Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-04 / 256. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2003. November 4., kedd T U K O R Nálunk nem lesz horvát csoda Déli szomszédunk autópálya-építési elvei nem tetszenek az EU-nak Budapest Az Európai Uftió fenntartásai mi­att a magyar kormány egyelőre letett arról, hogy a horvát autópá­lya-építést koordináló cég is köz­reműködjön szaktudással és ka­pacitásokkal a magyarországi au­tópálya-építkezéseknél - tudtuk meg tárcaforrásból. Stanko Ko- vac, a horvát sztrádaépítést koor­dináló Hrvatske Autoceste igaz­gatója korábban felajánlotta cége közreműködését. Információink szerint az M6-os út megvalósí­tásánál már számoltak is a Hrvatske Autoceste bevonásával. A korábbi elképzelésektől el­térően már a kormány múlt heti ülésén elfogadott, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló tör­vénytervezetről készült előter­jesztésben sincs utalás a horvát „csodamódszerekre”, amelyek nincsenek összhangban a közbe­szerzési törvénnyel. Déli szom­szédunknál 2001 és 2005 között Horvátország VG-GRAFÍKA Magyarország Forrás: VG-gyűjtés összesen 450 kilométernyi új sztrádát építenek. Magyarorszá- beleértve a finanszírozás meg- gon ugyanebben az időszakban szervezését is. Biztos, ami biztos alig valamivel több mint 280 kilo- alapon a módszert Brüsszelben méternyi új gyorsforgalmi út szondázták, ott azonban nem épült, illetve épül. Úgy tudjuk, a találták EU-konformnak. Emiatt horvát közreműködésről való le- szinte az utolsó percben kikerült mondás gondot okozhat, mert a tárca előterjesztéséből, fejtörést az M6-os megvalósításánál ezzel adva az M6-os - korábban horvát a lehetőséggel számoltak. módszerrel tervezett - megvalósí­Információink szerint a szak- fásával kapcsolatban. A kormány tárca eredetileg azt tervezte, hogy ez évben elfogadott sztrádafej- a horvát autópálya-építési mód- lesztési programja szerint az Mű­szert és az annak importját lehe- os autópálya Budapest-Dunaúj- tővé tevő megoldást - általában és város szakaszának (beleértve az nem nevesítve - is belefoglalják a MO-s hidat) 2006-ban kell meg- jogszabályba. Ez azt jelentette épülnie, volna,- hogy a lebonyolító cégre - Az állami és magánerőt ötvöző adott esetben például a Hrvatske PPP megoldás alkalmazásáról Autoceste horvát autópályacégre nem végleg mondtak le a sztráda- - bízhatták volna a beruházást, fejlesztésnél - tudtuk meg. A sztrádaprogramról szóló kor- Betonútépítő Rt. elnök-vezér- mányhatározat is tartalmazza, igazgatója érdeklődésünkre kö- hogy a gazdasági és közlekedési zölte, hogy a magyar mélyépítők miniszternek meg kell vizsgálnia is rendelkeznek évi 150 kilomé- a fejlesztésekhez közigazgatási ternyi autópálya megépítéséhez és magánvállalkozási társulás, szükséges kapacitással, csak a valamint operatív lízing formájú- hozzávetőlegesen 200 milliárd bán bevonható magántőke fel- forintnyi forrás hiányzik. Szak­használásának lehetőségeit. Dél- mai körökben elfogadott, hogy nyugati szomszédunknál, mint egy kilométernyi sztráda meg- Stanko Kovac, a horvát autópá- építése átlagosan 1,5 milliárd fo- lya-beruházást koordináló állami rintba kerül. Hrvatske Autoceste igazgatója el- Az autópálya-építés legolcsób- mondta, 2008-ra elkészülnek a bán állami hitelből finanszírozha- teljes, 1500 kilométeres sztráda- tó. Dunai György emlékeztetett, hálózattal. hogy a magyar mélyépítő cégek Kizárólag elhatározás és pénz rendeléshiánnyal küszködnek, kérdése az autópálya-építés - ezért szívesen fogadnák a nagy mondják a magyar építőipari tár- autópálya-építési projekteket, saságok vezetői. Dunai György, a _________________;_________1 i Jö vőre folytatódnak a kkv-programok ______Budapest__________ Az idén összességében mintegy tízezer mikro-, kis- és középvál­lalkozás (kkv) jut pályázati tá­mogatáshoz, illetve kedvezmé­nyes hitelhez - mondta Apatini Komélné, a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium (GKM) he­lyettes államtitkára a Magyar Befektetésösztönzési és Kereske­delemfejlesztési Kht. (ITDH) teg­napi vállalkozói fórumán. Ezek értéke eléri a 60 milliárd forintot, amivel a tárca becslése szerint 200-220 milliárdnyi fejlesztés va­lósulhat meg. Ez jövőre 240-270 milliárdra emelkedhet a támoga­tások és kedvezményes hitelek százmilliárd forintra való növe­kedésének eredményeként. A magyarországi kkv-k erős­ségeinek fejlesztésére, illetve gyengeségeinek enyhítésére ki­alakított komplex támogatási rendszer 2004-ben is folytató­dik. Az adórendszer tervezett változása során az eddig csak mikro- és kisvállalkozókra érvé­nyes két adókedvezményt kö­zépvállalkozásokra is kiterjesz­tik. A közelmúltban teljessé vált a négylépcsős hitelrendszer, a pályázatok pedig folytatódnak. Az év elején meghirdetett kilenc kkv-pályázat megfelel az EU-s követelményeknek. Ezek uniós társfinanszírozásához potenciá­lisan mintegy hatmilliárd forint nyerhető el. _______________■ Ap atini marad Továbbra is a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium helyettes államtitkára marad - tudta meg lapunk Apatini Komélnétől. Nem cáfolta korábbi információinkat lemondásáról, az okokról viszont nem kívánt beszélni. Más forrás­ból úgy tudjuk, hogy a tárca ter­vezett átszervezése miatt merült fel benne a távozás gondolata. önerő n a pillanat, amikor minden család korszerű számítógéphez linet Expressz termékekkel páratlan kedvezményekkel iutl isttschnlkal eszközökhöz diákok, felnőttképzésben részt ok és oktatók.További információt kérjen a K&H bankfiók K&H Sulinet Expressz személyi kölcsön TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX euró/Ft dollár/Ft EU/dollár * t * t * 9615.86 242,6761 261,82 228,53 1,146 0,47% 0.6695 pont 1,31 Ft 3,90 Ft-1,30 cent FTSE-100 (London) 4330,40 pont (1,00%) Xetra DAX (Frankfurt) 3744,50 pont (2,42%) CAC-40 (Párizs) 3439,07 pont (1,95%) Arany (1 uncia) 381,70 ÜSD (-0,75) Brent (1 hordó) 28,25 USD (0,31%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2003. december 23100 37 700 37630 37 300 2004. március 23300 39700 39650 39 200 2004. május 25 400 40 500 40330 40180 2004. július 34100 40 800 40800 40800 2004. november 30000 32 020 29900 29 900 2004. december 30 500 32 000 30 500 30 500 TAKARMANYBUZA 2003. december 22 500 42 800 42 800 42 800 2004. március 24100 40300 44410 44 400 2004. május 33 500 43 920 45 000 45000 2004. augusztus 24000 32 200 29 600 29 600 2004. szeptember 29 600 32430 29 200 29 200 2004. december 30 000 30 000 30100 30100 BÚZA 2003. december 23 950 45 000 45 000 45 000 2004. március 24 200 46 600 46 540 46110 2004. május 33500 47 500 47430 46 810 2004. augusztus 30000 34100 31 290 31 290 2004. szeptember 29800 35 500 31 300 31 300 Forrás: Budapesti Árutőzsde AZ UNIÓ LEGJOBBAN ELŐKÉSZÍTETT BŐVÍTÉSE Akadhatnak területek, ahol az új tag­országoknak haladéktalan erőfeszíté­seket kell még tenniük azért, hogy jö­vő év május előtt minden á helyére kerüljön. De ez mit sem von le abból, hogy a mostani az Európai Unió tör­ténetének legjobban előkészített bő­vítése - véli Günter Verheugen. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM NÉGYEZER PONTON VÁLTOZTATNÁNAK Közel négyezer ponton változ­tatná meg a 2004. évi költség- vetést az az 1748 módosító indít­vány, amelyből közel 1400-at a Fidesz nyújtott be. A rekord­szám nemcsak a sokszorosítan­dó papír mennyiségét, hanem a tárgyalási időkeretet illetően is a kezelhetőség határát jelenti. TÖBBET DOLGOZNAK A TAGJELÖLTEK A tagjelölt országok polgárai általában többet dolgoznak, mint a nyugat-európaiak. Ezt ál­lapította meg a munkaügyi kér­désekkel foglalkozó, dublini székhelyű uniós ügynökség (European Foundation fór the Improvement of Living and Working Conditions). Az ügy­nökség kérdőíves felméréseken alapuló tanulmánya szerint a ti­zenkét jelölt államban átlagosan 44,44 óra a heti munkaidő, míg az EU-ban csupán 38,19. Ezzel összhangban térsé­günkben majdnem kétszer ak­kora a hetente 45 óránál többet dolgozók aránya, mint a tizen­ötökben (21 helyett 38 száza­lék). A 29 óránál rövidebb mun­kahétnél fordított az arány: a je­lölt országokban 10, az EU-ban 16 százalék az ilyen rövid időt dolgozók aránya. Ez nem utol­sósorban azzal függ össze, hogy a részidős foglalkoztatás sokkal kevésbé elterjedt Kelet-Közép- Európában, mint a kontinens nyugati felén. Míg az EU-ban az alkalmazottak 18 százaléka részidőben dolgozik, addig a ti- zenkettek esetében ez a szám mindössze 8 százalék. Magyar- országon ez a ráta még kisebb, mindössze hat százalék. VÁLLALATOK ÉS PIACOK RUBIN BEVÁSÁRLÓKÁRTYA A Matáv bemutatta a Rubin kár­tyát. Az univerzális termék bevásárlókártyaként és hívókár­tyaként is funkcionál. A jövede­lemigazolás és bankszámlanyi­tás nélkül igényelhető mágneses lapocska 100 ezer forintos sza­badon felhasználható vásárlási keretet biztosít, mellyel Magyar- ország egész területén vala­mennyi MasterCard Electronic emblémával ellátott elfogadóhe­lyen lehet fizetni. A kártyabirto­kos a vásárlási keret terhére Ma­táv-telefonszámláját is kiegyen­lítheti. Birtokosa egész hónap­ban vásárolhat és elég havonta rendezni tartozását. Az elköltött összeget - akár 40 napig - sem­milyen költség nem terheli, amennyiben a tulajdonos a fennálló tartozást határidőre tel­jes összegben rendezi. A kártya birtokosa választhatja a havonta változó összegű, de a tartozás minimum 10%-át kitevő rugal­mas visszafizetés lehetőségét is, ez esetben a teljes elköltött ösz- szegre kamatot számolnak fel. VÁLTOZATLAN ALAPKAMAT, JEGYBANKI INTERVENCIÓ Állampapír-piaci intervencióval reagált a jegybank a forint- és kötvénypiac hétfői fejleményei­re. A hazai fizetőeszköz délelőtt egészen 265 fprintig gyengült eurónként, a hozamokban újabb emelkedés következett. Az, MNB a likviditáshiány csök­kentése érdekében állampapír- vevőként jelentkezett az öt- és tízéves papírok körében, így a nap végére a referenciahozamok a múlt hét végi szintjük alatt zártak, az euró 262 forint kör­nyékén stabilizálódott. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.hu A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom