Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

2003. November 28., Péntek SOMOGY I TÁJAK 7. OLDAL Gombokkal az élvonalban CSOKONYAVISONTA Foci ez is, csak egy kicsit más, mint az aranylábúaké, hiszen kézzel játsszák, asztalon. Csokonyavisonta asztali-labdarú- gócsapata Somogy egyetlen első osztályú tagja. Púmon Csaba nyolcévesen ismerkedett meg a „gombokkal”, egy év múlva pe­dig már versenyre ment.- A szegényes szórakozási le­hetőségek között élmény volt egy-egy gombfociütközet - mondta a ranglista 22. helyezett­je. - A csűrben kezdtük játszani, még tyűk is kapirgált az asztal körül. Ma hiába próbáljuk nép­szerűsíteni, a fiatalokat nem ér­dekli ez a sport. Mi húsz-huszon- öten is összejöttünk, és téli esté­ken órákig játszottunk. Ma csak vasárnap érünk rá gyakorolni, és heten maradtunk. Leginkább a sakkhoz hasonlít az asztali lab­darúgás, mert fontos a logika, a kombinációs készség. A Visonta több mint húsz éve kisebb megszakításokkal az élvo­nalban szerepel. Hat éve önálló a klub, de egyre kevesebb az ön- kormányzati támogatás. Az első években még 160 ezret kaptak, tavaly már csak 20 ezret, az idén pedig egy fillért sem.- A bajnokság három fordulójá­ra szponzori pénzből mentünk el Tiszavasváriba, Szegedre. S ne­künk is a zsebünkbe kellett nyúl­ni. Egyéb tornára már nem ju­tunk el, így a ranglistapontjain­kat sem gyarapíthatjuk. Elkesere­désemben többször elhatároz­tam, hogy befejezem, de nosztal­giából és fociszeretetből mégis minden évben asztalhoz állok. ■ Sokallják a szennyvízdíjat A térségi szennyvízhálózat elkészültével a falvak lakói is szembe­sülnek vele: drágul a szolgáltatás. A javaslat szerint jövőre a tér­ségben a víz 267 forintba, a szennyvízkezelés 230 forintba kerül köbméterenként. A falusiak szerint a vízdíjjal csaknem azonos nagyságú szennyvízszámlát sokan nem tudják majd kifizetni. Sára Sándorné Csokonyavisonta: - Amikor elkezdődött a csator­názás, mindenki örült, hogy komfortosabb lesz a fa­lu. Most mindenki joggal háborog amiatt, hogy ez hatalmas terhet ró ránk. A környező térségekhez ké­pest nagyon nagy árat állapított meg itt a DRV. Egye­dül élek, a vízóra szerint mégis hétezer liter víz fogy nálam, és ezért csaknem négyezer forintot fizdtek. A nagyobb családok vízdíja tízezer forintnál is több. Most a szennyvíz miatt ez jóformán a duplájára nő majd mindenkinél. A nagyatádi ismerőseim ugyan­akkor a felét sem fizetik ugyanezért a szolgáltatásért. Bencsik János Istvándi: - Alighanem elérkezik ebben a térségben is a kutak meg a szivattyúk fénykora. Aki csak tehe­ti, ezután így látja el majd a háztájit vízzel. Mi is tar­tunk állatokat, és még sokan foglalkoznak vele a te­lepülésen. Nekem is erre kell fölkészülnöm, és még jó néhány gazdának. Nálunk eddig 250 forintba ke­rült a víz köbmétere, ezt most 267 forintra emelik, és hozzájön a 230 forintos szennyvízdíj. Akárhogy is számolom, havonta tízezer forintnál is többet kell majd fizetnem, holott a víz nagy része meg sem jele­nik majd a csatornában. Akkor már inkább a szivattyú és a kút. Kozma László Vízvár: - Elfogadtuk ezeket a díjakat, mert nem tud­tunk mást tenni. Ennek a félévnek az adatai alapján állapította meg a DRV Rt. Vízvár még aránylag sze­rencsés helyzetben van, mert itt a víz olcsóbb, mint a térség más településein. A vízmű ugyanis helyi üzemeltetésben maradt, és alacsonyan tudjuk tarta­ni a víz árát. Bízom benne, hogy a szennyvíz sem so­káig