepítését tervezi a hor­gászturizmus fejlesztését képvi­selő cég. Emellett éves szinten egymillió előnevelt, 50 ezer egy­nyaras süllő, 250 ezer előnevelt csuka és 10 ezer kétnyaras com- pó telepítése valósul meg. (vt) SZÁNON AZ OVISOK. A mos dósi önkormányzat úgy tette tar­talmassá a téli szünetet a falu óvodásainak, hogy felejthetetlen utazást szervezett a Mikulás nagykarácsonyi otthonába. A mintegy ötven apróság szülői kí­sérettel kelt útra, s a nap végén a gyerekek azzal tudattal térhet­tek nyugovóra, hogy a fehér sza- kállú valóban létezik. Az önkor­mányzat százhúszezer forintot szánt erre a kirándulásra, (sza) PÁLYÁZTAK A JÖVŐRE. A csornai önkormányzat 13 millió forint támogatást remél az unió Sapard-keretéből, amelyből a te­metőhöz vezető utakat újítanák fel. A település jelenleg ezt te­kinti legfontosabb feladatának, de sikeres elbírálás esetén jutna még az Ady utcában járdaépítés­re is. A temető további rendezé­se során pedig új kapukat sze­relnek fel. (hzs) SZÉPÜL AZ ISKOLA. A kadar kúti Jálics Ernő Szakképző Iskola a múlt évben több mint hatmillió forintot költött a tanvendéglő bő­vítésére, s kétmillió forint érték­ben mosogatógépet is vásárolt. Ezenkívül januárban készül el az iskola galériája, s az eredményes tanulás érdekében három új tan­termet is kialakítottak. A tenisz­pálya köré, melybe eddig több mint hárommillió forintot fekte­tett az intézmény, már csak a ke­rítés hiányzik, s a füvesítéssel is megvárják a tavaszt, (sza) ANTENNA A TORNYON. A kiskorpádi mobiltelefon-tulajdo­nosok hosszú ideje panaszkod­nak a rossz vételi lehetőségekre. Kérésükre az önkormányzat és a Westel megállapodtak egy adótorony telepítésében, ami­hez a területet a falu biztosította. December közepe óta a telefo­nok egy részével már nincs gond, s a képviselő-testület hoz­zájárult ahhoz, hogy tavaszig a víztoronyra a Pannon GSM tele- pítse az antennáit, (hzs) m Éjjel főzik a zugpálinkát Néhány évi megtorpanás után ismét kezd felfutni a pálinkafőzés fotó; kovács tibor Megyei körkép Egyre többen gyűjtik év köz­ben a gyümölcsöt, hogy azután a tél derekán pálinkát főzesse­nek belőle. A szeszt azonban a törvény betűje szerint csak meginni lehet. Még ajándékba sem adható senkinek. A hatvanas években egy ismerő­söm otthon, házi készüléken főz­te a pálinkát. A tűzre időnként gu­midarabot dobott, hogy elnyomja a cefre szagát. Az utcában lakó vá­mos beszólt, hogy nem jelenti fel a zugfőzés miatt, csak a gumit ne dobálja a tűzre, mert irgalmatla­nul büdös. Ma is előfordul a régi hagyományos kuktás főzés, ilyen szerkezetből mintegy húszat fog­laltak le-a pénzügyőrök. Hajgató Zoltán, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancs­nokságának jövedéki osztályveze­tője szerint a szag már messziről elárulja a zugfőzdét, bár inkább éjjel főzik a házi pálinkát.- Már a készülék birtoklásáért is bírságot szabunk ki, ez húsz­ezer forinttól kétszázezerig terjed­het. Természetesen elkobozzuk a szerkezetet és a pálinkát is. A jöve­déki bírság pedig szintén húsz­ezernél kezdődik, de a felső határ a csillagos ég. Ha egy kocsmában ilyen pálinkát találunk, akkor nem csak a kocsmáros, de az eladó is komoly büntetésre számíthat. Bérfőzdékben - több mint har­minc működik megyénkben - korlátlan mennyiség főzethető. A pálinka egyébként a gyümölcs­ből, vagy törkölyből, esetleg sző­lőborból előállított alkoholos ter­mék. Ez utóbbi a borpárlat. A szeszfőzdékből 55 fokosnál ma­gasabb alkoholtartalmú ital nem kerülhet ki. Ha magasabb a főzet szeszfoka, desztillált vízzel kell hígítani.- A főzetőnek két dologról kell nyilatkoznia. Egyrészt arról, hogy miből akar főzetni, milyen gyü­mölcsből, másrészt, hogy nem tartalmaz az anyag cukrot vagy mézet. Ugyanis szigorúan tilos a szeszfokot ez utóbbiakkal feljaví­tani - mondta az osztályvezető. A pálinkafőzetés nem olcsó mulatság, literenként 650 és 800 forint között mozog az ára. A fő­zetők azonban így biztosan tud­ják, hogy aroma nélküli tiszta ital­hoz jutnak. Ballér István 14 éve főz pálinkát Osztopánban. Úgy látja, hogy a néhány évvel ezelőtti megtorpa­nás után újra kezd felfutni a pálin­kafőzetés.- Az idén elég sok volt a vegyes gyümölcs és a körte. Az emberek többsége október és január között akarja kifőzetni a pálinkáját, de ezt nem lehet teljesíteni, így gya­korta kell 4-5 hónapot várniuk. Ballér István már az uniós csat­lakozásra is gondol, hiszen az eu­rópai szabályoknak megfelelő új szeszfőzdét épített.- A mintegy hatmillió forintos beruházást saját erőből és hitelből hoztuk létre. Megfelel a nemzet­közi szabályoknak, bár még így is van bennünk némi félsz a jövőt il­letően. SZARKA ÁGNES Pálinka a termékraktárban A bérfőzött pálinkát eladni csak az alkoholtermék-adóraktáraknak lehet. A számla egy két évre szóló igazolvány, amely ezen belül mindaddig érvényes, amíg van olyan pálinka a raktárban, amely­nek a szeszfoka megegyezik a dokumentumon szereplővel. Utak élénkítik a gazdaságot Balaton Az egyik kitörési pont a Bala­ton régióban a közlekedés fej­lesztése lehet. Az új utak von­zóbbá teszik a térséget a mun­kahelyet teremtők számára, és lerövidítik a turisták útját. 2006-ra elkészülhet az M7-es au­tópálya 170 milliárd forintos be­ruházása. Ez a legnagyobb épít­kezés a régió történetében, s a gazdaságot gerjesztő szerepe is óriási lehet. Ennek köszönhetően nyilván a jelenleginél is jóval na­gyobb forgalom bonyolódik le a Balaton somogyi partján; a sztrá­da az Adriai-tengertől Kijevig hú­zódó európai főközlekedési út szakaszaként működik majd. Megkezdődtek már a 71-es teher­mentesítő főút előkészítő mun­kálatai is a Balaton keleti partja mellett, amely Balatonvilágost, Balatonkenesét és Balatonfűzfőt kerüli meg. A 17 kilométer hosz- szú főút 15,5 milliárd forintba kerül. Később a leendő M8-as autópálya részévé válhat, amely Veszprémtől Dunaújvárosig ve­zet. Van terv arra is, hogy Balatonvilágostól kiindulva gyorsforgalmi út épül dél felé, s Tab mellett elhúzva a nyomvo­nal majd Pécsig ér. Számos somogyi háttértelepü­lés pályázik támogatásra azért, hogy a Balatonhoz vezető út meg­építésével akár 30-40 kilométerrel közelebb kerülhessen a tópart­hoz, kórházhoz. S kellene pénz arra is, hogy a nagy nyugati határ- állomások felől végre jól és gyor­san járható út épüljön a Balatonig. CZENE ATTILA Iskola a kultúrházból Felsömocsolád Alig 600 lelkes és nehéz anyagi helyzetben lévő település Felsőmo- csolád, de iskolája négy is van. Az­az egy intézmény az, csak a mintegy kilencven diák oktatása folyik négy különböző helyen. Mivel a fenntartás és fűtési sze­zon jelentős költségtöbb­letet jelent, ezért koráb­ban szó esett már egy korszerű, a kor követel­ményeinek megfelelő épület kialakításáról. Számos mutatós terv is született a majdani iskoláról, de az önkormányzat anyagi okok miatt nem vállalta a százmillió forintos beruházást.