Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2003. November 25., Kedd Hírek CSINOSÍTJÁK A FALUT. A község csinosításába fogtak a kerekiek. Az idei falunapot már a sportpálya melletti, korábban elhanyagolt, gazos területen tar­tották, s ezt a részt alkalmassá kívánják tenni nagyobb rendez­vények - esetleg egy várfesztivál - megtartására is. A település- kép rendezettebbé tételére az önkormányzat pályázaton 4,5 millió forintot nyert a megyei te­rületfejlesztési tanácstól, (fi) HELYREÁLLÍTJÁK A KUTAKAT. Elkészültek az ádándi új egész­ségház alapozásával, építését majd a tavasszal folytatják. A képviselő-testület döntött arról is, hogy a DRV Rt segítségével fölújítják a község közepén levő artézi kutat és ivókúttá alakítják át az évek óta szabadon folyó ter­málvizes kutat. Az artézi kút használhatóvá tétele sajátos be­rendezést kíván, ilyen csak a víz­műnek van. Megszüntetik a ter­málvíz szabad folyását is, és mu­tatós kútfejjel, többcsapos vízvé­teli lehetőséggel teszik közkúttá. Egyúttal helyreállítják a harmin­cas években létesített, muzeális értékű kerekes kutat is. A majd­nem ötezer négyzetméteres terü­letet később parkká alakítják, (fi) FÖLÉLED A GESZTENYÉS. Felújítják a karádi Gesztenyés vendéglőt. Ez évekig zárva volt, de most egy-két hónapon belül átalakítják és nemcsak vendég­látó helyként hasznosítják, ha­nem ide helyezik át az iskolai és óvodai konyhát is. Wiesner Sán­dor polgármester szeretné, ha a Gesztenyésben tájjellegű étke­ket is kínálnának, ezért hamaro­san a falu lakosságához fordul: aki tud a községre vagy a térség­re jellemző ételekről, az segítse ezt a törekvést, (fi) ________■ Kézimunká znak a somiak Som A fiatalok tartalmasabb időtölté­sére a telekuckóban szerveznek rendezvényeket a civil szerveze­tek, az idősebbek pedig Halmos Béláné népi iparművésztől ta­nulják a kézművesség alapjait a községi könyvtár szervezésé­ben. A település nagyasszonya legutóbb a Balaton régi tárgyal­kotó népművészeinek a kiállítá­sán szerepelt eredményesen. A balatoni dalok és dalosok talál­kozóját a tárgyalkotók kiállítása egészítette ki, ezen hét somogyi fafaragó, hímző és keramikus al­kotásaiban gyönyörködött a kö­zönség. A zsűri Halmos Béláné munkáit különdíjjal ismerte el. - A kézimunkaszakkör márciusig ad elfoglaltságot az érdeklődők­nek - mondta Mária Smits, a Som Községért alapítvány veze­tője. - Újra versenyt hirdetünk a községben a „tiszta, virágos por­ta” cím elnyerésére. Javasoljuk az önkormányzatnak a közterü­letek virágosítását, virágtartók kihelyezését. Emellett segítjük a helyi Egymásért Egyesület „ház­hoz megy a Mikulás” akcióját is. Ezt most rendezzük meg ne­gyedszer _______________■ A C IKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL A Demjén-esküvőt kérik az ifjú párok Tab Az az igazság, hogy ráuntam a klasz- szikusokra; van nekünk magyar ze­neszerzőnk is, akinek a művei leg­alább úgy illenek az esküvői szertar­táshoz - mondta Csendes Istvánná, aki hosszú évek óta esketi az ifjú pá­rokat Tabon. S egy éve a párok túl­nyomó többsége a Demjén-esküvőt kéri. A Mendelssohn-féle nászindulót is Demjén Rózsi dalára cserélte Csendes Istvánné, akinek anyakönyvi dokumentu­maiból a közelmúltban nyílt kiállítás a tabi városházán. Okot az adott rá, hogy 108 éve, 1895 októbere óta van hazánk­ban hivatalos állami anyakönyvezés.