Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-03 / 2. szám

TÜKÖR 3. OLDAL (■MIM 2004. Január 3., Szombat HAZAI Nőtt a minimálbér Budapest A minimálbér január 1-jétől 50 ezer forintról 53 ezer fo­rintra nő a kormány - az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nács (ÓÉT) egyetértésével ho­zott - a Magyar Közlöny 2003/141. számában megje­lent rendelete szerint. Ez heti bérnél 12 200 forintot, na­pi bérnél 2440 forintot, órabérnél 305 forintot jelent. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni. A minimálbér összege 2002-ben és 2003-ban is 50 ezer forint volt. A 2003-ra vonatkozó 50 ezer fo­rintos változatlan mértéket azért fogadták el a szakszervezetek, mert az adójóváírás révén nettó értékben többet jelentett a mun­kavállalóknak. Az 50 ezer forin­tos minimálbér 2002-ben bruttó összegben 600 ezer forintot, a személyi jövedelemadó kifizeté­se után nettóban 477 ezer forin­tot jelentett. Az ugyancsak 50 ezer forintos és bruttóban 600 ezer forintos legkisebb bér nettó­ban az adójóváírás révén 525 ezer forintot ért 2003-ban. A Szakszervezeti Stratégiai Ta­nulmányok kiadványban közölt táblázatból kiderül, hogy a jelen­legi európai uniós tagországok­ban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. így például Portugá­liában, Görögországban és Spa­nyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dol­gozóknak mint Magyarországon. Ezekben az országokban a táblá­zat szerint 2002 januárjában pél­dául 406, 473, illetve 516 euró volt a legkisebb bér. A magyaror­szági 50 ezer forintos minimál- bér 210 eurónak felelt meg. ■ Több munkahely Budapest A magyar kormány egyik leg­fontosabb foglalkoztatáspoli­tikai célja és feladata a foglal­koztatási ráta emelése - álla­pítja meg a több tárca által az Európai Unióval való együtt­működés keretében készített követő jelentés. A szándék összhangban van az Európai Foglalkoztatási Stratégia azon célkitűzésével, hogy az Európai Unió foglalkoztatási szintje 2010-ig érje el a 70 száza­lékot. Jelenleg ez 64 százalék a közösség átlagában, a magyaror­szági mutató pedig 56 százalé­kos. Az elemzés rámutat: a 70 százalékos foglalkoztatási ráta gyakorlatilag teljes körű foglal­koztatottságot jelent majd. Ehhez 1 millióval, 14 százalékkal kell bő­víteni a foglalkoztatottak számát. Az elemzés hangsúlyozza: a foglalkoztatási ráta növeléséhez szükséges a munkaerő-piaci ru­galmasság javítása, illetve a foglalkoztatásbarát környezet biztosítása. A fenntartható növe­kedéshez, a gazdasági verseny- képesség javításához, a tudásala­pú gazdaság követelményeinek teljesítéséhez is nélkülözhetetlen a humán tőke fejlesztése. Szük­séges még a foglalkoztatottság növelését elősegítő hatékonyabb szolgáltatási rendszer, a rugal­masabb munkaerőpiac kialakítá­sa. Meg kell erősíteni a foglalkoz­tatás intézményrendszerét és jo­gi kereteit - jegyzi meg a követő jelentés. A munkaerő lényegesen na­gyobb munkaerő-piaci részvétel­ét feltételezi a gazdaság és a ver­senyképesség növekedése, a tár­sadalombiztosítási rendszer fenn­tarthatósága is. Az elemzés ezért a munkaerőpiac kínálati és ke­resleti oldalán egyaránt intézke­déseket tart szükségesnek. Az új munkahelyek létesítésében a je­lentés szerint különösen a szol­gáltató szektor rendelkezik nagy lehetőségekkel. Közhálóprogram Budapest Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2004- ben átfogó fejlesztési progra­mokra fordítja forrásainak nagy részét - mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője. A miniszter kifejtette: bár a kor­mány 2004. évi takarékossági in­tézkedési érvényesülnek a tárcá­nál is, a magasabb koncessziós bevételek, valamint az Európai Unió Strukturális Alapjából szár­mazó források lehetővé teszik a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) alapján kimun­kált tervek megvalósítását. Ko­vács Kálmán közölte: az idén folytatják a tavaly megkezdett programokat. A 2003-ban indult közhálóprogram célja az, hogy Magyarország valamennyi közin­tézményét széles sávú kapcsolat­tal lássa el. A tervek szerint a 2005 harmadik negyedévéig tartó első fázis során összesen 7300 végpont valósul meg, amelynek több mint felét már 2004-ben át­adják. ■ Az építés éve Budapest Az idei az építés éve lesz a kör­nyezetvédelemben - mondta Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter a szakterület jövőjéről. Négy nagyváraiban - Szegeden, Győrött, Sopronban, Pécsett - és környékükön megkezdődik 2004- ben a szennyvízkezelési beruhá­zás ISPA-támogatással. Hét tér­ségben épülnek komplex hulla­dékkezelési rendszerek, szintén uniós támogatással. A lakosság is nyomon követhe­ti majd a változásokat környékü­kön: elindulnak a Hajdú-Bihar megyei, a Miskolc térségi, a Szol­nok és Törökszentmiklós térségi, a szegedi, a tisza-tavi, a Sajó- Bódva völgyi és a Duna-Tisza kö­zi regionális hulladékgazdálkodá­si rendszerek kivitelezési mun­kái. Ezeket további öt hasonló program követi. így 1228 telepü­lésen 3,6 millió ember számára válik lehetővé a korszerű hulla­dékgazdálkodás. Az idén a tárca költségvetésében a kormányzati beruházásokra - beleértve a Vá­sárhelyi-tervet is - 21 milliárd fo­rint, a környezetvédelmi és víz­ügyi célelőirányzatra 36,6 mil­liárd forint, a környezetvédelmi Phare-projektekre 1,7 milliárd fo­rint, egyéb ágazati célokra 1 mil­liárd forint a tervezett összeg. A levegő minőségének javítá­sáról szólva a miniszter elmond­ta: a minőségnek 2010-re vala­mennyi településen meg kell fe­lelnie az egészségügyi határérték­nek. A mérgező vegyi anyagok, növényvédő szerek, továbbá a környezetben nem lebomló szer­ves szennyező anyagok felhasz­nálásánál 20 százalékos csökken­tés a cél. ■ „Változás kell a pártban” Az esztendő végén mindenki számot vetett, mérleget vont. Arra kértük a parlamenti pártok frakcióvezetőit, szóvivőit, értékeljék a 2003. év Magyarországot érintő politikai ese­ményeit, intézkedéseit. Juhász Gábor szerint frakciója egységesebb képet mutatott ősszel, mint a párt vagy a kor­mány. Az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy véli: változá­sokra van szükség az MSZP-n belül. Budapest- Hogyan értékeli a parlament őszi munkáját?- Úgy látom, a heti menetrend tartható volt. Mivel mi kormá­nyon vagyunk, nekünk jó, hogy ha nagyobb számú javaslat megy át a parlamenten. Feszített me­netrend mellett sikerült az uniós csatlakozásra jól felkészülni. Ami nem sikeres: az ellenzéknek és a kormánypártoknak az Ország- gyűlésben kellene bemutatniuk a politikájukat, illetve azok különb­ségét. Mi törekedtünk arra, hogy a normál közélet helye a parla­ment legyen, a Fidesz ezzel szemben az Országgyűlést má­sodlagosnak tekintette. Ezt jól mutatja, hogy Orbán Viktor egy beszédet sem mondott a Parla­mentben.- Mi a helyzet a frakció műkö­désével?