- A kultúrház rendbetétele a fenti összeg feléből is megoldható és abban végre egy helyen folyhat­na az oktatás - mondta Csernyák Lajos polgármester. - A szükséges munkák még 1999-ben elkezdőd­tek, s csak az elmúlt két év során mintegy 25 millió forintot fordítot­tunk az épületre. A tető­térben lévő nyolc tante­remből eddig kettő ké­szült el, a későbbiekben a fűtésrendszer korszerű­sítésére áldozunk. A Koppány-Völgyi Tár­sulás tagjaként már a te­lepülésen is van vezeté­kes gáz, így a kultúrház vegyes tüzelésű kazánját energiatakarékosabbra cserélik. Fűtéskorszerűsítésre a te­rületfejlesztési tanács mintegy tíz­millió forintot biztosított, s a mara­dék ötöt az önkormányzat teremti elő. A jó idő beálltával munkához látnak, s kis lépésekben valósítják meg a korszerűsítést, horváth zsolt Értékmentő kiskönyvtárak (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató szerint ez azért fon­tos, mert a legtöbb faluból már eltűnt az iskola és bezárták a mű­velődési házat, így a könyvtár maradt az utolsó közösségi szín­tér és a kultúra egyetlen forrása. Az, húg) mennyi, és milyen könyvvel rendelkeznek a falusi tékák már nagyon sokszínű. Van olyan település, ahol egy na­gyobb szekrény elég a könyvek­nek és van más példa is: Libickozmán, ahol alig ötvenen laknak például 1500 kötetes a könyvtár. Az persze más kérdés, hogy mennyire elavult az állo­mány. A Könyvtári Intézet által készített or­szágos felmé­résből az de­rült ki, hogy a nyolcvanas évek végén volt utoljára nagyobb be­szerzésre lehe­tőség a falvakban. Ezekben az in­tézményekben manapság évente átlagosan 32 ezer forintot költöt­tek kiadványra; napilapokra pe­dig egy fillér sem jut. Gigében sem tudnak újságot olvasni a könyvtárhasználók, ar­ra ugyanis nem futja a keretből. Csontos Jánosáé negyven éve könyvtárosa a kistelepülésnek és a könyvgyűjteményre nagyon is büszke lehet. Ötezer kötet közül válogathatnak az olvasók. Ahogy itt, úgy a legtöbb faluban is leg­feljebb két napon tudnak kölcsö­nözni az ott élők. Van, ahol a mi­séhez, van, ahol a nyugdíjasklub foglalkozásaihoz igazítják a nyit­va tartást. Andocson mindennap nyitva van a könyvtár. Ott ugyanis az is­kolai könyvtár a községi is. Hoppár Sándomé könyvtáros el­mondta: hatezer könyvük van és több folyóirat is jár a tékának, el­sősorban persze olyanok, amik az iskolai oktatáshoz is fontosak. A könyvtár a megyelkönyvtár se­gítségével egy pályázaton nem­rég számítógépet is nyert. Már meg is kezdték a könyvek katalo­gizálását, és nemsokára már a tel­jes állományról elkészül a számí­tógépes nyilvántartás, ami a köl­csönzésben is segítség lesz. Az informatikai fejlődés a könyvtárakat is segít vonzóbbá tenni. Bekapcsolásuk a világháló­ba azt jelenti, hogy a könyvtár egy-egy falu életében informáci­ós központként működhet. Zselickislakon például nyolc év után az év végén nyitották meg újra a tékát, amely a teleház is egyben. Dimák Béla, Zselickislak polgármestere elmondta: há­rom számító­gépet nyertek pályázaton és egymillió fo­rintot költöttek az épület s a könyvtár felújítására. Azért dön­töttek úgy, hogy ismét megnyit­ják a tékát, mert igény volt rá, az pedig az utolsó napjaiban kide­rült: a fiatalok is magukénak ér­zik a falu legújabb intézményét. FÁBOS ERIKA Magángyűjtemények A megye legrégebbi könyvgyűj­teménye a csurgói gimnázium­ban található, a legelső nyilvá­nos könyvtár pedig a megyei, amely a Somogy vármegyei könyvtár jogutódja. Ennek alapí­tásához 1825-ben Festetics László ezer ezüstöt ajánlott fel. Magánkönyvtár alapításához kulturális megállapodást kell kötni a helyi önkormányzattal és biztosítania kell a hozzáférhető­séget. A megyében most is mű­ködik így néhány egyesületi és felekezeti könyvtár. Könyvtárak Könyvtári Könyvekre fordított száma dolgozók összeg Baranya 226 , 145 55 945 Ft Somogy 239 160 89 661 Ft Tolna 104 87 48 684 Ft Zala 232 157 80 561 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom