Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-12 / 9. szám
■■■ 2004. Január 12., Hétfő A L M A N A C H 0 8 9 7. OLDAL Városi életritmus, falusi kényelem Már majdnem Kaposvár, mégis egy egészen más világ. Kaposszerdahely mindössze három perc a várostól de hatalmas távolságra van a megyeszékhelytől. A település lakói szerint mindennek nyitja a múltban rejlik. Az ősi értékekben gyökerező lokálpatriotizmus mindig is összetartotta a falu közösségét és megkülönböztette az itt élőket a városiaktól. Aki látta már a polgár- mesteri hivatal folyosóján felaggatott rámák fekete-fehér fényképeit, megérti miért. Álmos a reggel a szerdahelyi kocsmában. A buszmegállóval szembeni „műintézményben” már letudta aznapi felesét a városba buszozó munkás, csak a törzsvendégek gubbasztanak a kályha mellett. Bizalmatlanul méregetik az idegent, de az érdeklődésre útbaigazítanak. Megtudom, hogy három korcsma is üzemel a faluban, mindegyik kialakult vevőkörrel. A forgalom hullámzása napközben a buszok érkezésének függvénye. Akárcsak a szomszédos boltban, ahol Horváth Józsefné szolgálja ki a betérőket. Kaposvárról jár ide dolgozni, ahogy a kocsmáros.- Azért ez nem általános jelenség. Csak néhány vállalkozóhoz, meg az önkormányzathoz jönnek Kaposvárról. Sokkal több szerdahelyi dolgozik a városban, hiszen egy ekkora faluban nincsen álláshely. Nemrég megszűnt a negyedik bolt is, így most háromban vehetik nreg az alapvető élelmiszereket a helybéliek. Egy nagy család Horváth Józsefné három éve dolgozik a településen, s ma már bennfentesnek számít a szerdahe lyi ügyekben. Sok idősebb vevő panaszkodik a kevés nyugdíjra, a fiatalok pedig a munkahelyek hiányára.- Persze mindez általános jelenség, ahogy a közbiztonság romlása is. Sajnos már egy rablást is át kellett élnem. Négy férfi pakolta le az árut a polcokról és távozott fizetés nélkül. Nem mertem szólni nekik, mert akkor még bántottak is volna. Legközelebb már óvatosabb voltam, mert amikor megláttam őket az utcán, rögtön bezártam a boltot. Az igazsághoz tartozik, hogy egyik férfi sem volt szerdahelyi. A helybéliekkel még sosem volt ilyen rossz élményem. Tudja, ez a falu olyan, mint egy nagy család. Az új telep Sok a rokon a faluban, ezért egy- egy közösségi rendezvény valóban családiassá tud válni. Ám egyetlen família sem fogadja kitörő örömmel az idegent, főként ha nem tudja, mire számíthat. Sokan ezzel magyarázzák a városi „gyüttmentek” és az „őslakosok” közt feszülő ellentétet. Még többen vallják úgy, hogy a 13 éve alapított új telepre beköltözött egykori városlakók már beilleszkedtek a falu életébe. Az mindenesetre látszik az emeletes, bravúros építészeti megoldásokat sem nélkülöző házakon, hogy ez egy „másik” Szerdahely.- Ezen a telepen olyan emberek élnek, akik egy többgenerációs családi fészket kialakítva a falusi életformát választották mondta Rakovszky József, aki 1991 szeptemberében nyitotta meg vegyesboltját a telepen. - Sokan a panelrengetegből menekültek ide a tiszta levegőjű, élhetőbb környezetbe. Kiderült, hogy rengeteg iparosember is él a telepen. Van kőműves, asztalos, festő és burkoló is, így képzett szakmunkást kaphat az újonnan építkező akár helyben is. Persze vállalkozóból, értelmiségiből és művészemberből sincs hiány a legújabb falurészen. Egy részüket munkája ugyan a városhoz köti, de sokat tesznek lakóhelyük környezetének ápolásáért. Az ifjú nyugdíjasok Az idősek számára kézenfekvő választás a nyugdíjas klubtagság. Simon Ferencné, az egyesület elnöke örömmel újságolja, hogy Simon Ferencné: Szükség van a társaságra Balogh József: Egyre több a betelepülő még a telepről is járnak négyen a rendezvényeikre.- Ez is mutatja, hogy befogadó emberek élnek errefelé. Miért is lenne másként egy olyan faluban, ahol sok az egyedülálló idős ember. Nekik különösen szükségük van a társaságra és az élményekre. A hatvan tagot számláló egyesületünk közösségi programjai éppen erről szólnak. Mindig megünnepeljük a névnapokat és még pótszilvesztert is rendezünk. A nyugdíjasok közösségi életének főszervezője úgy véli, hogy újabb lendületet hozhat mindennapjaikba a most épülő idősek nappali otthona. Simon Ferencné szerint ugyanis a legtöbbjük szá: mára nem a csekélyke nyugdíj okoz bánatot, hanem a magány. A múltból építkezve Balogh József polgármester a szomszédos polgármesteri hivatalba jár dolgozni immáron tizenhárom éve. A jelenről kérdem, de a múltról kezd beszélni. Nem véletlenül.- A többi zselici faluval ellentétben itt nem kisbirtokosok, hanem cselédek éltek. Innen az emberek összetartása, amelyet mi sem jellemez jobban, mint hogy 1936-ban a gazdasági válság idején is képesek voltak felépíteni egy templomot. A háború után aztán megkezdődött a beköltözés a településre, de az újonnan érkezettek is idővel szerdahelyinek vallották magukat. A somogyi falvak túlnyomó többségével ellentétben Kaposszerdahely a kilencvenes években is a gyarapodó községek közé tartozott. Tizenhárom éve 820-an éltek itt, manapság azonban 1040 a hivatalos lélekszám. A dombokon kialakított telkek gyönyörű kilátása és a városi munkahely közelsége mellett az infrastruktúrát sem kell nélkülözniük a helybélieknek.- A legújabb teleprészen is lesz gáz a nyárra, bár a szennyízcsa- tornázás még csak terv. Az állandóan változó koncepcióknak megfelelően három tervet is készítettünk, de a közeli jövő nem ígér megoldást. A polgármester szerint a település fejlődésében kulcsszerepet játszanak a civil szervezetek is. Civilek a pályán A már említett nyugdíjas-egyesületen kívül fontos szerepe van a fiatalok megmozgatásában a község legrégibb egyesületének: a sportolókénak.- Belovics Emil, a sportklub elnöke sokat tesz azért, hogy egy igazi sportcentrumot alakítsanak ki, amely otthont adhat a kulturális programoknak is - tudtuk meg a polgármestertől. - A Horváth Nándor vezette horgászegyesület tagjai a csendesebb sport hívei, s igazán otthonosan a 6,5 hektáros, maguk által kialakított horgásztó partján érzik magukat. Megalakult a madártenyésztők egyesülete, amelyet egy lelkes gyűjtő, Tián István hívott életre. Fontos szerepet tölt be a falu életében a Gál Gyula vezette polgárőrség és a Vázsonyiné dr. Németh Ildikó irányításával működő vöröskeresztes alapszervezet is. A Kaposszerdahelyért Egyesület Lovas István irányításával az új telepről indult, de ma már az egész település hírnevét öregbíti. A falubeliek szerint néha vannak súrlódások a település vezetésével, de a fontos kérdésekben mindig dűlőre jutnak. Ahogy a polgármester is vallja: kell az építő kritika, de nem kisebb csoportok érdekében, hanem hogy Kaposszerdahely még élhetőbb település legyen. ■ KAPOSSZERDAHELY Szerdahelyi hírmondó Gáz a telepen A beköltözőknek kialakított telkek egy részén már megépültek az új szerdahelyi porták. A kis-szennai lakórészen már csak a gáz hiányzik. Ehhez 106 ezer forintot kell befizetniük az igénylőknek. Ha több mint ötvenen fizettek, akkor már a nyárra elkészülhet a gázberuházás a falu legújabb teleprészén. Otthon az öregeknek A tíz éve üresen álló parókiában alakítják ki az idősek otthonát és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot. Erre 4 millió forint támogatást nyert a település önkormányzata, de legalább 7 millió forintot emészt fel a beruházás. Horgászok a fényben A horgászegyesület által üzemeltetett tóban nem ritka a nagy kapás, de f ogy az apróbb halakat is jól lássák, nemsokára a villanyvilágítást is megoldják. Az oszlopokat ajándékba kapták, a vezetékek pedig társadalmi munka eredményeként kerülnek a tópartra. ■ Recept szerdahelyről Vőlegényfogó Hozzávalók: 4 db csirkecomb, 12 dkg füstölt szalonna, 12 dkg sampinyon gomba, 10 dkg hagyma, 10 dkg paradicsompüré, 1 csokor petrezselyem zöldje, só, bors ízlés szerint, 1,2 kg burgonya olajban kisütve. A csirkecombokat sózzuk, lisztbe mártjuk, elősütjük. A zsiradékból pecsenyelevet készítünk úgy, hogy a zsiradékba paradicsompürét pirítunk rozsdabarnára. Addig pi- ritjuk, amíg át nem veszi a paradicsompüré színét. Vizet öntünk rá, sózzuk, kiforraljuk és utána a csirkecombokat lábasba rakjuk. Ráöntjük a pecsenyelevet és puhára pároljuk. Ragu elkészítése: a kockára vágott szalonnát lepirítjuk, abba beletesszük a gombát, petrezselyem zöldjét, sót, borsot és hozzákeverjük a kisü- tött kockaburgonyát. ■ AZ OLDAL CIKKEIT TAKÁCS ZOLTÁN IRTA. FOTÓK! TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A KAPOSSZERDAHELYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Úton Európába Kaposszerdahely kincse A kaposszerdahelyi varrodában kreatív csapat dolgozik azon, hogy a jő minőségű alapanyagból kényelmes viselet készüljön Ahol Dávid öltöztet Pálfiné Bátori Mónika maga sem gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy szülei egykori varrodájából igazán sikeres vállalkozás növi ki magát egy szűk évtized alatt. Manapság húsz munkatárssal dolgoznak azon, hogy kaposvári és pécsi üzleteiket jó minőségű, természetes anyagokból készülő öltönyökkel és divatruházattal lássák el.- A klasszikus stílusú, kényelmes férfiöltönyök hamar megnyerték egy vevőkör tetszését, így egyre nagyobb tételben és választékban készíthettük ezt az elegáns férfiruházatot. A saját tervezésű modellek megszületése igazi csapatmunka. A bővülő választék eredményeként született meg három éve a Dávid márkanév, amelynek az ázsiója azóta egyre emelkedik a vevők körében. Az eredeti öltönyök mellett ma már divatáruk széles kínálatát nyújtják mindenféle méretben.- Minden évben új kollekcióval jelentkezünk és nagy figyelmet fordítunk a fiatalok ízlésvilágának megfelelő ruházatra is. A sikereink títka, hogy jó minőségű alapanyagból természetes fazonú és köny- nyen kezelhető ruhákat készítünk. Tisztában vagyunk vele, hogy az uniós bővülés évében szűkül a piac, de azzal is, hogy bővülnek a lehetőségek, a A Tokaji parkerdő vadregényes környezete, tiszta vizű tavai és különleges növényvilága sok turistát vonz a településre A Tokaji parkerdő Kaposvár és a Zsebei Tájvédelmi Körzet között Kaposszerdahely „tranzitállomásnak” számít. A somogyi megyeszékhelytől, Kaposvártól déli irányban négy kilométerre található település a Zsebe egyik kapujának és mindinkább a városi agglomeráció részének tekinthető. A dombok övezte község határában van az ötszáz hektáros Tokaji parkerdő, ami tájvédelmi körzet. Ez a természeti kincs különleges állat- és növényvilágával, különböző méretű tavaival sokakat csábít a településen való letelepülés gondolatára is. Egykoron Skublics János földbirtokos alakította ki az erdős területet és hozta létre a halastavakat, amelyek közül a legnagyobb ma már közel százhektáros, s a horgászok paradicsoma. Ma a parkerdő területe állami tulajdonban, a Sefag Rt kezelésében van. A cég nemrég költött 15 millió forintot a gyönyörű tájvédelmi körzet rehabilitációjára. A vadregényes táj, a halastavak, az erdei tornapálya kedvelt kirándulóhelye a kaposváriaknak, akik mihelyst kitavaszodik, nagy társaságokkal keresik fel a tiszta levegőjű parkerdő sétaútjait, és a tisztásokon igényesen kialakított játszótereit és sportpályáit. __________ __ ■