- Több évtizede gyűjtöm a régi doku­mentumokat - mondta Csendes Istvánné. - Amerre járok, ha engedik, megnézem a régi nyilvántartásokat a parókiákon. Ré­gen ott vezették a születési, halálozási, keresztelési, bérmálási matrikulákat, az­tán 1895-től az állami anyakönyvezés lett a hivatalos; szó, ami szó, az egyház soká­ig úgy érezte, csorbult a szerepe. Most a törökkoppányi parókia átépítését terve­zik, szeretném majd átnézni az anya­könyveit. Számomra sok tanulsággal jár ez a kutakodás, a munkámban is haszno­sítani tudom, következtetéseket tudok be­lőle levonni. Egy éve, amióta összeállt a Demjén- esküvő végleges forgatókönyve, a Tabon házasodni kívánó párok 99 százaléka ezt választja. - Demjén Ferenc segítsége nél­kül semmire sem mentem volna - mond­ta Csendes Istvánné. - Együtt válogattuk a dalokat, s oktatóanyag is készült a szer­tartásból az anyakönyvvezetést tanuló fő­iskolai hallgatóknak, ilyen ugyanis eddig még nem állt rendelkezésükre. Csendes Istvánné azt vallja, ahogyan két egyforma pár és násznép, úgy két ugyanolyan szertartás sincs, ezért nem válhat megszokottá, gépiessé az esketés. - Van, akik azt kérik, nekik öt perc elég; mások meg rám bízzák - folytatta. ­CSENDES ISTVÁNNÉ Bábonymegye- ren él, húsz éve dolgozik a tabi polgármesteri hivatalban, ahol az ipari igazga­tási részlegen kezdett. Anya­könyvvezetői szakvizsgája után előbb he­lyettes. majd vezető anya- könyvvezető lett. Két fiúgyer­meke van: egyi­kük pedagógus, a másik még fő­iskolás. Demjénnel úgy állítottuk össze az újszerű szertartás oktatási segédanyagát is, hogy abból pár perces és félórás esküvő is ösz- szeállítható legyen. Hoffmanné Németh Ildikó, a megyei közigazgatási hivatal vezetője a kiállítás­megnyitón azt mondta: alapanyaga lehet ez a gyűjtemény egy megyei közigazga­tás-történeti kiállításnak, természetesen más tárgyakkal, dokumentumokkal ki­egészítve. Csendes Istvánné állítólag or­szágosan is egyedülálló gyűjtésének leg­régebbi darabja egy 1832-es születési anyakönyvi kivonat. A számos dokumen­tum egyike egy adóslevél 1870-ből, abból kiderül: Bálint Péter 80 forintot vett föl hatszázalékos kamatra. Tab főjegyzője 1901-ben hivatalos kérelemmel fordult a tekintetes főszolgabíró úrhoz... Megtud­tuk, hogy házassági szerződést már 1883- ban is kötöttek, erkölcsi bizonyítványt pedig 1856-ban adtak ki. Egy 1899-es fizetési meghagyás pedig arról tanúsko­dik: 7 forint 81 Krajcár tartozást próbálták meg behajtani az adóson. __ fónai imre Ka rád közelít a Balatonhoz Tanítók és diákok öröme: megújult az iskolának nemcsak az udvara, hanem az épülete is, és mára megérkeztek az új bútorok Megy a cirkusz, a dacból politizálás, nem jól van ez így - von­ta meg az utóbbi év helyi közéletének mérlegét az italbolt törzsközönsége egy verőfényes péntek délelőttön. Elmond­ták: a csaknem kétmilliárd forintba kerülő, évtizedek óta várt kötcse-karádi összekötő útra is nemet mondott a polgármes­terrel szembenálló testületi többség kétszer is, aztán a falu­gyűlésen - harmadjára - már nem mert ellene szavazni. Karád- Szépülünk azért; elkészült a fel­újított iskola, lesz gáz is a falu­ban - mondta az italboltban Lepenye Vilmos.- Az csak az idősebbeknek szúr szemet, a többieket nem igazán érdekli, hogy a falunak van-e vagy nincs alpolgármestere- adta értésünkre Krutek István. Nem igazán hozza lázba a kará- diakat, hogy Wiesner Sándor pol­gármester mind a hat alpolgár­mester-jelöltjét leszavazta a kép­viselő-testület.- Mazochista alkat lehetek, mert minél nagyobb a kihívás, annál inkább izgat a feladat - mondta Wiesner Sándor már a polgármesteri hivatalban. - Le­peregnek rólam a támadási, bosszantási kísérletek, csak így lehet elviselni a karádi polgár- mesterséget. Nem izgat, hogy van-e vagy nincs alpolgármester, Nagy a falu, de fogy Karád idei költségvetése 270 millió forint. A község lélekszá- ma 1802, 1990-ben még 2225-en voltak. Az önkormány­zat, az iskola és óvoda, a ruha­gyár meg a téesz a legnagyobb foglalkoztató. Az iskolába 176 di­ák, az óvodába 56 apróság jár. hiszen ritkán megyek szabad­ságra, a múltkor a kórházba is utánam hozták az aláírnivalót. Törvény írja elő persze, hogy le­gyen, de azt is: az én jogom ja­vaslatot tenni a személyére. Hat képviselőt javasoltam már a ki­lencből, az ellenzékem azonban csak egy valakit hajlandó meg­szavazni, őt meg én nem fogom javasolni... Szerencsére más ügyben nincs patthelyzet Karádon, az isko­lafelújításban például egyetértés volt. Negyvenötmillió forintos beruházással igazán csinos kis épületté varázsolták Gárdonyi Géza hajdani iskoláját; itt tanított az író 1881-ben, Kodály Zoltán is itt gyűjtötte a karádi népdalokat. A község közepén ma már büsz­kén mutogathatják a takaros kis iskolát, mellette a templom; e kettő előtt egyébként körforga­lom épül majd, s az egyik irány­ba Kötcsére lehet eljutni, ha elké­szül az a bizonyos út, amivel egy csapásra közelebb kerül a Bala­ton a községhez, a térséghez.- Életveszélyes volt a kisiskola (a felsősök másik épületben ta­nulnak), évekig a művelődési központban folyt a tanítás - mondta a polgármester. - Az ön- kormányzatunk 18 millió forintot fordított rá, a megyei pályázaton meg azért is sikerült nyernünk, mert ezt a Koppány völgyi térség többi települése is egységesen tá­mogatta. Wiesner Sándor hozzátette: szívügye az oktatás, és ha majd a nemzeti jövedelem nagyobb részét tudjuk e célra fordítani, könnyebb lesz a felzárkózás is művelt, szak­képzett emberekkel. E szép mon­dat után arról is szót ejtettünk: bár Karád 1802 lakosával a völgy má­sodik legnagyobb települése, so­kak szerint akár „Tabbá is válhatott volna” (a hatvanas években gim­náziuma is volt, igaz, oly rövid ide­ig, hogy egy évfolyam sem vég­zett), ha nem költöztetik el annak idején a gépjavítót a faluból... Korfát mutatott a polgármes­ter, abból kiolvasható: 2050-re drasztikusan csökkenhet a falu lakossága. - Ennyire azért nem tragikus a jövő; bár fogy a lélek- szám, azért vannak beköltözők, a kötcsei út kitörést jelenthet s munkahelyet, akárcsak a köze­lünkben futó M7-es. A volt kel­tetőüzemben a tavasszal nyomda nyílik, s térségi lapot indítaná­nak, a Koppány Népét - mondta Wiesner Sándor, aki a rendszer- váltás utáni években maga is új­ságszerkesztő volt, a Gárdonyi nyomán újraindított Köpönyegé. Azt már Simor Pétemé igazga­tó mutatta a kisiskolában: nem­csak az épületet újították föl, ha­nem megérkeztek az új iskolabú­torok is. - Hat évet vártunk rá, s most nagy örömmel tanítunk - ál­lította. - Térségi pályázaton nyer­tünk 4,5 milliót eszközökre, most már sorra kerülhet a felső tagozat épülete. Jó érzés, hogy miközben másutt leépítenek, itt az önkor­mányzat engedélyezte egy gyógy- pedagógus felvételét is. fónai imre Újabb milliók a térségnek Koppány völgye Sikeresek voltak a Koppány völgyi pályázatok: csaknem 80 millió forintnyi támogatást juttat a térség településeinek két ütemben a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács. A Somogy megyei területfejleszté­si pénzekből is szépen részesedett a kistérség, s a regionális pályáza­tok frissen elnyert milliói révén is fejlődhetnek a települések. Nyolc falu osztozhat azon a tizenhétmil­lió forinton, amit a. pályázó telepü­lések (Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Kánya, Karád, Kisbár- apáti, Tengőd, Törökkoppány) is­kolájuk fölszerelésére, eszközállo­mányának a javítására fordíthat­nak. Kerek húszmillió forintot ka­pott Tab városa; ebből szennyvíz- csatornázásra, egészségügyi és ze­neiskolai fejlesztésre költhet. Törökkoppány gázberuházását 6,4 millió forinttal, a miklósi Rákó­czi utca burkolatépítését hatmillió­val támogatta a regionális fejlesz­tési tanács. Bedegkéren az óvoda és a konyha épületét újíthatják föl az ötmillió forintból, Karádon konyhai berendezéseket vásárol­hat az önkormányzat négymillió forint pályázati segítséggel. Há­rommillió forinttal hozzájárultak a zicsi körjegyzőség gázberuházásá­hoz. Nágocson utcát újítanak föl, s ehhez 2,5 milliót kaptak, Kapolyon víziközmű-beruházást támogattak kétmillió forinttal. Kevesebb, de jutott pénz a somogymeggyesi és kapolyi isko­la felszerelésének javítására, a miklósi önkormányzat és könyv­tár gázbekötésére, a kárai gázbe­ruházásra is a dél-dunántúli fej­lesztési tanács százmillióiból. A somogyi területfejlesztési és turisz­tikai célelőirányzatból a legtöbbet - tízmillió forintot - hét település ka­pott a kistérségi köriwezetvédelmi programjára. Ebből 'Kapoly, Ná- gocs, Somogyacsa, Döröcske, So- mogymeggyes, Tab és Tengőd kör- nyezeü állapotát javítják.______■ Tánccal tanulnak fegyelmet Andocs Tanultunk és élményekben gaz­dagodtunk a tabi tánc- és mozgás­művészeti találkozón - mondta Miráider Tibomé, az andocsi álta­lános iskola társastánccsoportjá­nak a vezetője. Jó néhány nyolca­dikos az általános iskola elvégzé­se után is szeretne táncolni. Arra is jó volt ez a bemutató, hogy megismerjék a többi tánccsopor­tot és a lehetőségeket. Andocson szakköri foglalkozásokon heti egy órában találkoznak a táncosok. Kilenc pár tanul most társastán­cot, hat ebben a tanévben kezdte.- Igényelték a rendezvények színesebbé tételét, ezért szervez­tük meg a tánccsoportot - mond­ta Miráider Tiborné. - Tanulóink a társastánc révén is megtanul­ják, miként kell kultúráltan szó­rakozni, s megismerik az illem- szabályokat. S a ritmusérzékük fejlesztése mellett kitartásra és önfegyelemre is neveljük őket. Először a hagyományos tán­cok, a bécsi és az angol keringő, Igyekeznek a legújabb táncospárok is a polka, a tangó alaplépéseit is­merték meg, most már a rumbá- val és szambával próbálkoznak. Ehhez pergőbb zene kell. Tabon egy keringő-rock jellegű válto­zattal léptek színpadra. Szerepel­tek falunapokon, iskolai rendez­vényeken és szlovákiai testvérte- lepülésükön, Dercsikán is. ■ Ötvenezer új facsemete Tengőd Ötvenezer új facsemete telepítésé­be fog az önkormányzat a falu Iregszemcse felőli határában. Két éve telepítették itt a csemetést negyven hektárnyi területen, és az időközben elpusztult fákat foko­zatosan pótolni kell. Az idei aszály pedig különösen sok kárt tett az ültetvényben: ezért most mintegy negyvenezer tövet kell az önkor­mányzatnak pótolnia, s mindezt tetézi a vadkár is. Az ültetendő fáknak a java r'észe egyébként cser meg akác. Az önkormányzat ugyanakkor hozzáfogott 250 köbméter fa kiter­meléséhez egy másik - kéthektáros - területről. Ennek egy részét ugyanis értékesíteni kívánják. A tengődi csemetésnek egyébként „története” van. Néhány éve nagy vihart kavart, amikor az önkor­mányzat fölszántatott egy olyan te­rületet, aminek egy részén egy helybéli magánvállalkozó gazdál­kodott. Ma itt áll a csemetekert. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom