Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

10. OLDAL EGYHÁZA K ÉLETE 2003. November 27., Csütörtök A magyar Atlantisz felfedezője P. JÁXJ SÁNDOR TEODÓZ 1929-ten született Győrött 1939-ben kezdte meg tanulmányait a pan­nonhalmi bencés gimnáziumban 1944-ben belépett a bencés rendbe 1947-ben érettségizett 1952-ben teológusi diplomát szerzett 1956-tól Győrben a bencés gimnáziumban tanár, orgonista és prefektus 1961-ben ének-zenei és karvezetöi diplo­mát szerez a zeneakadémián 1878-ban látogat először Moldvába a csán­2602-ben megjelenik útleírásait tartalmazó könyve, a Csángókról, Igaz tudósítások 2003 nyaráig 73 alkalommal jut el a csán­gókhoz és 93-szor az erdélyi magyarokhoz. A moldvai csángók ^ Budapest M A G 7 A , - ) A csángók őseinek első csoportjai a 13. században érkeztek meg a Kárpátok keleti lejtőire, miután II. András király kiűzte a korábban általa behívott, ám függetlenedni kívánó német lovagrendet. Újabb csoportjaik a milkói püspökség - a megkeresztelkedett kunok számára magyar irá­nyítással létrejött, s a magyar püspöki karhoz tartozó egyházmegye - megalakulása után jöttek, annak védelmére és kiszolgálására. A követ­kező nagyobb kivándorlásra 1460-ban került sor, amikor Hunyadi Má­tyás kiűzte a huszitákat, s ezzel egyidöben István moldvai vajda is ide te­lepítette le az erdélyi betörések során elhurcolt foglyait, valamint számos székely menekült keletre Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedései miatt - a 16. század közepén a moldvai magyarok száma meghaladta a 20 ezret. A Rákóczi-szabadságharc leverése után ismét nagyobb számú magyar menekült érkezett, majd a mádéfalvi veszedelem (1764) hatásá­ra székelyek menekülnek előbb Moldvába, majd továbbmennek Bukovi­nába, s ott öt falut alapítanak. A 19. század közepére már 50 ezer ma­gyarul beszélőt tartott nyilván a császári adminisztráció, ennek ellenére a jászvásári püspök elrendelte, csak románul lehet misézni. Az első világ­háború után nagyarányú románositás vette kezdetét, ennek ellenére nőtt a magyarul beszélők száma. A második bécsi döntést követően a revízi­óból kimaradt öt bukovinai falu lakosságát Magyarországra telepítették, s velük mintegy ezer moldvai is útra kelt. A második világháború után a Petru Groza vezette román állam engedélyt adott több mint száz magyar nyelvű iskola megalapítására, ám ezeket rövid időn belül elsorvasztották, legtovább, 19594g a lészpedi működött. Azóta sincs magyar nyelvű ok­tatás, ráadásul továbbra is tiltják a magyar nyelven misézést és kereszte­lést is. Ennek ellenére a moldvai magyarok száma folyamatosan nő, má­ra kb. 300 ezren vallják magukat csángónak, s közülük 100 ezren be­szélik a magyar nyelv egyik nyelvújítás kora előtti, archaikus változatát. Mosolygós, jó kedélyű öreg úr, amolyan dédpapás külső, csillogó szemek, amelyekben határtalan szeretet tükröző­dik. Amikor beszélni kezd, húsz esztendőt fiatalodik. Áradnak belőle az élmények, az elmúlt negyed század meg­annyi pillanata elevenedik meg előadásában. P. Jáki Sán­dor Teodóz győri bencés atya maholnap hetvenötödik szü­letésnapját ünnepli. Más az ő korában már ki sem mozdul, s csak az emlékeiből, emléke­inek él. A Csángókról, igaz történetek szerzője viszont épp újabb, sorrendben 74. moldvai útjára készül.- Hogy bírja még a több hetes-hó­napos utakat?- Későn kezdtem, így van még bennem tartalék - felelte vidáman Teodóz atya, akivel kaposvári könyvbemutatóján találkoztunk.- Csak 1978-ban jutottam ki elő­ször Moldvába, a csángómagya­rokhoz - én így nevezem őket -, úgyhogy rengeteg pótolni valóm akad.- Mi késztet arra egy ötvenéves embert, hogy gyökeresen megvál­toztassa korábbi életét? Miért ép­pen a csángókat tüntette ki túlára­dó rokonszenvével?- Csak ekkor adódott lehetőség, hogy hozzájuk menjek. Korábban is próbálkoztam, s az érdeklődé­sem akkor sem volt újkeletű, hi­szen először 1939-ben kerültem kapcsolatba velük. Igaz, akkor még csak egy földrajzi atlasz segít­ségével, melyben meglepve ta­pasztaltam, hogy Erdélytől kelet­re, Románia „legvadabb” részén is élnek magyarok. A nemzetiségi térképükön tűntek fel a szétszórt, apró piros pontok. No, ezek vol­tak a csángómagyar települések. Negyven évvel később végre megkötöttségek nélkül tanulmá­nyozhattam az életüket.- Hogyan lesz egy bencés atyá­ból néprajzkutató?- Elsősorban nem etnográfiai szempontból foglalkoztam velük, papként természetesen jobban ér­dekeltek egyházi szokásaik, vallá­sos énekeik. Az utóbbiakból egyébként 5036-ot gyűjtöttem össze, igaz, nemcsak a csángók között, hanem az egykori törté­nelmi Magyarország területéről. Persze azért a sorsuk, a minden­napi életük is foglalkoztatott, s ál­lítom, nem az az igazi mese, ame­lyet a televíziókban a gyermekek­nek vetítenek, hanem, amit a moldvai magyaroktól hallottam.- Nyilván hatott rájuk a környe­ző népek mondavilága...- Éppen ez benne a furcsa, úgy maradtak fenn sokszázéves mesé­ik, hogy a körülöttük élőknek egé­szen más a felfogásuk. A román népmesékben szinte mindig a go­nosz, az ármánykodó győz... A csángóknál viszont a magyar szemlélet érvényesül, az igaz, a jó elnyeri méltó jutalmát.- Tiszteletet érzek a hangjában, amikor kimondja: csángó.- Mert így is van. Csodálatos népek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük önazonosságu­kért. Biztosan el tudja képzelni, milyen lehet háromszázezer kato­likusnak az ortodox tengerben.- Egyáltalán: miként tudtak fennmaradni?- Éppen a vallásnak köszönhe­tően, amelyért annyit szenved­nek. Hívő, tántoríthatatlan kato­likusok, s a hit áthatja minden­napjaikat. Legfontosabb szá­mukra Isten és a család. A temp­lomba járás az élet fontos eleme, nem ismerik a válást, a gyermek- áldás Istentől kapott ajándék. Egy családban nem ritka a tíznél is több gyermek, s ennek kö­szönhető, hogy ez az egyetlen olyan magyarok lakta terület, ahol nő a népesség.- A magyarul beszélők száma viszont csökken.- Ez a nagyfokú románosítás- nak köszönhető. Identitásukat ugyan nem, de nyelvüket elveszí­tik. De aki nem tud magyarul, az is azt mondja magáról, hogy „catolic”, s rögtön hozzáteszi, „ungur catolic”, azaz magyar ka­tolikus.- Tehát a nyelvük fennmaradá­sában az egyház segíthet?- Az egyházi énekek, imádsá­gok igen, ám maga a mise nem, hiszen a papok románul hirdetik az igét.- Pedig azt hallani, hogy szá­mos magyar származású papjuk van.- Csakhogy törvényileg tiltott a magyar nyelvű igehirdetés, így a magyar papok is románul miséz­nek. Abban viszont igaza van, hogy rengeteg pap és apáca akad köztük - ez is a vallásos gyerek- szeretetre vezethető vissza. Mivel sok gyermek születik, jut belőle Istennek, azaz az egyháznak is. A népességhez viszonyított pap­számban elsők a világon!- Ha nem magyarul zajlik a mi­se, hogyan őrizhették meg az ön által is gyűjtött énekeket?- Szájhagyomány útján, ma­gánlejegyzésekben. A családok esténként összeülnek, de nem té­vét néznek, hanem énekelnek.- Egy, a számunkra nehezen érthető dialektusban.- Ezen nincs mit csodálkozni, legtöbbjük őse még a nyelvújítás előtt menekült Moldvába, azaz a folyamat nem hatott rájuk. Azt szoktam mondani, hogy a csángó­magyarok a nyelv egy Halotti Be­széd és Ómagyar Mária-siralom szintű, archaikus változatát beszé­lik. Mely ráadásul sokkal szebb, tisztább és kifejezőbb, mint a ma­napság általunk használt változat. Csodálatos leíró és hangfestő sza­vaik vannak az élet legegyszerűbb momentumaira is, viszont nem is­merik a káromkodást.- Mintha egy elsüllyedt magyar Atlantiszról beszélne.- Az Atlantisszal egyetértek, de remélem, nem süllyed el. Hiszek benne, hogy megmaradhatnak a még oly nehéz körülmények elle­nére is. Úgy gondolom, ha a hitü­ket erősítjük, a magyarságtudatu­kat erősítjük. Valódi missziót Ma­gyarországról nem igazán lehet vállalni, korábban pedig szinte le­hetetlen volt. Annak idején engem is elfogott a Securitate, amikor ki­szöktem hozzájuk.- Kiszökött?- Erdélyből nem lehetett csak úgy Moldvába átmenni. Főleg nem egy magyarnak a csángók­hoz. Szerencsére ma már valami­vel könnyebb a kiutazás, de igazi segítséget még mindig nem adha­tunk. Továbbra is Isten kezében vannak. vas andrás Csurgó „Az Ökumenikus Charta irányelvei katolikus, reformá­tus és evangélikus szemmel” címet adták a szervezők az idei csurgói ökumenikus kon­ferenciának. A rendezvényen a térség lelkészei és papjai cse­rélhették ki gondolataikat, a charta üzenetét a történelmi egyházak ismert képviselői közvetítették a résztvevőknek.- A keresztény egység törekvés Jé­zus Krisztus szavaira vezethető vissza - így Kránitz Mihály katoli­kus professzor. A János evangéli­um 17. fejezetének 21. versében szerepel ugyanis az a gondolat, hogy „Legyenek mindnyájan egy’VEz Jézus szándéka, amit nem mindig sikerült megvalósítani az egyház történelme folyamán, hi­szen sok szakadás hátráltatta azt. Az elmúlt évtizedekben azon­ban egyre erősebb a közeledésre való törekvés, s az ökumenizmus hazánkban, illetve világszerte na­gyon jelentős dokumentumokat hozott létre. Köztük az Ökumeni­kus Charta-t, amelyet 2001. április 22-én Strasbourgban írtak alá a protestáns Európai Egyházak Kon­ferenciája, valamint a katolikus Európai Püspöki Konferenciák Ta­nácsa vezetői. Ez egy sajátosan eu­rópai egyházak számára kiadott do­kumentum: minta és példa is a vi­lág keresztényeinek. Magyarorszá­gon 2002. október 1-én nyolc egy­ház - a katolikus, evangélikus, re­formátus, baptista, metodista és 3 ortodox egyház - látta el kézjegyé­vel. A charta hangsúlyozza: „Vétke­ink tudatában és megtérésre ké­szen azon kell fáradoznunk, hogy a közöttünk még fennálló feszültsé­geket megszüntessük, s ez által ké­szek és képesek legyünk az evan­gélium üzenetét a népek között kö­zösen és hitelesen hirdetni...” ...aki nincs ellenetek, az vele­tek van.” - idézte Jézust Balás Béla kaposvári megyéspüspök a konfe­rencia megnyitóján, rámutatva: milyen rugalmasság, tolerancia ez attól a Jézustól, aki egyébként so­ha meg nem alkudott. Szászfalvi László református lel­kész, országgyűlési képviselő (MDF) azt mondta: az Ökumeni­kus Charta lényegét sokféle mó­don próbálták összefoglalni, ő ma­ga trombitaszónak mondaná. Azért - fejtette ki -, mert a XXI. század első ökumenikus doku­mentuma ébresztőt fúj.- Az európai jövőt a Bibliára építjük, s amikor Európáról beszé­lünk, sokan Nyugat-Európát értik ezalatt, vagy esetleg a következő tíz EU-hoz csatlakozó országot. Ez igazságtalan, s az ökumenikus charta útmutatása tiltakozás e szellemiség ellen. Az EU bővítésé­nek folyamata lelki és szellemi bő­vülés kell, legyen. És ki más lehet­ne mindennek a motorja, mint a keresztény közösségek, egyhá­zak? Az ökumenikus charta egy­ségre hívó trombitaszó, de a cse­lekvésben megvalósuló egység nem jelentheti a különböző ke­resztyén tradíciók egybeolvasztá­sát - mondta Szászfalvi. Utalt Róbert Schuman, az EU szellemi atyjának mondására, miszerint: Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz többé Európa.- A politika egyik oldalról se óhajtsa felhasználni az egyházat és ne tekintse szavazóbázisnak - figyelmeztetett Laborczi Gyula evangélikus főiskolai tanár. Az ökumenizmus kapcsán kifejtette: nincs más út, mint a párbeszéd út­ja, a Charta is így foglal állást. Igaz, az események hol gyorsulnak, hol lelassulnak. A charta magyaror­szági elfogadása sem volt vitáktól mentes. Hiszen az ökumenizmus sem mentes az ellenérzésektől, mégis ezen az úton kell járnunk. VARGA ANDREA (Kránitz Mihály professzor, a char­ta egyik megalkotója a konferenci­án válaszolt a Somogyi Hírlap kér­déseire. Az interjút a két hét múlva megjelenő Egyházak élete oldalon közöljük.) Lelkűk gyümölcsei A csurgói református gimnázium mellett az ősszel indult általános iskola első- és ötödik osztályos ta­nulói az adventi előkészület jegyé­ben műsorral lépnek fel gyüleke­zeteik előtt a vasárnapi istentiszte­leteken, miséken. Az evangélikus, római katolikus, református hitta- nos csoportok összevonva Csiz­madia Ágnes, Páva Zsuzsanna és ifj. Szabó Sándor hitoktatók veze­tésével készültek. Kiss Anett lel­künk gyümölcsei című írását elő­ször jelképesen is Csurgó legré­gebbi, Árpád-kori Szentlélek- és új református templomában jelení­tették meg. Vasárnap Berzencén szerepeltek, az első adventi vasár­napon Somogyudvarhelyen a ka­tolikus és a református hívek, egy hét múlva Csurgón az alsoki refor­mátusok és a Jézus Szíve Temp­lom hívei fogadják őket. Az ad­venti lelki felkészülés örömteli momentuma, hogy 4 kisiskolás 6 testvérével együtt most keresztel- kedett meg. horváth József Az emlékezés ad teremtőerőt Kálmáncsa Kálmáncsa a Somogyi Egyházme­gye egyik végvára. Évszázadokon át helytálló vitézek álltak az egy­házközség élén. Ez a helytállás és hűség jellemezte néhai Tóth Já­nost is, aki 1939 és 1991 között a református gyülekezet lelkésze volt. Ragaszkodott a faluhoz, az itte­ni temetőben nyugszik. A lakos­ság sem feledkezett meg lelki- pásztoráról, mivel tiszteletére emléktáblát helyeztek el a temp­lom külső falára. Az ő idejében néhány család kivételével min­denki református volt. Ma a tele­pülés mintegy hétszáz lakójából kétszáz a protestáns; ebből is csak száz az egyházfenntartó. Ám ha lélekszámban meg is fo­gyatkozott az eklézsia, élni és tenniakarásban nem gyengült meg. Hiszen ma is gondot fordíta­nak az egyházi épületek rendbe­tételére, és mindig igényelték azt, hogy helyben lakó lelkészük le­gyen.- Megszépült a templom belse­je, és az ódon épület környezete. Hálaadó istentiszteletet is tartot­tunk ez alkalomból, dr. Márkus Mihály, dunántúli püspök szolgá­latával - mondta Korda László lel­kész. - A felújítás 700 ezer forint­ba került, az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatta a mun­kát. Néhai Tóth János családjának adománya félmillió forint volt; eb­ből újjáépítették a kerítést. Össze­fogással, társadalmi munkában sok pénzt takarítottunk meg. Presbiterek, és más helybeliek is dolgoztak a hajlék felújításán, új­ra vakolták falait, átfestették a szószéket, a karzatot és a pado­kat, s mintegy 700 négyzetméte­ren tették .rendbe a templomker­tet. A közös munka közelebb hoz­Hálaadó istentiszteletet tartottak ta a falu szétszórtságban élő gyü­lekezeti tagjait a templomhoz, egymáshoz is, de elsősorban Is­tenhez. GAMOS ADRIENN Hírek EGY ESTE LACI ATYÁVAL. Varga László, a kaposvári Szent Imre Plébánia plébánosa volt a vendége tegnap este a Keresztény Értelmi­ségi Szövetség kaposvári csoportjának. A püspöki székház nagytermé­ben Tíz év együtt a Szent Imre Plébániává címmel hangzott el előadás arról, miként szervezte meg a plébánia munkáját a népszerű - a So­mogyi Hírlap olvasóinak szavazatai alapján 1999-ben az Év Embere aranygyűrűt elsőként elnyert - Laci atya. Az érdeklődők képet kaptak az egyházközségben működő különböző csoportok tevékenységéről, s megismerhették az embert, aki e nagy közösséget - nem kis részt személyiségének kisugárzása, életének példája révén - összefogja. DRÁVAGÁRDONYI ARANYMENYEGZÖ. Drávagárdonyban Varga Sándor és Ihárosi Ibolya házasságkötésük 50. évfordulóját a gyüleke­zet, két gyermekük és három unokájuk körében ünnepelte. A rendha­gyó istentiszteleten Máthé Csaba, istvándi református lelkész hirdette az igét. Az alkalmon Kovács István polgármester és a nyugdíjasklub tagjai is köszöntötték a jubiláló házaspárt. SZENT ERZSÉBET RÓZSÁJA. Fábián Zsuzsanna, az Egri Főegy­házmegyei Karitász munkatársa vehette át vasárnap a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia által négy éve alapított Szent Erzsébet rózsá- ja elismerést.______________________________________■ katolikus, reíomiátus. evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT I FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉSI ANTIK TÁRGYAK HITELRE »S,HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. Adás-vétel I Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom