Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-08 / 260. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 2 2003. November 8., Szombat 1|| KADARKÚT A KÖZSÉG CÍMERE Ezüstágas szarufával három mezőre osztott, csücskös talpú pajzs első mezejében jobbra fordult oroszlán fölemelt jobbjában ezüst kettős keresztet tart, a baljában pedig hatágú aranycsillagot. A második és harmadik zöld mezőben egy-egy kifelé hajló arany búzakalász van. A címer ágas szarufája a hármas útkereszteződést jelzi. Az oroszlán a község jelképe: az I. világháborús emlékmű oroszlánját idézi, s a két vallásfelekezet jelképét tartja, a két arany búzakalász pedig a lakosság fő foglalkozására, a mezőgazdaságra utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 2806 A 1996-ban 2804 lg 1960-ban 2970 fi 1930-ban 2665 I CIVILEK, VEZETŐK A Kadarkúti Sportegyesületet Verkman József vezeti, a Kadarkúti Szabadidő Sportegyesületet pedig Farkas János irányítja. A Kadarkúti Roma Egyesület Tompa Lászlóné vezetésével tevékenykedik. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7530 Kadarkút, Fő u. 24. Tel.: 82/385-212, fax: 82/385-250. Verkman József polgármester és Takács János címzetes főjegyző hétfőn és szerdán 8-12 és 13-15.30, kedden és pénteken 8-12 óráig tart fogadóórát. Udvaros Károly falugazdász kedden és szerdán 8-10-ig várja a gazdálkodókat a hivatalban. ORVOSI RENDELÉS Három háziorvos látja el felváltva a betegeket: dr. Komjáti Tibor, dr. Vörös Tibor és dr. Már- tón István hétfőn 8-10-ig, JÚ kedden, csütörtökön, pénteken 8-11.30-ig, szerdán 15-16 óra között - rendel. A védőnői teendő- y két Stefanik Józsefné, Tősér Józsefné és Borsi Rózsa végzi kedden 14-15 óráig. Biki Katalin, a családsegítő szolgálat munkatársa hétfőn 8-10 óráig, a gyermekjóléti szolgálattól Botiné Vörös Izabella kedden és csütörtökön 8-10-ig várja a rászorulókat. ISTENTISZTELETEK A templomban Lukácsi Géza plébános minden vasárnap 10 órakor celebrál szentmisét. A reformátusoknak Németh Tamás lelkész is minden vasárnap 10 órai kezdettel tart istentiszteletet. Várossá fejlődhet a kistérségi központ Van általános, közép- és szakképzőiskola, sőt rendőrőrs is a faluban, hiányzik viszont a csatorna. A lakosok egy része képzetlensége, kora, rossz egészsége miatt végképp kiszorulhat a munkaerőpiacról. Verkman József polgármester bízik a kiszámítható gazdálkodásban és a töretlen fejlődésben.- Mit hozhat a kadarkútiaknak az uniós csatlakozás?- Tartunk tőle, hogy a támogatás ellenére is nehéz helyzetbe kerülnek a mezőgazdasági vállalkozók. Szerintem nincsenek felkészülve az unióban megkövetelt adminisztrációra - mondta Verkman József. - Az első év kemény lesz. A támogatásokat csak utólag kapják meg, s az utóbbi két évben nem tudtak elegendő pénzt tartalékolni. Én bízom a magyar paraszt leleményességében, hiszen átélt VERKMAN JÓZSEF 1941. július 5-én született Mikében. A mikei téesz műszaki vezetőjeként dolgozott, majd 1985-től Kadarkúton tanácselnök, 1990-től főállású polgármester. Nős, két gyermeke van. Szenvedélye a vadászat. már nehezebb korszakot is.