Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-08 / 285. szám

6. OLDAL T A J A K 2003. December 8., Hétfő SOMOGY I MÁRIAFÜRDŐ ÚJ TESTVÉRE. Testvérvárosa lesz Balatonmária- fürdőnek; a kapcsolatot Euro- padorf Auleben polgármestere kezdeményezte, látogatásra hívta meg Bollók Sándor máriafürdői polgármestert és a képviselőket. A tárgyalásokon túl vannak, s meg­állapodtak: a szerződést 2004 ta­vasián írják alá Balatonmárián. GIPSZTÁRGYAK, FAKOCKÁK. A leilei gyülekezeti házban kará­csonyra készülődtek a gyerekek. A dél-balatoni gyülekezetek se­gítségével 90 gyermek vett részt az ajándéktárgyak készítésében. Különböző technikával dolgoztak; adventi koszorút, karácsonyfadí­szeket készítettek, gipszből for­máltak tárgyakat, s fakockát festet­tek. A legkülönlegesebbek a szí­nes kartonból készített képesla­pok, ezeket a kicsik hazavihették. ÚJ RENDELŐ. Jól haladnak az ordacsehi új orvosi rendelő építé­sével a mesterek. A faluközpont­ban a leendő szolgáltatóház első épületegyüttesén dolgoznak, s ez jelentős lépés a korszerű egész­ségügyi ellátás megszervezésé­hez. Az önkormányzat ebben je­lentős anyagi áldozatot vállalt. BÉCSBEN A KISBALATON. Bécsben megemlékeztek a város magyar egyesületei alakulásá­nak 20. évfordulójáról. Az ün­nepségen részt vett a szentgyör- gyi Kisbalaton táncegyüttes öregcsapata is. Három napot töl­töttek Bécsben, és szorosabbra fűzték a kapcsolatot. ADSL LELLÉN. Hamarosan igénybe vehetik Lellén a Matáv ADSL-alapú szolgáltatását, ami elősegíti a gyors internetezést. A hagyományos dial-up, illetve az ISDN-en internetezésnél ez húsz­szor gyorsabb, s állandó kapcso­latot biztosít. Ez a szolgáltatás az otthoni vagy kisebb irodai számí­tógép-hálózaton is használható anélkül, hogy a telefon- vagy az ISDN-szolgáltatást zavarná. Ha a lelleiek igénylik, akkor az önkor­mányzatnál jelentkezhetnek. GYUGYI MIKULÁS. A Legyen Szebb a Mi Falunk egyesület ren­dezte meg a hét végén a községi Mikulás-ünnepséget, s ezen vala­mennyi gyermek ajándékot ka­pott. A Mikulás tisztét itt Kalafatics Zoltán töltötte be. A rendezvény főszervezője Tóthné Szabó Erika, a Mi Falunk egyesü­letnek az elnöke volt, a gyerekek­nek Hegedűs Ibolya segített meg­tanulni a dalokat, verseket. AZ OLDAL CIKKEIT BERTALAN BERNADETT, GÁDOR JANKA, GÁLDONYI MAGDOLNA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Gyarapodott a fenyvesi iskola Jó étvággyal fogyasztják a nebulók az ízletes ebédet, ezt már az általános iskola felújított konyháján készítik nekik Balatonfenyves Büszkék iskolájukra a feny­vesiek. Azt tartják, hogy ez a környék egyik legjobban ellá­tott intézménye, s az idén is gyarapodott az önkormányzat áldozatvállalásával. Itt tanul százötvenegy fenyvesi és né­hány környékbeli diák. Teljesen felújították az iskola vi­zesblokkját, megszépült a kony­hája és az ebédlője is - tudtuk meg Magyarfiné Kalmár Francis­ka iskolaigazgatótól. Az intéz­mény konyhája minden szem­pontból kiváló, megfelel a szigorú uniós előírásoknak is. A fenyvesi iskola 151 tanulója közül 145 az iskolában étkezik, s megteremtet­ték nekik e tekintetben is a kultu­rált körülményeket. Ez a nevelő­munkának is fontos része lett. Nagy gondot fordítanak Bala- tonfenyvesen a tanulók testi és szellemi nevelésére. A gyerekek a karatét és a lábteniszt is gyako­rolják, s az iskola folytatja a nép­szerű Bozsik-futballprogramot. A tanulók egyharmada részt vesz a zeneoktatásban, ezt éppen az idén bővítették a rézfúvósok ta­nításával. Többen választják- az idegen nyelveket, felső tagozato­saik számítástechnikai szakkör­be járnak. A tehetséggondozó szakkörökkel együtt szinte min­den tanuló választ valamilyen el­foglaltságot, hiszen ez az iskolá­ban tanuló hátrányos helyzetű gyermekek képességfejlesztésé­nek nagyon fontos területe. A délutáni foglalkozások tárgyi, anyagi és személyi feltételei biz­tosítva vannak. A tanulókat első­sorban helyes tanulási szokásaik kialakításában segítik, s fejlesztik képességeiket. Megkezdték a fel- : készülést a tavaszi tanulmányi ' versenyekre is. Az iskola a község egyik köz- művelődési központja. Könyvtá­rában kulturális rendezvények, a tornacsarnokában sportesemé­nyek zajlanak. Fontos, hogy az intézménynek továbbra is meg- tartóereje legyen Fenyvesen. ■ Új termeket építettek A Fenyvest benépesítő vincellérek gyermekei hajdan Máriatelepre, a Jancsi-árok közelében levő elemi iskolába jártak; ez az iskola 1926- ban fogadta először a tanulókat. A következő évtizedek már a községi iskola létesítésének az ügyével teltek. Fenyves iskoláját 1950-ben adták át, itt 65 diák tanult, de a számuk hamarosan megtízszereződött, s az ötvenes évek végén építették föl az új, emeletes iskolát. Sikeresen gazdálkodnak Ordacsehi Hatszáz földtulajdonos meg­élhetéséhez járul hozzá az or­dacsehi agrárcég. Bizakodva várják az európai piac meg­nyitását, mert fel tudják venni a versenyt a nyugati terme­lőkkel. A térség s talán a megye egyik meghatározó gazdasági ereje az ordacsehi Balaton Agrár Rt. A me­zőgazdasági társaság ezt az évet is nyereséggel zárja^ s jelentős fej­lesztéseket végzett. Tavaszi Jó­zsef elnök vezérigazgató elmond­ta, hogy valamennyi partnerük idejében megkapta a járandósá­gát, s a napokban kifizetik a föld- tulajdonosoknak a földbérleti dí­jat is. Hatszáz tulajdonostól bé­relnek területet, jelentős az a tu­lajdonosi kör, amelynek tevé­kenységét az agrártársa­ság teljesíti ki. A cég be­vételeinek 40 százalé­kát az integrátori tevé­kenység adja. A szőlő- és gabona- termesztés egyaránt kedvező mérleget mu­tat. A térséget nem súj­totta jelentős aszály- és fagykár, illetve a kiesett terményt pótolni tudták a betakarított gabona és leszüretelt szőlő értékesítéséből. Tavaszi József elmondta: a szőlő és gabona eladásakor is jó árat kaptak a terményért. A tavalyinál lényegesen jobb áron sikerült el­TAVASZI JÓZSEF adniuk a szőlőt is, és ez már meg­közelítette a piaci árat is. Az ültetvénytulajdonosok is reménykedhetnek az ágazat jobb helyzeté­ben. A cég az idén 180 millió forintos fejlesztést végzett, korszerűsítette a gépparkját, s 20 hektá­ron telepített szőlőt. Az elkészült vendégházat is hamarosan a turizmus szolgálatába állíthatják, s heteken belül átadják az ordacsehi csatornahá­lózatot, így használatba­vételi engedélyt kaphatnak az épületre. A siker titkát az elnök vezérigazgató abban látja, hogy idejében léptek, és jó irányban haladnak. ■ Kitűnőek a Boglári borvidék A fehérborok is jók: illatosak, gyümölcsösek, zamatban gazda­gok, s jellemző, hogy aránylag nagy az alkoholtartalmuk. A vö­rösborok viszont mind kiválóak. A szakemberek véleményét Vincze Miklós bogiári hegyköz­ségi elnök összegezte az újbor- mustrán. Boglár vidékén már a rómaiak is műveltek szőlőt. Nap­jainkban a borvidék 18 települé­sén több mint kétezer hektáron termesztenek szőlőt, s Bogláron minden évben bormustrát tarta­nak. A kóstolót Pálfi László bog­iári hegybíró szervezte, s minősí­tették az új borokat. Az utóbbi félszáz év legkoráb­bi szürete az idei. A nagy meleg s aszály következtében a szőlő el­égette a savait, ezért nagyon fon­tosak voltak az érésdinamikai vörösborod vizsgálatok. A borász csak ezt is­merve dönthetett helyesen a szü­ret időpontjáról. A legnagyobb gondot a fajták összeérése okoz­ta, többen küszködtek a bőség zavarával. A sok napfény kedve­zett a színanyag- és a tanninkép- ződésnek; csapadék híján az íz- és aromaanyagok is koncentrá­lódtak. A 2000-es kiváló évjárat­hoz hasonlítható a borok finom­sága és mély színe. Azóta jellem­ző a sok napsütés, a csapadék­szegény nyár, s ez a borászoknak számos új gondot okoz. A szüret rossz időpontja miatt ugyanis előfordulhat az aszály okozta magas polifenol, sav-, valamint aroma- és illatanyagvesztés. A balatonboglári borvidék kitűnő borászainak köszönhető, hogy itt ilyesmi nem fordult elő, s jövőre is kiváló minőségű borokat visz- nek piacra. _________________■ Vé dik történelmi értékeiket Balatonszentgyörgy Szentgyörgy a megye műemlé­kekben egyik leggazdagabb tele­pülése, miután az országosan vé­dett hét műemlék közül kettő itt található. A község sokat áldoz történelmi értékeinek a megőrzé­sére. Mint már beszámoltunk ró­la: tavasszal az önkormányzat át­vette a kincstártól a Csillagvár üzemeltetését, s Nagy Lajos pol­gármester a közelmúltban állapo­dott meg a talpas ház önkor­mányzati fenntartásáról. Mind­két műemlék szerepet kap a tele­pülés turizmusfejlesztési prog­ramjában is, hiszen a Balatonhoz érkező vendégek szívesen láto­gatják. Az sem véletlen, hogy a balatonszentgyörgyiek ennyire magukénak érzik elődeik öröksé­gét, hiszen a múzeumok tárgyait a falubeliek gyűjtötték és adták át a köznek. Meglepte a múltkutatókat is, amikor Szentgyörgy ásatás költ­ségeire kért támogatást állami pénzalapoktól. Igaz, a megyei múzeumok igazgatóságát is ma­Farkas Jenőné a talpas ház üzemeltetője ga mögött tudta az önkormány­zat. László István helytörténész ösztönzésére tárták föl a temető szomszédságában levő területet, s ezen ősi településre bukkantak a régészek. _________________■ Be mondták az ultit is Balatonmáriafürdő Ultibajnokságot rendezett az Aranyhíd-Coop Rt a Viktor ven­dégházban. Bakos Ernő, az rt ve­zérigazgatója, a verseny főszer­vezője elmondta, hogy a coop- hálózat évek óta szervez orszá­gos ultiversenyeket, s ezeken a cég munkatársai is rendszeresen részt vesznek. Közülük többen szeretik és megfelelő szinten játszanak, ezért arra gondolt, hogy megren­dezi az első meghívásos egyéni versenyt. Ezzel hagyományt igyekeznek teremteni. A bajnok­ság hat fordulóból állt, egy-egy fordulóban .15 játékkal, s a játék szabályai szerint kétszer nem ke­rülhettek össze a játékosok a for­dulók során. Az első három he­lyezett kupát nyert, s a többi ver­senyző sem távozott üres kézzel: minden résztvevő ajándékcso­magot kapott. Az első helyezett Istéf Károly lett, őt követi Schaffer Károly, a harmadik Ko­vács József. A verseny főszerve­zője, Bakos Ernő szerint munka után jólesik kikapcsolódni a ba­rátaik, valamint üzleti partnereik körében, s így kapcsolataik is erősödnek. ■ Turisztikai erdőt szeretnének a vár köré Kereki A kereki vár megmentéséért szervezett találkozót a kincs­tári vagyonigazgatóság megyei kirendeltsége az érintett szer­vezetek képviselőinek. Az ösz- szejövetelen kiderült: a vár hi­vatalosan nem létezik, nincs nyilvántartva a térképen és a tulajdoni lapon sem. Emiatt állami pénzt nem fordíthatnak a megóvására, pedig az önkor­mányzat a vár adta lehetősé­geket kihasználva csatlakoz­na a balatoni turizmushoz.- Szeretnénk elérni, hogy a mi ke­zelésünkbe kerüljön át a vár - mondta Vönöczkyné Magyar Gab­riella, a kincstári vagyonigazgató­ság megyei kirendeltségének mű­szaki főelőadója. - Jelenleg a Se­fag kezelésében levő erdőben van, s ennek a cégnek a feladata lett volna a műemlék megóvása, de ezt nem tudta, nem tudja ellátni. A megye legjobb állapotban megmaradt várromjának terüle­tén - a szakirodalom ezt a várat Fehérkő néven ismeri és emlegeti - utoljára 1963-ban folytattak fel­tárást. Ezúttal negyvenévi elma­radást kell pótolniuk a szakembe­reknek, és közben egyre romlik a műemlék állapota. Hiába a Kereki Várért Egyesület munkája, pénz nélkül csak lassítani tudják ezt a folyamatot, megállítani nem.- Kereki önkormányzata a rom műemléki felújítására szeretett volna pályázatot benyújtani, s ak­kor derült fény a földhivatali nyil­vántartás rendezetlenségére - mondta Vönöczkyné Magyar Gabriella. - Először is et az állapo­tot kellett megszüntetni, és egyál­talán nem volt egyszerű a bonyo­lult jogszabályi háttér miatt.- A várat körülvevő 24 hektá­ros "területet turisztikai erdővé le­hetne nyilvánítani, így erdészeti szempontból más elbírálás alá es­ne - mondta a többórás tanácsko­zás végén a település rendezési tervét készítő Stadler József. - Út és parkoló egyaránt van a terület­hez, s erdőt sem kell telepíteni...- Az igazgatóságunknak már van egy jól működő várprogram­ja, ehhez csatlakozhatna Fehérkő vára is - tette hozzá Vönöczkyné Magyar Gabriella. - Az állagmeg­óvást pedig az egyesület és az ön- kormányzat közösen folytathatná állami segítséggel. Fontos volt ez a találkozó a kereki önkormányzatnak, hiszen a vár révén szeretne bekapcsolód­ni a balatoni turizmus vérkeringé­sébe. Ehhez igazította a turiszti­kai programját és fejlesztési el­képzeléseit. A falu képének javítására be­nyújtott pályá­zaton nyert 4,5 millió forintot is a vár környé­kének rendbe­tételére hasz­nálja föl.- A kétmillió forintos ön­részből már megkezdtük a kéthek- táros szabadidőparknak a kialakí­tását - mondta Marton Lajos kere­ki polgármester. - Fásítottuk a te­rületet, ezenkívül ivókutat, pado­kat és szemétgyűjtőket állítottunk föl. A továbbiakban parkolókat és fogathajtópályát alakítunk ki; az első verseny június elején lesz. Májusban azonban már itt szeret- nénk megtartani a falunapot. ■ Vállalkozók segítenek Nemcsak a kereki önkormányzat érzi fontosnak a várban rejlő le­hetőségek kihasználását; a kirándulók kényelmét is szolgáló öl­töző felújításához biztosított pályázati önrész zömét ugyanis a vál­lalkozók adták össze; a 2,6 millió forintból 1,6 millió forintot vál­laltak. így az önkormányzatnak csak egymillió forintjába kerülne a falu jövőjét is meghatározó beruházás elvégeztetése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom