Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-02 / Vasárnap Reggel, 44. szám

2003. NOVEMBER 2\ RIPORT Nacsa Olivér Születési Idő: 1979. augusztus 5. Csillegjegye: Oroszlán Családi állapota: nőtlen Hobbija: Foci, Forma-1 Iskolái: A JATE-n elkez­dett tanulmányait meg­szakította. Pályája: 1998-ban Bagi Ivánnal megnyerték a Humorfesztivált. Bagi Iván Születési Idő: 1976. szeptember 6. Csillagjegye: Szűz Családi állapota: élettár­sa van. Hobbija: Novella- és re­gényírás. Iskolái: Az ELTE-n elkez­dett tanulmányait meg­szakította. Pályája: 1998-ban Nacsa Olivérrel megnyer­ték a Humorfesztivált.- Még le sem ültetek, már­is kijelentettétek, hogy kettő­tök közül Bagi Iván nem sze­ret nyilatkozni, ezért ő in­kább hallgatni fog. Mi ennek az oka? Nacsa Olivér: Egyszerűen nem alkalmas rá. Nem szereti a nagy felhajtást, a sajtó érdeklő­dését, ő inkább afféle otthon ülő, befelé forduló alkat. Ezért alakult úgy, hogy kettőnk kö­zül én vagyok a „szóvivő”. Ez a beosztás egyébként is közel áll hozzám.- A jelenlegi kormányszó­vivőnek is csak gimnáziumi érettségije van... N. O.: Nekünk is, így aztán ha ezt vesszük, még egy indok­kal több, hogy miért lennék én is jó kormányszóvivő... Úgy alakult az életünk, hogy mire kijártuk a gimnáziumot, máris a humoristapályán találtuk magunkat, s ebbe az életfor­mába nem nagyon fért bele eddig a továbbtanulás. Iván a ELTE-t kezdte el, én az JATE-re jártam egy ideig, sőt, megpró­bálkoztam azzal is, hogy sport- riporter legyek, de ez még várat magára. Mondjuk úgy, hogy egyelőre szüneteltetjük a tanulmányainkat.- Hogyan találkoztatok? N. O.: Iván egy házibulin lá­tott engem fellépni, utána oda­jött hozzám és elmondta, hogy ő is foglalkozik hasonlóval, mi lenne, ha közösen próbálnánk meg kitalálni műsorszámokat. 1996-ban már együtt szerepel­tünk a Rádiókabaréban, ahol Sinkó Péter vett minket a szár­nyai alá. Ennek köszönhető, hogy két évvel később már szinte rutinosan érkeztünk a Humorfesztiválra, amelyet a szerzői-előadói kategóriában meg is nyertünk.- Farkasházy Tivadar egy­szer azt mondta, hogy Medgyessy Péter hangját még nem igazán sikerült eltalál­notok. N. 0.: Nem, ez nem így hangzott el. Azt kérdezte, hogy miért nem viccelődnek a kor­mányfővel, s arra a következte­tésre jutott, hogy Medgyessy a maga kicsit unalmas stílusával nem jó alany egy paródiához. Amit azért intelligensen hadd kérjek ki magunknak, mivel a műsor internetes szavazásaiból az tűnik ki, hogy a miniszter- elnök az egyik legnépszerűbb figuránk. Ebből persze nem kell semmilyen következtetést levonni, mi kiegyenlítetten pró­bálunk politizálni.- Ellentétben tanítómeste­retekkel, Fábry Sándorral, aki köztudottan jobbra húz. N. O.: Szerintem Fábry hi­bázott, amikor nyíltan felvál­lalta politikai szimpátiáját. Mi is aktualitásokat feldolgozó műsort készítünk, ezért a poli­tikát nem tudjuk megkerülni, s természetesen nekünk is van véleményünk, de nem lenne jó, ha ez nyilvánosságra kerül­ne. Inkább a szórakoztatásra helyezzük a hangsúlyt. Úgy vé­lem, erre jó példa az az alap­szituáció, amikor Orbán és Medgyessy kertszomszédok­ként beszélgetnek.- Előfordult már, hogy ösz- szevesztetek? N. O.: Olykor vannak kisebb súrlódások köztünk, de nincs olyan feszültségforrás, amely ezt tartósan indokolná.- Akkor ezzel ismét Far- kasházyt cáfoljátok, aki nemrég kijelentette, hogy az általa eddig ismert összes si­kerpáros felbomlott. Bagi Iván: Mi megosztjuk a munkát. A számainkat általá­ban közösen írjuk, amúgy meg tudjuk, hogy ki miben a leg­Voga-Turnovszky, Markos-Nádas, Boros-Bochkor - egy duó sikerének legelső jele, ha kvázi egy névként kezdik őket emle­getni. Ezen az úton indult el a legújabb „szellemi sziámi ikerpár”, Bagi Iván és Nacsa Olivér is, azaz a Bagi-Nacsa páros. Na jó, televíziós show-műsoruk címével alaposan rá is játszanak erre, hiszen a Banánhéj alcímét - túlélni Bagi-Nacsát - ők találták ki, mi több, ezzel a védjeggyel már több mint egy éven át futott előadásuk a Buda Stage-en. Ám ne feledjük, ezt a kö­zös nevet meg is kellett tölteni tartalommal, s ez eddig nekik fényesen sikerült. Amúgy ideális interjúalanyok, ha az ember ar­ra kíváncsi, hogy milyen lehet két világsztárral csevegni. A megbeszélt kávéházi találkozóról 40 percet késnek, ezt még közö­sen betudjuk a csúcsforgalomnak, majd ezt követően is szinte ötpercenként hagyják félbe a mondandójukat, hogy valakihez odasétálva váltsanak néhány szót, megvitassanak ezt-azt, viccet meséljenek, dicsérjék őket, vagy ők magasztaljanak valakit, hogy aztán egyik visszatérésükkor hirtelen kijelentsék: most már siessünk, húsz perc múlva stúdióban kell lenniük, van-e még kérdés? Hiába no, parodistaként ebben is fantasztikusak: zseniálisan játsszák a befutott televíziós sztárt. jobb. Ilyen dolog például, hogy általában Olivér nyilatkozik, mert ebben ő a profibb. De kiterjeszthetjük ezt az egész Banánhéj-produkcióra is. N. 0.: Olyan ez, mint egy Forma-l-es csapat. Mi vagyunk a pilóták, de ha bárki hibázik, az autó leáll és veszítettünk. Ugyanez áll a kettőnk viszo­nyára is: nincsenek köztünk dominanciaharcok.- Jó, akkor másként kérde­zem. Két teljesen különböző emberről lévén szó, sohasem merült fel az, hogy jó, most így ketten ennyit tudunk, de vajon mennyit érnék egye­dül én? N. 0.: Nem, mivel ha valami jól működik, minek azt boly­gatni? Az egyéni ambíciókat pedig ki lehet élni az élet egyéb területein. Különben is, már megszoktuk, hogy mi az embe­rek számára csak Bagi-Nacsa vagyunk. Azt pedig, hogy ké­sőbb hogyan alakul az együttműködé­sünk, ma még lehetetlen meg­jósolni.- Említet­tük már Fáb- ryt, akivel együtt is dol­goztatok. Min­dig elmondjá­tok, hogy szá­motokra ő a tanító, a pél­dakép. N. 0.: Igen,' szerintünk szakmailag ő a csúcs. Hihetet­len értékrendet nevelt belénk. Nála tanultuk meg, mit is je­lent profi lég­körben és hát­térrel minőségi munkát végez­ni. Emberileg is nagyon jóban vagyunk. * B. I.: Ma például már négy­szer hívott fel minket...- A konkurencia hívására mégis eljöttetek az RTL Klubtól. N. O.: Félreértés ne essék: mi sohasem álltunk az RTL Klub alkalmazásában. Szabad­úszók voltunk, nem kötött minket semmiféle kizárólagos­ság. Mielőtt a Banánhéj első változata megszületett, több mint egy évig már felléptünk a saját műsorunkkal a Buda Stage-en. Szerettük volna ki­próbálni magunkat hasonló módon a képernyőn is.- Köztudott, hogy vannak tabutémáitok. Nem szívesen hozzátok szóba például azt, hogy Iván család nélkül nőtt fel, nagy hogy mennyit keres­tek. Élvezitek a népszerűséget, N. O.: Ez így van. Muszáj gyanakvónak lennünk, mivel az újságírás és általában a mé­dia - sajnos - nagyon eltolódott a bulvárosodás irányába. Mi szeretnénk tartani egy bizo­nyos távolságot, hogy bár­mennyire is fut a szekér, azért maradhassanak privát pillana­taink. Meg aztán hosszú távon rá is unnak arra, akiről mindig tudni lehet, hogy mikor beteg­szik meg a macskája. Kell, hogy legyen az ember körül egy kis misztikum, egy kis elér­hetetlenség.- A humoristák társadalma mennyire fogadott el titeket? N. 0.: Mi úgy érezzük, hogy igen.- Amiben persze nagy sze­repet játszik a mostani műso­rotok. Apropó: abban a cím­ben, hogy „Túlélni Bagi- Nacsát”, ugye jól érzem, hogy van egy jókora adag rafiné­ria? Tekintve, hogy a másik nagy konkurens kereskedel­mi csatornán épp javában zajlik egy túlélőshow, még akár azt is mondhatnánk: ki­csit titeket is reklámoznak... N. 0.: Nem, erről szó sincs! A két dolognak semmi köze egymáshoz. Ezt a mondatot mi a Túlélni Picassót című filmből vettük, eszünkbe sem jutott, hogy utaljunk bármilyen más műsorra.- Előfordult már, hogy va­laki megsértődött a paródiá­tokon? N. O.: Eddig ez csak egyet­len esetben fordult elő, és nem is szeretnénk ezt az illetőt meg­nevezni.- Egy konkrét személyről azonban így is tudni lehet, hogy nem igazán bírja, ha kifigurázzátok. Ő Frideri- kusz Sándor. N. O.: Én inkább úgy mon­danám, hogy Friderikusz talán tőlünk fogadja el egyedül a pa­ródiát, de tény, hogy nem sze­reti. A legutób­bi, A szólás szabadsága cí­mű produkció­ját elferdítő műsorunkra még nem rea­gált... Havas Henriket vi­szont állítólag kihoztátok a sodrából. N. O.: Na tessék, látod Iván, erről be­széltem az előbb! Ezt csi­nálják a bulvár­újságok. Leír­nak • valamit, aminek köze sincs a valóság­hoz. Havas ta­nár úr nagyon jól érezte magát nálurik, és a végén kölcsönö­sen megköszöntük egymásnak a találkozót.- No és a politikusok? Ők mit szólnak az általatok tar­tott görbe tükörhöz? N. O.: Egyelőre hallgatnak. Sajnos. Pedig nagyon kíváncsi­ak lennénk a véleményükre.- Mennyire változtatta meg a műsor az életeteket? N. O.: Nem lettünk média­függők, ha erre gondolsz. Sze­rintem ugyanolyanok vagyunk, mint régen. Sőt, olykor még én vagyok zavarban, ha azt ér­zem, hogy megnéznek az ut­cán vagy a boltban. B. I.: Annyiban módosult az életünk, hogy egyre több a munkánk. Aminek persze egyenes következménye, hogy kevesebb időnk jut kikapcsoló­dásra. Olivér társasági ember, szeret nagyokat bulizni, én in­kább otthonülő típus vagyok, szívesebben írogatok novellá­kat, regényeket.- Nocsak... És mikor talál­kozunk egy dedikáláson? B. I.: Valószínűleg soha, mivel ezek formabontó alko­tások. Volt idő, amikor meg­próbáltam kiadatni őket, de aztán feladtam. Most már be­letörődtem, hogy kizárólag a fióknak írok. Ha most valaki mégis jelentkezne értük, azt hiszem, már én nem egyez­nék bele, hogy könyv készül­jön a műveimből.- Gondolkodtatok már azon, hogy vajon mit hoz a jövő? Meddig lehet ezt csi­nálni? Milyen „polgári” szakma állna hozzátok a legközelebb? N. 0.: Ezen, azt hiszem, még ráérünk tűnődni, mivel nagyon az elején járunk a pá­lyánknak. De ha eljátszunk a gondolattal, akkor én azt hi­szem a sport irányában tapoga­tóznék. Esetleg riporter lennék. Vagy szóvivő. Az nagyon tet­szene. Közel áll hozzám. B. I.: Engem a kultúra érde­kelne. Azt hiszem, szívesen lennék irodalmár, kultúr- filozófus vagy író. De jól mondta az előbb Olivér: erről ma még korai beszélni. Dián Tamás de ugyanakkor tartotok is tőle? Sas József kedveli a Bagi-Nacsa párost. Nála már felléptek a Mikroszkóp Színpadon Banánhéj a túlélőcsomagban

Next

/
Oldalképek
Tartalom