kerül majd többe. A testületünk jövőre szeretné megtalálni a módját, hogy az itt élőknek csak a víz­díjjal azonos mértékű szennyvízdíjat kelljen fizetni­ük. A különbözetet magára vállalná a falu. Újfalvi Jánosné Bélavár: - Nálunk éles vitákat keltett ez a kérdés, ne­hezen tudjuk ugyanis elfogadni ezt a nagy összeget. Az is fölmerült, hogy elölről kellene kezdeni a tárgyalásokat a jövő évi árakról. Egy biztos: ez a nagy összegű díj egy- ,általán nem ösztönzi a csatornázást. Az embereknek ilyen csatornadíjak mellett eszükbe sem jut rákötni a la­kásukat a szennyvízvezetékre. Az utóbbi hetekben jó néhány bélavári megkérdezte tőlem: minek kösse be a csatornát, amikor nem tudja majd kifizetni a díját? És kénytelen vagyok igazat adni nekik. _______■ Ut cára szorulnak a fiatalok Kastélyosdombón már egy éve működik és népszerű a kisdiákok körében az ifjúsági klub. Itt szerencsére akadt olyan leinőtt, aki figyel a fiatalokra Dráva mente Rohamosan öregszenek a falvak, egyre kevesebb a fiatal. Azt gon­dolná az ember: mindent elkö­vetnek a fiatalok megtartásáért. Az ifjak azonban ezt nemigen ta­pasztalják, sőt gyakran mostoha- gyereknek érzik magukat. Főleg az apró falvakban nehéz a helyzetük, hiszen a nagyközségek­ben van kultúrház vagy ifjúsági klub, ahol találkozhatnak. A kis fal­vakban azonban - ha egymás társa­ságára vágynak - be kell érjék a buszmegállóval, kocsmával. Péter- hidán van is, nincs is ifjúsági klub. A fűtetlen egykori tárolóhelyiség a Kitalált klub Nem tudtam elnézni, hogy nincs hova menniük a falubeli fiatalok­nak, ezért találtam ki a klubot - mondta SoósJózsefné Kastélyosdombón. A képviselő­testület hasznosnak ítélte az elkép­zelést, és segített a klub megvaló­sításában. Helyet adott a művelő­dési házban, és elegendő pénzt is az eszközök megvásárlására. leszakadóban levő mennyezet alatt nem igazán megfelelő hely erre, mégis ide jár beszélgetni, zenét hall­gatni a községnek az a néhány fia­talja. - Kellene egy jó klub - mond­ják -, hiszen nyolcan-tízen mindig itt vagyunk. Segítenénk a helyreállí­tásban is, csak az anyagot vegye meg hozzá az önkormányzat. Még télen is összejámak, pedig akkor kiszorulnak a buszmegálló­ba. Szerintük a fiatalság megérde­melne egy kis törődést, Búzási Ta­más polgármester szerint azonban nem ilyen egyszerű a dolog. - A képviselő-testület egyik fele adna a fiataloknak, a másik meg nem. Nem merünk értéket bízni rájuk, mert a diszkók jó hangulatát több­nyire a berendezés bánja. Valami­lyen megoldást természetesen kell találni. Fűtött, zárható helyiség kell, olyan, ahol elhelyezhetjük a nemrég nyert számítógépeket is. Játszóteret is építünk, így legalább a különböző korúak is szétválaszt- hatók. Somogytarnócán a fiatalok évekkel ezelőtt nagy lelkesedéssel nekifogtak az ígért épület rendbeté­telének. Az önkormányzatnak azonban nem volt pénze a befeje­zésére. Kelemen ]ánosné részön­kormányzati képviselő úgy érzi: egy kicsit cserbenhagyta a város a tamócai fiatalságot. - Jelenleg fel­ügyelettel igénybe vehetik a gyere­kek a faluházat. Mindennaposak a találkozóik, s kicsi nekik a ház. Hosszú távon mindenképpen önál­ló ifjúsági klub kell Tamócán. A kisebbek ennél valamivel sze­rencsésebb helyzetben vannak. Akadnak ugyanis felnőttek, akik nem tudják elnézni a céltalan, ma­gukra hagyott gyerekeket, s jó eset­ben az önkormányzat is melléjük áll. így volt ez Kastélyosdombón is, ahol már egyéves a gyerekklub. Húsz gyermek a tagja, négytől 14 évesig. Sokszor az idősebbek is be­tévednek, ha látják, hogy nyitva van a kultúrház. Tótújfaluban már hatodik éve lé­tezik a mosolyklub. Nyári Rudolfné hetente két órában foglalkozik a gyerekekkel. A falu 43 fiatalja kö­zül 24 eljár hozzá. Tótújfalunak se óvodája, se iskolája; a gyerekek ko­rán elkerülnek Lakócsára, később pedig ha továbbtanulnak, még tá­volabb. S hamar elvékonyodnak azok a szálak, amelyek a szülőfalu­hoz kötik őket. A klubvezető sze­rint a mosolyklub ezt a kötődést igyekszik erősíteni. __■ Sz áznál több vendéget várnak Csurgó- Eredményes volt ez az év az egyesület életében - összegezte Szlávecz Jánosné, a mozgáskorlá­tozottak megyei egyesülete csur­gói csoportjának vezetője. A szer­vezet holnap tartja év végi záró rendezvényét, s erre száznál több vendéget várnak. Műsorral, va­csorával, tombolával kedvesked­nek a tagoknak. - Tizennyolc te­lepülésről 296 tagunk van; Udvar­helytől Inkéig és Szentmihály- hegyig egyre többen lépnek be az egyesületbe. Az évzáró egyben karácsonyi meg­emlékezés is lesz. Előre kellett hoznunk a de­cemberi időpontot, mert sokan fenyőfáznak és később nem tudnak el­jönni. A szervezet március­ban ünnepelte fennállá­sa 10. évfordulóját. El­mondták: akkor 35 tag­gal indultak, s most kilencszer többen vannak. Májusban a „Ré­gió, fogyatékosság, Európa” című dél-dunántúli regionális kulturális találkozó há­zigazdái voltak, erre So- mogyból, Baranyából, Zalából és a határon túli Lendváról jöttek csopor­tok, ugyanakkor hor­gászversenyt is rendez­tek. Nyáron sorra láto­gatták a megye hasonló klubjait. A vezető pedig egy hónapja a települé­sek nagyasszonya rendezvényen kapott ldtüntetést, ez méltó elis- merése tevékenységének. ■ Hírek VÍZRE VÁRNAK. Két utca: a Pe­tőfi és a Dózsa utca vízellátását szeretné mihamarabb megolda­ni a vízvári önkormányzat. Fejlő­dő, fiatal falurész ez, s csaknem 80 embert érint a beruházás, több mint 14 millió forintba kerül. Legalább 12 millió forintot szeret­nének nyerni hozzá pályázaton. ÚJ FALUGONDNOKSÁG. Űt millió forintot nyert Potony és Tótújfalu falugondnoki szolgá­latra a családügyi minisztérium pályázatán. Öt jelentkező közül a potonyi Dudás Istvánt választot­ták a feladatra, a gépkocsi decem­ber elején jön meg. A szolgálat ja­nuártól dolgozik a két faluban. ÓLOMKATONÁK. Több mint kétezer ólomkatona látható a barcsi Dráva múzeumban; az apró harcosok Miskolcról érkeztek, s Homoki Gyula csapata készítette őket. A honfoglalástól 1848-ig minden kor katonáját megformáz­ták, s ólomba öntötték. Hat vitrin­ben állították ki, két nagy terep­asztalon egy várostrom és az 1809-es győri csata látható. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ. Egy házmegyei ifjúsági napot tartot­tak Csurgón a dél-somogyi re­formátus iskolásoknak: felső tagozatosoknak és középiskolá­soknak. A Csokonai gimnázi­umban közös daltanulás után érdeklődéssel hallgatták Búzás Irén diavetítéses úti beszámoló­ját Argentínáról és Peruról, a re­formátus lelkésznő ugyanis egy misszió tagjaként néhány évet töltött az indiánok között. A CIKKEKET QAMOS ADRIENN, NAGY LÁSZLÓ ÉS VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK, NAGY LÁSZLÓ Ötödször is magyar bajnok ___ Szülök_____ Öt ödször is megkóstolta Nagy Pé­ter a bajnoki győzelem ízét. Pár éve még senki nem gondolta, hogy si­keres karateversenyző lesz. A ti­zenegy éves sportoló három éve lépett a küzdőtérre. - Úgy érzem, megtaláltam azt a sportot, amiben sikeres lehetek. Sok örömet találok benne. Már most is elég szép az éremgyűjteményem - lelkesedett Péter. - Az idén diákolimpiát nyer­tem, a tatabányai világkupán is di­adalmaskodtam, és begyűjtöttem az ötödik bajnoki címet. Sikerem­ben nagy szerepe van az edzőm­nek, Erdős Zoltánnak is. Egyik osz­tálytársam, Pfeiffer Máté is karaté- zik. Együtt kezdtük el, egy-egy ver­senyen olykor szembe is kerülünk egymással. Neki a kumite az erőssé­ge, belőlem azonban hiányzik az erőszakosság, ezért jobban megy a formagyakorlat bemutatása. Nagy Péter ötszörös bajnok büszke a sikereire Nagy Péternek a tanulás és a ka­rate mellett kevés dologra jut ideje, ha teheti, akkor gördeszkázik vagy kerékpározik. A nyáron lejárt a für­dőbe úszni, ezenkívül a Velencei­tónál és Csillebércen táborozott. ■ Fülbevaló az Árpád-korból Egy fülbevalóval sikerült min­den kétséget kizáróan és meg­lehetősen pontosan behatárol­ni a darányi régészeti lelőhely korát. A falut az Árpád-kor­ban alapították, és a XIII-XV. század között lakták. Befejezték a Darány határában ta­valy talált Árpád-kori lelőhely fel­tárását a szakemberek. A feltárt és összegyűjtött leletanyagot Ka­posvárra, a megyei múzeumba szállították, a restaurátorműhely­ben ott végzik el a tisztítását, és most zajlik az előzetes feldolgo­zása is. Edénytöredékek, közép­kori kovácsoltvas eszközök és több kemence nyoma került elő a darányi ásatáson. Költő László, az ásatást vezető régész elmondta: mindezek mellett egy úgyneve­zett S-végű fülbevaló darabjára is rábukkantak. Az pedig egyértel­műen erre a korra jellemző, és minden kétséget kizáróan bizo­nyítja a feltárt település korát. A szakember engedélyt kapott a szomszéd telek kutatására is, és állami támogatást is sikerült sze­reznie a feltárásra. Azon a terüle­ten azonban már nem találták meg az egykori település nyoma­it. - A település föltehetőleg dél felé folytatódott, a dombtetőn azonban már eléggé elpusztulha­tott, nincs értelme, hogy ott to­vábbi ásással próbálkozzunk. Ez ideig körülbelül 2000 négy­zetméteren bukkantak rá az ezer­éves település nyomaira. Jelentő­ségét nagy kiterjedése adja, és az, hogy aránylag épségben fenn­maradt, mivel hosszú ideje hasz­nálaton kívüli területen rejtőzött. A telek gazdája és a lelőhely fölfe­dezője, Fodor László elmondta: minden segítséget megadott a szakembereknek, hiszen a sza­badidejében maga is szívesen Fodor László nagy becsben tartja a régisége­ket; képünkön: majdnem százéves újságokkal régészkedik. Szeretné elérni, hogy az előkerült anyag egy ré- szét helyben állíthassák ki. ■ Bajban van az iskola Lakócsa Sürgősen legalább 40 millió fo­rintot kellene költeni az iskolára, mert az állapota már kritikus: a tetőtől a szigetelésig szinte min­den felújításra szorul. A legsürge­tőbb a tetőszerkezet cseréje. Fő­leg a tornacsarnoknál nagy a baj, tél végén szinte elöntötte a hóié. Matyók József polgármester el­mondta: az iskola 1972-ben épült, a tornaterem tíz évvel később. Az épület nincs rendesen szigetelve, s ez minden évvel tovább rontja az állapotát. A nyílászárókat is ki kellene hajítani: szétkorhadtak, megvetemedtek, átfúj rajtuk a szél. A központi fűtésrendszer is felújításra vár. Az iskolában a négy horvát ajkú település több mint 120 diákja tanul. A négy fa­lunak együtt sincs annyi pénze, amennyi erre kellene. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom