Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-27 / 300. szám
9. OLDAL Somogyi Hírlap 2003. December 27., Szombat Hétvége Párizs elől menekült Kaposvárra. Karád kincseit kutatta. 11. oldal Krónika Hó helyett jég. Takarítják a nemzeti parkot. A századik karácsony. 16. oldal Tizenegy évvel ezelőtt, egy sikeres egyetemi felvételi után történt a tragédia. Súlyos balesete miatt már soha többé nem tud lábra állni az a fiatalember, akinek pedig mindene volt a sport és kortársaihoz hasonlóan világmegváltó terveket szőtt. Nagy Bendegúz azóta, harminc éves korára lélekben talpra állt, de a mindennapi élet akadályait kerekesszékre szoruló sorstársaihoz hasonlóan ő sem képes segítség nélkül legyőzni. Nemrég azzal vált ismertté, hogy precedens értékű pert nyert egy fővárosi kávéház ellen, ahol nem tettek eleget az akadálymentesítés törvény adta előírásainak. Nagyon hideg volt azon a napon, 1992. november 14-én. Ekkor Bendegúz, otthon, Baja közelében sziklamászó edzésre indult. Már első éves volt a budapesti műegytemen. Szerencséjére vele tartott egy ismerős fiú is, aki lentről figyelte a tapasztaltabb sziklamászót. -A fagyos időben egyszerűen kimerültem, elgémberedtek a tagjaim, s egy óvatlan pillanatban lezuhantam a mélybe. Fejjel lefelé mintegy tizenöt méternyi magasságból-emlékezik vissza a szörnyű napra. Szerencsére a fiú azonnal segítséget hívott, így az életét megmentették, de a gerinctörés miatt deréktól lefelé megbénult. A szegedi klinikán fekve néhány hétig még reménykedett, hogy műtéttel helyre lehet hozni a csigolyák között futó idegpályák folytonosságát, de hamarosan megtudta: soha többé nem állhat lábra. Tizenkilenc éves, örökmozgó fiatalemberként ekkor be kellett látnia, hogy további életében kerekesszékbe kényszerül. Mióta mozgáskorlátozottként él azt vette észre magán, hogy to- leránsabb, mint ép embertársai. Néha elképedve figyeli, hogy mennyit képes valaki panaszkodni egy beszakadt köröm vagy más pici sérülés miatt. Sok életerős fiatalember el sem tudja képzelni, hogy Bendegúz és a hozzá hasonlók miként ülő vízisíelnek, ülőkorcsolyáznak, lovagolnak, ejtőernyőznek vagy éppen terepmotoroznak. Miközben az életben is mindenért meg kell küzdeniük. A legextrémebbek azok a túlélőtúrák, amelyekre fogyatékkal élők is jelentkeznek. Bendegúz ismer egy svéd kerekesszékes fiút, aki harminc nap alatt egyedül jutott át Új-Bor- neó áthághatatlan dzsungeléin. A legnagyobb gond, ha valaki elesik egy olyan terepen, ahol senkire nem számíthat. Bendegúz már rengeteg díjat nyert, legtöbbet maratoni futóként. Legszörnyűbb kalandja egy erdei terepmotorozás, amikor felborult és hosszú órák elteltével csak pénzért voltak hajlandóak kihúzni őt az iszapos patakmederből. Bendegúz szerint a fogyatékos embereknek még sokáig nem lesznek egyenlő esélyeik Magyarországon. A legfontosabb lenne az építészeti és kommunikációs akadálymentesítés, amely a tanuláshoz és a munkavállaláshoz is nélkülözhetetlen. És ez nem is mindig pénz kérdés, különösen az új épületeknél. Megépíthető, működtethető lenne egy középület úgy is, hogy azt mozgássérültek, vakok vagy hallássérültek is használhassák. Ugyancsak hiányoznak a fogyatékkal élők számára is használható, megfizethető bérlakások. Amíg valaki személyesen vagy családtagja révén nem szembesül a fogyatékos személyek problémáival, addig nem érzi át a gondjaikat. Nálunk sajnos a védett munkahelyeken is gyakran csak kizsákmányoltként, éhbérért foglalkoztatnak fogyatékos embereket, miközben nem egy ilyen cégnél a vezetők az állami támogatások révén igen jól keresnek. A fejlettebb országokban más a helyzet. Például a norvégoknál senki nem ütközik meg azon, hog'1 vak embert neveznek ki pénz- ü'gymi- niszterré. Ausztráliában pedig dolgoznak kerekesszékes rendőrnyomozók is. Bendegúz szerencsésnek tartja magát, mert olyan szakmát, hivatást választott, amelyből már egyetemistaként is képes eltartani magát. Ugyanakkor rendkívül keserűen élte meg, hogy vannak, akik képesek akár egy kerekesszéket is ellopni a járni képtelenektől. Balesete előtt néhány héttel szakított egy lánnyal. így legalább nem kellett azzal szembesülnie, hogy a barátokhoz hasonlóan a szerelme is szép lassan eltávolodik. A kórházból hazatérve három évig ismerkedni sem mert lányokkal. Önbizalmát Svédországban nyerte vissza, ahol mérnök hallgatóként egyetemi ösztöndíjasként töltött el egy évet. Azóta könnyen barátkozik, elmúltak a gátlásai. És jött Petra, a nagy szerelem, ^ akinek képével ma is tele Bendegúz kollégiumi szobájának fala. Amikor a vágyairól kérdezik bevallja: Most már, harminc évesen egyre többet nézegetem a gyerekeket. Hiányzik már a család, egy szerető társ. NÉMETH ZSUZSA Akadálymentesítés csigatempóban Az ország közintézményeinek alig tíz százaléka felel meg az akadálymentesség követelményeinek. Hiába írják elő az 1998. január 1 -jén életbe lépett jogszabályok a szükséges építési és átalakítási szabványokat, a legtöbb helyen bevehetetlen lépcsők és szűk ajtók sokasága állja útját a kerekes székben közlekedőknek. Az európai államokban és világszerte sok helyütt a legtermészetesebb, hogy olyan életkörülményeket teremtenek, hogy abban az ép és a fogyatékossággal élő emberek egyformán boldoguljanak. A hazai jogszabályok eredetileg 2005. január elsejét szabták határidőként a közintézmények akadálymentesítésére, míg a tömegközlekedésben 2010-ig kell biztosítani a fogyatékossággal élő élők zavartalan boldogulását. Többnyire nem is horribilis összegekről, csupán némi figyelmességről lenne szó, azért, hogy a látás-, hallás- vagy mozgás- sérültek éppúgy járhassanak iskolába, dolgozni vagy bevásárolni, ügyes-bajos dolgaikat intézni, mint bárki más. A jogszabályok szerint minden középületben a lépcsőket vagy rámpával, vagy emelő berendezéssel vagy a környezet átalakításával kell áthidalni. Az ajtók belszé- lességének legalább 90 centiméternek kellene lennie. A fogyatékosok által használhatóvá kell tenni a lifteket, a toaletteket, s a nyilvános telefonkészülékeket is. A fejlett országokban egyre több mélypadlós tömegközlekedési jármű áll forgalomba, amelyeken akadálymentes a kerekes székkel való utazás. A metróvonalakon 2010-ig kell utólag beépíteni a lifteket.Jó példával járnak elő a hazánkban gyárat vagy áruházat építő multinacionális cégek, amelyek eleve a saját országuk előírásainak megfelelően biztosítják az akadálymentességet. Optikai vezetősávokkal, az eligazodáshoz szükséges fény- és hangjelzéssel valamennyi fogyatékos számára biztonságos közlekedési feltételeket kínálnak. Az akadálymentesítés az ép emberek életét is kényelmesebbé teszi, hiszen a babakocsit tolók és az idős emberek számára is gyakran jelent nehézséget a sok lépcső, a magas járdaszegély. A rendszerváltozás óta a mozgássérültek civil szervezetei fokozott figyelemmel kísérik az akadálymentesítést, az mégis kínos lassúsággal, csigatempóban valósul meg a közintézményekben, polgármesteri hivatalokban, ügyfélszolgálatokon, iskolákban, orvosi rendelőkben, kulturális intézmények területén. A mai ütemet figyelembe véve akár ötven-hatvan év múlva közelítjük meg a nyugat-európai országok szintjét, hacsak nem gyorsul fel jobban a tempó. A fogyatékossággal élő személyek európai éve, a 2003-as esztendő a politikusok szerint lehetőséget kínált jogaik érvényesítésére, az uniós felzárkózást szolgáló változtatásokra. Becslések szerint 80-120 millió európai polgár él valamilyen fogyatékossággal. Magyarországon 350 ezerre becsülik a mozgáskorlátozottak létszámát, akik közül 70 ezer a súlyosan fogyatékos. Számukra a legfontosabb a környezet akadálymentesítése, amely az európai uniós csatlakozáshoz is kötelezően teljesítendő. Csak így képesek egyenlő eséllyel elindulni az iskolákba, a munkahelyekre. Ahhoz, hogy tanulni, illetve dolgozni is tudjaFOGYATEKKAL ELOK ARANYA A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSA SZERINT, SZÁZALÉKBAN □ TESTI FOGYATÉKKAL ELŐ MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK □ SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ■ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLŐK ■ EGYÉB FOGYATÉKKAL ÉLŐK □ VAKOK ÉS GYENGÉN LÁTÓK középületek akadálymentesítéséhez nagyon kevés Magyarországon a jól képzett mérnök. SZÜLETETT: 1973. január 5-én Erdőszentgyörgyön, Erdélyben CSALÁDI ÁLLAPOTA: nőtlen ISKOLÁI: Baján érettségizett, a III. Béla Gimnáziumban, jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem végzős építészmérnök hallgatója, Svédországban a Dalarna Egyetemen végzett rehabilitációs mérnök, a Műegyetemen rehabilitációs szakmérnök képesítés várományosa. nak, nálunk még alapvető szemléletváltásra van szükség. No és szakemberekre, mert például a környezet, a