- Mit vár az önkormányzat? Elsősorban biztonságot, hosszú távon is kiszámítható gazdálkodást, ebben a bevételt és kiadást előre lehet tervezni. Kadarkút a saját bevételeiből semmit nem tervezhet. Helyi adóból a bevételünk alig több mint tízmillió forint, a kiadásaink pedig 6-700 millió körüliek. Olyan pályázatokat várunk, amikkel az infrastruktúrát fejleszthetjük: hiányzik a csatorna, a vízmű felújításra vár, s az utak minőségén is van javítanivaló. A legfontosabb, hogy az emberek élet- színvonala négy-öt éven belül javuljon. Ehhez a szociális ellátó- rendszeren is változtatni kell. Azoknak a helyzete a legrosszabb, akik képzettségük, koruk, egészségük miatt végleg kiszorulnak a munkaerőpiacról. Várjuk azokat a vállalkozókat, akik tevékenységükkel nem szennyezik a környezetet, s ennek az alapképzettségű rétegnek munkát tudnak adni.- Mit tesznek az érdekükben?- Képeznénk őket, hogy el tudjanak helyezkedni. Nagy közmunká„kon is lehetne foglalkoztatni az embereket. A határt ellepi a gyom, rosszak az utak, a hidak; forrás híján azonban nem tudunk mihez kezdeni.- Melyek a község kitörési pontjai?- Központi fekvése, a tiszta környezet s a jó levegő, ami a zselici falvakat jellemzi. Kadarkút a környék hat-nyolc településének a központja. Ezért olyan intézményeket alapítottunk, melyek a térség fejlődését szolgálják. Távlati terveinkben szerepel a várossá alakulás is, az iskola fejlesztése pedig kitörési pont. Aki akarja, az már szakmával, érettségivel léphet ki a tanintézet kapuján, s az unióban az az érték, ami a fejekben van. ■ Recept Kaparkótról Rongyos leves, lisztes tere A rongyos leves finom, az elkészítése is egyszerű. Fölteszünk főni két-három kockára vágott krumplit, egy fej hagymát, csokor petrezselyemzöldet. Sóval, köménnyel, babérlevéllel ízesítjük. Közben zsírból, lisztből rántást készítünk. A tűzről levéve piros- paprikát keverünk hozzá, s kevés vízzel fölengedjük. Négy-öt tojást összekeverünk, s belecsurgatjuk a levesbe. Végül a rántással besűrítjük. A lisztes terchez kell fél liter liszt (nem rétesliszt), egy kevés só, 3 dl víz, 2-3 evőkanál zsír, ízlés szerint tej vagy cukor. A lisztet megpirítjuk, fölengedjük a forrásban levő sós vízzel, s főzőkanállal darabosra kevergetjük. Közben a forrásban levő 2-3 kanál zsiradékkal meglocsoljuk, ettől morzsalé- kos lesz. Tejjel, aludttejjel vagy cukorral is fogyaszthatjuk. ■ Szakmát ad, hozzá nyelvtudást Komolyan gondolják Kadarkúton az élethosszig tartó tanulást. A Jálics Ernő Általános és Vendéglátó-ipari Szakképzőiskolában kulcsfontosságú a számítástechnikai, az idegen nyelvi és a szakmai oktatás.- Ez a térség távol van minden várostól, s vállalnunk kellett az általános, közép- és szakközépiskolai oktatást, szakmunkás- és felnőttképzést. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is lemaradjon, mert nem jut el a városig - mondta Tálasné Pandúr Rózsa, az intézmény igazgatója. - A térség meglehetősen elmaradott, kulturálisan és gazdaságilag is, az itt élő embereknek egyetlen kitörési pontjuk, ha megszerzik a kellő műveltséget ahhoz, hogy felismerjék a lehetőségeiket. Az oktatásban csak az vesz részt hatékonyan, aki maga is tanul. A személyiségfejlesztésnek nagyon fontos területe, hogy ezt beláttassuk az emberekkel. A nevelésben óriási szerepet szánunk a művészeteknek, ezen belül a zenének, a táncnak és a képzőművészetnek. Két művészeti iskolával is tartjuk a kapcsolatot. Kistérségi szerepet is vállal az iskola, pedagógus-továbbképzést is tartanak az intézményben. A környező települések tanítói és tanárai Kadarkúton szerezhetik meg a számítástechnikai oktatáshoz szükséges alapvető tudást, és itt ismerkedhetnek meg az iskolában már bevezetett kooperatív tanulási technikával.- A lépésről lépésre módszernek az a lényege, hogy a gyerekek egymást segítve tanulnak, s ugyanakkor ennek igen jelentős a személyiségfejlesztő hatása is. Nagyon sok hátrányos helyzetű gyermek van az iskolánkban, azért vezettük be ezeket a technikákat, hogy szocializálni, fejleszteni tudjuk őket. ____________■ Ét teremben tanulnak A betérő vendég az Akác vendéglőről első pillantásra nem tudná megmondani, hogy ez az iskola képzőhelye. Talán az tűnik fel, hogy az átlagosnál fiatalabb és udvariasabb a „személyzet”. A gyerekeknek el kell sajátítani mindent; kezdve a vendég fogadásától egészen a felszolgálásig. Helyhiány gátolja a fejlesztést Ritka cserjék, őszi hóvirág Egyedülálló arborétumot létesített Szabadkai Tibor ács, csodájára járnak az iskolások és a kirán- dulócsoportok is. - Katona koromban, 1982-ben kezembe került egy könyv, ami az arborétumokról szólt, s azóta gyűjtöm a különféle növényeket - mesélte. Már több mint 900 különböző fa és cserje van a kertjében, ezeket az édesanyjával élő ács maga gondozza. - Könyvekből tanultam meg. a kertészkedést - mondta Szabadkai Tibor. - Számítógépen jegyzem az összes fajt, s attól kezdve, hogy hozzám kerültek, nyomon követem a fejlődésüket is. Külföldről, ismerősöktől is sok új növényt kap, de talán a saját oltványaira a legbüszkébb. A Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgatósága által három éve természetvédelmi területté nyilvánított kertben országosan is ritka növényfajok találhatók. - Több mint 3000 négyzetméteren 290 fajta örökzöldem van, 300 fajta az évelő növény, s cserjéből is van itt már 160 fajta... Nálam még ilyenkor is virágzik a hóvirág - hívta föl figyelmem a szerény kis virágra. - S a szokatlan éghajlat ellenére ebben a kertben csaknem negyven mediterrán dísznövény is megél. Szabadkai Tibornak nemcsak a kertje, hanem a háza is olyan, mintha birtokba vette volna a buja őstermészet. Azokat a növényeket ugyanis, amik nem bírják a zord időjárást, a szobákba menekíti. Az ácsból lett kertész most arra készül, hogy üveghá- zat építsen féltett kincseinek. ■ Újjávarázsol antik bútorokat Nemcsak lakásán őriz régi bútorokat Répay Gábor gyógyszerész, hanem a munkahelyén is. Harminc éve él a hobbijának: bútorokat varázsol újjá, mesterien. Darabjaira szedett szekrények, ódon asztalok, komódok várnak arra, hogy újra életet leheljen beléjük. - Sokat látott bútorok ezek: rengeteg titok, tragédia és boldogság tanúi - mondta Répay Gábor. Nagyobb munkái közé sorolja á kaposvári Fő utcai műemlék patika restaurálását, s Pécsen és szerte az országban más városokban is állított helyre gyógyszertárakat. - Mióta magánkézbe kerültek a patikák, már csak kisebb bútorokkal foglalkozom - mondta. Muzeális értékű tárgyai is vannak. Sok kopott, szúette bútor valójában bie- dermejer fotel és Mária Terézia korabeli szekrény vagy írósztal. Most éppen egy biedermayer tükrös szekrényt és írósublótot restaurál. A patikus a klasszikus bútorokon túl rajong a népművészetért is. Régi használati eszközöket, fazekakat, szerszámokat is gyűjt. A gyógyszertár vezetése mellett azonban már egyre kevesebb az ideje restaurálásra, s idő múltán megváltozott a bútorokhoz fűződő viszonya is. - Mielőtt nekiállnék egy-egy darabnak - mondta -, most már leülök eléje, és sokáig nézem. __ ■ Ru hát varrnak, énekelnek MÚLTIDÉZŐ Kadarkút nagyközséghez tartozott Kerékpuszta, Gyóta, Szent Imre-, Laposcser-, Körmend- és Kenézpuszta is. 1930-ban 2665-en 505 házban laktak. Az első világháború idején 493-an vonultak be katonának, s 53 halt hősi halált. 29 asszony lett özvegy és 52 gyermek árva. A falu főjegyzője Mérni Lajos volt, a segédjegyző Bajzáth Ferenc, és Horváth Viktor a községi bíró. Postamesterként Végh Józsefné dolgozott. A CIKKEKET SZAKÁLY ANDREA ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA _____________EOTÓKi LAMO RÓBERT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Megbízott igazgatóként vezeti a művelődési házat Bukovicsné Pál Mária. A hajdani kultúrházban kapott helyet a szakiskola is, ez némiképpen nehezíti a munkát, hiszen kiscsoportos rendezvényeket helyszűke miatt nem tudnak szervezni. Amikor azonban kifizetik a villany- és fűtésszámlát, áldásnak érzik a társbérletet. Teleház nincs a községben, de a könyvtárba hat - pályázaton nyert - számítógépet helyeztek el.- A fiatalok este is a gépekhez ülnének; tervezzük is a hosszabbított nyitva tartást, vagyis a tele- házat. A képviselő-testület most fogja megvizsgálni, hogy milyen feltételekkel lesz rá lehetőség - mondta az igazgató. - Az iskola melletti házban van a Somogy Megyei Munkanélküliekért Alapítvány irodája, a közmunkaprogramot szervező két szakember és egy portamenedzser. Bukovicsné szerint a ház feladata a kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása lenne, de erre már nem jut idő. Inkább kiszolgálják a faluban élők igényeit. - Nem a pénzhiány befolyásolja a munkát, hiszen az ön- kormányzat költ a kultúrára. Erre a célra azonban csak a nemrég felújított nagytermet tudjuk használni, mert a kistermeinkben az említett szervezetek dolgoznak. Sok mindent tervezünk, de ehhez teljes egészében birtokba kellene vennünk az épületet. Ha távolabb nézünk, s figyelembe vesszük a fiatalok igényeit, akkor ez lesz a megoldás. A faluban három-négy amatőr festő is alkot, megérdemelnének egy állandó kiállítást, de erre sincs hely. A kultúrház vezetője az önkormányzattal karöltve mindent megtesz a fejlesztésért. Közösen pályáznak, s ennek eredménye, hogy sikerült rendbe tenni és akadálymentesíteni a vizesblokkot, gondolva a kerekes székkel közlekedőkre. Pályázati pénzből jutottak a házimozirendszerhez, és még 1996-ban a Soros-alapítvány jóvoltából az internetes hozzáféréssel. ■ Jubileumot ünnepel a kadarkúti népdalkor, amely Bíró Istvánná kezdeményezésére 15 éve alakult. 1989 óta Hardiné Csulo- rás Györgyi vezeti. - Rengeteg a közös élményünk, s az évek során igazi közösséggé ková- csolódtunk - mondta. - A jubileumi ünnepségünkre nemcsak a környékről jöttek el, hanem a törökkoppányi és a látrányi együttes is osztozott az örömünkben. Jelenleg tizenöt tagja van a nép- dalkörnek. Néha cserélődnek is; nemrég három általános iskolás leány állt be a csoportba. - Ők viszik majd tovább a hagyományokat - mondta a kórus vezetője. - Mindannyian szíwel-lélekkel énekelnek, másként ezt nem is lehet csinálni. A. népviseletet itt már régóta nem hordják, ezért régi fényképek alapján maguk varrták meg a ruhákat, melyre büszkék is a kórustagok. - A fiataloknak világos, az időseknek sötétebb színű virágok díszítik a kontyukat, a kicsiknek pedig szalagot kötünk a hajukba - mondta Hardiné Csuto- rás Györgyi. A próbákat az óvodában tartják. Ha föllépésre készülnek, akkor hetente kétszer vagy háromszor is találkoznak. Az öt arany minősítéssel büszkélkedő együttes tagjai most sem pihennek; CD-n örökítik meg a régi népdalokat. ■
