Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-24 / 299. szám
SPORT 11. OLDAL Labdarúgás Vereségek a karácsonyi tornán Siófok A siófoki Balaton FC 1990-es korosztályának labdarúgói is részt vettek a népligeti Christ- mas Cup elnevezésű nemzetközi teremlabdarúgó tornán. Olyan csapatok ellen játszhattak, mint például a Crvena Zvezda, vagy az Austria Wien. A torna rangját jelzi, hogy a Barcelona utánpótláscsapatai is pályára léptek. A háromnapos népligeti tornán két korosztályban - az 1990 és az 1991-es - mérték össze tudásukat a csapatok. A kisebbek közt álltak rajthoz a Balaton FC focistái, akik a Ferencváros, a Budapesti Honvéd, Crvena Zvezda, Ausztria Wien együtteseit kapták ellenfélül a csoportmérkőzések során. (A másik ágon a Cottbus, Dinamó Zag- reb, UTE, MTK és a Lombard-Haladás focistái küzdöttek.) Az első nap kiütéses vereséget (10-1) szenvedtek a Ferencvárostól, a becsületgóljukat Kántor Tamás érte el. A Crvena Zvezda ellen már csak három góllal (5-2) vesztettek Kim László két találatával. A második napon szoros mérkőzésen egy góllal (4-3) kaptak ki a Budapesti Honvédtói, melyen Kun, Kántor és Pető voltak eredményesek. Az utolsó csoportmérkőzésen, Ausztria Wien ellen szintén nagy (8-0) vereségbe futottak bele. A vereségek miatt az utolsó helyen végzett a Balaton FC a csoportban, így a harmadik nap a kilencedik helyért játszhattak, a másik ág utolsójával, a Lombard- Haladással. Ez is vereséggel (4-1) végződött, így utolsó helyen végzett a Balaton FC.- Hasonló tornán még nem is szerepeltek a labdarúgóink, ráadásul mi voltunk az egyetlenek, akik szabadtéren készültünk mondta Tóth Csaba, a siófokiak edzője, aki hozzátette: csapatából Kun László teljesítménye emelkedett ki. - Mindössze kétszer húsz percet tudtunk ugyanis ezt megelőzően teremben gyakorolni. Ráadásul a csapatunk volt a legfiatalabb, mivel több 1992-ben született labdarúgót is szerepeltettem. Már az is nagy eredmény, hogy itt lehettünk. Ez a „nagycsapat” teljesítményének volt köszönhető, illetve Sallói István klubigazgató kapcsolatainak. A mi korcsoportunkban végül az MTK szerezte meg az első helyet, legyőzve a ferencvárosiakat. Mint a siófokiak edzője, elmondta több hasonló tornán kellene szerepelniük, hiszen ez segíti elő a gyerekek fejlődését. Olyan csapatok ellen léphettek pályára, mint a Crvena Zvezda, vagy az Ausztria Wien, és testközelből figyelhették, miként játszanak a cottbusi, a zágrábi fiatalok, vagy éppen a világhírű Barcelona utánpótlás labdarúgói.- A Barcelona nyolcfős szakmai stábbal érkezett a tornára, amelyben mindenkinek megvolt a feladata - tette hozzá Tóth Csaba. - Ők is, csak úgy, mint a többi csapat, egységes szerelésben jelentek meg, de a többiekkel ellentétben a mérkőzések szünetében még egyenpapucs- ban is jártak. Ez a fajta profizmus persze a játékukon is meglátszott. Ahhoz, hogy mi is egységes társaság benyomását keltsük, a szülők és a vállalkozók anyagi segítségére volt szükség. Ők adták össze azt a mintegy kétszázezer forintot, amelyből melegítőket és utazótáskákat tudtunk venni a tizenhárom játékosunknak. Az említett Barcelona játszotta egyébként a döntőt az idősebbek mezőnyében, de kikaptak a Dinamó Zagrebtől. KESZTHELYI ZOLTÁN Tollaslabda Kaposvár A Somogy Megyei Tollaslabda Szövetség által rendezett városi szabadidős versenyek - amelyeken több mint százan vettek részt - alapján a legjobb eredményt elért tollaslabdázók mérkőzhettek Kaposvár Város Bajnoka címért az Építőipari Szakképző Iskola tornacsarnokában. Eredmények: Nők, egyes: 1. Tóth Virág, 2. Berta Mónika, 3. Zelenák Margit Andrea. Férfiak, egyes: 1. Tóth Iván, 2. dr. Hegedűs György, 3. Monostori András. Nők, páros: 1. Tóth Virág, Major Edit; 2. dr. Bánkuti Gyöngyi, Zelenák Margit Andrea; 3. Berta Mónika, Egyed Lenke. Férfiak, páros: 1. dr. Hegedűs György, Tóth Iván; 2. Újvári Lajos, Kispál Gyula; 3. id. Rácz Károly, ifj. Rácz Károly. Vegyes páros: 1. Németh Péter, Berta Mónika; 2. Tóth Iván, Tóth Virág; 3. dr. Hegedűs György, Zelenák Margit Andrea. ______________■ Sp orttal zárják az évet Siófok Az idén is ötnapos sportrendezvénnyel búcsúztatják az évet a siófokiak. Öt nap alatt öt sportágban mérik össze tudásukat a profi és az amatőr sportolók. Az érdeklődők ez idő alatt a Beszédes iskola tornacsarnokában láthatják többek közt a régi pécsi, fehérvári, siófoki labdarúgókat, illetve az első osztályú Kaposvári KK kosárlabdázóit. Az ötnapos program a kosárlabda napjával indul december huszon- hetedikén, amelynek kiemelkedő eseménye az első osztályú kaposváriak vendégszereplése. A válogatott játékosokat felvonultató gárda a helyi Siókosár UK együttesével mérkőzik. A szünetekben pedig zsákoló- és hárompontos dobóversenyeken mérik össze tudásukat a csapatok játékosai. Másnap, a kézüabda napján az általános iskolák, serdülőcsapatok mérkőzései után a Siófoki VSE az NBI/B csoportjában vitézkedő Tolna ellen lép pályára, amit a helyi és a nagyatádi öregfiúk mérkőzése követ. A harmadik nap, december hu- szonkilencedikén a labdarúgásé a főszerep, melyen - az amatőr csapatok, a Balaton FC utánpóüás csapatai és egy női bemutató mérkőzése után - olyan híres labdarúgókat láthatnak a nézők, akik egykor a „szakmájuk mesterei” voltak. Köztük a Videoton UEFA Kupa döntőjéig menetelt csapatának tagjait; Csongrádit, Szabót, Disztlt, Vadászt. A másik, pécsi vendégegyüttes névsora sem kisebb nevekből áll; a tervek szerint Torma, Mészáros, Túri és Márton is pályára lép. Rajtuk kívül a siófoki öregfiúk és a Balaton FC sportvezetői alkotják még a négyes mini torna résztvevőit. Az NB I- ben élen álló Balaton FC játékosai is eljönnek, ők a Balaton környéki válogatottal mérik össze tudásukat. December harmincadikán a röplabda és a vetélkedők kerülnek sorra, melyen a város legjobb sportolóit is jutalmazzák. Az év utolsó napján pedig a hagyományos szilveszteri futást rendezik, ami az idén is a Dániel vendéglőtől indul. KESZTHELYI Új hazára talált a csapatkapitány FOTÓ: LÁNG RÓBERT Lassan tizenkettedik esztendeje él a somogyi megyeszékhelyen. Annak idején a háborús helyzet miatt távozott Horvátországból, ám azt ő sem gondolta akkor, hogy végleg elhagyja szülőföldjét. Ma magyar állampolgár is, kétgyermekes családapa, s nem utolsósorban a kaposvári kosárlabdacsapat kapitánya. Filipovics Gordon az esztelen vérengzés, a háború fenyegető közelsége miatt hagyta el szülőföldjét és települt át annak idején Magyarországra. A Cibona Zagreb elnöke közvetítette a somogyiakhoz, akik le is szerződtették a horvát játékost. Azóta végig a kék-fehéreknél szerepelt, csak egy szezont töltött a Mol-Szol- noknál, de erről majd kicsit később. Találkozónkat telefonon még egyeztetjük, de ő már úton van a sportcsarnok felé. Jobbára elsőként érkezik, hiszen egy csapat- kapitánynak mégiscsak példát kell mutatnia. Mikor az öltözőbe lépek, már mezben virít, mellette nagyobbik fia, Márkó is izgatottan készülődik. A negyedórás bemelegítő fociban neki is jut majd szerep. A városban méltán népszerű édesapával a tréning előtt váltottunk szót.- Ön egész életében a sportból élt, miként emlékszik vissza a kezdetekre?- Tizenhat éves koromig jobbára a labdarúgás érdekelt. Aztán főleg testi adottságaimnak köszönhetően inkább a kosárlabda felé fordultam. A különböző kor- osztályos csapatokkal végigjártam a ranglétrát. Játszottam a Capljina, a Dubrovnik, és az Eszék együtteseiben. A háború kitörése után pedig Magyarországra szerződtem.- Milyen volt az első időszak Kaposváron?- Igen nehéz volt a kezdet. Túl azon, hogy el kellett hagynom a szülőföldem, egy idegen országban, idegen közösségbe kerültem. Nem beszéltem a nyelvet, sőt az otthoniakkal sem tudtam kapcsolatot tartani, mert akkor még a mobiltelefon nem volt eny- nyire általános dolog. Álmomban sem gondoltam, hogy évtized múltán is ebben a városban élek még. Ráadásul a csapatnak sem ment valami fényesen, jobbára az első és a másodosztály határán mozogtunk. Egy alkalommal ki is estünk a „B” csoportba, az igen szomorú időszak volt.- Sokakat meglepett, amikor Igazi sportos család Filipovicséké Szolnokra igazolt. Mi motiválta döntését?- Szerettem volna több játéklehetőséghez jutni. Ezt Szolnokon megkaptam. Egy jó csapatba kerültem, ahol testvéri légkör uralkodott és remek szakmai munka zajlott. Pályafutásom egyik eredményes időszaka volt.- Közben Kaposváron is változott a világ és újra számítottak játékára.- Nagy örömmel tértem haza, mert mégiscsak Kaposvárt tekintem igazi otthonomnak. Itt is kiváló közösség kovácsolódott, és a 2000/2001-es bajnokságban az eddigi legszebb eredményt értük el. A magyar bajnoki cím életem legnagyobb sportsikere volt, remélem, lesz még részem benne. Időközben megkaptam a magyar állampolgárságot is. Számomra ez azonban több mint egy papír, mert én itt valóban egy új otthonra találtam. Igaz, mióta nem számítok külföldinek, könnyebben jutok játéklehetőséghez is.- Közben a magánélete is mederbe került. Hogyan ismerkedett meg feleségével?- A szabadidőm nagy részét a sportcsarnokban töltöttem. Kijártam a férfi és a női röplabdamérkőzésekre is. Itt ismertem meg későbbi feleségemet, Marék Anikót, aki a Kaposvári Vasas Izzó együttesében röplabdázott. Monok Tibi, csapatunk jelenlegi másodedzője mutatott be egymásnak minket, úgymond egyengetve kapcsolatunkat. Három éve éltem itt, amikor 1995-ben összeházasodtunk. Örültem annak, hogy családot alapítva meg tudtam állapodni. Azóta két gyermekem született. Márkó hétesztendős a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola első osztályos tanulója. Öcs- cse, Peti két és fél éves.- Adódik a kérdés, követik a papa pályáját?- Ázt még korai megmondani, hogy sportolók lesznek-e. Mindenesetre jelenleg első az egészség, utána a tanulás. A sport csak a harmadik helyen lehet.- A horvátországi rokonokkal hogyan tartják a kapcsolatot?- Mióta a gyerekek megszülettek, jobbára nyáron utazunk, akkor találkozunk személyesen. Persze az év többi részében rendszeresen beszélünk telefonon. A karácsonyt is Magyarországon töltjük, így az ajándékokat is csak nyáron adjuk át.-Ha már az ünnepnél tartunk, van különleges kívánsága?- Halászlét, töltött káposztát és borjúpecsenyét szoktam kérni az ünnepekre. Ezek előállításában a feleségemmel mi is részt veszünk. Előbbit persze anyósom készíti, remekül. Utóbbi kettőbe azonban én is csempészek némi ízt, a horvátországi szokásoknak megfelelően. Közben valamennyi játékos megérkezik az ünnep előtti utolsó edzésre és elkezdődik a bemelegítő foci. A két Filipovics egymás ellen szerepel, de egyik sem ismer elveszett labdát. Végül Márkó örülhet, 3-1-re nyertek apuék ellen, ráadásul az egyenlítő gólt ő szerezte. A félpályáról... KUN ZOLTÁN Akit csak barátként ismernek Filipovics Gordan Kaposvár sportéletének méltán az egyik legnépszerűbb figurája. A pályán töltött évtizedes szereplése során mindig hatalmas lelkesedéssel kosárlabdázott. Ezzel méltán vivta ki a szurkolók rokonszenvét. Az első időkben szinte mindenkit Barátnak szólított, ezért a Gordan mellett őt is sokan nevezik így. _______Forma-1_______ Ba umgartne'r aláírt London Baumgartner Zsolt tegnap aláírta szerződését a Minardi csapatához, így az első magyar For- ma-l-es pilóta jövőre az autós gyorsasági világbajnokság állandó szereplője lesz. A megállapodás egy évre szól, hároméves opcióval. A szerződés közvetlen előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter tegnapelőtt bejelentette, a kormány támogatja Baumgartner szereplését. A tárca vezetője egyúttal jelezte: befektetésről van szó, egy olyan társaságot hoznak létre, amely birtokolja a pilóta versenyzésével összefüggő jogokat. A kormány a társaságba 4 millió dollárral száll be. ■ Sportos búcsú Megyei körkép Bár a karácsonyi ünnepeket követő hétvége sportkínálata az átlagosnál szerényebb, azért nincs különösebb okuk a sóvárgásra a somogyi sportbarátoknak; szombaton és vasárnap is lehet választani, s az óév utolsó három napja sem marad üresen. Szombaton - egyszerre két városban is - nagyszabású, több napon át tartó sportrendezvény kezdődik. Siófokon a Foki-hegyi Általános Iskola tornacsarnokában a hagyományokat követve sportos évzáróval búcsúznak. A szombat a kosárlabdáé, a vasárnap a kézilabdáé, a hétfő a labdarúgásé, a kedd pedig a röplabdáé és a játékos sportvetélkedőé lesz, míg szerdán a hagyományos szilveszteri futóverseny je- • lenti majd a zárszót. Marcaliban a városi sportcsarnokot - az intézmény 10 éves fennállása, illetve a Marcali Focisuli 5 éves születésnapja alkalmából - a jövő képviselői foglalják el; a három napon át tartó nagyszabású utánpótlás mérkőzéssorozatra hat megyéből (Somogy mellett még Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Baranya és Zala me- | gyéből) érkeznek a csapatok. A J szombati nyitányon a 9, másnap a 14, a hétfői záráson pedig előbb a 16, majd utánuk a 19 évesek lépnek pályára; a négy tornán két híján 30 alakulat mérettet meg. Az öreglaki torna- csarnokban viszont a felnőttek lesznek a főszereplők; a vasárnap esedékes Erdélyi József kispályás teremlabdarúgó-emlék- tomán 10, a megyei bajnokság különböző osztályaiban szereplő csapat lesz érdekelt. Az óév utolsó hétköznapjain is rendeznek a megyében érdekesnek ígérkező gálákat. Hétfőn Kaposváron az asztaliteniszezők, kedden Nagyberkiben pedig a tekézők zárják az évet, míg szerdán a (szilveszteri) futás szerelmeseit várják Siófokon. FENYŐ _____________________________________Karate _____________________________________ Na gyobb öröm adni, mint kapni Barcs A karate jelentése üres kéz, a kifejezés azonban nem illik a Barcsi Városi SE versenyzőire, hiszen minden viadalukról „szakajtónyi” éremmel tértek haza. Vidák Balázs számára 2003 felemás képet mutat az eredmények tükrében. A barcsi gimnazistának nem úgy sikerült az esztendő, ahogyan szerette volna, illetve ahogy mások is várták tőle.- Úgy gondolom, a tavalyi évet már nem lehetett túlszárnyalni, mert mindent megnyertem idehaza, ráadásul még két világbajnoki címet is szereztem - összegezte az ifjú karatéka. Ez a siker azonban nem tett elégedetté, jóllakottá, sőt szerettem volna idén újra bizonyítani, immár kadett-kor- osztályban. A sport egyik legfontosabb eleme, hogy tudásunk, lehetőségünk szerint a legjobbat nyújtsuk. Ez persze nem mindig sikerül, de tenni kell érte. Hullámzó volt a teljesítményem, tavasz- szal „kútban” voltam, az év második fele már több okot adott az örömre. Ekkor már inkább adtam, mint kaptam rúgásokat. Ebből következik, hogy a „kézi munkám” még mindig nem az igazi. Néhány hete egyéniben, majd rá egy hétre csapatban nyertem magyar bajnokságot. Ez utóbbira büszkébb vagyok, egymás oldalán küzdöttünk Boros Ákossal, Horváth Tamással és Szabó Zolival. A végén nagyszerű érzés volt megosztani az örömet a társakkal. Mégis hiányérzetem van, mert nem tudtam megnyerni a diákolimpiát, csak harmadik lettem.- Nemcsak a küzdőtéren, de karácsonykor is nagyobb öröm adni, mint kapni - folytatta. - Szerintem nem is az ajándék értéke, hanem a figyelmesség a legfontosabb. S nálunk abban soha nem volt hiány. Ilyenkor a teendőket is beosztjuk egymás között: csapatmunkával készülünk az ünnepre. Feldíszítem a fát, segítek a takarításban. karácsonykor együtt van a négytagú család: s a nagyi sütije sem hiányozhat ünnepi asztalunkról. GAMOS ADRIENN Vidák Balázs a Barcsi VSE karatékája 2003. December 24., Szerda