- Úgy gondolom, az üléseken és a bizottságokban is jól tudtuk képviselni és védeni a kormány tevékenységét. Ez nem jelenti azt, hogy minden kormányintéz­kedéssel maradéktalanul elége­dett lennék, de ez egy koalíciós kormány, így nemcsak a mi a po­litikánknak kell hogy megfelel­jen. Ez hoz néha összezördülést. A frakció nyár óta tevé­kenyebben részt vett a törvény-előkészítő mun­kában, és abban külön­bözött a kormánytól és a párttól, hogy egysége­sen, magunkkal nem vi­tatkozva képviseltük azo­kat a javaslatokat, ame­lyek a Parlament asztalá­ra kerültek.- Csökkent az MSZP és a kor­mány népszerűsége.- Népszerűségünk nem most van a mélyponton, hiszen elin­dult egy szolid emelkedés. Le kell szögeznem: nekem sem volt ínyemre a Pénzügyminisztérium nyári nyilvánosság előtti tevé­kenysége, mert ez jelentős számú szimpatizánst vitt el a mi tábo­runkból. Javarészt egyébként mi vagyunk okai a népszerűségvesz­tésnek, és a januári parlamenti szünetben mindenkinek el kell gondolkodnia, hogy ő maga mi­vel járult hozzá a helyzet kialaku­lásához. Változtatni kell, ha ko­molyan gondoljuk, hogy az euró- pa parlamenti választásokon si­keresen szerepeljünk. Ugyanak­kor jó néhány olyan gazdasági cé­lú intézkedést hoztunk, amely rö­vid távon népszerűséget visz el, és eredményt a következő idő­szakban, konkrétabban előrelát­hatólag az év második felében fog hozni.- Visszatérve a változá­sokra, konkrétan mire gondol?- Ha megnevezném ezeket, akkor beállnék azok sorába, akik ezt az apropót szeretnék meg­ragadni arra, hogy meg­próbálják befolyásolni a kérdést. A döntésekre megvan­nak a megfelelő fórumok. A lé­nyeg az, hogy ha valami rosszab­bul megy, annak okait elemezni kell.- Mit tart a jövőre nézve a leg­fontosabbnak?- Május elseje előtt meg kell még hozni a hátralevő jogharmo­nizációs törvényeket. 2004 kam­pányév lesz, arra számítok, hogy éles szócsaták lesznek a parla­mentben tavasszal. baranya „Szükség van egyeztetésre” Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője elégedett pártja koa­líciós szerepvállalásával és frakciója őszi munkájával, de vé­leménye szerint a kormány és a frakció közötti egyeztetést ha­tékonyabbá kell tenni a jövőben. Budapest- Ön szerint mennyire érvényesült az SZDSZ álláspontja a kormány-, illetve a parlamenti döntésekben az őszi ciklus alatt?- A SZDSZ kormánypárt, és ha koalícióban van, addig az ő véle­ményét is tükrözik az előterjesz­tések; a koalíció kompromisszu­mokkal jár.- Előfordult, hogy több SZDSZ- es nemmel szavazott. Nem fél at­tól, hogy a kis kormánypárti több­ség miatt esetleg egy-egy előter­jesztés emiatt nem „megy át”, és ezért önöket fogják okolni?- Én ettől nem tartok, volt már arra példa azelőtt is, hogy az SZDSZ nemmel szavazott, és ezért nem ment át egy előterjesz­tés; ez is velejárója a koalíciós együttműködésnek. Egyeztetések előzik meg a különböző törvény­hozási aktusokat, és bizony elő­fordul, hogy egyetértés hiányá­ban nem támogatunk egy előter­jesztést.- Mi a véleménye a kormány népszerűségének csökkenéséről. Várható-e, hogy megfordul ez a tendencia?- Ha összehasonlítjuk az előző ciklusokkal, ebben nincs semmi meglepő, hasonló időszakban ugyanilyen népszerűségvesztés­sel kellett szembenézniük a min­denkori kormányoknak. így van ez ebben az esetben is, de ez nem egy végleges dolog. 2006-ban lesznek a választások, addigra kell a kormány támoga­tottságát növelni. És eh­hez természetesen na­gyon sok mindent kell tenni, határozott kor­mányzati munkára van szükség, és kiszámítható politizá­lásra.- A frakció munkájában van-e szükség változtatásra a jövőben?- Egy kis létszámú frakció ese­tében nagyon nagy terhelés hárul a frakciótagokra, hiszen húsz em­bernek kell ugyanazt a munkát elvégeznie, amit adott esetben hetvennek. Én ebből a szempont­ból elégedett vagyok a frakció munkájával. A kormány és a frak­ció közötti egyeztetést kell a jövő­ben zökkenőmentesebbé tenni, mert ez növelheti a parlamenti munka hatékonyságát.- Mi a véleménye az ellenzék munkájáról?- A konstruktív ellenzéki sze­rep kialakításával még sokat kell bíbelődniük az ellenzéki pártok­nak, mert eddig ehhez nem talál­ták meg a megfelelő formát. Ál­talában az a jellemző, hogy csí­pőből elutasítanak mindent, a négypárti egyeztetések sikertele­nek, pedig a kormány számtalan­szor próbált így konszenzust ki­alakítani. A ellenzék egy része gátlástalanul és gyakran hazudozva bírál­ja a kormányzat mun­káját.- Ön többször hangsú­lyozta, hogy javítani kell a gazdaság versenyképes­ségét.- Ez a költségvetés a korábbiakhoz képest e tekintet­ben előrelépést jelent, hiszen le­hetőséget teremt, hogy a gazda­ság elinduljon felfelé, és ha meg­indul a világgazdasági konjunk­túra, akkor erre a magyar gazda­ság rácsatlakozhat.- Mit tart 2004-ben a legfonto­sabb feladatnak?- Az évet meghatározza az uniós csatlakozás, és ebbe beleér­tek minden olyan törvényt, amit szükséges még meghoznunk a csatlakozásig. A másik annak az intézményrendszernek a kialakí­tása, amely lehetővé teszi a támo­gatások befogadását, a sikeres pá­lyázatokat. BARANYA RÓBERT Kis magyar naptártörténelem Budapest A magyar nyomdák többsége már augusztus végére kinyom­tatta a 2004. évi naptárakat, amelyeket már karácsonyra oda­ajándékozhattunk. alkalmazott. Mivel Rudolf király elrendelte a protestánsok tiltako­zását kiváltó Gergely-naptár beve­zetését, Manlius egy kalendáriu­mon belül párhuzamos hasábo­kon közölte a Gergely-naptárt, és az úgynevezett Ónaptárt. Hosszú időn át népszerűek és keresettek voltak a Lőcsei kalen­dáriumok. Debrecenben Csáktor­nyái János jelentette meg az 1592- es Cisiót, de az 1953-54-es kalen­dáriumokat már Judíciumnak ne­vezte. A felvilágosodás, majd a re­formkor szelleme a kalendáriu­mok tartalmát is megváltoztatta. A babonás hiedelmekre épülő jósla­tokat lassan háttérbe szorították a hasznos tudnivalók, a szórakozta­tó írások, sőt még az irodalmi mű­vek is. Az első magyar nyelvű kalendá­riumot 1538-ban Krakkóban adta ki Benczézi Székely István. A má­sodik 23 évvel később jelent meg Bécsben, a lengyel származású Hoffhalter Rafael kiadásában. Ez és a rá következő P. Tamás krak­kói csillagász naptára volt, amely Bornemissza Péter fordításában lá­tott napvilágot. Az első Magyarországon nyom­tatott magyar nyelvű naptárt a Batthyány Boldizsár támogatását élvező német Manlius János a Vas megyei Németújváron adta ki. Az 1584-re szóló, Nádasdy Ferencnek ajánlott naptárral együtt egy né­met „Schreibkalender”-t is megje­lentetett, amelynél érdekes újítást A 20. század elején a technika rohamos fejlődése, az új és újabb nyomdai eljárások jelentősen bő­vítették a naptárkészítés lehetősé­geit. Ez idő tájt elsősorban vallá­sos tárgyú naptárak kerültek for­galomba. Az 1930-as évek hazánk­ban is a naptárak nagy divatját hozta. Sokféle szerv és szervezet jelentetetett meg különböző for­májú és témájú kalendáriumokat, naptárakat. Nagy jelentőséggel bírt, hogy ezek a naptárak a ha­gyományoknak megfelelően kö­zölték a névnapokat is. A második világháború után a naptárkiadás elszürkült hazánkban. Amikor is­mét érdeklődés támadt iránta, megalakult a Képzőművészeti Kiadó, amely egy kézbe vette a naptárak gyártatását,és terjeszté­sét. 1956-ban készült el az első olyan naptár, amelynek minden oldalát Csonfvtíry-képek repro­dukciói díszítették. koós tamás C<7£l'fcR.péiu»áltó Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás EUR 258.0000 262.0000 USD 205.0000 211.0000 GBP 361.5000 375.0000 CHF 163.5000 169.0000 SKK • 6.1000 6.6000 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: december 31. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Hálapénzoldal Budapest Az orvosi hálapénztarifákat is közlő internetes oldal kisma­mákról szól, kismamáknak, ha ők használják, és nem lesz jogi akadálya, akkor marad a lap; ha nem használják, akkor megszű­nik. „A honlap léte erősen függ az adatvédelmi biztos hozzáál­lásától - én annyit kérek, hogy ha úgy döntenek, hogy ez így nem jó, akkor készítsenek egy jobb megoldást az orvoskeresés­re, személyes tapasztalatokra építve” - írta az MTI megkeresé­sére interneten eljuttatott írásos válaszában Nyírő Balázs. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kedden azt közölte, hogy az ünnepek alatt tartó hivatali szünet végeztével dönti el, foglal- kozik-e annak az internetes ol­dalnak az ügyével, amelyen or­vosi hálapénzzel kapcsolatos in­formációk olvashatók. Szavai szerint adatvédelmi szempont­ból mindenképpen kifogásolható az oldal. Az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy üyen, vagy eh­hez hasonló üggyel ombuds- manként mégnem találkozott. ■ Béregyeztetés Budapest További tárgyalások szüksége­sek a választható béren kívüli juttatások 2004. évi rendszeréről - mondta az egyik vasutas-szak­szervezet elnökhelyettese annak kapcsán, hogy a MÁV bejelentet­te: január elsejétől bevezetik a rendszert. „A VDSZSZ nem írta alá a választható béren kívüli jut­tatásokkal kapcsolatos megálla­podást, ezért hétfőn továbbfoly­tatjuk a MÁV-val az egyeztető tárgyalást” - mondta Bárány Ba­lázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) el­nökhelyettese. December 31-én mind a négy reprezentatív vas­utas-szakszervezet aláírta, illetve tudomásul vette a vasúttársaság­gal a 2004. évi kollektív szerző­dést és a 11 százalékos béreme­lésről szóló megállapodást. Ugyanakkor nem írta alá a VDSZSZ a kollektív szerződés 6. fejezetét, amely a választható bé­ren kívüli juttatások, a kafetéria rendszerét tartalmazza. A másik három szakszervezet, a Vasuta­sok Szakszervezete, a Mozdony- vezetők Szakszervezete és a Pá­lyavasúti Dolgozók Szakszerve­zete a választott béren kívüli jut­tatások rendszeréről is megálla­podott a munkáltatóval - jegyez­te meg. Bárány Balázs a nézetkü­lönbségről szólva kifejtette: azzal egyetért a VDSZSZ, hogy a vas­utas munkavállalók részére fe­jenként 150 ezer forintos keret­összeg állna rendelkezésre éves szinten. ■ A drog ellen Budapest 540 iskola számára biztosítottak támogatást különböző pályáza­tok a drogellenes programok ré­szére - mutatott rá Arató Ger­gely, a parlament gyermek, ifjú­sági és sport munkacsoportjá­nak vezetője. Elmondta: elké­szültek azok a szabályok, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a ká­bítószert kipróbáló fiatalok bün­tetés helyett segítséget kapja­nak. Tavaly átadták az ország el­ső tűcsere-automatáit, amelyek a kábítószerfüggők ártalom- csökkentését teszik lehetővé. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom